A mai napon ünnepli 50. születésnapját Giancarlo Fisichella, aki három futamot tudott nyerni a Forma-1-ben. Ezek közül az első elképesztő körülmények között született, és csodaszámba ment, ennek ellenére nem örülhetett felhőtlenül a győzelemnek.
1973. január 14-én, azaz éppen 50 éve született Giancarlo Fisichella, aki 229 futamon vett részt a Forma-1-ben. Bár két éven át világbajnok istállóban versenyzett, még az első háromba sem tudott bekerülni az egyéni pontversenyben, és csak három futamgyőzelmet aratott pályafutása során. Igaz, ezek közül az első kifejezetten emlékezetesre sikeredett, és a mai napig ott van minden idők legnagyobb F1-es meglepetései között.
Fisichella 1996-ban, a Minardi színeiben debütált a Forma-1-ben, ám az olasz kiscsapatnál nem volt sok esélye a pontszerzésre. Ráadásul egyéb kötelezettségei miatt az idény második és harmadik futamát kénytelen volt kihagyni, az idény közepén pedig az istálló kénytelen volt őt leváltani, hogy Giovanni Lavaggi személyében egy fizetős versenyzőt tudjanak alkalmazni.
Ennek ellenére tehetsége nem volt kérdéses, és 1997-re a Jordan szerződtette őt. Kanadában megszerezte első dobogóját, a Német Nagydíjon pedig akár a győzelem is összejöhetett volna, ám egy defekt miatt erre nem volt lehetősége. Később azzal vigasztalódhatott, hogy Hockenheimben a második helyen végzett Michael Schumacher mögött, öccsét, az újonc Ralfot pedig legyőzte csapaton belül.
A következő évre ismét sikerült feljebb lépnie, hiszen a Benettonhoz igazolt, ahol négy szezont húzott le. Összesen hétszer pezsgőzhetett, de a pódium legfelső fokára továbbra sem állhatott fel, pedig kétszer is komoly esélye volt rá. Az 1998-as montreali futamon váltóhiba sújtotta, ezért az idősebbik Schumacher meg tudta őt előzni, míg egy évvel később, a kaotikus nürburgringi viadalon ő is vezetett, ám egy kipördülés a vesztét okozta.
Fisichellának aztán akkor jött össze a diadal, amikor senki nem számított rá. 2002-ben visszatért a Jordanhez, amely bár a konstruktőri bajnokság hatodik helyén zárt, a látszat ezúttal csal. A silverstone-i alakulat ugyanis mindössze 9 pontot gyűjtött (ebből 7-et az olasz pilóta révén), ami akkor is nagyon kevés, ha akkoriban még csak az első hat helyezettet jutalmazták.
A 2003-as idény sok szempontból még rosszabbul nézett ki: a Jordan csak a Minardit tudta megelőzni, és mindössze három alkalommal végzett valamelyik versenyzőjük pontszerző helyen. Ezek közül kettőt Fisichella szállított, és az egyik saját pályafutásának és a csapat történetének egyik legemlékezetesebb mozzanataként vonult be a történelembe.
A Brazil Nagydíj akkoriban még a szezon harmadik futama volt. A Jordannek nem lehettek nagy várakozásai: az első két futamon Fisichella és csapattársa, Ralph Firman összesen háromszor estek ki, ezenkívül az ír pilóta szerzett egy tizedik pozíciót Malajziában. Az interlagosi időmérő aztán már egy fokkal nagyobb optimizmusra adott okot, hiszen Fisichella a nyolcadik pozíciót szerezte meg, de még akkor sem számított senki sem arra, ami végül történt a versenyen.
Másnap annyira esett az eső, hogy a rajt időpontját 15 perccel eltolták. Pontosabban fogalmazva inkább a verseny hivatalos kezdését, mivel az első körökben a biztonsági autó mögött haladt a mezőny. Amikor elindult a tényleges versenyzés Fisichella többedmagával kiment tankolni, ami a későbbiek szempontjából nagyon fontosnak bizonyult. „Ez volt a győzelem kulcsa, mert elég üzemanyagom lett, hogy el tudjak menni a verseny végéig” – nyilatkozta a BBC-nek tíz évvel később.
Ezt követően a futam igazi roncsderbivé vált. Ennek elsődleges oka, hogy a pálya nagy része felszáradt, ám a 3-as kanyarban még mindig állt a víz, és ez rengeteg áldozatot szedett. Még a legjobbak közül is megtréfált néhány pilótát: többek között Michael Schumacher és Juan Pablo Montoya is a falban végezte. „Nagyon nehéz körülmények voltak, és nem volt könnyű pályán tartani az autót – emlékezett vissza Fisichella. – Sokan kiestek, de nekem sikerült a pályán maradnom.”
Azonban még ekkor sem volt benne igazán a levegőben Fisichella diadala. A rengeteg kiesés után Rubens Barrichello magabiztosan vezetett, ám ezúttal sem volt szerencséje hazai pályán: a Ferrari akkori pilótájának kifogyott az üzemanyaga, ezért neki is fel kellett adnia a futamot. David Coulthard nem járt ennyire rosszul, de csak azért, mert kiállt a bokszba, hogy orvosolja ezt a problémát.
Fisichella ekkor már a második helyen haladt, ráadásul az 54. körben megelőzte az élen álló Kimi Räikkönent. Ugyanebben a körben Mark Webber hatalmas balesetet szenvedett a célegyenes előtt, ami miatt beküldték a Safety Cart. A két éllovas ekkor állt ki üzemanyagért, és Fernando Alonso is erre készült, ám nem vette észre a sárga zászlós figyelmeztetést, és majdnem 300 km/h-s sebességgel nekiment az egyik leszakadt keréknek.
A Renault talán még a Jaguarnál is jobban összetört, ráadásul a spanyol pilóta még meg is sérült. A pályának az a szakasza valóságos roncsteleppé vált, és mivel a mezőny már teljesítette a futam háromnegyedét, vagyis oszthattak teljes pontokat, piros zászlóval véget vetettek a versenynek. Mivel Fisichella haladt át először a célvonalon, úgy tűnt, hogy övé a győzelem, és a mámoros pillanatokban még az sem zavarta túlságosan, hogy az autója kigyulladt, miután leparkolta azt „Fantasztikus pillanat volt, mert a Jordan akkoriban nem volt győztes autó, és a nehéz körülmények között végül sikerült nyernem, még ha váratlanul is” – magyarázta az olasz versenyző.
Csakhogy akadt egy kis probléma, legalábbis akkor úgy tűnt. A szabályok szerint ugyanis ilyenkor a két körrel korábbi állást kellett figyelembe venni, ezért az a döntés született, hogy Räikkönen a győztes. Bár a második hely is nagyon szép lett volna a Jordantől, Fisichellán akkor természetesen a csalódottság lett úrrá. „Nagyon bosszús voltam, mert biztos voltam benne, hogy ez a mi pillanatunk – magyarázta. – Persze akkor még a második helyezés is váratlanul ért, de meg voltam győződve arról, hogy én nyertem, így keserű szájíz maradt bennem.”
A dobogó tetejére tehát a McLaren pilótája állhatott fel, ám néhány nappal később kiderült, hogy az FIA műszerei rosszul működtek, és nem regisztrálták Fisichella 56. körét. Így viszont már ő volt a győztes, hiszen két körrel korábban előzte meg Räikkönent, így amikor számított, már ő vezetett. A következő forduló helyszínén, Imolában a finn versenyző átadta neki a győzelemért járó trófeát, de ez nyilván nem volt ugyanaz, mint ha időben megkapta volna, és emiatt a mai napig van benne keserűség. „Szép volt, de kár, hogy nem a dobogón kaptam meg – fogalmazott. – Szomorú, hogy az első győzelmemet nem tudtam megünnepelni a pódiumon, pedig az csodálatos lett volna. Persze ettől még nyertem.”
2003 végén Fisichella távozott a Jordantől, és a Sauberhez igazolt, ahol egy évet töltött el. Ekkor jött élete nagy lehetősége, hiszen a Renault nem tartott igényt Trullira, és (az ideiglenesen beugró Jacques Villeneuve után) őt szerződtette. A franciák 2005-ben és 2006-ban is mindkét bajnokságot megnyerték, de Fisichella teljesítménye eltörpült Alonsóé mellett. Első évében a szezonnyitó Ausztrál, a másodikban a Malajziai Nagydíjat nyerte meg, de a pontversenyben csak az ötödik, majd a negyedik helyen végzett.
Ezután további egy évet töltött a meggyengült Renault-nál, majd megint visszatért a silverstone-i alakulathoz, amely azóta több átalakuláson is keresztülment. 2008-ban a Force India név debütált a sportágban. A borzasztóan gyenge autóval Fisichella és Adrian Sutil sem szerzett pontot, egészen a 2009-es Belga Nagydíjig, amikor általános megdöbbenésre az olasz pilóta a pole-ból indulhatott. Ezúttal azonban ténylegesen a második helyen végzett Räikkönen mögött, aki a KERS segítségével meg tudta őt előzni.
Sutil aztán Monzában a negyedik lett, de ekkor már nem Fisichella volt a csapattársa, hiszen az olasz pilótát a Ferrari szerződtette, miután a Magyar Nagydíj időmérőjén megsérült Felipe Massa helyére beültetett Luca Badoer borzalmas teljesítményt nyújtott. Ezzel nyilvánvalóan egy álom vált valóra, és bár honfitársához képest egyértelmű előrelépést jelentett, pontot ő sem tudott szerezni.
Fisichellának ez volt a hattyúdala az F1-ben, ugyanis 2010-ben már nem volt ott a mezőnyben. Ez persze nem jelenti azt, hogy máshol ne versenyzett volna tovább, sőt, a mai napig szerepel különböző sorozatokban. Amióta nem szerepel a Forma-1-ben, azóta minden évben elindult Le Mans-ban, ahol 2012-ben és 2014-ben is kategóriagyőzelmet aratott.