Elképesztő sztori Michael Schumacher első ferraris csapattársáról, Eddie Irvine-ról, akinek első F1-es csapatfőnöke nem elég, hogy összehozott egy szerződést a maranellói istállóval, pilótája még meg is kopasztotta őt.
Eddie Jordan és David Coulthard közös, Formula for Success névre hallgató podcastja rendre elképesztő történeteket hoz felszínre kettejük Forma-1-es időszakából. A legutóbbi epizódban is előkerült egy ilyen, méghozzá arról, hogy az 1993-ban a Jordannél bemutatkozó, 1995 végéig az istálló pilótájaként versenyző Eddie Irvine miként kopasztotta meg főnökét, amikor az segített neki a Ferrarihoz igazolni.
A saját istállójával a Forma-1-ben 1991 és 2005 között szereplő ír üzletember Coulthardnak idézte fel a sztorit.
„Eddie Irvine más volt, mint bárki. Annyira elképesztően okos volt. Azok közül, akikkel együtt dolgoztam, nagyon kevés pilóta érte el azt az intelligencia szintet. Volt hátra egy év a szerződéséből, [1995-ben] Budapesten pedig találkoztam Jean Todt-tal [a Ferrari csapatfőnökével], és hosszasan ecseteltem neki, hogy meg kellene fontolnia Irvine szerződtetését Gerhard Berger helyére. Azt mondtam, hogy számára Irvine a tökéletes választás.”
Harmadik F1-es futamán majdnem megölte honfitársát, lusta volt és bordélyba járt, mégis imádták
A Ferrari vezére ekkor már a megfelelő partnert kereste a Benettontól átigazoló Michael Schumacher mellé, így aztán belement, hogy Irvine legyen a befutó. Mivel Jordan honfitársa menedzsere is volt, elrepült vele Svájcba, hogy nyélbe üssék a megállapodást, de végül egyedül vett részt a találkozón.
„Amikor elutaztam Luganóba, hogy megkössük a szerződést, Irvine reggelig egy nightclubban volt, és leszállni sem tudott a repülőről. Ez így volt, ahogy mondom” – árulta el Jordan, aki még a sztori elmesélése előtt előrebocsátotta, hogy összegeket nem fog elárulni.
A csapatfőnök és csapattulajdonos tehát elment, hogy találkozzon a Ferrari ügyvédjével, Henry Peterrel, és hihetetlenül büszke volt magára, mert nagyszerű feltételeket sikerült kiharcolnia a védencének. Volt azonban valami, ami nem tetszett neki. „Azt mondtam, hogy srácok, ebbe nem egyezhetek bele, mert ez az ügyfelem, és így képviselem. Azt mondtam, hogy a pénzzel, a szerződés hosszával és minden mással egyetértek, de volt egy rész, amivel nem. Egy záradék ugyanis kimondta: ha a verseny során Irvine-t arra utasítják, akkor félre kell állnia Michael elől. Ez mindenkinek benne volt a szerződésében.”
Senna: Te nem autóversenyző vagy, hanem egy kiba..ott idióta!
„Az érvem az volt, hogy »Miért kellene megtennie ezt, majd nektek nem kifizetni az azok után a pontok után járó összeget, amiket megszerezhetett volna?« Itt egymásra néztek, én pedig arra gondoltam, hogy »Most kicsit elkaptalak titeket.« Próbáltam rámutatni, hogy ez nagyon igazságtalan. Erkölcstelen megkérni valakit valamire, egy szívességre, majd megbüntetni azzal, hogy nem kapja meg a pontokért járó pénzt. Elértem, hogy egyetértsenek, és azt, hogy megadják Irvine-nak ugyanazt az összeget, amit Michael kapott egy pontért. Arra gondoltam, hogy ez nagyszerű megállapodás.”
Ezután Jordan boldogan újságolta Irvine-nak, hogy összehozta neki élete üzletét, pilótája azonban nem érte be ennyivel. Másnap, amikor oxfordi otthonukban Jordanékkel reggelizett, főnöke felesége és két iskolás gyereke közé a reggelizőasztalhoz lehuppanva Jordan elbeszélése szerint belekezdett: „»Ó, EJ, imádom ezt a csapatot, nem hiszem, hogy elmegyek [a Ferrarihoz].« Én pedig azt feleltem, »Bocs, Irvine, de mész.« Ő azzal válaszolt, »Imádom Marie-t (Jordan felesége – a szerk.), a csapatot, mindent, amit itt képviselek, amit te tettél lehetővé, nézd, milyen életem van! Van egy ajánlatom a Ferraritól, de nem akarok elmenni, a Jordannel akarok maradni, van még egy év a szerződésemből, úgy érzem, ez a helyes.«”
„Én viszont pontosan tudtam, hogy mire megy ki a játék. Végkielégítést akart. Én nem adtam neki semmit, de végül a jó öreg Irvine, akinek úgy vágott az esze, mint a borotva, tudta, hogy fizetni fogok neki, mert egyezséget kötöttem a Ferrarival. Azt mondtam nekik, »Figyeljetek, Irvine része el van rendezve, de mi van a Jordan-szerződéssel? Van még hátra egy év a szerződéséből, úgyhogy ki kell vásárolnotok őt tőlem.« Úgyhogy a Ferrarinak fizetnie kellett, és tisztességesen meg is fizetett. Irvine, a rohadék viszont tudta ezt, és az összeg egy jelentős részét elcsente magának.”
Coulthard szerint viszont az elcsente nem állja meg a helyét, mert Irvine tárgyalás útján tett szert az összegre, Jordan viszont erre közbevágott és azt mondta: „Elvette a golyóimat, David!”
Akárhonnan is nézzük, Eddie Irvine már azelőtt nagyot kaszált, hogy egy métert is megtett volna az olasz istálló autójával. Nagy köszönet mondjuk nem is volt az F310-es modell vezetésében, hiszen első évében dobogóra is csak egyszer állhatott vele, és csak eggyel szerzett több pontot, mint 1995-ben a Jordannel. 1999-ben viszont Schumacher lábtörésének köszönhetően esélye nyílt a világbajnoki címért küzdeni egy olyan szezonban, amelyben pályafutása mind a négy F1-es futamgyőzelmét szerezte.