Kimi Antonelli élete első pole pozíciója után élete első F1-es futamgyőzelmét is megszerezte Kínában, egy igazán eseménydús versenyen, amely Lewis Hamilton és Charles Leclerc hatalmas csatáiról marad emlékezetes. Végül a hétszeres világbajnok jött ki győztesen a házon belüli meccsből, és életében először dobogós helyezést ért el a Ferrari színeiben. A második helyen George Russell végzett.
Három csapatnak is drámaian indult már az idei második nagydíj felvezetése is, a két McLaren, valamint Gabriel Bortoleto és Alex Albon ugyanis el sem tudott rajtolni, így 22 helyett csak 18 auó vágott neki az 56 körös távnak. Lando Norris már a bokszutcát sem tudta elhagyni annak zárásáig, Oscar Piastrit pedig a rajtrácsról tolták vissza a garázsba, majd mindketten az autójukban ülve várták az indulást, de aztán nem jelentek meg a bokszutca végén, majd feladták a küzdelmet (Norris nyilatkozata ITT olavsható). Ugyanígy meg sem kísérelte az indulást az Audi és a Williams sem.
Ami a rajtot illeti, az első sorból induló két Mercedes és a második sort kibérelő két Ferrari egyaránt közepes gumikon kezdett, a vörös autók pedig szokás szerint rakétaként lőttek ki, így a 3. helyről rajtoló Lewis Hamilton már az első kanyarba elsőként fordult, mögötte Leclerc pedig a minap minden idők legfiatalabb F1-es rajtelsőjévé váló Antonellivel meccselt, de végül kénytelen volt beérnie a 3. hellyel.
A rajt:
Hátrébb is nagy volt a kavarodás: Max Verstappen az idei harmadik rajtjánál sem tudott rendesen eljönni és hat helyet veszített; a két Cadillac egymásnak ütközött, amitől Sergio Pérez megpördült; az Oliver Bearmannal meccselő Isack Hadjar pedig nagy tempónál dobta el a Red Bullt a hátsó egyenesre vezető kanyarban, ami miatt azonnal ki is hívták kerekert cserélni.
Az élen a Ferrarik tündöklése nem tartott sokáig: Antonelli már a 2. körben elviharzott Hamilton mellett a pálya leghosszabb egyenesében, majd Russell közvetlenül ezután, a 3. kör elején megelőzte Leclerc-t a célegyenesben, hogy aztán a 4. kör elején ugyanott menjen el Hamilton mellett is. Ezzel a két Mercedes átvette az első és második helyet és elkezdte folyamatosan leszakítani magáról a Ferrarikat.
A verseny a 10. körben kapta az egyetlen nagy csavart, amikor Lance Stroll alatt megállt az Aston Martin, emiatt be kellett küldeni a biztonsági autót (rögtön azután, hogy Lawson, Verstappen és Sainz is kiállt kereket cserélni, így ők sokat veszítettek ezzel). Az élen álló négyes, valamint Gasly, Bearman, Pérez, Bottas és Hadjar egyaránt a bokszba hajtott; a kemény gumin rajtoló Colapinto, Ocon, Lindblad, Hülkenberg, Alonso ötös pedig kint maradt.
Stroll Aston Martinja a bukótérben:
A 13. kör végén érkező újraindításnál Antonelli, Colapinto, Ocon, Russell, Hamilton, Lindblad, Leclerc volt a sorrend az első hét helyen, de a Ferrari és a Mercedes pilótái értelemszerűen sokkal jobb helyzetben voltak. Az újraindítást követően azonban nem valamelyik középcsata pilótáját, hanem Russellt előzták először, mégpedig Hamilton, aki röviddel ezután Ocont és Colapintót is levadászta, hogy Antonelli után eredjen. A 15. kör elején ráadásul Leclerc is megelőzte a britet – aki eközben tapadáshiányra panaszkodott –, majd a 16. kör végégre állt be az Antonelli, Hamilton, Leclerc, Russell sorrend az első négy helyen. Hamilton másodpercen belül szorongatta az olaszt, míg Leclerc 3, Russell pedig már 4,6 másodperccel volt lemaradva az élen álló Mercedestől.
Az élen egy időre megmerevedtek a különbségek, de a középmezőny Max Verstappennel kiegészülve bőven szolgáltatott izgalmakat, hiszen a két Alpine-ból, két Haasból és a hollandból álló ötös fogat nagyon keményen ütötte-vágta egymást. A 21. körre aztán az elejében is újra mozgolódás volt – Russell megérkezett Leclerc nyakára és már nézelődött a féktávokon, eközben Hamilton nem tudta tartani Antonellit és a 24. körre a Leclerc–Russell kettős ráesett a nyakára.
Az első ütést végül nem Russell, hanem Leclerc vitte be, amikor a 24. körban a hátsó egyenesben bevetődött Hamilton mellé, a hétszeres világbajnok azonban a célegyenesben visszatámadott, a két Ferrari pedig fej-fej mellett haladt az első kanyarban, és nem sokon múlt, hogy Russell ne használja ki mindezt és előzze meg Hamilton a 6-os kanyar előtt. A vörös autók meccse némi lélegzetvétel után a 26. körben még nagyobb ütközettel folytatódott: ezúttal Hamilton vetődött be a hátsó egyenes végi hajtűben, majd Leclerc előzött vissza a célegyenesben, de Hamilton nem hagyta magát és a 9-es kanyar előtt beszúrt, hogy aztán Leclerc rögtön visszaelőzze. Az egésznek végül az lett az eredménye, hogy Russellnek sikerült elhúznia honfitársa mellett a hátsó egyenesben, amivel átvette a 3. helyet, a 29. körben pedig Leclerc-t is megelőzte ugyanott. Mindeközben Antonelli köszönte szépen és 7 másodpercnél is nagyobb előnyre szert téve kicsekkolt az élen.
Miközben az élen zajlottak az események, Ocon 10 másodperces büntetést szedett össze, mert nekiment Colapintónak:
Russell eleinte nehezen rázta le magáról Leclerc-t, de aztán megkezdte az elszakadást, ami lehetőséget biztosított Hamiltonnak, hogy előkészítsen egy újabb támadást az előzési üzemmódból kikerülő csapattársa ellen. Leclerc azonban megkönnyítette a dolgát, amikor a 35. körben csúnyán elfékezte a hajtűt, Hamilton így simán elsurranhatott mellette, hogy egy nem túl agresszív visszatámadást kivédve megőrizze a 3. helyet. Leclerc azonban a 36. körben már újra szorongatta.
Ezt néhány környi csend követte (Antonelli 6,8 másodperccel körözött az élen Russell előtt, aki már 9,2-re szakította le Hamiltont), majd Leclerc a 39. körben simán kifékezte a britet a hajtűben, de rögtön az első kanyarban el is veszítette a megszerzett pozíciót, hogy aztán Hamilton nagyon megnyomja a következő néhány kört, amivel sikerült egy másodpercnél jobban elszakadnia a csapattársától, aki ezzel nem kapta meg az előzési mód jelentette extra segítséget.
Végül ez bizonyult döntőnek, a csata itt ugyanis eldőlt, és Hamilton tizedről tizedre elkezdett elszakadni a monacóitól. Eközben Russell már több mint 10 másodperccel vezetett előtte, míg Antonelli az élen szintén növelte az előnyét a csapattársával szemben, így úgy tűnt, szépen végigcsordogálnak a hátralevő körök, amikor a 46. körben egyszer csak lelassult a 6. helyig visszakapaszkodó Verstappen Red Bullja, a négyszeres világbajnok pedig visszagurult a bokszba és feladta a versenyt.
Antonelli az 53. kör végén még a szívbajt hozta a Mercedesre és az összes drukkerére, amikor elfékezte a hajtűt és a bukótérbe futott, de amellett, hogy 2,5 másodpercet veszített, nagyobb baja nem esett, így végül magabiztos előnnyel szerezte meg élete első győzelmét az F1-ben, amivel 19 évesen a második legfiatalabb F1-es futamgyőztes lett (az első Max Verstappen).
Mögötte Russell jött be a második, a Ferrarival életében először dobogóra álló Hamilton pedig a 3. helyen.
A további sorrend Leclerc, Bearman, Gasly, Lawson, Hadjar, Sainz és Colapinto lett a pontszerző helyeken, míg végül 15 autó ért célba; a rajt előtt elhullókon kívül a két Aston Martin és Verstappen nem látta még meg a kockás zászlót.
