back to top
2024. május 30. 05:12

KezdőlapF1Náci haláltáborban végezték ki az első Monacói Nagydíj győztesét

Náci haláltáborban végezték ki az első Monacói Nagydíj győztesét

-

95 éve ezen a napon tartották az első Monacói Nagydíjat, amelyet sportpolitikai célból akartak megrendezni. A futam győztese később a második világháborúban szolgált, majd egy náci koncentrációs táborban vesztette életét hetekkel annak felszabadítása előtt.

Mikor rendezték az első Monacói Nagydíjat? Talán még a Forma–1 történelmét jól ismerők egy része is azt felelné erre a kérdésre, hogy 1950-ben. A válasz azonban helytelen, hiszen abban az évben az első F1-es monacói futamot rendezték, ám az első Grand Prix 21 évvel korábban, napra pontosan 95 évvel ezelőtt zajlott a hercegségben. Az eseményről és annak győzteséről a RacingNews365.com emlékezett meg.

Sokan ma már értelmetlennek tartják, hogy egy ennyire szűk utcai pályán versenyezzenek, akkoriban viszont senki nem talált kivetnivalót ebben. Ugyanakkor a futamot nem pusztán az autósport szeretete hívta életre, hanem sportpolitikai célokból hozták létre. Az első számú ötletgazda Anthony Noghes volt, akinek a nevét a jelenlegi pálya utolsó kanyarja viseli.

Noghes szerette volna elérni, hogy a monacói szövetség teljes jogú tagja legyen Association Internationale des Automobiles Clubs Reconnus elnevezésű világszervezetnek, amely lényegében a mai FIA-nak felel meg. Ezt azonban elutasították, mondván, az ország nem ad otthont olyan viadalnak, amely kizárólag a határain belül zajlik, hiszen az akkor már létező Monte Carlo Rally nem felelt meg ennek a kritériumnak.

Noghes ezért úgy döntött, hogy a városállam utcáiból csinál egy versenypályát, és 1929. április 14-én meg is rendezte a történelem első Monacói Nagydíját. Az akkori vonalvezetés nagy része hasonlít a mai nyomvonalra, ám a Tabac után egy, a célegyeneshez hasonló, csak éppen balra tartó hosszú padlógázas szakasz következett, amelyet egy hajtűkanyar kötött össze magával a célegyenessel.

A futam távolságát 100 körben határozták meg, amelyet 3:56:11 másodperc alatt teljesítette a győztes, Williams Grover-Williams, vagy becenevén W Williams egy Bugatti T35B volánja mögött. A brit pilóta 1:17,8 másodperccel győzte le a román Georges Bourianót, és közel 2 és fél percet adott a korszak egyik legnagyobbjának, a német Rudolf Caracciolának.

Grover-Williams összesen hét nagydíjat nyert, mielőtt a 30-as évek közepén felhagyott a versenyzéssel, és feleségével, Yvonne-nal Franciaországba költözött. A nyugodt élet azonban csak 1939-ig tartott, amikor a náci Németország Lengyelország megtámadásával kirobbantotta a második világháborút, majd több államot is megszállt.

Ennek hatására a korábbi versenyző bevonult a brit királyi hadseregbe, annak is a Különleges Művelet-végrehajtó Csoportjába. Grover-Williams meglehetősen Williams meglehetősen veszélyes feladatra vállalkozott, hiszen ennek az egységnek a feladata a kémkedés, a szabotázs és az információszerzés volt a feladata a nácik által megszállt területeken.

Grover-Williams 1943 nyaráig úszta meg tevékenységét lebukás nélkül, akkor viszont a Gestapo elkapta, és Párizsban kihallgatta, ám mivel semmilyen titkot nem volt hajlandó elárulni, a következő év elején Berlinbe szállították. Két hónappal később pedig Sachsenhausenbe került, ahol a hírhedt koncentrációs táborok egyike működött.

Az expilóta sajnos nem élte túl az ott tartózkodást: a róla szóló Wikipédia-szócikk szerint 1945. március 18-án vagy röviddel azután kivégezték, mindössze 42 évesen. Történetét még szomorúbbá teszi, hogy a II. lengyel gyalogoshadosztály mindössze néhány héttel később, egy héttel Adolf Hitler öngyilkossága előtt felszabadította a haláltábort. Később néhányan azt állították, hogy Grover-Williams megszökött Sachsenhausenből, és új személyazonosságot kapott a brit kormánytól, de ezek megalapozatlannak bizonyultak.

Az F1 Monacóban is lábbal tiporja a történelmet? – ráépítették a lelátót a legenda szobrára

Friss