Mennyire volt indokolt kétszer is félbeszakítani az Ausztrál Nagydíjat? Kell minden leállás után az állórajt? A pályára szóródott kavics indokolja a piros zászló? Régen minden jobb volt? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a káoszba fulladó, a versenyirányítást a valósnál talán rosszabb színben feltüntető melbourne-i futam után.
Az Ausztrál Nagydíjon történtek miatt ismét fellángolt a vita a Forma-1-ben azzal kapcsolatban, hogy a sportág jelenlegi tulajdonosa nem viszi-e túlzásba a mesterséges izgalomkeltést, hiszen az idei szezon harmadik futamán háromszor szakították félbe a küzdelmet piros zászlóval, és három rajtot is láthattunk. Ezek közül sokak szerint legalább egy teljesen felesleges volt, egy pedig minimum véleményes.
Óriási balesetek, három rajt, totális káosz és drámai végjáték az Ausztrál Nagydíjon
Miután Alex Albon a nagydíj elején összetörte Williamsét a hatos kanyarban, a versenyirányítás először a biztonsági autót küldte be, majd úgy döntött, hogy nagyon sok kavics került a pályára, ezért inkább félbeszakítja a futamot. Ez a döntés ránézésre nem tűnt indokoltnak, hiszen a versenyzőknek bőven volt helye az ideális ív mellett elhaladni a kavicsokkal teleszórt rész mellett.
„A piros zászló teljesen szükségtelen volt – jelentette ki George Russell. – Nyilván elég sok kavics volt a pályán, de volt egy tiszta versenyív, és a múltban ennél sokkal rosszabbat is láttunk. Kicsit emlékeztetett a Szaúd-arábiai Nagydíjon hozott döntésre, ahol beküldték a biztonsági autót, miközben a kocsi (Stroll Aston Martinja – a szerk.) teljesen a pályán kívül volt. Nem tudom, hogy mi folyik némely döntéssel mostanában. Mind próbálunk együtt dolgozni az FIA-val, hogy javítsunk a helyzeten, de ez látszólag jelent némi kihívást.”
Albon balesete:
A heartbreaking end to Alex Albon's promising Grand Prix weekend 💔#AusGP #F1 pic.twitter.com/yueJ1Ylpao
— Formula 1 (@F1) April 2, 2023
Russell frusztrációja érthető, hiszen ő volt az egyik, aki rengeteget bukott a piros zászló miatt, hiszen Carlos Sainz-cal egyetemben még a biztonsági autós fázis alatt kiállt kerékcserére, majd amikor a megszakítás alatt mindenki kapott egy „ingyen” kiállást, elillant az ebből származó előnye, és virtuális elsőről visszaesett a hetedik helyre.
A versenyirányításnak azonban nem tiszte figyelembe venni, hogy egyik vagy másik döntésével kitol-e valamelyik versenyzővel, hiszen a versenyigazgatónak kizárólag a biztonságot kell szem előtt tartania amellett, hogy okul a korábbi esetekből és bizonyos mértékig igyekszik figyelembe venni a csapatok óhaját.
Azt pedig a korábbi, akár könnyen tragédiába torkolló esetek (2022-es Japán Nagydíj, 2020-as Emili Romagna Nagydíj) alapján nem lehet vitatni, hogy a lehető legbiztonságosabb megoldás Albon bukása után a futam félbeszakítása volt, az FIA pedig nem teremtett olyan helyzetet, amelyben a pilóták közvetlenül a takarítást végző munkagépek és pályamunkások mellett haladnak el, hiszen akármennyire is lassan teszik ezt, a gumik felmelegítésére a biztonsági autó mögött is ügyelniük kell, egy megcsúszás a koszos aszfalton pedig akár súlyos balesetet is eredményezhet.
Ha valamit vitatni lehet, az az, hogy a versenyirányítás nem döntött rögtön a piros zászló mellett, hanem előbb a Safety Cart küldte be, ami arra késztette Russellt és Sainzot, hogy kapjanak az alkalmon, és megpróbáljanak előnybe kerülni.
„Egyik piros zászlót sem láttuk jönni – mondta Toto Wolff, a Mercedes csapatfőnöke, aki szeretné tisztázni, hogy az FIA ezentúl milyen helyzetekben dönthet a megszakítás mellett. – Az állórajtok remek szórakozást nyújtanak, de a folytatásra nézve meg kell értenünk, hogy milyen esetekben alkalmaznak piros zászlót, és mikor biztonsági autót, vagy virtuális biztonsági autós fázist. Szerintem ezeknél az eseteknél utóbbi kettőből bármelyiket alkalmazni lehetett volna.”
„Nincs gondom azzal, hogy VSC, rendes biztonsági autó vagy piros zászló van, amíg értjük, hogy mikor melyik, mert így kicsit jobban tervezhetünk. Határozzuk meg együtt, hogy mikor van VSC, mikor van biztonsági autó, és mikor piros zászló.”
Nyilván összetett kérdésről van szó, hiszen mióta két évvel ezelőtt szabályba foglalták, hogy a megszakítások után állórajttal is újra lehet indítani a versenyt, óhatatlanul felmerül az emberben, hogy az FIA csak a Liberty Mediával karöltve egy kis izgalmat akar csempészni a versenybe, és azért részesíti előnyben a piros zászlót.
Melbourne-ben ugyanakkor mindkét megszakítás esetén voltak érvek a piros mellett is, hiszen amikor a verseny vége előtt három körrel, Kevin Magnussen balesete miatt jött a megszakítás, szintén lehetetett biztonsági megfontolásokkal indokolni azt, az Alpine sportigazgatója például úgy vélte, hogy a pályán szétszóródó fémalkatrészek miatt ez volt a jó megoldás.
Magnussen balesete:
The incident involving Kevin Magnussen that led to our third restart of the day! 💥#AusGP #F1 pic.twitter.com/PLxHFsZMhK
— Formula 1 (@F1) April 2, 2023
És ha már így alakult, akkor következett még egy állórajt, hogy izgalmas lezárása legyen az élmezőny szempontjából amúgy igencsak eseménytelen, nagyrészt a gumimenedzselésről szóló futamnak. Ez a lezárás azonban nem úgy sült el, ahogyan azt a Liberty szerette volna, hiszen óriási káoszba fullasztotta a versenyt.
Nincs egyetértés abban, hogy mi lenne a jó
„Szégyenbe hoztátok magatokat ma! Micsoda szükségtelen felfordulás! Kérek mindenkit, hogy emlékezzen rá, ez elsősorban egy sport, és másodsorban szórakozás, nem fordítva!” – írta a kétszeres MotoGP-világbajnok Casey Stoner a verseny után a közösségi médiában, és a véleményével korántsem volt egyedül.
De nemcsak a történteket kívülről figyelők közül csóválták sokan a fejüket, hanem a pilóták és csapatfőnökök közül is akadtak olyanok, akik szerint nem kellett volna harmadszor is elrajtoltatni a mezőnyt.
„A [harmadik] piros zászló érzésem szerint csak azért következett be, hogy show-t csináljanak. Én vagyok, aki az autóban ül, és úgy érzem, minden ok nélkül érhetett volna balszerencse. Könnyedén összeütközhettem volna Hülkenberggel a végén, mert többen kicsúsztak, és az ember hirtelen kell kitérjen, meg ilyesmi. Mindez csak azért, mert show-t próbálnak csinálni, az ember mellől pedig elpártolhat a szerencse és egy pillanat alatt mindent elveszíthet” – nyilatkozta Lando Norris.
Noha az FIA kétségtelenül számos alkalommal hozta már nehéz helyzetbe magát, és volt következetlen a döntéseivel, vagy egyszerűen csak nem a megfelelő módon cselekedett, az Ausztráliában látott versenymegszakítások kérdése vélhetően tényleg puszta megegyezés kérdése lenne. Hiszen vannak olyan helyzetek (nagy balesetek, leszakadó eső), amelyeknél senki sem kérdőjelezi meg a piros zászló szükségességét, de az utóbbi években bőséggel akadtak olyanok is, amelyeknél sokan túlzásnak vélték.
A harmadik rajt és az azt követő káosz:
Still not quite over the chaos of Sunday… 🤯#AusGP #F1 pic.twitter.com/i4WBbZNJbu
— Formula 1 (@F1) April 3, 2023
Viszont, ha sikerülne konszenzusra jutni azzal kapcsolatban, hogy milyen esetekben jöhet a piros, az a versenyzők és csapatok szempontjából is kiszámíthatóbb feltételeket teremtene, hiszen nem rohannának többen is mondjuk kereket cserélni, ha tudnák, hogy akár félbe is szakíthatják a versenyt. Emellett a piros zászló alatti javítások és kerékcsere kérdése is fontos szerept kaphat, mert, ha valami, akkor ez tényleg nagy mértékben befolyásolhatja a sorrendet, és kitolhat, avagy előnybe hozhat egyes versenyzőket.
És azt sem szabad elfelejteni, hogy pont a csapatok azok, amelyek többsége nem akar biztonsági autóval vagy piros zászlóval véget érő versenyeket, és többségük a 2021-es Abu-dzabi Nagydíj után is azzal érvelt, hogy Nicholas Latifi balesete után félbe lehetett volna szakítani a versenyt ahelyett, hogy a szabályok áthágásával, kapkodva újraindították volna azt.
Sok csapatfőnök ezek után élesen bírálta az FIA-t, amiért a 2022-es Olasz Nagydíjon a verseny 10%-át a Safety Car mögött tette meg a mezőny, és így is futott be, miután a Daniel Ricciardo félreállt McLarenje miatt beküldött biztonsági autó nem az élen álló Max Verstappent tartóztatta fel, rengeteg időt elbukva ezzel. Többen ekkor azt mondták, inkább meg kellett volna állítani a versenyt, amikor látszott, hogy nem lesz idő újraindítani azt a biztonsági autós fázist követően.
Binotto és Steiner is nekiment az FIA-nak az Olasz Nagydíj érthetetlen végjátéka miatt
„Mindig nagyon frusztráló, amikor három körrel a vége előtt jön egy piros zászló és újraindítás. Amikor az élen állsz, innentől kezdve csak veszíthetsz. De meg lehet érteni az indokokat amellett, hogy inkább versenykörülmények között érjen véget a futam ahelyett, hogy megteszünk három kört a biztonsági autó mögött. Lehet, hogy le tudták volna takarítani a pályát, és újraindítani a versenyt, nem tudom. Mint az ilyen helyzetekben mindig, ebből is lehet mit tanulni” – nyilatkozta Christian Horner, a Red Bull csapatfőnöke.
„Beszéltünk erről, és szerintem mindig az volt a preferencia, hogy versenykörülmények között érjünk célba. Szóval, ha a futam félbeszakítása lehetővé tette a pálya letakarítását ahelyett, hogy a hátralevő köröket a biztonsági autó mögött tegyék meg, akkor ez volt a helyes lépés” – jelentette ki a csapatfőnök, aki ezután azért megemlítette, hogy amikor egy pilóta 10 másodperccel vezet és kontrollálja a versenyt, az efféle változók lottósorsoláshoz teszik hasonlóvá a folytatást.
Nem a piros a baj, hanem az állórajt?
A szabályváltozás miatt a piros zászlós megszakítások és az állórajtok az utóbbi időben kéz a kézben jártak, ezért joggal merült fel, hogy előbbire csak az utóbbi miatt volt ennyiszer szükség. Önmagában a piros zászlós megszakítás legfeljebb a mezőnyt rázná össze, amit egy biztonsági autós fázis is megtesz, na meg persze felkínálja az ingyen kerékcsere lehetőségét, ami ellen már többen is érveltek.
Viszont így, hogy a futamok legkiszámíthatatlanabb elemét a megszakítások által akár többször is újra el lehet sütni, amit kifejezetten a show javítására vezettek be, és fel is rázhatja az állóvizet, ám totális öngólként is elsülhet, mint azt Ausztráliában láttuk. Nélküle viszont tényleg csak nagyon indokolt esetben éri meg félbeszakítani a futamot, hiszen ugyanúgy repülőrajttal folytatódna a száguldás, mint biztonsági autós fázis után, azaz sokkal kisebb eséllyel történne kavarodás.
Amennyiben tehát a versenyzőknek és csapatoknak nem tetszik az álló rajttal járó extra rizikó és kiszámíthatatlanság – viszont mindenképpen zöld lászló mellett akarnak célba érni – és úgy vannak vele, hogy a futamok elején ez még rendben van, de a show oltárán nem sportszerű kockára tenni egy kemény munkával felépített versenyt, úgy az állórajtok lehetőségét kellene eltörölni piros zászlós fázis után, vagy legalább korlátozni, hogy mikor van erre lehetőség. Így kisebb eséllyel borulna fel a sorrend, de mégis versenytempóban fejezhetné be a mezőnyt a futamot akkor is, ha nincs elég kör hátra ahhoz, hogy a Safety Car mögött várják ki a törmelék eltakarítását.
Hiszen a versenytempós befejezésre láthatóan tényleg van igény, nem véletlenül fogadta kisebb közfelháborodás a tavalyi Olasz Nagydíjon történteket. Az állórajtos újraindítás korlátozásával pedig a versenyirányításnak tényleg csak indokolt esetben kellene a megszakítás mellett dönteni, és amennyiben az Ausztrál Nagydíjon látott szituációkban így is megnyomják a piros jelzést aktiváló gombot, nem érné őket az a vád, hogy csak újra el akarták rajtoltatni a mezőnyt.
Azért még mindig jobb a helyzet, mint 30 éve
Természetesen mindig mindenben lehet javulni és mindig mindent lehet jobban csinálni, de az FIA egyrészt Ausztráliában csak azt tette, aminek az ellenkezőjéért korábban kritizálták, másrészt pedig azzal vélhetően az összes pilóta és csapat egyetért, hogy inkább legyen valami kicsit túlbiztosítva, mintsem akár csak egy kis esély is maradjon arra, hogy a dolgok balul sülnek el.
Kétség sem férhet hozzá, hogy Charlie Whiting 2019-es szezon előtt bekövetkezett váratlan halála óta a versenyirányítás számos kisebb-nagyobb hibát elkövetett, és akadt közöttük egyértelműen védhetetlen malőr is, de azt is látni kell, hogy az átszervezések ellenére továbbra sem tudták megfelelően pótolni a több évtizedes tapasztalattal, óriási szakértelemmel és emberfeletti munkabírással dolgozó Whitingot.
Whiting elvesztését továbbra sem heverte ki az F1
Illetve az a jelenség is megfigyelhető, hogy az utóbbi évek rossz döntései nyomán mintha a közvélemény sokkal kevésbé lenne elnéző, és nagyítóval vizsgálja a versenyigazgató és a sportfelügyelők minden egyes döntését, majd azonnal szétcincálná őket a legapróbb bizonytalanság vagy véleményes eset után.
Az ugyanakkor most is érvényes, hogy az FIA elsősorban mindig a biztonságra törekszik. Ezért lehet azzal vádolni a versenyigazgatót, hogy indokolatlanul szakítja félbe a versenyt, de nem szabad elfelejteni, hogy amikor valami félresiklik, és adott esetben kevésen múlik a katasztrófa, akkor ő lesz az első személy, akit keresztre feszítenek, amiért nem parancsolta rögtön a bokszba az autókat.
Persze 100%-os biztonság nem létezik, de ha visszatekerünk az időben nagyjából 30 évet, és megnézzük mondjuk az 1994-es Német Nagydíj rajtját, elborzadva figyelhetjük, hogy mit művelt az akkori versenyirányítás – hozzátéve, hogy a kor normáinak akkoriban ez teljes mértékben megfelelt –, és mekkora veszélynek tette ki a pályán a törmeléket takarító önkénteseket, amikor azok igyekeztek minél hamarabb eltüntetni a rögtön a rajt után kieső, részben összetörő mind a 10 (!) autó roncsait.
Berger és Schumacher a célegyenesben száguldott, miközben mentést végző járművek tartózkodtak a pályán
Mai szemmel felfoghatatlan, hogy a célegyenesben összesen 4 (!) mentést végző jármű állt a jobb, illetve bal oldalon az F1-es roncsok mellett, miközben a versenyigazgató (?) a célegyenesben, konkrétan a rajtrácson lengette a sárga zászlót. És akkor az első kanyar bukóterében levő pályabírókról és roncsokról (amelyek közül Blundell Tyrellje nem is mélyen a bukótérben, hanem a kavicságy a pályához igen közeli részén) még nem is beszéltünk.
Az első videón (ELÉRHETŐ ITT) a rajtbaleset, a másodikon (ELÉRHETŐ ITT) pedig az látható, amint a versenyben vezető Gerhard Berger és Michael Schumacher versenytempóban érkezik a háborús övezethez hasonlító célegyenesbe.
És persze számtalan ehhez hasonló szituációt fel lehetne még idézni a múltból, amelyek a mai biztonsági sztenderdek mellett szerencsére soha nem fordulhatnának már elő.