A bahreini tesztelés első napjából még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de megvoltak a kezdeti benyomások. Ez alapján a három élcsapat, különösen a Red Bull ezúttal is kiemelkedőnek tűnik, de nem kizárt, hogy az Aston Martin minimum megközelíti őket Fernando Alonsóval.
Csütörtökön lezajlott a bahreini Forma-1-es teszt első napja. Max Verstappen 1:32.837 másodperccel végzett az élen, de meglepetésre nem egy Ferrari vagy egy Mercedes zárt közvetlenül mögötte, hanem az Aston Martint vezető Fernando Alonso, ráadásul mindössze 29 ezreddel maradt el tőle. Ugyanakkor a puszta végeredmény nem feltétlenül a valóságot mutatja, ezért érdemes a számok mögé nézni, és az is fontos, hogy a helyszínen tartózkodók mit láttak.
A Red Bull kezdett az élen a bahreini teszten, Alonso a nap meglepetése
Ahogyan az ilyenkor lenni szokott, a köridőket és a gumit látjuk, de jó néhány, a nyilvánosság számára ismeretlen tényező van. Ilyen például az üzemanyagszint, a motorbeállítás, valamint az adott csapat által teljesített program. Emellett még ott van a pályahőmérséklet, ami persze ismert, de nem tudni, hogy pontosan milyen befolyással van a köridőre.
Mark Hughes, a The-Race.com szakírója elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy a Red Bullé a legjobb autó. Verstappen összesen 157 kört teljesített, amivel az RB19-es tette meg a legnagyobb távot. Amellett, hogy a tabellán is a holland pilóta lett az első, a hosszú etapokon még nagyobb volt a különbség: körönként átlagosan 3-4 tizeddel jobb volt a tempója mindenki másénál.
Ebben a tekintetben nagyon közel volt egymáshoz a Ferrari, a Mercedes és meglepetésre az Aston Martin. Utóbbinál természetesen ott a kérdőjel, hogy mennyire valós ez a teljesítmény. Ami tény, hogy Alonso 15 fokkal hűvösebb aszfalton futotta meg leggyorsabb körét, mint Verstappen, és a helyszíni beszámolók szerint mindenki másnál jobban erőltette. Ez egyszer egy csúnya blokkolást eredményezett, de az esetek többségében az AMR23-as jól reagált.
Hughes az eddig látottak alapján úgy gondolja, hogy az Alfa Romeo, a Williams és talán a Haas erős középcsapat lehet. A grove-iak esetében viszont csalóka, hogy Alexander Albon a C5-ös abroncsokon futotta meg legjobb idejét, miközben a mezőny nagy része a C3-asokon tette meg ugyanezt. Ami pedig az ötödik helyen végző Lando Norrist illeti, a McLaren versenyzője nagyon későn teljesítette leggyorsabb körét, így esetében nem reális ez az eredmény.
A The-Race másik két munkatársa, Scott Mitchell-Malm és Edd Straw az utolsó órát a pálya széléről nézhették végig, így megfigyelhették az autók viselkedését. Előbbi a 9-10-es kanyarban állt, ahol gyakran nem lehet megkülönböztetni a vezetői hibát az autó hiányosságától, utóbbi pedig a hátsó egyenest követő 11-es kanyarnál vehette szemügyre a kocsik mozgását.
A Red Bullt ők is jónak tartják, de a Ferrariról valamelyest másképp vélekednek. Straw szerint az SF-23-as hasonlóan viselkedik, mint a remek egyensúllyal és tempóval rendelkező RB19-es, míg Mitchell-Malm azért észrevett némi hiányosságot. Úgy vette észre, hogy Charles Leclerc autója a kanyar közepén alulkormányzottá vált, ráadásul a Ferrarinál enyhe pattogás is megfigyelhető volt. A Red Bullról ellenben úgy fogalmazott, hogy leszámítva azt az egy-két alkalmat, amikor Verstappen túl gyorsan érkezett meg a kanyarba, rendkívül stabilnak tűnt, és két alkalommal még akkor is sikerült kontroll alatt tartani, amikor már úgy nézett ki, hogy elkerülhetetlen a komolyabb időveszteség.
A Mercedes számára jó hír, hogy a jelek szerint jól fordul, ráadásul a pattogás is eltűnt, vagyis sokkal jobban állnak, mint tavaly ilyenkor. Ugyanakkor Lewis Hamiltonnak néhányszor korrigálnia kellett a 9-10-es kanyar közepén, ráadásul a W14-es idegesnek látszott a kerékvetőn. Emellett még azt is megemlítették, hogy az etapok előrehaladtával alulkormányzottá válik az autó.
Ami szinte biztos, hogy a három élcsapat ezúttal is kiemelkedik. Az eddigiek alapján legfeljebb az Aston Martin tudja velük felvenni a tempót, és bár az autó egyelőre valamelyest beváltja a hozzá fűzött reményeket, úgy néz ki, hogy azért Alonso is jelentős mértékben hozzáteszi a magáét. Ettől függetlenül a 41 éves versenyző most még mindenképpen bizakodhat, hogy lesz esélye arra, hogy 10 év után ismét futamot nyerjen.
Ami a középcsapatokat és a hátsó régiót illeti, itt annyira nagy a kavarodás, hogy egyelőre nem is lehet szétválasztani a két szekciót. Az Alfa Romeót illetően mindkét helyszíni tudósító azt erősítette meg, hogy az autó egyensúlya kezdetben jó, de az etap során egyre bizonytalanabbá vált Valtteri Bottas alatt a kocsi, és egyre látványosabban blokkolta a kerekeit.
A hinwili istálló versenygépénél csupán enyhe mértékben volt megfigyelhető az, ami a Haasnál nagyon is. Ez pedig a szikrázás és a padlólemez csikorgása az egyenesben. Úgy tűnik, hogy az amerikai alakulat túlságosan alacsonyra állította a hasmagasságot. Tavalyi riválisukról, az AlphaTauriról azt figyelték meg, hogy az autó nehezen forudl be a lassú kanyarokban, és a hátulja bizonytalan a bejáratnál. Ennek következtében Nyck de Vriesnek néha korrigálnia kellett, de erre legalább jól reagált az AT04-es.
Az Alpine merevnek tűnt, de Straw hozzátette, Esteban Ocon abban az időszakban nem ment elég kört ahhoz, hogy érdemi következtetéseket vonhassanak le. Ami a McLarent illeti, az MCL60-as egyiküket sem győzte meg. A 11-es kanyarban inkonzisztensnek bizonyult, és néha nem tudott befordulni. A Williams tempója nem tűnt jónak, de cserébe legalább kiszámíthatóan viselkedett, és a széllökésekre sem reagált rosszul.