back to top
2025. április 16. 17:30
Többi

    KezdőlapF1Biztatóan indult a későbbi ralis debütálása az F1-ben, de egy hiba és...

    Biztatóan indult a későbbi ralis debütálása az F1-ben, de egy hiba és egy baleset mindent tönkretett

    -

    26 évvel ezelőtt rendezték az 1999-es Brazil Nagydíjat, amelyen Stéphane Sarrazin életében először és utoljára indult Forma–1-es futamon. Bár az időmérőn és a versenyen is gyors volt, egy apró hiba óriási balesetet eredményezett, később pedig sehol nem kapott esélyt a javításra, és a sportautózásban, illetve a ralizásban találta meg számításait.

    Stéphane Sarrazin meglehetősen színes pályafutást tudhat magáénak. Le Mans-ban ötször is felállhatott a dobogóra, versenyzett a Formula E-ben, de a ralisok is jól ismerhetik a nevét. Amellett, hogy huszonhárom alkalommal indult a WRC-ben, az IRC-ben dobogóra állhatott, az ERC-ből pedig még győzelme is van, hiszen a 2014-es Korzika-ralin ő bizonyult a legjobbnak.

    Azonban könnyen lehet, hogy ha kicsit másképp alakulnak a dolgok, akkor a francia pilóta pályafutása egészen más irányt vehetett volna. 1999. április 11-én, vagyis éppen 26 esztendővel ezelőtt ugyanis részt vett a Forma–1-es Brazil Nagydíjon, és kifejezetten biztató teljesítménnyel rukkolt elő, mégis ez volt az egyetlen versenye a négykerekű csúcskategóriában.

    Ki volt a legsikeresebb F1-es versenyző a WRC-ben? 

    Sarrazin ígéretes utánpótlás-karrieren volt túl, hiszen 1994-ben megnyerte a francia Forma–Renault bajnoki címét, három évvel később pedig második lett hazája Forma–3-as pontversenyében. 1998-ban bemutatkozhatott a GP2 elődjének számító Forma–3000-ben, és mindjárt az első futamát megnyerte Nick Heidfeld előtt. Később azonban nem tudta megismételni ezt a szereplést, és végül hatodikként zárt az összetettben.

    A következő idényre átigazolt a Gauloises Juniorhoz, amely a Prost egyfajta szatellitcsapataként működött akkoriban, ezért egy F1-es tesztpilótai állással is gazdagabb lett. Annak rendje és módja szerint foglalkoztatták is, 1999 elején Magny-Cours-ban és Montmelóban is hasznos kilométereket gyűjtött, miközben a francia istálló állandó versenyzőivel, Olivier Panisszal és Jarno Trullival dolgozott együtt.

    Egyszer aztán váratlan telefonhívást kapott Cesare Fioriótól, a Minardi akkori csapatmenedzserétől. Mint kiderült, a faenzai alakulat egyik állandó pilótája, Luca Badoer Fioranóban tesztbalesetet szenvedett, és megsérült a csuklója, így a Brazil Nagydíjra helyettesítésre szorult. Bár nyilvánvalóan egy ellenfélről volt szó, Alain Prost kölcsönadta versenyzőjét, mondván, jól fognak jönni az extra kilométerek.

    Minden nagyon gyorsan történt – idézte fel az eseményeket az interlagosi hétvégén Sarrazin. – Cesare Fiorio csütörtökön felhívott Barcelonában, ahol a Prost GP-vel teszteltem, és beszélt velem erről. Megvitattam Alain Prosttal, és úgy döntöttünk, hogy el kell jönnöm ide. Nem volt nagy pánik, csak azt mondtam magamban, hogy bemutatkozom az F1-ben. Szép meglepetés volt. Alain rendkívül érdekes ember. Nagyon könnyű vele együtt dolgozni. Igazán boldog vagyok, mert engem választott, és önbizalmat adott, ami nagyon fontos számomra. Sokat tanulok tőle. Ő egy remek versenyző és menedzser, és egy nagyszerű ember.”

    Sarrazin ekkorra már 2500 tesztkilométernél tartott, és elmondása szerint a Prost mindkét állandó pilótája remekül bánt vele: amikor hozzájuk fordult valamilyen problémával, rendre készségesen segítettek neki, és megosztották vele a megoldást. Így aztán nem mondhatni, hogy teljesen tapasztalatlanul ült be a Minardiba, ám pénteken nem érezte jól magát az autóban, ráadásul az eső is eleredt, aminek egy látványos megpördülés lett a vége a célegyenesben.

    Örülök, hogy semmihez nem értem hozzá, és nem törtem össze az autót – fogalmazott. – Ez szerencse, de nyugodtnak is kell maradni. Én így jártam el, és nem lett semmi bajom. Sok minden új volt számomra. Az eső, a pálya, a kasztni, a motor, a csapat, rengeteget kellett tanulnom. Interlagos egy nagyon nehéz pálya, mert balra kanyarodik, miközben az ember általában jobbra fordul. A pilótafülke nagyon kicsi, én pedig elég magas vagyok. Nehezen tudok igazán jól vezetni. A Minardi egy remek csapat, a mérnökeim és a szerelőim keményen dolgoznak, én pedig nagyon boldog vagyok. A kasztni szerintem igen jó, de az a probléma, hogy régi a motor.”

    Az időmérő aztán kifejezetten jól sikerült Sarrazin számára, már amennyire egy Minardi-pilótának akkoriban jól sikerülhetett. Csapattársát, a csupán második hétvégéjét teljesítő Marc Genét közel 7 tizeddel felülmúlta, ráadásul Toranosuke Takagit is megelőzte. Rajtuk kívül különböző okokból Pedro de la Rosa és Jacques Villeneuve is mögé került a rajtrácson, Ricardo Zonta pedig a szombati szabadedzésen elszenvedett sérülése miatt el sem tudott indulni, így a francia versenyző tizenhetedikként várhatta élete első F1-es rajtját.

    Nem ez a fő kérdés, de általában jó, ha az ember a másik pilóta előtt van – célzott csapattársára. – A kvalifikáció új élmény volt számomra, mert még soha nem vettem részt ilyen időmérőn: egy óra, és csak 12 kör. Boldog vagyok, mert gyors voltam és jól teljesítettem, probléma nélkül. Azt hiszem, az emberek meglepődtek, mert nem ismerik a nevemet, különösen a többi F1-es menedzser. Emiatt hajtanom kell. Az autóban elfoglalt pozícióm most nem olyan rossz, tegnap viszont szörnyű volt. szerintem ma este új ülést csinálunk. Sok kört tettem meg, és most már ismerem a pályát, nagyon érdekes lesz a holnapi nap. Úgy vélem, ez nagyon nagy pillanat lesz az életemben.”

    A rajt szintén jól sikerült Sarrazin számára, és Alessandro Zanardit rögtön megelőzte, de aztán szélesre ment, és visszaesett. Utána viszont részben jó tempójának, részben a kieséseknek köszönhetően egészen a tizenegyedik pozícióig zárkózott fel, ám a 32. körben megtörtént a baj. Az utolsó előtti kanyarban lesodródott a pályáról, és a gumifalnak csapódott, majd autója visszapattant a pályára, a hátsó gumik pedig füstöltek, mielőtt a Minardi teljesen megállt. Egyértelmű volt, hogy a balesetet nem közvetlenül vezetői hiba okozta, hanem valami akkor már nem volt rendben a kocsival.

    Nem tudom, de az autóm egyenesen ment, és nagyon keményen csapódtam be – válaszolta Sarrazin az okokat firtató kérdésre. – Nagyon jól rajtoltam. Megelőztem Zanardit, de aztán egyenesen mentem tovább. Utána rendkívül gyors voltam. Elhaladtam De la Rosa és Gené mellett, három autót is magam mögé utasítottam. Villeneuve mögött voltam, ő pedig bement a bokszba. Nagy baleset volt, de ilyen a versenyzés. Nem örülök neki, mert megvolt az autó egy jó eredményhez.”

    Bár pontot vélhetően nem szerzett volna, de Sarrazin így is ígéretes bemutatkozáson volt túl, amely azonban csúnya véget ért. A Minardinál természetesen kivizsgálták a történtek okát, és arra az eredményre jutottak, hogy nem az autó hibásodott meg. Pontosabban nem magától, ugyanis az akkor 23 éves pilóta nem sokkal korábban túlságosan agresszívan használta a rázókövet.

    Stéphane hihetetlenül gyors versenyző volt – emlékezett vissza évtizedekkel később Gabriele Tredozi, a Minardi akkori versenymérnöke. – Mindenféle tesztelés nélkül érkezett meg. Meglepődtünk, nagyon nyugodt volt, és az autóval kapcsolatos döntéseit illetően is erősnek bizonyult. Remekül vezetett, a futamon kifejezetten gyors volt, és a baleset nélkül talán hatodik vagy hetedik lett volna. Az volt a gond, hogy a célegyenes előtti utolsó kanyarban megsérült az első szárnya a kerékvetőn, és elvesztette azt. Ez egy nagyon trükkös kanyar, és a rázókő meglehetősen magasan volt. Kívülre ment, amikor megpróbált megelőzni egy másik autót, vagy valami ilyesmi. Nagyon jól lehetett látni az oszlopról. Más problémánk nem volt, és ezt nem tekintettük az autó meghibásodásának, így semmin nem változtattunk. Nem volt lehetőségünk újra bevetni őt, ami számomra nagyon szomorú.”

    A következő fordulóra Badoer visszatért, Sarrazin pedig a Forma–3000-re koncentrált, de érthető módon bízott benne, hogy a következő évre kap ülést akár a Prosttól, akár más csapattól. Azonban hungaroringi győzelme ellenére csak negyedik lett az összetettben, a lehetőségben pedig nem ő, hanem a bajnokságot megnyerő Heidfeld részesülhetett.

    Így aztán maradt tesztpilóta, és néhányszor pályára is gurult F1-es autó volánja mögött, de a német versenyző utódjaként a McLaren szatellitalakulatánál nagyon nem ment jól neki, és nem sokkal az idény fele után távozott onnan. 2001-ben aztán már alig tesztelt, de a következő szezonra a bemutatkozó Toyota mentőövet dobott neki. Év végén azonban onnan is elküldték, így az F1-es visszatérés örökre álom maradt, máshol viszont megtalálta számításait.

    Minden kategóriában gyors volt – méltatta Tredozi. – Manapság nehéz olyan versenyzőt találni, aki a raliban, a Formula E-ben és az LMP1-ben is gyors. Szerintem ez mostanában nem megszokott a pilóták körében. Ő olyan, mint Mario Andretti. Egy nap újra találkoztam vele, és azt mondtam neki, hogy »mindenhol hihetetlenül gyors vagy, még a raliban is«. Azt válaszolta, hogy »jó, hogy minden kategóriában összehasonlíthatom magam azokkal a srácokkal, akik nagyon tökösek«. Erre én: »Stephane, te is nagyon tökös vagy.«”

    A korábbi Forma–1-es pilóta fia jövőre a WRC2-ben versenyez

    Friss