A Lewis Hamilton és Charles Leclerc USA nagydíjról történt kizárását okozó kopólemezt Ayrton Senna tragédiája után vezették be a Forma–1-ben. Az elemnek elsősorban biztonsági szempontból van jelentősége.
Magyar idő szerint vasárnap éjjel óta a Forma–1 egyik központi témája a kopólemez. Ez az elem, annak is a hátsó része volt túlságosan vékony Lewis Hamilton és Charles Leclerc autóján az USA Nagydíj után, aminek következtében mindkettőjüket kizárták a futamról. A hétszeres világbajnok ezzel a második, míg a Ferrari pilótája a hatodik helyet bukta el.
Ahogyan arról már egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, a deszkára hasonlító eszköz a padlólemezen található, és a látszat ellenére már jó ideje nem fából, hanem üvegszállal megerősített műanyagból készítik. A szabályok szerint a futam előtt 10 milliméteres vastagságúnak kell lenni, a verseny alatt pedig mindenhol legfeljebb 1 millimétert kophat, vagyis ha a leintés után bármelyik ponton 9 milliméter alatti értéket mérnek, az automatikus diszkvalifikálást jelent, ahogyan az most is történt.
Egy „deszka” miatt kellett bűnhődnie Hamiltonnak és Leclerc-nek – íme a kérdéses elem
Merthogy több helyen is lehet, sőt, kell mérni a kopólemez vastagságát. Az alkatrészen több lyuk is található, amelyeken keresztül ez könnyen elvégezhető. Persze nem csupán az FIA ellenőrei, hanem a csapatok is időről időre lemérik, főleg az edzések során, hiszen így megtudhatják, hogy az adott beállítással mennyire kopik el a lemez. Ez alapján pedig jó esetben sikerül úgy beállítani a magasságát, hogy abból ne legyen kizárás.
The plank under an #F1 car was introduced as part of the post-Senna safety drive.
It's there to prevent the teams running a car too low. As this will wear away the material & give evidence the car was too low
It's not actually wood, but a glass filled resin. #F1Tech #COTA #USGP pic.twitter.com/p69hAMRBCf— Craig Scarborough (@ScarbsTech) October 23, 2023
Hogy a Mercedesnek és a Ferrarinak ezúttal miért nem jött össze, annak legalább három összetevője van. Az első, amely nyilvánvalóan minden hétvégén fennáll, hogy a teljesítmény szempontjából az az érdekük, hogy minél alacsonyabban legyen, hiszen ezáltal több leszorítóerőt termel, a kocsi pedig hatékonyabbá válik. A másik két szempont viszont nem fordulóra jellemző: egyrészt a sprintfutamos formátum miatt a szokásosnál kevesebbet lehetett kísérletezni, másrészt a hepehupás aszfalt tovább nehezítette a csapatok dolgát. A Red Bull például ez utóbbi miatt emelte meg a padlólemez magasságát, és ezért volt a szokásosnál kisebb a fölényük. Mindenesetre kijelenthető, hogy Hamilton úgy ért célba bő 2 másodperces hátrányban Max Verstappen mögött, hogy elméletileg nem szabadott volna ennyire gyorsnak lennie.
A Red Bull fegyvere miatt Verstappent is kizárhatták volna az USA Nagydíjon
Ami a kopólemez történetét illeti, az 1990-es években, Ayrton Sennának az 1994-es San Marinó-i Nagydíjon bekövetkezett halálos balesete után vezették be. A tragikus becsapódást kiváltó okokat illetően több verzió is létezik, aminek részletes taglalása nem e cikk témája, mindenesetre az egyik változat szerint a brazil pilóta tapadást veszített, mivel az autó alja hozzáért az aszfalthoz, és ezért vágódott ki a Tamburellóban.
A kopólemezt elsősorban az ilyen jellegű balesetek megakadályozásának érdekében vezették be, ám az autók előző generációjánál sokkal kisebb jelentősége volt, mint most, a szívóhatáson alapuló kocsik esetében. Az FIA-nak azért kell megszabnia a kopás maximális mértékét, mert máskülönben a csapatok annyira alacsonyan működtetnék a versenygépet a többletteljesítmény érdekében, hogy azzal kockára tennék az aerodinamikai és a mechanikai stabilitást. Előbbi a fenti típusú balesetekhez vezethet, utóbbi a tavaly megismert rázkódáshoz.