Németország első Forma-1-es világbajnoka lehetett volna, de végül az első posztumusz második lett a 15 néző életét kioltó Wolfgang von Trips, aki maga is belehalt a 62 évvel ezelőtt elszenvedett monzai balesetbe.
Napra pontosan 62 évvel ezelőtt, 1961. szeptember 10-én került sor a Forma-1 12. szezonjának utolsó előtti futamára. Az idény hetedik versenyének számító Olasz Nagydíjra Wolfgang von Trips érkezett meg a tabella éllovasaként, a Ferrari 33 pontos német pilótáját pedig csapattársa, Phil Hill követte 29 egységgel, majd következett Stirling Moss (21 pont) és Richie Ginther (16 pont). Mivel csak a szezon legjobb 5 eredménye számított, matematikailag már csak von Trips és Hill lehetett világbajnok, de utóbbinak ehhez a hátralevő két verseny megnyerésére lett volna szüksége, ha…
De ott volt az a ha, Hillnek ugyanis már nem kellett elindulnia a szezonzáró USA Nagydíjon, mert monzai győzelmével megelőzte a németet, aki pedig már nem tudott neki visszavágni, mert a monzai futam második körében életét vesztette.
Wolfgang von Trips az 1961-es Olasz Nagydíjon
Az ekkor még a döntött kanyarokat is magába foglaló monzai körön Von Trips szerezte meg a pole pozíciót az ezen a versenyen debütáló, szintén Ferrarival induló Ricardo Rodríguez előtt. A Scuderia összesen öt autót nevezett, Ginther volt a harmadik, Hill a negyedik, Baghetti pedig a BRM V8-asával (a versenyen már a négyhengeres motort használta) első ízben versenyhétvégén részt vevő Graham Hill mögé, a hatodik helyre szorult.
Ám hiába a pole pozíció, von Trips nem tudta megtartani a vezetést és egészen az ötödik helyig visszaesett, a 2. kör végén pedig úgy tűnt, ezt a pozíciót is elveszíti, amikor Jim Clark kívülről mellé ért, és megpróbálta kifékezni őt a Parabolica előtt. De amint a skót a fékbe taposott, a 4-es rajtszámú Ferrari elkezdett keresztbe húzni, majd összeért a zöld Lotusszal. A két autó egyaránt letért a pályáról, de míg Clarkot megfogta a töltés és megpördülve megállt a füvön, addig a Ferrari annak tetejéről a levegőbe repült, majd a védőkerítésbe csapódva eszeveszett pörgésbe kezdett, azonnal megölve vagy halálos sebet ejtve 15, közvetlenül a kerítés mögött álló nézőn. Von Trips kirepült a cápaorrú 156-osból, a Ferrari pedig egyenesen rázuhant, átkatapultálva őt a pálya túloldalára.
A baleset felvétele IDE KATTINTVA nézhető meg.
A rajt előtti pillanatok
A versenyt az akkori kor szellemiségének megfelelően nem állították meg (a csapatok és nézők nagy része nem is tudta, hogy milyen súlyos baleset történt), így a pilóták a következő körben méterekkel haladtak el a német élettelen teste mellett, majd bizonyára azt is látták, ahogy mentőautóba teszik a vb-éllovast. Eközben a nézőtéren egy kupacba hordták a halottakat, a közvetlenül mellettük állók pedig nézték tovább a futamot, mintha mi sem történt volna. Más idők voltak.
„A futam alatt nem voltunk tisztában a baleset súlyosságával. Versenyzőkként a második világháborúban jellemző hozzáállással álltunk a dolgokhoz, mondván, a veszély az élet velejárója. Senki sem kényszerített minket arra, hogy versenyezzünk, mi pedig elfogadtuk a kockázatot. Amikor a verseny véget ért, igazán az zaklatott fel minket, hogy ártatlan nézők is meghaltak” – nyilatkozta a 4. helyen záró Tony Brooks másnap a New York Times-nak.
Mégis, sem a végül a futamot megnyerő, azzal világbajnoki címét bebiztosító Phil Hill, sem más nem foglalkozott igazán a megölt nézőkkel, csakis von Trips-szel, noha a sportág első amerikai világbajnokát is lesújtották a történtek. „Szörnyű volt, igazán szörnyű. Nem igazán tudtam, hogy mi történt, nem tudtam feldolgozni. Megnyertem a futamot és a bajnoki címet, de a baleset miatt egyáltalán nem örültem” – emlékezett vissza.
Hill a futam után, vélhetően már azután, hogy értesült a tragédiáról
A 16 halálos áldozat miatt hivatalos ez minden idők legtöbb halálos áldozattal járó Forma-1-es versenye, de nem hivatalos információk szerint az 1953-as Argentin Nagydíjon ennél is többen, nagyjából 30-an halhattak meg, noha hivatalosan csak 10 áldozatot ismertek el.
Ami von Trips-t illeti, a 33 évesen elhunyt versenyző lehetett volna a Forma-1 első német világbajnoka, de végül az első posztumusz vb-második lett, és további 33 évet kellett várni arra, hogy egy német felérjen a csúcsra. Bár több mint 7 évvel elődje tragédiája után született, az 1994-es vb-címet megnyerő Michael Schumacher azon a kerpeni gokartpályán bontogatta szárnyait, amelyet 1961-ben von Trips építtetett, és később Rolf Schumacher, Michael és Ralf Schumacher édesapja bérelt ki, úgyhogy von Trips közvetve csak hozzájárult Németország első F1-es vb-címéhez.