A Ferrari korábbi csapatfőnöke szerint sincs minden rendben a maranellóiaknál, de nem Mattia Binottót hibáztatja, akinek szerinte jóval nehezebb dolga van most, mint a Schumacher-korszak kulcsfiguráinak.
Folyamatos beszédtémát szolgáltat a Ferrarival kapcsolatban, hogy szükség van-e változtatásra a csapat szerkezetében. Ezt a kérdést főleg a sorozatos stratégiai baklövések hozzák elő újra és újra, Mattia Binotto csapatfőnök azonban állítja: stratégái nagyszerűek, és egyáltalán nem olyan gyenge a csapat ezen a téren, mint ahogy kívülről tűnik.
Noha sokan vélhetően megmosolyogtatónak tartják e szavakat, Cesare Fiorio, a Ferrari korábbi sportigazgatója – lényegében csapatfőnöki szerepkört töltött be 1989-től 1991-ig – nem Binottót tartja hibásnak azért, hogy hiába rendelkeznek az idén gyors autóval, a taktikai, megbízhatósági és olykor vezetői hibák miatt mégis rendkívül kicsire csökkent az esélyük bármelyik vb-cím megszerzésére.
„El kell ismerni, hogy Mattia Binotto olyan csapattá tette a Ferrarit, amely minden versenyen képes a győzelemre. Binotto nagyszerű mérnök, motorspecialistaként kezdte, majd technikai igazgató lett, de a mostani munkája nagyon más. Valami nyilvánvalóan rossz a Ferrarinál, hibáznak, Binottónak pedig a végére kell járnia ennek. Ez most a legfontosabb feladata” – nyilatkozta a 83 esztendős olasz a Gazzetta dello Sportnak.
Fiorio pedig egy érdekes megállapítást is tett a mostani Ferrari, és az 1999 és 2004 között zsinórban hat konstruktőri és öt egyéni világbajnoki címet nyerő, Jean Todt, Michael Schumacher, Ross Brawn és Rory Byrne nevével fémjelzett sikercsapat között.
„Mattiának most megoldásokat kell találnia arra, hogy jobban működjön a csapat. A mai Forma-1-ben mindennek szinte tökéletesnek kell lennie a győzelemhez. Ez másként volt Todt és Schumacher Ferrarijának idejében. Néha olyan kimagaslóan jó autójuk volt, hogy néhány hibát ez elfedett, ez azonban ma már nem lehetséges.”
Amikor a Ferrari sem hitte el, mennyire jó autót épített
Fioiro szavaira a maranellóiak különösen domináns éveiből valóban akad példa, noha azért azt ne gondoljuk, hogy csak a jó autó miatt nyertek. Az viszont kétségtelen, hogy nagy fölényük birtokában belefértek az apróbb hibák, hiszen a tempóelőnyüket kihasználva így is vissza tudtak kapaszkodni az élre. Így történt a 2004-es Olasz Nagydíjon is, amikor Rubens Barrichellónak rossz gumit tettek fel, így hiába húzott el a többiektől a nedves pályán a rajt után, néhány kör múlva már jöhetett is kerékcserére. Eközben Michael Schumacher megpördült az első körben, majd a mezőny után eredhetett az utolsó helyen. Az eredmény? Kettős Ferrari-győzelem.
Néhány évvel ezelőtt az Autosport idézte fel, hogy a Schumacher-Brawn-Todt trió utolsó világbajnoki évében a Scuderiát is megdöbbentette, hogy mennyire gyors lett az F2004-es modell. Az akkoriban még azért a mostaniakkal köszönőviszonyban sem levő szimulációk azt mutatták az első teszt előtt, hogy körönként fél másodperccel gyorsabb az új kocsi a 2003-asnál, Schumacher ehhez képest elsőre két másodpercet vert a korábbi modellre.
Mindez annyira váratlanul érte a Ferrari-mérnököket, hogy ünneplés helyett a fejüket vakarták, mivel meg voltak győződve róla, hogy valami nincs rendben, például az autó túl könnyű, mert a szerelők elfelejtették betenni a ballasztokat. Amikor kiderült, hogy nem ez a helyzet, a csapat 12 órán át tartó vizsgálatba kezdett, hogy kiderítse a „probléma” gyökerét, miközben Schumacher ragaszkodott hozzá, hogy nincs gond, az autó tényleg ennyire jó lett. Rubens Barrichello Mugellóban vezette először az az évi modellt, utólag pedig elmondta, a mérnökökben még az is felmerült, hogy rossz az időmérő rendszer.
De természetesen erről szó sem volt, a Ferrari tényleg elképesztő munkát végzett 2004-re, aminek köszönhetően a 18 versenyből 15-öt megnyert, a legtöbbet letaglózó fölénnyel.