Napra pontosan 20 évvel ezelőtt rendezték meg a 2005-ös Európa Nagydíjat, amelynek a második felét nagyrészt Kimi Räikkönen vezette, de az utolsó körben nem bírta ki a felfüggesztése. A finn pilóta már pénteken „elpróbálta” az egyik vasárnapi hibáját, de vélhetően a másiknak sokkal nagyobb szerepe volt a kiesésében.
Bár Kimi Räikkönen 2007-ben nem panaszkodhatott a szerencsére, hiszen az is kellett az az vi világbajnoki címéhez, sokak szerint ez már kijárt neki. Elsősorban a 2003-as és főleg a 2005-ös idények miatt, hiszen mindkét szezonról elmondható, hogy úgy lett második, hogy többször is elszenvedője volt egy-egy peches eseménynek. Ezek közül az egyik, ha nem a legfájóbb éppen 20 évvel ezelőtt volt.
Bunda volt Räikkönen egyetlen vb-címe, Hamilton felsőbb utasítás miatt nem nyerhetett?
A Forma–1 mezőnye a világbajnokság hetedik fordulójára készült, amelyet a Nürburgringen rendeztek meg, az akkori szokásoknak megfelelően Európa Nagydíj néven. A táblázatot Fernando Alonso vezette 22 ponttal, amely magabiztos előnynek tűnt, ám a csata korántsem volt lefutott, hiszen az azt megelőző két futamot megnyerő Kimi Räikkönen jó formában volt.
A pole pozíciót azonban nem a Renault vagy a McLaren versenyzője, hanem a Williamst hajtó Nick Heidfeld szerezte meg, F1-es pályafutása során első és egyben utolsó alkalommal. A finn pilóta közvetlenül mögé kvalifikált, ám vetélytársa csak a hatodik pozíciót szerezte meg. Ennek ellenére a futam 30. körére már az első két helyet foglalták el, és a táblázat második helyezettje magabiztosan vezetett a bajnoki éllovas előtt.
Ekkor jött Räikkönen első hibája: az akkor 25 éves versenyző a Ford-sikán első kanyarjában sodródott le a pályáról. Ennek következtében Heidfeld visszaelőzte, ami azért nem volt akkora érvágás, mert a német pilóta a következő körében kiállt tankolni. Az már nagyobb baj volt, hogy Alonso is 4 másodpercet hozott rajta, ráadásul az oldalsó légterelő eleme is megsérült. Érdekesség, hogy két nappal korábban kísértetiesen hasonló módon bakizott.
„Pénteken a pálya mellett voltam, a Ford-kanyar mellett, azt hiszem, ez az ötös kanyar – emlékezett vissza Mark Hughes a ’Bring Back V10s’ podcastban. – Egy gyors balosról van szó, amely egy hajtűkanyarba vezet, a hatosba. Annak a gyors balkanyarnak a kijáratánál ő rendszerint jobban kihasználta a pálya szélességét, mint bárki más. Lenyűgöző volt nézni, de ez bizonyos szempontból hátráltatja az embert, hiszen a jobb hátsó elég sokszor ráment a koszra, és nagyon a határon volt. Majd, miközben az edzés utolsó néhány percében sétáltam visszafelé, volt egy rendkívül necces pillanata, amikor próbált még gyorsabban menni. Ráhajtott a rázókőre, és valószínűnek tartom, hogy ez kicsit megrongálta az autót, amit vélhetően a következő tréningre orvosoltak, de ez egyfajta próbája volt annak az incidensnek, amely a futamon megrongálta az autóját.”
Azonban jó eséllyel nem ez volt az a hiba, amely a leginkább meghatározta a későbbieket. Néhány körrel később ugyanis Räikkönen utolérte Jacques Villeneuve-öt, ám 1997 világbajnoka nem figyelt oda a kék zászlóra. Ennek következtében a McLaren pilótája bevetődött mellé, ám ennek az lett a vége, hogy a jobb első kereke csúnyán blokkolt, és onnantól kezdve az a gumi messze nem volt ideális. Olyannyira, hogy egyéb problémákat is okozott.
„Emlékszem, hogy óriási elfékezés volt, nagy füstfelhőt idézett elő, úgyhogy jelentős [hiba] volt – idézte fel Marc Priestley, a McLaren akkori szerelője. – Persze soha nem voltam pilóta, nem tudom beleképzelni magam egy versenyző helyzetébe, hogy hogyan érzi magát ilyenkor. Rögtön arra gondoltam, hogy »úristen, teljesítményt veszíthetünk, kissé tönkrementek ezek a gumik«. A mérnökök elkezdtek rádiózni, én pedig belehallgattam a beszélgetésbe az adatokról, amelyek növekvő vibrációt mutattak. Aztán az ember kezdi felfogni, hogy ez több egyszerű teljesítményvesztésnél, ez valami máshoz is vezethet.”
#F1: Bayangin saja apa yang akan terjadi kalau tidak ada kawat penambat/penahan ban…
Kimi Raikkonen, Nurburgring 2005 pic.twitter.com/6hGh1wviss
— Republik F1 (@RF1_Racing) May 29, 2023
Räikkönen szempontjából jó hír volt, hogy eközben Alonso is hibázott egy nagyobbat, amivel rengeteg időt otthagyott, ám a Renault-nál felismerték, hogy a McLaren sebezhetővé vált, így a tempó növelésére utasították az akkor 23 esztendős pilótát. A wokingiak pedig egyre nagyobb bajban voltak, és balszerencséjükre az akkori szabályok nem nekik kedveztek.
Ez volt ugyanis az az év, amikor a pilótáknak azokon a gumikon kellett teljesíteniük a futamot, amelyeken elindultak, és ez alól csak az kapott felmentést, akinél biztonsági aggályok merültek fel. A McLarennél természetesen azonnal elkezdtek kommunikálni a sportfelügyelőkkel, akik viszont úgy ítélték meg, hogy ez nem az a kategória.
Innentől kezdve két lehetőségük volt. Ha kihozzák Räikkönent, annak két hátránya is lett volna. Egyrészt ez esetben utólag kellett volna meggyőzni a döntéshozókat, hogy ezt jó indokkal tették, másrészt extra kiállásról lévén szó biztosan bukta volna a győzelmet. Ron Dennis csapatfőnök utólag úgy vélekedett, hogy a végkifejlet ellenére jól döntöttek, amikor kint hagyták, és a podcastban Priestley is ezt erősítette meg. Mivel a bajnoki címért hajtottak, mindenki amellett tette le a voksát, hogy ne hozzák ki, ami pedig magát a versenyzőt illeti, akkori szerelője azt is el tudja képzelni, hogy akkor is kint marad, ha ellenkező utasítást kap.
Egy ideig úgy tűnt, hogy Räikkönen jól be tudja osztani az előnyét, ám két körrel a vége előtt már csak 2,7 másodperc volt az előnye Alonsóval szemben, aki az utolsó körben további 1,2-t hozott rajta. Úgy tűnt, hogy az utolsó körben óriási csata jöhet kettőjük között, ám ebből végül semmi nem lett. A McLaren jobb első felfüggesztése ugyanis a célegyenes végén megadta magát, Räikkönen kipördült, az autó pedig irányíthatatlanul elindult a kavicságy felé, miközben centiken múlt, hogy nem találja el Jenson Button BAR-ját. Alonso természetesen megnyerte a versenyt, így a 20 helyett 32 pontos lett a differencia.
Később Max Mosley, az FIA akkori elnöke közleményt adott ki, amelyben felszólította a csapatokat, hogy bármilyen aggály esetén cseréljenek kereket, mert a biztonság a legfontosabb. Ugyanezen szempont által vezérelve a gumigyártók figyelmét is felhívta, hogy az egész mezőny tőlük függ. Ez egyfelől azért volt megmosolyogtató, mert Räikkönen abroncsa eredendően nem volt hibás, másrészt pedig azért, mert három héttel később jött az Amerikai Nagydíj, ahol pont abból alakult ki a sportág történetének egyik legnagyobb botránya, hogy a Michelin gumijai nem bírták a terhelést.
Räikkönen az egekbe lőtte főnöke vérnyomását az F1 egyik legnagyobb botrányának közepén