Ralf Schumacher nem hajlandó a jövőben kamera elé állni Günther Steinerrel, amiért a Haas volt csapatfőnöke ismét negatív kritikát fogalmazott meg Mick Schumacherről.
Miután Günther Steiner, a Haas F1-es istállójának idei év elején elküldött csapatfőnöke kifejtette, hogy az Alpine helyében nem adna lehetőséget Mick Schumachernek a Forma–1-ben, Ralf Schumacher keményen kritizálta az olasz-amerikait a közösségi médiában. A Steinerrel Mick Schumacher F1-es szereplése óta közismerten fagyos viszonyt ápoló, a csapatfőnök nyilvános kritikáit nehezen viselő és televíziós szakértőként már akkor is szóvá tevő Ralf Schumacher azonban nem állt meg itt, és közölte, a jövőben nem hajlandó együtt erepelni a kamerák előtt Steinerrel.
A német RTL visszatérésével ugyanis egyes versenyekre az a megállapodás született, hogy a Sky elengedni Ralf Schumachert, aki a tévés szakértőként az idén debütáló Steinerrel együtt szerepel. Bahreinben így is tettek, ám a jövőben ez nem fog megismétlődni. „Az RTL ismeri a véleményemet, ahogyan Mr. Steiner is. Nem lesz több közös szereplés a kamerák előtt. Bahreinben alárendeltem magam a közös ügynek, de ez többé nem lehetséges. Ebben következetes vagyok” – idézi Ralfot a német Sport1.
A hatszoros futamgyőztesnek Steiner legutóbbi megjegyzései jelentették az utolsó cseppet a pohárban, és úgy érzi, hogy Mick Schumacher korábbi főnöke szándékosan próbálja megakadályozni, hogy egykori versenyzője visszatérhessen az F1-be. „Csak azt tudom elképzelni, hogy kicsit fél attól, hogy ha Mick visszatér a Forma–1-be és hirtelen egy olyan csapatfőnöknek versenyez, aki hisz benne, és remek teljesítményt nyújt, az rossz fényt vet Steinerre. Lassan kezdem azt érezni, hogy ezt csinálja”
A 48 esztendős expilóta ezután még egyszer odaszúrt Steinernek azzal, hogy érdekes módon a Haas a távozásával látványosan jobban szerepel, mint tavaly. „Ami azt illeti, nagyon jól teljesítenek, ahogyan azt az idén látjuk. Úgyhogy talán Mr. Steinernek azon kellene gondolkoznia, mi változott, hogy most jobb lett a csapat.”
A Kanadai Nagydíj hétvégéjének első száraz szabadedzésén a Mercedes diktálta a tempót, Lewis Hamilton jelentősnek mondható előnnyel végzett az élen Max Verstappen előtt. A 60 perc során a Bajnokok Fala sem maradt érintetlen.
A hétvégén eddig szokatlan körülményekkel szembesült a mezőny a Kanadai Nagydíj harmadik edzésén: a gyakorlás egésze száraz pályán zajlott, ami temérdek teendőt adott a csapatoknak az eső által erősen befolyásolt péntek után.
Miközben senki sem lehetett biztos benne, milyen lesz a folytatás – az időmérő környékén ismét lehetséges az eső Montrealban –, ebbe az egy órába igyekezett mindenki belesűríteni az egykörös- és a versenytempó finomhangolását is. A hangsúly és a program csapatonként eltérő volt: míg a Red Bullok az utolsó negyed óráig nem futottak igazán gyors kört, az RB részéről Laurent Mekies csapatfőnök elmondta a Sky Sportsnak, hogy ők inkább az időmérős tempóval foglalkoznak.
A korábbi esőzések miatt a pálya igencsak felgumizatlan volt a szombati edzésnaphoz képest, sokan panaszkodtak a rendkívül alacsony tapadásra. Ez tréfálhatta meg Csou Kuan-jüt is már az edzés ötödik percében, amikor az 1-es kanyar bevétele után megcsúszott, és a bokszkijárat előtt a szalagkorlátnak koccant Sauberjének hátuljával. A kínai pilóta ezzel a hétvége során már másodszor okozott piros zászlót, azzal pedig, hogy lemaradt a folytatásról, szinte vakon kell készülnie az időmérőre.
Fél óra elteltével kezdtek érkezni tömegesen az időmérős szimulációra hasonlító, lágy gumis körök, s hamarosan a Mercedes pilótái álltak az élre. Lewis Hamilton 1:12,549-es köre kimagasodott, hiszen sokáig az azt legjobban megközelítő George Russell eredménye is hét tizeddel elmaradt tőle. A leintésig Max Verstappen tudta őt a legjobban megközelíteni, de ő is 374 ezredre elmaradt, míg Russell végül négytizedes hátránnyal lett a harmadik. Őt Lance Stroll, Oscar Piastri és az első győzelmét tíz éve ezen a pályán megszerző Daniel Ricciardo követi. A Mercedes új első szárnnyal érkezett a hétvégére, de alighanem csak egy száraz időmérőn derülhet ki, valós-e visszatérésük az élmezőny környékére.
After a couple of near-misses, the Wall of Champions finally lands a hit on Alex Albon 💥
Nem maradt érintetlenül a Bajnokok Fala sem – a pálya utolsó kanyarjában, a célegyenes bejáratának külső ívénél lévő fal, amely az 1999-es itteni balesethullám után kapta gúnynevét. Ezúttal nem történt nagy csattanás, de amikor Alexander Albon jobb hátsó kerekével hozzáért, megsérülhetett a felfüggesztése, hiszen az edzés utolsó perceit már a garázsban töltötte. A leintés pillanataiban Verstappen szintén hasonló módon vette érintőre ezt a hírhedt falat.
A kétszeres rally világbajnok Miki Biasion mindkét vb címét a Lancia csapatával érte el, az olasz legenda most pedig visszatér egykori gyári csapatához, hogy segítse a Lancia Ypsilon Rally4 HF fejlesztését.
Miki Biasion 1988-ban és 1989-ben is a Lancia gyári csapatával tudott a csúcsra érni a WRC-ben, Olaszország egyetlen rally világbajnok versenyzője pedig visszatér az olasz gyártóhoz, hogy segítse a Lancia Ypsilon Rally4 HF fejlesztését, mellyel hamarosan visszatér a Lancia a rallysportba.
“Nagy megtiszteltetés, hogy támogathatom a Lancia csapatát az Ypsilon beállításai és kezelésének sikerességében, amivel minél jobb autó lehet készíteni – mondta a 66 éves Miki Biasion a Dirtfsihnek. – Örömmel fogadtam el a felkérést, hogy a Stellantis Motorsport Team csapatánál dolgozzak a Lancia Ypsilon Rally4 HF fejlesztése során. Bízom benne, hogy sok fiatal versenyzőt inspirálhatok, hogy a Rally4-es Lanciával próbáljon meg profivá és bajnok versenyzővé válni.”
Biasion maga is keményen dolgozott azért, hogy a Lancia a rallysportba való visszatérés mellett döntsön.
“Több éve dolgoztam már azért, hogy a Lancia visszatérjen a rallysportba. A Rally4-es autó elkészítése nagyon fontos és örömteli, hogy ismét olyan gyártó tér vissza ebbe a sportba, mint a Lancia.”
Az F1-es Kanadai Nagydíj sokszor hozott esős futamot, részben azért, mert 1981-ig bezárólag ősszel, a szezon végén rendezték. Az idei versenyhétvége pénteki napját is az eső uralta, és a folytatásra is nagyon valószínű a csapadék, ezért összegyűjtöttük az eddigi esős kanadai versenyeket, amelyek közül bizony igen sok hagyott témát az utókorra.
1967 (Mosport) – Brabham kihasználja mások balszerencséjét
Az első Kanadai Nagydíjat rögtön vizes körülmények között rendezték, még a Mosport Parkban, bár menet közben átmenetileg fel is száradt a pálya. A rajtnál Jim Clark állt az élre, majd Denny Hulme és a megpördülése után szépen felzárkózó Bruce McLaren megelőzte. Ahogy ismét romlottak a körülmények, Clark visszavágott, és egészen a 70. körig birtokolta az 1. helyet, amikor egy gyújtáshiba félreállította. Mivel Hulme-nak be kellett mennie a depóba új védőszemüvegért, illetve McLaren is kiállt aksit cserélni, Jack Brabham vitte el a győzelmet saját csapatával, saját csapattársa, az azévi bajnok Hulme előtt. Tette mindezt 2 óra 40 perc alatt.
1971 (Mosport) – az F1 első piros zászlós versenye
Az egyik betétfutamon történt halálos baleset miatt (egy versenyző a korábbi baleset sérültjeit ellátó mentőautónak csapódott) két órával eltolták a Kanadai Nagydíj rajtjának időpontját, addigra pedig megjött az eső és a köd. Jackie Stewart az élről indulva megtartotta az 1. helyet, Ronnie Peterson azonban hamarosan levadászta. A skót később visszaelőzött, majd Peterson megpördült egy lekörözés közben és elmozdult az első légterelője, így esélye sem maradt a győzelemre. (Csálé első szárnyról lesz még szó a cikkben.) Már este 6 óra után járt az idő (ne feledjük, ősszel), amikor a látási viszonyok annyira leromlottak, hogy 64 kör után berekesztették a mókát: az F1 történetében ekkor szakítottak meg először futamot piros zászlóval, Stewart nyert. Meglepő, de a körülmények nem sok kiesőt szedtek, a 25 indulóból 16-on talpon maradtak a leintésig.
1973 (Mosport) – az F1 első biztonsági autója elképesztő káoszt okoz
A verseny elején leszakadt az ég és a fiatal, sokak számára ismeretlen Niki Lauda állt az élre, de később elment a vihar és száradni kezdett az aszfalt, jöhettek a kerékcserék. A 32. körben közben Jody Scheckter összeütközött François Cevert-rel, roncsaik blokkolták az utat, ezért az F1 történetében először úgy döntött a versenyirányítás, hogy bevezénylik a biztonsági autót, ami akkor egy sárga Porsche 914 volt. Csakhogy a kerékcserék szülte káoszban, a kézzel vezetett eredmények mellett hirtelen senki sem tudta, mi a valós sorrend, és naná, hogy a Safety Car rossz versenyzővel kezdte összegyűjteni a mezőnyt. Az illető az új-zélandi Howden Ganley volt, akit végül elsőként intettek le, de abban rögtön konszenzus volt a csapatok körében, hogy valójában nem ő nyert. Abban már nem, hogy ki, ezért órákon át tanácskoztak és egyeztették a jegyzeteket, mire kiderült, hogy néhányan egy kör előnyre tettek szert a többiekkel szemben, és a dobogós helyeket Peter Revson (McLaren), Emerson Fittipaldi (Lotus) és Jackie Oliver (Shadow) kapta meg. Részletesebben az alábbi cikkünkben olvashatnak a kialakult káoszról. Hát igen, minden kezdet nehéz, és legközelebb csak húsz év múlva jelent meg újra F1-es versenyen a biztonsági autó.
1981 (Montreal) – Gilles Villeneuve kilátás nélkül vezet
Késve indították útjára ezt a versenyt is, amelyen a Williamsek nem tudtak megfelelően bordázott esőgumit használni, a Goodyear ugyanis csak intermediate-jellegű típust gyártott nekik a többi csapaténál nagyobb első kerekekre. Meg is pecsételte a 2. és 3. helyről induló Carlos Reutemann és Alan Jones sorsát, hogy néhány kör után ismét szakadni kezdett az eső a már eleve csuromvizes pályára, elsüllyedtek a mezőnyben (noha Jones a rajt után átvette a vezetést az esőgumikkal szenvedő Nelson Piquet-től). Ez egyúttal Reutemann rémálmának első felvonása volt, aki sem itt, sem az utolsó futamon nem szerzett pontot, így elbukta a vb-címet Piquet-vel szemben, hiába ő érkezett 3 pontos előnnyel Kanadába. Ahol egy darabig Alain Prost ugrott az 1. helyre, akit aztán megelőzött és a célig élen maradt Jacques Laffite. A legemlékezetesebb jelenetsort a Ferrari sztárja, Gilles Villeneuve szolgáltatta: feltehetően egy lekörözésnél egy koccanástól megbillent az első szárnya, amely később, valamikor az 50. kör után teljesen elcsavarodott és kitakarta Villeneuve elől a kilátást. Aki ennek ellenére nyilván nem fogta vissza magát, addig hajtott, míg a szárny le nem esett (egyes források szerint a kerékvetőket támadta úgy, hogy a vibrációval leszakítsa a haszontalanná vált elemet), és végül 3. lett. Hát igen, örüljünk, hogy nem a mai felügyelők döntöttek arról, maradhat-e kint a pályán. A bizarr eset megtekinthető az F1 Youtube-ra feltöltött videóján.
1989 (Montreal) – a Damon Hill eltűnése előtti fájdalmas Arrows-tündöklés
Ha esős verseny az 1980-as évek végén, akkor Ayrton Senna nyerte…ezúttal nem. A brazil pilóta motorja ugyanis néhány körrel a cél előtt tönkrement, így a williamses Thierry Boutsen ölébe hullott a győzelem. Ugyanakkor hatalmas meglepetés is születhetett volna, hiszen az F1-es futamot végül sohasem nyerő Derek Warwick az Arrows autójával sokáig ott ólálkodott az élvonalba tartozó csapatok pilótái körül, illetve előtt (lentebb ő látható a képen). „Ami kiborított, hogy Boutsen nyert, hiszen rommá vertem őt. Dühös voltam a verseny után” – idézte az Autosport Warwickot az 1989-es Kanadai Nagydíj kapcsán. A brit ugyanis a változó körülmények között kitartott az esőgumik mellett, aminek köszönhetően egy darabig az élen is haladt, majd a táv felét követően több mint 20 másodperccel előzte meg a Williamseket – az Arrows motorja viszont csak a 41. körig bírta. Egyébként csak heten maradtak versenyben a leintésig, és két pilótát korábban meghökkentő okból zártak ki: Nigel Mansell és Alessandro Nannini a felvezető kör végén kiment kerékcserére, száraz pályás gumikért, de abban a hiszemben, hogy elrajtolt a mezőny, egész egyszerűen kijöttek a bokszutcából, mielőtt ténylegesen elindították volna a futamot.
1990 (Montreal) – a célban Berger, az eredménylistán Senna az első
Senna javított és viszonylag simán behúzta a győzelmet Kanadában, bár Gerhard Berger szelte át elsőként a célvonalat. Az ellentmondás magyarázata az, hogy Berger kiugrott a rajtnál, amiért akkoriban nagyon durva, egyperces időbüntetés járt, így Sennának nem kellett különösebben aggódnia, idővel el is engedte csapattársát. A pályán a 2-4. helyen nagy csata alakult ki Piquet, Mansell és Prost között, és Berger az időbüntetése után itt landolt a 4. helyen. Ahogy 1989-ben, 1990-ben is tarkította néhány látványos baleset, ütközés a Kanadai Nagydíjat.
2000 (Montreal) – Barrichello nyerhetett volna a Ferrari jobb döntésével
A 2000-es Kanadai Nagydíj a második felében lett vizes, addigra a Ferrarik magabiztos előnyre tettek szert az élen. De nem feltétlen Michael Schumacher-Rubens Barrichello sorrendben kellett volna befutniuk: az eső pont akkor érkezett meg, amikor eljött a kerékcserék ideje (a mezőnyből gyakorlatilag mindenki egykiállásos stratégiát választott), csakhogy legtöbbjüknek mégsem esőgumit szereltek fel, hanem slicket. Emiatt mindannyian jöhettek szinte rögtön vissza a depóba, köztük Barrichello is, aki pedig Schumacher elé kerülhetett volna, mert csapattársa egyetlen tervezett bokszkiállását korábbra időzítette a Ferrari, ugyanis meg akartak vizsgálni valamit az autón. Az esőgumis körrel együtt így viszont mindketten kétszer jártak a depóban. A kivételek egyike Giancarlo Fisichella volt, aki a helyes döntésnek köszönhetően, hogy egyből esőgumit kapott, előre somfordált a 3. helyre.
2011 (Montreal) – Négyórás maraton utolsó körös drámával
A legfrissebb esős, a rajttól a célig négy órán át tartó Kanadai Nagydíj emléke biztos sokakban megmaradt, és máig tartó hatása van azzal, hogy ekkor rögzítették szabályban a versenyek maximális időtartamát a megszakításokat figyelembe véve is. Az el/újraindításokat és a nagy esőszünet előtti szakaszt nem számítva is három biztonsági autós periódusa volt a versenynek, amelynek egy pontján a győztes Jenson Button az utolsó helyen haladt, miután ütközött csapattársával, Lewis Hamiltonnal, valamint Fernando Alonsóval is. Sebastian Vettel végig a kezében tartotta az irányítást, vagyis csak szinte végig: pont a legutolsó körben csúszott le a vizes ívre úgy, hogy a 2. helyre fellépő Button el tudjon menni mellette. Schumacher sokáig dobogós helyen haladt, de végül visszacsúszott a 4. helyre.
Sami Pajari elárulta, Rally1-es autóval való debütálása során a legfontosabb a tanaulás lesz számára Lettországban, szeretné megismerni a hibrid autót és nem az eredményekre fog koncentrálni.
A héten kiderült, hogy azt követően, hogy az M-Sport Martins Sesksnek ad lehetőséget bemutatkozni a a Rally1-es Ford Pumával, a Toyota negyedik hibrid autójával Sami Pajari debütálhat a WRC legerősebb kategóriájában Lettországban.
A 22 éves finn versenyző örül a lehetőségnek, és úgy gondolja, hogy egy mindenki számára új versenyen tud bemutatkozni Rally1-es autóval.
“Lettország egy gyors pályákon zajló verseny, és bár valószínűleg nem lesz könnyű rally, a pályák stílusa jól illik a stílusomhoz – mondta Sami Pajari a Rallit.fi oldalnak. – Némileg a verseny is ismerős lesz, hiszen három éve már indultam az Európa-bajnoki mezőnyben. Összességében azonban ez a verseny mindenkinek új lesz, még ha egyes versenyzőknek lesznek is ismerős pályák. Ez egy új verseny a WRC-ben, mindenki új itinert fog készíteni, nem lehet elővenni egyet a korábbi évből. Emiatt nagyjából az esélyek is egyformák.”
Pajari teszten tud először ismerkedni majd az autóval, és arra számít, hogy sok újdonság vár rá.
“Egy új autó esetén mindig sok az új dolog, amit meg kell tanulni. Néhány esetben még az autó beindítása is izgalmas lehet, de egy Rally1-es autó esetében a hibdrid rendszer használatát is meg kell tanulni.”
A finn versenyző elsősorban tanulni szeretne a Lett Rallyn és kevésbé fogja az eredményeket figyelni.
“A Rally2-es autók kategóriájában mindig sokan indulnak, ezért, ha eredményt szeretnél elérni, akkor muszáj nagyon gyorsan vezetni. A Rally1-es kategóriában bár könnyebbnek tűnhet jó eredményt elérni a kevesebb induló miatt, azonban itt eleve igen magas a tempó. Lettországban nem az eredményekre fogok koncentrálni, hanem az autót szeretném megtanulni, a viselkedését kiismerni. Fokozatosan szeretnék javulni a hibrid Toyotával a verseny során.”
Christian Loriaux, a Hyundai Motorsport csapatmenedzsere nem bánná, ha Thierry Neuville és Ott Tanak között rivalizálás alakulna ki, hiszen az azt jelentené, hogy mindkét versenyző jól szerepel a WRC-futamokon.
A Szardínia Rallyn idén először került nagyobb bajba Thierry Neuville, miután szombaton kicsúszott és szuperrallyzni kényszerült, vasárnap ugyan maximális 12 pontot tudott gyűjteni, azonban Ott Tanak és Elfyn Evans is megtudta 18 pontra közelíteni a vb éllovas belga versenyzőt.
“Egyértelműen fokozódik a rivalizálás, hiszen Thierry Neuville-hez igen közel került Ott Tanak a bajnokságban – mondta Christian Loriaux a belga RTBF oldalnak. – Ugyanakkor még csak hat versenyen vagyunk túl idén és hét még vissza van. Jelenleg azzal, hogy minkét versenyző jól szerepel, jó a csapatnak is. Azonban azt is láthattuk, hogy egy-egy ártalmatlannak tűnő hibáért könnyen nagy árat kell fizetni és ez lehetőséget ad a rivális versenyzőnek, hogy jóval több pontot szerezzen, mint a bajba került pilóta. Ott Tanak az utóbbi két murvás versenyen nagyon jól tudott szerepelni és Thierry Neuville szombati hibájának köszönhetően Szardínián képes volt korábbi hátrányát megfelezni.”
Joggal merül fel a kérdés, hogy ha még tovább csökken a különbség a két Hyundai-pilóta között ismét akkora ellentétek alakulhatnak-e ki Neuville és Tanak között, mint 2022-ben.
“Azt gondolom, hogy a rivalizálás fokozódása Thierry és Ott között csak egy pozitív probléma lenne, mert az azt jelentené, hogy mindketten folyamatosan jól tudnak szerepelni. Jobban szeretném ezt a helyzetet, mint egy feszültség nélküli szezont.”
Napra pontosan 16 évvel ezelőtt rendezték a 2008-as Kanadai Nagydíjat, amely a közönségkedvenc Robert Kubica első és egyetlen Forma–1-es győzelmén túl is okozott emlékezetes pillanatokat, amikor a szezont végül világbajnoki címmel záró Lewis Hamilton nekiment a piros lámpánál veszteglő Kimi Räikkönennek. Hogy mit mondott az egy futammal korábban maga is nagyot hibázó Jégember a McLaren versenyzőjének? És mit bán a legjobban a pontversenyben a vezetést győzelmével átvevő Kubica a 2008-as szezonnal kapcsolatban? Többek között erre is választ kaphat az alábbi cikkben.
Szardínián pozitívan fogadták a versenyzők a Forma-1-ből már jól ismert sisakkamera bevezetését a WRC-ben is, így az újítás hamarosan megjelenhet a Rally TV közvetítésében.
A WRC+, majd a 24 órán át elérhető Rally TV közvetítései már évek óta elérhetőek, azonban a modern technika ellenére is előfordul, hogy hegyek közti szakaszokon, vagy rossz időjárás esetén nem sikerült a legjobb minőségű képeket sugározni.
A közvetítés azonban jórészt élvezhető, és a szurkolók szórakoztatása érdekében a WRC Promóter szeretné bevezetni a rally világbajnokságon is a Forma-1-ből már jól ismert sisakkamera-rendszert, ennek érdekében pedig tárgyalások zajlanak a Stilo és a Bell gyártóval is.
Ezen kamerák bevezetése még inkább képes lenne megmutatni, hogy a versenyzők mit is látnak a gyorsasági szakaszokon.
Florian Ruth, a WRC Promoter tartalom- és kommunikációs igazgatója Szardínián elárulta, hogy az újítást jónak gondolják a versenyzők, azonban a megvalósítás még időbe telhet.
„A WRC Promóter tárgyalást folytat a Stiloval egy olyan sisak kamera bevezetése érdekében, amit a pilóták és navigátorok által használt nyitott sisakhoz fejlesztenének ki – mondta Ruth a Dirtfishnek. – Nagyon fontos, hogy ezek a kamerák is kiváló minőségű képet tudjanak sugározni, hogy a szurkolók kitűnő minőségben élhessék magukat a versenyzők helyébe.”
Aligha teheti zsebre a vártnál gyengébben teljesítő, a Red Bull előléptetéséről lecsúszó Daniel Ricciardo azt, amit a korábbi világbajnoktól kapott.
Noha a hírek szerint őt és Cunoda Júkit is meg fogja tartani jövőre a Red Bull testvércsapata, a tavaly egyértelműen a Red Bull topüléséért visszatérő Daniel Ricciardónak így is nagy csapás, hogy az energiaitalosok a héten bejelentették: szerződést hosszabbítottak Sergio Pérezzel, így jövőre, de lehet, hogy még 2026-ban is a mexikói versenyző lesz Max Verstappen csapattársa (amennyiben a holland marad, persze).
Hogy Ricciardo nem kapott előléptetést, az persze nem nagy meglepetés, hiszen az idén versenyen eddig egyetlen pontot sem szerzett, míg csapattársa 5 alkalommal megtette ezt (két 7., egy 8. és két 10. hely formájában), és az eddigi 8 nagydíjból mindössze egyszer végzett Cunoda előtt akkor, amikor mindketten célba értek. Ráadásul ez is a szezonnyitó Bahreini Nagydíjon esett meg, ahol Cunodát félreállították az ausztrál elől, enélkül pedig jó eséllyel a japán végzett volna előrébb.
A nyolcszoros futamgyőztes egyetlen pozitív eredménye az idén így a Miami Nagydíj sprintje, amelyet a 4. helyen zárt (Cunoda itt a még éppen pontszerző 8. helyen végzett), ezen kívül azonban nincs semmi, amivel büszkélkedhetne. Ám Pérez maradása elmondása szerint nem úgy csapódott le benne, hogy innentől többet nem lesz esélye visszatérni abba a csapatba, amelynél eddigi 8-ból 7 győzelmét szerezte.
„Nem gondolom, hogy ez bármi olyasmit jelent, hogy »Ó, ennyi volt.« Nem úgy látom ezt, hogy »Ó, talán nem fogok lehetőséget kapni vagy bármi ilyesmi«. Személy szerint volt egy nagyszerű eredményem Miamiban, de a szezonom többi része nem úgy alakult, ahogyan azt magamtól elvártam. Azt akarom, hogy jobb legyen, mint amilyen, mert az jól jön az efféle lehetőségeknél. Közben realista is vagyok” – idézi a 34 esztendős versenyzőt a GPblog.
Ricciardo szavaiból az is kiderült, hogy jelenleg inkább a saját fejlődésére összpontosít, és ő maga is elismeri, hogy nem tett eleget az előléptetéshez. „Minden hétvégén talán egy lépést teszek előre… Továbbra is gyorsabban akarok fejlődni, de azt gondolom, hogy teszünk lépéseket, és továbbra is hiszem, hogy fordíthatok a dolgokon csupán azzal, hogy a folytatásban jobb leszek. És igen, csak szétrúgok néhány hátsót. És nyilván ha jövőre is itt leszek, az szintén boldoggá fog tenni.”
„Tisztában vagyok vele, hogy nem csináltam semmi igazán látványosat. Amikor egy topcsapat üléséért küzdesz, szükség van arra, hogy csinálj néhány elképesztő dolgot. Nem gondolom, hogy ez azt jelenti, hogy ilyesmi soha nem fog megtörténni, mert továbbra is szeretném a Red Bullnál befejezni a karrierem, de nyilván rövid távon ez nem fog megtörténni.”
Ezzel együtt nem hiszi, hogy gyökeresen változtatnia kell azon, amit csinál. „Tudom, hogy továbbra is megvan a tempóm, de talán jelenleg kicsit túl keményen kell dolgoznom ahhoz, hogy következetes legyek. Monaco óta mélyen magamba néztem, és nem gondolom, hogy a feje tetejére kellene állítanom a dolgokat, de egy-két változtatásra szükség van, ami megadja azt a kis extrát, amitől simábbak lesznek a hétvégéim és fennmarad a lendület.”
Mit keres még itt?
Amennyiben Ricciardo jövőre is a Forma–1-ben lesz, alighanem csak felerősödnek majd azok a hangok, melyek szerint csakis azért lehet még itt, mert Christian Horner kedveli őt, hiszen egyelőre a Helmut Marko szerint 2025-ben is az RB-nél versenyző Cunodával sem bír el, miközben Liam Lawson arra vár, hogy megkapja az ülését. Marko elismerte, hogy amennyiben az új-zélandit nem ültetik be, szabadon igazolhatóvá válik, azaz elképzelhető, hogy elveszítenék őt Ricciardo miatt.
Amiatt a Ricciardo miatt, aki legutóbb 2020-ban, még a Renault színeiben győzte le a csapattársát. Azóta két évet húzott le a McLarennél, amelyben mindkétszer kikapott Lando Norristól, és végül idő előtt távozott Wokingból. Azóta az idei lesz az első teljes szezonja, és nem úgy tűnik, hogy Cunoda előtt fog zárni, noha természetesen még bőven fordíthat. Jacques Villeneuve, a Kanadai Nagydíjon a brit Sky Sports-nak szakértő 1997-es világbajnok ugyanakkor abszolút nem érti, hogy Ricciardo miért van még a Forma–1-ben, és élő adásban szállt bele páros lábbal az ausztrálba.
„Miért van még mindig az F1-ben? Miért? Az utóbbi 4-5 évben ugyanazt halljuk. »Jobbá kell tennünk az autót neki, szegény ő.« Elnézést, de már 5 éve ez megy. Nem, a Forma–1-ben vagy. Talán megteszed ezt Lewis Hamiltonnak, aki többszörös világbajnok, de nem egy olyan versenyzőnek, aki nem tud boldogulni. Ha nem megy, menj haza, valaki más pedig elfoglalja a helyed. A versenyzésben ez mindig így ment, ez pedig a sportág csúcsa, nincs értelme folytatni és folyton kifogásokat keresni” – ecsetelte az 53 esztendős kanadai, majd folytatta.
„Mindannyian az első vagy első két idényéről beszéltek (valójában az már a 3. teljes szezonja volt Ricciardónak – a szerk.), amelyben egy olyan Vettelt vert el, aki kiégett, és mindenfélét próbálgatott az autóval, hogy hátha nyerhet, és emiatt elrontotta a hétvégéit. Aztán [2016-ban] fél szezonig legyőzte a 18 éves, nem sokkal azelőtt érkezett Verstappent, és aztán ennyi volt, ezután többet nem vert meg senkit” – jelentette ki Villeneuve, ami azért nem teljesen fedi a valóságot, hiszen Ricciardo 2019-ben Nico Hülkenberget, 2020-ban pedig Esteban Ocont előzte meg az összetettben, utóbbinál ráadásul közel kétszer annyi pontot szerzett.
De az világos, hogy Villeneuve szerint itt lenne az ideje, ha Ricciardo átadná a helyét egy fiatalabb versenyzőnek.
Jari-Matti Latvala a Toyota Gazoo Racing csapatvezetőjeként is ugyanolyan önkritikus, mint korábban versenyzőként volt.
Jari-Matti Latvala már versenyzőként is beismerte, ha hibázott és ezt az önkritika gyakorlást a Toyota WRC-csapatának vezetőjeként is folytatja.
Idén nem úgy alakul a WRC-szezon, ahogy a korábbi években a Toyota számára, és Latvala is úgy érzi, dolgozhatna jobban is csapatvezetőként.
“A Toyota helyzete jelenleg valóban lehetne jobb is – mondta Jari-Matti Latvala a Dirtfishnek. – Azt kell mondanom, dolgozhatnék jobban is, jelenleg nem irányítom a legjobban a versenyzőinket. Fel kell emelnem a kezem és meg kell néznem, hogy miként segíthetem jobban a versenyzőket a jobb teljesítmény érdekében. Az autó most is jó, azonban a versenyzők teljesítménye lehetne jobb is.”