back to top
2024. június 21. 21:57

KezdőlapF1Prost azóta bánhatja, hogy honfitársa elkerülhető módon törte el mindkét lábát

Prost azóta bánhatja, hogy honfitársa elkerülhető módon törte el mindkét lábát

-

27 évvel ezelőtt rendezték az 1997-es Kanadai Nagydíjat, amely Michael Schumacher szerencsés győzelmével zárult. A futamot idő előtt le kellett inteni, mivel Olivier Panis saját maga és a Prost ígéretes szezonkezdete után óriási balesetet szenvedett, és mindkét lába eltört.

Az 1997-es világbajnokság minden idők egyik legkiélezettebb párharcaként vonult be a Forma–1-es történelembe. Jacques Villeneuve és Michael Schumacher egészen az utolsó, jerezi fordulóig csatázott a végső győzelemért, aminek az lett a vége, hogy a Ferrari pilótája ki akarta tenni a pályáról ellenfelét. Végül duplán pórul járt, hiszen egyrészt ő került a kavicságyba, másrészt kizárták a bajnokságból. Akár az is elképzelhető, hogy mindez nem történik meg, ha Olivier Panis nem töri el mindkét lábát Kanadában, ráadásul teljesen elkerülhető módon. Mindez pedig a csapatával abban az évben bemutatkozó Alain Prostnak is kifejezetten fájhatott.

Schumacher és Villeneuve kilapátolták a minibárt, majd együtt buliztak a hírhedt jerezi ütközés után

A montreali versenyt napra pontosan 27 esztendővel ezelőtt rendezték. A szezon nyolcadik fordulója előtt Villeneuve 3 ponttal vezetett Schumacher előtt, az időmérőn viszont a későbbi hétszeres világbajnok 13 ezreddel legyőzte a hazai pályán szereplő riválisát. A szombati nap legnagyobb meglepetését egy másik újonc istálló pilótája, a Stewartnál szereplő Rubens Barrichello szolgáltatta, aki a két bajnokesélyes mögé, a harmadik helyre kvalifikált.

A rajtnál azonban eléggé visszaesett, de nem ő járt a legrosszabbul. A 2-es kanyar előtt ugyanis az óvatos Mika Häkkinen nagyot fékezett, aminek következtében Panis nekiment, így a finn pilótának fel kellett adnia a versenyt, ahogyan a megforgó Eddie Irvine-nak és a másik Stewartot hajtó Jan Magnussennek is. Az első igazi dráma viszont a 2. körben jött, amikor Villeneuve összetörte a két évvel később miatta is „Bajnokok Falának” elnevezett részen az autót.

Schumacher így magabiztosan vezetett David Coulthard előtt, és ez az első kerékcserék után sem változott. A második kiállása után viszont hiába körözte le ismét Panist, nem sokkal később visszaesett a tempója, és a Prost pilótája vissza tudta venni a körét. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy a McLaren versenyzője így akkora különbséget tudott kialakítani, hogy a bokszutca meglátogatása is előtte maradt volna.

Hogy miért csak volna? Mert a kiállás során jött az újabb dráma, Coulthard autója ugyanis háromszor is lefulladt, így rengeteg időt veszített, végül pontot sem szerzett. Schumacher ezzel ismét nyeregbe került, Jean Alesi és az első dobogója felé autózó Giancarlo Fisichella előtt. A sorrend pedig már nem is változott, ugyanis a 69 körösre tervezett viadalt az 54. kör végén végleg leintették.

Embed from Getty Images

Ennek oka, hogy két körrel korábban Panis horrorisztikus balesetet szenvedett az 5-ös kanyarban. A Prost lényegében belefordult a falba, de ez még nem volt nagy becsapódás. Az autó viszont alig lassult, így hatalmas erővel csapódott be a másik oldalon található gumifalba, olyannyira, hogy a kocsi eleje nem tudta megvédeni a francia versenyző lábait, amelyek közül mindkettő eltört. (A balesetet erre a linkre kattintva lehet megtekinteni.)

Hogy volt-e köze a balesetnek a rajt után történt incidensnek? Valószínűleg nem, hiszen kicserélték a sérült első szárnyat. Az viszont annál inkább befolyásolhatta a történteket, hogy Panis körök óta sérült jobb hátsó felfüggesztéssel versenyzett, hiszen korábban eltalálta a falat a kerekével. Az akkor 30 esztendős pilóta ezt jelezte is a rádión, ám Prost elmondása szerint a másik oldalon nem értették, hogy miről beszél.

Mindez már önmagában fájdalmassá tette az egészet, arról nem is beszélve, hogy Panisnak hét futamot ki kellett hagynia. Ezalatt Jarno Trulli helyettesítette, aki egyszer, a hockenheimi negyedik helyével szerzett pontot. Az előző évi Monacói Nagydíj győztese a Nürburgringen tért vissza egy hatodik pozícióval, ám a szezon utolsó két futamán már nem jutott neki pont.

Felmerül a kérdés, hogy mi lett volna, ha nincs a sérülés. A Prost, illetve Panis kifejezetten jól kezdte az évet: már a második, brazíliai fordulóban megszerezte nemcsak az istálló, hanem a teljes szezont tekintve akkor debütáló Bridgestone első dobogóját is. Argentínában a második helyről esett ki, míg Montmelóban itt fejezte be a futamot, de ha nem tartják fel a lekörözöttek, akkor akár nyerhetett is volna.

Eredményeinek köszönhetően a tabella harmadik pozíciójából várhatta a számára borzalmas véget érő Kanadai Nagydíjat. Hogy a későbbiekben akár győzelmet is szerezhetett volna, azt az Arrows, illetve Damon Hill későbbi teljesítménye is bizonyítja, aki szintén a Bridgestone abroncsaival tett csodát a Hungaroringen a pole pozíciójával, illetve a majdnem megszerzett győzelmével, majd a jerezi kvalifikáción is jól szerepelt. Prostnak pedig azért is lehet fájó honfitársa sérülése, mert innentől kezdve a csapat 2001-es megszűnéséig csupán egyetlen dobogó jutott nekik amelyet Trulli a kaotikus 1999-es Európa Nagydíjon gyűjtött be. Panisnak pedig még ennyi sem.

Ami pedig a végső győzelemért folytatott csatát illeti, azt természetesen nem állítjuk, hogy Panis közvetlen módon beleszólhatott volna a bajnoki küzdelembe. Az viszont bőven elképzelhető, hogy ha nem sérül meg, akkor eredményeivel befolyásolja Villeneuve és Schumacher párharcát, és ha a kimenetelen nem is változtat, lehetséges, hogy a szezonzárón bekövetkezett botrány nem történik meg, amennyiben más pontkülönbséggel vágnak neki az utolsó versenynek. Persze ezt már soha nem tudjuk meg.

Friss