Több mint egy milliárd forintért kelhet el a történelem egyik legszebb F1-es autója

Árverésre bocsátották az egyik autót, amellyel maga a tulajdonos aratott történelmi futamgyőzelmet a Forma-1-ben. Az Eagle Mk1-es értéke a becslés szerint 3 és 4 millió dollár között van.

A Lotus 79-es után újabb gyönyörű F1-es autót bocsátanak árverésre. Ezúttal egy Eagle Mk1-esről van szó, amely 1966-tól 1969-ig versenyzett a Forma-1-ben, nagyrészt az Anglo American Racers révén. Mindössze négy darab készült belőle, most a 101-es számú karosszériáról van szó, amelyet a Gooding & Co által szervezett, Amelia Island elnevezésű, március elején esedékes aukción lehet megvásárolni. Az értéke 3 és 4 millió dollár, azaz kicsit több mint 1, illetve közel másfél milliárd forint között van a becslések szerint.

Milliárdokért kelhet el a világ legszebb Forma-1-es autója

Az autóban egy 2,7 literes, soros négyhengeres motor található, amely körülbelül 250 lóerőre, illetve 6750-es percenkénti fordulatszámra képes. Az autó több szempontból is történelmi: ez az első a 158-ból, amelyet Dan Gurney csapata épített és használt az F1-ben, az IndyCarban, valamint a sportautózásban, és ez az egyetlen amerikai versenygép, amellyel amerikai pilóta futamot tudott nyerni a Forma-1-ben. Emelléett pedig kifejezetten szépnek is számított.

„A többi csapatnál el sem hitték, milyen forradalmi módon készültek az autók – idézi Motor Sport Magazine Jo Ramirezt, aki több csapatnál is megfordult, de a McLaren csapatkoordinátoraként vált igazán ismertté. – A gyártást végző srácot Pete Wilkinsnek hívták. Felülmúlhatatlan volt, ahogyan dolgozott, hihetetlenül maximalista volt, és titánból készítette a kipufogókat. Gyönyörű kék-narancssárgán fénylettek, amikor a motor melegedett. Szépen megépített, nagyon letisztult [autó volt] gyönyörű vonalakkal. Pete bármit képes volt megtenni. Dan szerelője a Brabhamből, Tim Wall ügyelt a motorokra. Nagyon jól ismerte a Coventry Climaxot, és nagyszerűen tudott »új« motort építeni két-három használtból, amit a csapat vásárolt.”

Ami az erőforrást illeti, az autó eleinte a Ramirez által említett négyhengeres motorral működött, de később ezt a Weslake V12-esére cserélték le. Ebből adódóan az első verziót könnyedén tudták kezelni, hiszen rengeteg hely volt a versenygépben. A jövőbeli vásárlónak jó hír, hogy az egyébként jó állapotban lévő kocsiban jelenleg is hasonló erőforrás van, így nem lesz nehéz a karbantartása.

„Ezt az autót a V12-es Weslake motorra tervezték, ezért a kis négyhengeres Coventry Climaxszel gyerekjáték volt dolgozni az autón – magyarázta Ramirez. – A Climaxet nem kellett kiszerelnünk, hogy megjavítsuk a dolgokat, ellentétben a Weslake-kel, ami nagyon szűkösen fért el. Néha egy éjszaka alatt kellett kicserélnünk a motort.”

Amikor az erősebbik motor volt bent, a tempóra egyáltalán nem lehetett panasz, a megbízhatósággal viszont annál inkább. 1967-ben mindössze kétszer értek el helyezést az autóval, ám Gurney-nek mindkétszer sikerült dobogóra állni. Az 1967-es Belga Nagydíjat ráadásul meg is nyerte, ami a csapat egyetlen F1-es győzelmét jelentette, míg Ramireznek az elsőt a 116-ból.

Továbbá fontos kiemelni, hogy előtte és utána is csupán egyszer fordult elő, hogy valaki a (részben) saját maga által tervezett, illetve épített autóval nyer futamot a legjobbak között. Gurney egyébként nagy innovátornak számított, hiszen több technikai megoldást is bevezetett, de ő volt az, aki először pezsgőzött a dobogón, és ő viselt elsőként teljes arcot fedő sisakot.

A hőség és az égetően forró gumi sem állította meg Kalifornia királyát