Richard Millener, az M-Sport csapatfőnöke már nagyon várja a Japán Rallyt, ahol eldől az egyéni és gyártói vb cím is. A fordos csapat vezetője szerint a Hyundai megérdemelten szerezhetné meg mindkét vb címet.
A WRC-szezon egyéni vb címe idén a Hyundai két versenyzője, Thierry Neuville és Ott Tanak között fog eldőlni, és bár a belga versenyző 25 pontos előnyét könnyedén beoszthatja, a technika ördöge bármikor közbeszólhat a motorsportban.
“Félreértés ne essék, nagyon szomorú, hogy nem tudunk mi is részt venni a vb címért folytatott csatában, mert ezért vagyunk a WRC-ben és ezért dolgozunk – mondta Richard Millener a WRC hivatalos oldalának. – Azonban az, hogy nem harcolunk a vb címért, nem jelenti azt, hogy nem is követjük a csatát. Az egyéni bajnokságban Thierry Neuville jó helyzetben van. Eddigi is jó teljesítményt tudott nyújtani és most közel van első vb címéhez.”
A gyártók bajnokságában azonban a Hyundai csak 15 ponttal előzi meg a Toyotát, így itt még szoros csata várható.
“A gyártók bajnoksága még elég szoros, de véleményem szerint a Hyundai megérdemelné a vb címet. Nagyon erős szezonjuk volt és az idei szabályváltozásokból a legtöbbet hozták ki. Jó lenne látni, hogy megnyerik a vb címet. Ezzel persze nem azt mondom, hogy a Toyota nem érdemelné meg, és biztosan nagyon fognak harcolni. Ezt a csatát azonban a mi versenyzőink is képesek lehetnek megzavarni, és erre is fogunk törekedni.”
A WRC-szezonzáró Japán Rallyt november 21-24. között rendezik.
A WRC Bizottság keddi ülésén megszületett a döntés a hibrid egységek eltávolításáról 2025-től, legalábbis sajtóinformáció szerint.
Az idei év a hibrid egységek megtartásáról vagy elvetéséről szólt a WRC-ben, és bár a nyár közepén úgy tűnt, hogy maradhatnak 2025-ben is a Rally1-es autóknak plusz erőt adó egységek, később újabb fordulat következett.
Az Akropolisz Rally idején derült ki, hogy 2025-től három 15 G-s vagy egy 25 G-s ütés esetén azonnal a WRC csapatoknak a gyártó Compact Dynamics-nak kell elküldeni javításra az egységeket, holott eddig a verseny idején is meglehetett javítani őket különösebb költség nélkül. Az új szabály miatt a gyártókra komoly plusz költség hárult volna, becslések szerint éves szinten akár 1 millió eurót is elérhetett volna ez a költség.
Az új szabály kiderülése után ismét felmerült a kérdés, hogy szükség van-e a hibrid egységekre?
A Motorsport.com oldal információja szerint kedden végleg eldőlhetett a kérdés, a WRC Bizottság ülésén elvetették a hibrid rendszer használatát a 2025-ös WRC szezontól.
Ezt a döntést a Motorsport Világtanács következő ülésén is jóvá kell még hagyni.
A Sauber-istálló bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg Valtteri Bottas és Guanyu Zhou szerződését sem, így egyikük sem lesz ott jövőre a mezőnyben. Nem sokkal később pedig az is hivatalossá vált, hogy az év korábbi szakaszában szerződtetett Nico Hülkenberg mellé a brazil Gabriel Bortoleto érkezik 2025-től.
Valtteri Bottas és Guanyu Zhou egyaránt 2022-ben érkezett az akkor még Alfa Romeo néven versenyző svájci istállóhoz – utóbbi F1-es karrierjét is itt kezdte –, és az azóta eltelt 3 idényben ők alkották az idei az Alfa Romeo távozásával nevet változtató, az Audi 2026-os beszállásági átmeneti időszakba lépő csapat párosát.
Az már hónapokkal ezelőtt biztossá vált, hogy mindketten nem maradnak, hiszen a Sauber leigazolta a Haastól Nico Hülkenberget, ám sokáig úgy tűnt, hogy Valtteri Bottast megtartják. Egyes külföldi lapok egy időben már arról cikkeztek, hogy hamarosan jöhet a bejelentés, de az nem érkezett meg, és mint ma kiderült, már nem is fog.
Bottas és Zhou is távozik / Fotó: Stake F1 Team
„A Valtteri Bottasszal és Guanyu Zhou-val folytatott nyílt és konstruktív párbeszédet követően közösen arra jutottunk, hogy a közös folytatás feltételei nem teljesülhetnek, ezért úgy döntöttünk, itt az ideje, hogy elváljanak az útjaink. Mindkettejüknek meg szeretnénk köszönni az utóbbi három évben a csapathoz tett hozzájárulást. A professzionalizmus megtestesítői voltak, és a tapasztalatukat és szenvedélyüket arra használták, hogy támogassák a növekedésünket” – írta közleményében a Sauber.
A legutóbbi sajtóhírek szerint az F1-ben 2013-ban bemutatkozó, könnyen lehet, hogy pályafutása utolsó három F1-es futama előtt álló Bottas a Mercedeshez térhet vissza tartalékpilótának, ahol 2017-től 2021-ig versenyzett és tíz futamgyőzelmet aratott, de az sem lenne meglepő, ha a 35 esztendős pilóta más sorozatban tűnne fel a jövőben.
Az F2 éllovasa jön
Miként arról testvéroldalunk már a múlt hétvégi Brazil Nagydíj alatt beszámolt, Gabriel Bortoleto csatlakozik a Sauberhez. A 20 esztendős brazil pilóta tavaly újoncként megnyerte az FIA F3-as sorozatát, jelenleg pedig vezeti a Forma–2-es bajnoki tabellát, így minden esélye megvan a bajnoki címre. Hogy a jelenlegi mezőny tagjai nagyra tartják őt, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy Brazíliában Oscar Piastri és Max Verstappen is nagyon elismerően beszélt róla, utóbbi pedig kijelentette, ő már rég leigazolta volna a brazilt a Sauber helyében.
A McLaren által a wokingiak junior programjából 2024 végével elengedett Bortoleto érkezése azt jelenti, hogy Pietro Fittipaldi 2020-as beugrása óta először lesz brazil versenyző a Forma–1-ben, állandó üléssel pedig Felipe Massa 2017-es visszavonulása óta nem rendelkezett brazil pilóta.
Lewis Hamilton élete egyik, ha nem a legrosszabb hétvégéjén van túl a Forma–1-ben, a brit sajtó pedig már az idény előtti távozásáról beszél.
Lewis Hamilton minden szempontból katasztrofális versenyhétvégét teljesített a Brazil Nagydíjon: a sprintfutamon a 11. helyen végzett, majd kiesett a Q1-ben az időmérőn, végül pedig a 14. helyről rajtolva az utolsó pontszerző, azaz a 10. helyen ért célba. Ez az utóbbi két és fél évet tekintve a hétszeres világbajnok legrosszabb eredménye az F1-ben, hiszen legutóbb a 2022-es Emilia-romagnai Nagydíjon végzett ennyire hátul.
Ami pedig a 39 esztendős versenyző produkciójánál is meglepőbb, hogy a brazíliai futam után a brit sajtóban sorra kezdtek megjelenni azok a „hírek”, hogy Hamiltonnak annyira elege lett, hogy még a szezon vége előtt elhagyhatja a Mercedest. Többek között a Telegraph is beszámolt erről azt pedzegetve, hogy Hamilton esetében ez sem lenne meglepő. És hogy mire alapozták mindezt az angol lapok?
Nos, egy félreérthető rádióüzenetre, amely a közvetítésből kimaradt. Hamilton a brazil futam levezető körében ugyanis elejtett egy olyan megjegyzést, ami a Telegraph szerint még a Mercedest is meglepte. „Ez katasztrofális hétvége volt, srácok. Az autó a legrosszabb volt valaha. De köszönöm, hogy továbbra is próbálkoztok, remek munka a srácoktól a bokszkiállásnál. Ha ez az utolsó alkalom, hogy fellépek, sajnálatos, hogy nem volt nagyszerű, de hálás vagyok nektek” – szólt a rádióüzenet, amelynek utolsó mondatát értelmezték úgy sokan, hogy Hamiltonnak ez lehetett az utolsó futama a Mercedes színeiben.
Az ominózus rádióüzenet:
🚨| Sky Sports just released a much clearer version of Sir Lewis Hamilton's post race radio :
Ennél azonban sokkal valószínűbb és ésszerűbb – lévén Hamilton egyetlen futam utáni megnyilvánulásában sem utalt arra, hogy idő előtt lelépne a Mercedestől – magyarázat az, hogy a folyamatos rotáció miatt Hamilton Brazil Nagydíjon szolgálatot teljesítő szerelőgárdájának az interlagosi volt az idei utolsó versenyhétvégéje, és Las Vegasban, Katarban, valamint Abu-Dzabiban már egy másik csapat szervizeli a hétszeres világbajnok W15-ösét, Hamilton így a téli szünetet most megkezdő szerelőitől búcsúzott el.
Persze a veterán pilóta nem rejtette véka alá csalódottságát, de az alábbi nyilatkozata is arról árulkodik, hogy azzal a csapattal fejezi be az idényt, amelynek a 2013-as szezon óta a tagja. „Az autó olyan, mint egy deszka, egyszerűen nincs felfüggesztése. Mindenhol pattog, és sehol nem lehet időben a gázra lépni. Szerintem most volt a legrosszabb valaha, különösen a kanyarokban. Annyira merev. De remélhetőleg nem jönnek már huplis pályák. Azt hiszem, az utolsó három helyszín nem annyira huplis, de igen, boldogan elmennék már téli szünetre. Ha olyan autót adnak a következő néhány futamon, amelyik nem pattog le az útról, akkor remélhetőleg jobb eredményeket érhetünk el. De már várom a karácsonyt.”
Hétvégén rendezik Olaszországban immáron negyedszer a Fiorio Kupa raliversenyt, melyen Kalle Rovanpera és Harri Toivonen erősíti Európa csapatát.
A 2021-ben a 85 éves, korábbi legendás csapatfőnök, Cesare Fiorio tiszteletére létrehozott Fiorio Kupa eddigi három versenyén egyaránt Andrea Crugnola tudott nyerni először R5-ös Hyundaijal, majd Rally2-es Skodával, tavaly pedig Rally2-es Citroennel.
Az idei verseny mezőnyében pedig ismét sok jó versenyző áll rajthoz.
Európa csapatát a török Burcu Cetinkaya mellett a kétszeres rali világbajnok Kalle Rovanpera, valamint a legendás Henri Toivonen testvére, Harri képviseli. Rovanpera ezen a versenyen fog először Rally2-es Toyotával versenyezni.
Olaszország csapatában áll rajthoz Crugnola, mellette pedig Andrea Aghini és a néhai Craig Breen korábbi barátnője, Tamaro Molinaro erősíti a csapatot.
A Fiorio Kupát november 10-én tartják délelőttselejtezőkkel, délután pedig döntőkkel.
Elképesztő dolgokat hozott a Forma-1 brazíliai futama, ez pedig visszatükröződött a hétvége statisztikáiban is. A 2005-ös Japán Nagydíjra, az 1994-es Német Nagydíjra, de még az 1976-os Svéd Nagydíjra is vissza kell utaznunk.
Rögtön időzzünk is el egy kicsit a hétvége legelképesztőbb tettén: Max Verstappen a 17. helyről rajtolva nyert futamot Interlagosban. Ennek súlyát, különlegességét jól jelzi, hogy az eddigi 1122 Forma-1-es versenyből ez még csupán a 6. alkalom volt, amikor valaki a 17. vagy annál rosszabb pozícióból indulva tudott győzni – és az egyik diadal ezek közül is egy indianapolisi 500 mérföldes verseny 1954-ből, amely a többi, F1-es világbajnokság részét képező Indy 500-zal együtt eléggé kilóg az F1-es történelemből és statisztikákból.
Legutóbb a 2005-ös Japán Nagydíjon Kimi Räikkönen nyert a 17. helyről rajtolva, egyben ez volt Verstappen győzelme előtt a legutóbbi alkalom, amikor valaki ennyire hátulról ért fel a dobogó tetejére. A további esetek: Rubens Barrichello 2000-ben Hockenheimben (a 18. helyről), John Watson 1983-ban Long Beachen (22.) és szintén Watson 1982-ben Detroitban (17.) aratott győzelmei. Közülük csak Barrichello futamát befolyásolta eső.
Tegyük hozzá persze, hogy bár Verstappen a 17. rajthelyről indulva nyert, valójában „csak” 14-en rajtoltak előle, hiszen Lance Stroll a felvezető körben történt elakadása, Alexander Albon pedig az időmérős balesete miatt nem volt ott a startnál. Felvezető körben kieső versenyzők miatt már lehetetlen átvariálni a rajtrácsot, az viszont szokatlan, hogy noha Albon távolmaradása már órák óta tudott volt, az FIA nem zárta össze a rajtrácsot, hogy betömje a thai-brit versenyző kiválása által előidézett lyukat – mint tette például 2022-ben Dzsiddában, amikor Mick Schumachert léptette vissza a Haas nagy bukása után. Lehet, hogy precízebb lett volna, ha Verstappennek a 16. rajthelyet osztják ki, de így is csak két további pilóta csatlakozott volna hozzá a klubban azok közül, akik már nyertek ilyen hátulról: Jackie Stewartnak és Michael Schumachernek van győzelme a 16. rajtkockából.
A holland abban pedig új rekordot állított fel, hogy senki nem nyert még futamot annyi különböző rajthelyről, mint ő. Neki ez már a 10. különböző győztes startpozíciója volt: nyert már az 1., a 2., a 3., a 4., a 6., a 7., a 9., a 10., a 14. és immár a 17. pozícióból is. Fernando Alonsót múlta felül ezzel, aki 32 győzelmét kilenc különböző rajthelyről gyűjtötte.
Verstappen Interlagosban egyúttal beállította az egyhuzamban a világbajnoki tabella élén eltöltött napok rekordját is – Michael Schumachert érte utol, aki a 2000-es USA Nagydíjtól kezdődően 896 napig vezette az összetettet. A holland a 2022-es Spanyol Nagydíj óta letaszíthatatlan az első helyről, és egy darabig még alighanem tovább is fogja görgetni a rekordot – ráadásul Schumachernek ebbe a sorozatba három eseménytelen holtszezon is beleesett, míg neki csak kettő. A zsinórban a tabella élén eltöltött futamok számának rekordját ellenben már rég megdöntötte Verstappen, köszönhetően a hosszabb naptáraknak is: az elmúlt 60 verseny bármelyike után is néztünk rá az egyéni pontverseny állására, annak élén mindig Max Verstappen neve volt olvasható.
Mint ahogy az volt olvasható az interlagosi futam végéhez közeledve a leggyorsabb körök mellett is. Igen, az ekkorra a vezetést átvevő Red Bull-pilóta előtt szabad volt az út, és a pálya állapota is egyre javult, de mégis lenyűgöző, hogy a 45. és a 67. kör között 14-szer javította meg a verseny leggyorsabb körét, az utolsó 11 köréből pedig 10 is elég gyors volt ahhoz, hogy megszerezze vele a bónuszpontot.
Mindezek forgatagában az interlagosi verseny volt az első olyan Verstappen pályafutásában, amelyen már a mezőny idősebbik felébe tartozott, vagyis többen voltak nála fiatalabbak, mint idősebbek. Bár Kevin Magnussen visszatérésével a holland a szezon befejezéséig visszabillen a fiatalabb térfélre, a jövő évi várható újoncdömpinggel végérvényesen az öregek közé sorolódik majd 27 éves kora ellenére.
Esteban Ocon és Pierre Gasly óriási meglepetésre a 2. és a 3. helyen értek célba a futamon a szezon során eddig csak küszködő Alpine-nal, ezzel pedig egy sor nagyon régen látott együttállást idéztek meg.
Az enstone-i csapat több mint tíz éve nem szerzett már kettős dobogót, legutóbb Kimi Räikkönen és Romain Grosjean 2-3. helyénél élhettek át ilyesmit a 2013-as Koreai Nagydíjon – akkor az istálló még Lotus néven versenyzett.
Bár ma már Alpine-nak nevezik magukat, ez továbbra is a Renault gyári csapata, az ő legutóbbi dupla dobogójukhoz pedig már a 2006-os Japán Nagydíjig kell visszamenni, ahol Alonso nyert, míg Giancarlo Fisichella harmadik lett.
A francia versenyzők sem a legszebb évtizedeiket élik az F1-ben – olyat, hogy két francia együtt álljon a dobogón, az 1997-es Spanyol Nagydíj óta nem látott a sport, akkor futott be Olivier Panis és Jean Alesi a 2. és 3. helyen.
De még ezt is lehet fokozni: olyan, hogy két francia csapattársként ünnepelhessen együtt a pódiumon, az 1994-es Német Nagydíjon történt legutóbb, amikor Panis és Éric Bernard hozták be a 2. és a 3. pozícióban a két Ligier-Renault-t, miután az első körben 11 autó kiesett. Az a futam nemrég egy másik cikkünkben Mika Häkkinen eltiltása kapcsán is előkerült, de itt történt Jos Verstappen híres bokszutcai tűzesete is.
A szombati mostoha időjárás miatt vasárnapra került át az időmérő, és ez még csak a hatodik ilyen alkalom lett a 2004-es, a 2010-es és a 2019-es Japán Nagydíj, illetve a 2013-as Ausztrál Nagydíj, valamint a 2015-ös USA Nagydíj után. A melbourne-i eset annyiban kilóg, hogy ott a megszakított időmérőből csak a Q3-as szakasz tolódott át másnapra. Az viszont közös ebben az öt rendhagyó kvalifikációban, hogy mindegyik végén német pilóta szerezte meg a pole-t: egyszer Michael Schumacher, egyszer Nico Rosberg, háromszor pedig Sebastian Vettel. Lando Norris most véget vetett ennek a trendnek, amely folytatásának minden reménye a mezőny egyedüli németje, Nico Hülkenberg vállát nyomta.
Hülkenberg viszont ehelyett egy nemkívánatos jelenséget elevenített fel azzal, hogy miután a sportbírók által megtolva tudott visszaállni a versenybe kicsúszott Haasával, a kizárás sorsára jutott. A versenyek utáni kizárások nem szokatlanok az F1-ben, olyan viszont, hogy valakit még a futam ideje alatt tiltsanak el a folytatástól, vagyis fekete zászlót kapjon, 17 évvel ezelőtt, a 2007-es Kanadai Nagydíjon történt utoljára Massával és Fisichellával, miután piros jelzésnél hajtottak ki a bokszutcából.
Az RB a 3. és az 5. rajthelyet szerezte meg a versenyre Cunoda Jukival és Liam Lawsonnal, ami a Red Bull kiscsapata fennállásának második legjobb időmérős szereplése – a két autó együttesen csak egyszer jegyzett ennél jobb időmérős eredményt, azon a bizonyos győzelemmel végződő Olasz Nagydíjon, ahol Vettel és Sébastien Bourdais az 1. és a 4. helyre kvalifikált. Cunoda harmadik helyénél pedig a Minardival kezdődő teljes faenzai történelemben is csak két jobb volt: Vettel pole-ja mellett az 1990-es USA Nagydíjon Pierluigi Martini kvalifikált második helyre a Minardival. (Gaslynak volt egy második rajthelye 2021-ben Katarban, de azt csak két riválisa hátrasorolásával szerezte, miután 4. lett az időmérőn).
Japán versenyzőt is csak két alkalommal láthattunk annál magasabb rajzpozícióban, mint most Cunodát: Szato Takuma a 2004-es Európa Nagydíjon, Kobajasi Kamui a 2012-es Belga Nagydíjon indult a második helyről.
De Lawson is nemzeti kuriózumot ért el. Az új-zélandi versenyzőknek ugyan komolyabb sikereik vannak az F1-ben, mint a japánoknak, viszont azok régebben történtek, mint hogy az első japán megjelent volna a mezőnyben. Lawson 5. rajthelyéhez foghatót ugyanis nem tapasztalt Új-Zéland azóta, hogy Chris Amon a 3. helyről indult az 1976-os Svéd Nagydíjon.
Általában fordulatos verseny jele, ha az első három helyről rajtoló pilóta egyike sem végez az első három helyen a kockás zászlónál. Interlagosban ez most megtörtént, először a 2021-es Azeri Nagydíj óta. Összesen ez volt a 81. ilyen eset az F1 történetében, de ebben az évezredben már jóval ritkább ez a jelenség, mint a 70-es és 80-as években volt.
Balla Tamás és Brunczvik Zoltán a Zemplén Rallyn elért hatodik hellyel megnyerte az ORC-t, a győztes pilóta boldogan nyilatkozott nekünk a szezonzáró után.
Hogyan alakult a szezonzáró Zemplén Rally?
Nagyon jól indult a verseny, de sajnos a csatajellegét némiképp elveszítette azáltal, hogy Marozsi Zsolti kiállni kényszerült az első gyorson. Ő ugyanis előttünk volt 2.25 ponttal, Rongóék voltak mögöttünk, és még Bodogán Feri is esélyes lehetett volna, ha velünk történik valami – mondta a RallyCafénak Balla Tamás, aki Brunczvik Zoltánnal együtt a harmadik helyen ért célba az ORC-ben, és ezzel a páros megszerezte a bajnoki címet. – Megpróbáltuk beosztani az autót, de annyira jól összerakta a szerviz, hogy nagyon élveztük a versenyt
Azért némi sérülés volt a Mitsubishi jobb elején…
Hernádvécsén elnéztem az egyik bal négyet, megsimítottuk a korlátot, volt is némi ijedtség, mert folyt a hűtővíz az autóból, de végigevickéltünk a maradék gyorsokon, és este megcsinálták az autót. A második napon légüres térbe kerültünk, kényelmesen autózhattunk, és végül sikerült nyernünk.
Fotó: Balla EVO Motorsport
Hogyan érzed magad az ORC bajnokaként?
Huszonöt éve csinálom, úgy érzem, negyvenkilenc évesen felértem a csúcsra, mert nem hiszem, hogy magyar bajnokságot tudnék nyerni, de azt sem gondoltam volna, hogy valaha az ORC-ben győzünk. Nemcsak a győzelem, hanem maga az autózás is csoda egy ilyen Mitsubishivel, két éve megyünk vele aktívan, ez tényleg egy űrhajó. Ráadásul nem igazán van más, ami odafér az R5-ök közelébe, és jóval megfizethetőbb is náluk.
Kétszer is lejöttél azon a szakaszon, ahonnan 2018-ban mentőhelikopter vitt el, erről beszélhetünk?
Igen, lejöttem azon a szakaszon. A verseny előtti napon megnéztem, megvan-e még az a fatuskó, amibe belecsapódtunk 2018-ban, és majdnem kivett engem az autóból. Nos, már nincs meg, bokrok lettek a helyén. Nem hiszek az ezotériában, de milyen érdekes, hogy most ugyanabban az egyenesben álltunk bele a szalagkorlátba, csak szemből és a másik oldalában… Úgyhogy azt az egyenest már örökre tisztelni fogom, méghozzá mind a két irányból.
Jövőre is itt leszel a mezőnyben?
Az emberben felmerülnek kétségek, amikor nem jönnek az eredmények, de fiatalok voltunk, és nem olyan technikával tudtunk menni, mint manapság. Azért jólesik, amikor bebizonyosodik, hogy ha a megfelelő technika van az ember alatt, és ha úgy tekergeti a kormányt, akkor képes lehet valamire. Nagyon nagy élmény ez most. Közhelynek szokott hangzani, de olyan csodálatos feleségem van, aki huszonöt éve elviseli, hogy a férje a Seychelle-szigetek és a francia Riviéra helyett mindig a ralit választotta. Mindig támogatott a versenyzésben, és most is azt mondja, hogy nyugodtan menjek tovább, mert látszik rajtam, hogy nagyon élvezem. Így, hogy látom a nálam a nálam picivel korosabb és nagyszerű teljesítményre képes pilótákat, örülök, hogy még nincs vége a mámornak, és hosszú évekig folytatódhat. Az autót szétszedjük és újra felépítjük, és jövőre ismét megpróbálunk az ORC-ben menni, azt gondolom, nekünk az a realitás. Ha véletlenül hozzá is jutnék egy R5-ösöhöz, nem feltétlenül tűnik érdemesnek akár csak megközelíteni ezeket a nagy teljesítményű pilótákat – látom a belső videókat, valami hihetetlen, amire képesek.
2012-ben a Ciprus Rally utolsó gyorsasági szakaszával zárult le a mindössze hat évet élt, de annál sikeresebb ralibajnokság, az Intercontinental Rally Challenge (IRC).
Az IRC-t 2006-ban hozta létre az Eurosport Events, a bajnokság az FIA szabályai alapján működött, azonban a Nemzetközi Szövetség hivatalos bajnokságai közé sosem került be.
Az első szezon csupán négy versenyből állt és a 2012-ig létező Dél-Afrikai Rallyn, a belga Ypres Rallyn, a portugál Madeira Rallyn, valamint az olasz Sanremo Rallyn is szinte folyamatosan más mezőny vett részt az IRC értékelésében is.
Az első bajnoki szezont Giandomenico Basso nyerte, aki Belgiumban és Portugáliában is nyert Fiat Abarth Grande Punto S2000-rel, míg a másik két futamon nem indult.
Az év végi második helyet Alister McRae (Mitsubishi Lancer Evo VIII) dél-afrikai győzelmével, míg Paolo Andreucci (Fiat Abarth Grande Punto S2000) olasz sikerével szerezte meg.
2007-ben már kilenc versenyből állt a szezon, a bajnoki címet pedig a spanyol Enrique Garcia Ojeda szerezte meg Peugeot 207 S2000-rel francia márkatársa, Nicolas Vouilloz, valamint a Fiatos Andrea Navarra előtt. Érdekesség, hogy Ojeda futamgyőzelem nélkül, de hat dobogós eredménnyel tudott bajnok lenni. A szezon során Vouilloz három, Navarra 1 győzelemmel tudott még év végén dobogón zárni, míg Luca Rossetti 2, Giandomenico Basso, Anton Alén és David Higgins 1-1 versenyt tudott még nyerni.
Ebben a szezonban már ifj. Tóth János is indult három IRC-futamon Peugeot-val, azonban az egyetlen magyar abszolút pontszerzés Szabó Gergely nevéhez fűződik, aki Oroszországban tudott a nyolcadik helyen célba érni Evo IX-ces Mitsubishivel.
2008-ban már 10-re nőtt a versenyek száma, szezon végén azonban csak a hét legjobb eredmény számított. A futamokon is egyre jobb versenyzők álltak rajthoz. Az év végi bajnoki címet végül egyetlen futamgyőzelemmel Nicolas Vouilloz szerezte meg Peugeot-val a korábbi WRC-sztár márka – és csapattársa, Freddy Loix, valamint Giandomenico Basso előtt.
A szezon során Vouilloz tehát egy, míg Loix három, Basso, Luca Rossetti 2-2, míg Juho Hanninen és Jarkko Miettinen 1-1 versenyt tudott nyerni.
Abszolút értékelésben a legjobb magyar szereplés ifj. Tóth János nevéhez fűződik, aki négy futamából kettőn is pontot szerzett és a bajnokság 20. helyén zárt.
Az IRC-történelme során először kiírt 2WD bajnokságot az olasz Marco Cavigioli nyerte Fiat Gande Punto JTD-vel.
2009-ben újabb két versennyel 12 futamra bővült volna a bajnokság, azonban a Japán Rallyt végül törölni kellett, miután a gyári csapatok nem utaztak volna el az ázsiai versenyre.
A bajnokság végén az északír Kris Meeke szerezte meg a bajnoki címet négy győzelmet aratva Peugeot-val, a skodával két sikerig jutó Jan Kopecky előtt, míg a harmadik helyet Freddy Loix szerezte meg ugyancsak Peugeot-val.
A szezon során egy-egy további versenygyőzelmet tudott szerezni Giandomenico Basso (Fiat Abarth Grande Punto S2000), Juho Hanninen (Skoda Fabia S2000), Guy Wilks (Skoda), Carl Tundo (Mitsubishi Lancer Evo IX), valamint a szezonnyitó Monte-Carlo Rallyt nyerő Sébastien Ogier (Peugeot 207 S2000).
A bajnokság negyedik szezonja során ugyancsak ifj. Tóth János tudott csak Peugeot-val abszolút értékelésben pontot szerezni, miután a Barum Rallyn hetedik helyen ért célba Peugeot-val.
A 2WD bajnokságban a francia Denis Millet lett a bajnok Peugeot 207 RC R3T autóval, míg a 2014-ben visszavonult Vizin László R3-as Hondával a bajnokság negyedik, Puskádi János ugyancsak Hondával a 19. helyet szerezte meg.
2010-ben ugyancsak 12 futamból állt a bajnokság, azonban csak a legjobb nyolc eredmény számított év végén.
A bajnoki címet Juho Hanninen szerezte meg Skodával, három versenyt szerezve, az ugyancsak egy futamot nyerő csapattársa, Jan Kopecky és a Peugeot-os Kris Meeke előtt.
Freddy Loix már Skodával indult a bajnokságban és három versenyt nyerve a bajnoki negyedik helyen zárt, de versenyt tudott még nyerni Bruno Magalhaes (Peugeot), Paolo Andreucci (Peugeot), Mikko Hirvonen (Ford Fiesta S2000) és Nasser Al-Attiyah (Ford) is.
A 2WD bajnokságban Harry Hunt lett a bajnok Ford Fiesta R2-vel, míg a magyar versenyzők közül Vizin László a 12., Puskádi János 21. helyen zárt.
2011-ben egy futammal, 11 versenyre csökkent a bajnoki szezon, azonban ekkor már a pécsi Mecsek Rallyra is ellátogatott az IRC-mezőny. A bajnokság végén a hét legjobb eredmény számított.
A bajnoki címet Andreas Mikkelsen szerezte meg a Skoda pilótájaként, miután a másfélszorzós Skót Rallyt és a kétszeres szorzójú Ciprus Rallyt is megnyerte.
A második helyen a két versenyt nyerő Jan Kopecky, míg a harmadikon a három futamot nyerő Juho Hanninen zárt ugyancsak Skodával.
Thierry Neuville 2, Freddy Loix és Bryan Bouffier egy versenyt tudott még nyerni.
A Mecsek Rallyn hatalmas csatában Kopecky szerezte meg a győzelmet 8 tizedmásodperc előnnyel Thierry Neuville és 1 perccel Freddy Loix előtt, de a verseny utolsó két szakasza előtt Mikkelsen is tudott a verseny élén állni. A verseny elején pedig Turán Frigyes tudott az élmezőnnyel harcolni Fordjával.
Az abszolút bajnokságban Aschenbrenner György Mitsubishivel érte el a legjobb eredményt pécsi hatodik helyével a 21. helyen zárt, Bútor Róbert ugyancsak a Mecseki nyolcadik helyével a bajnokság 32. helyén zárt, míg Puskádi János az ukrán Yalta Rallyn az R3-as Hondával tudott abszolút pontszerző helyen zárni.
A 2WD bajnokságot a francia Jean-Michel Raoux nyerte R3-as Renault Clióval, míg magyar versenyzőként Puskádi szerepelt a legjobban, aki Raoux és az olasz Stefano Albertini mögött a harmadik helyezte szerezte meg.
2012-ben 13-ra emelték a versenyek számát a bajnokságban azonban év végén csak a kilenc legjobb eredmény számított.
A szezon során bejelentésre került, hogy talán az IRC-sorozat sikere miatt is az Eurosport Events veheti át az akkor még nem a legjobb napjait élő Rally Európa-bajnokság (ERC) szervezését 2013-tól, így ez volt az IRC-ben az utolsó szezon.
Az utolsó szezon pedig Andreas Mikkelsen bajnoki címével zárult, miután két versenyt nyert Skodával, így az IRC-bajnokság egyetlen kétszeres bajnoka lett.
A szezon végi második helyet Jan Kopecky 2, míg Juho Hanninen a harmadik helyet három futamot nyerve szerezte meg ugyancsak Skodával.
Az utolsó évben Giandomenico Basso (Ford Fiesta RRC) 2, Nasser Al-Attiyah (Ford Fiesta RRC), Dimitar Iliev (Skoda Fabia S2000) és Dani Sordo (Mini Cooper S2000 1.6T) 1-1 versenyt tudott nyerni.
A Mecsek Rallyval kapcsolatban már a szezon előtt kiderült, hogy anyagi problémák miatt nem tud a naptárba kerülni, azonban magyar versenyzők így is pontot tudtak szerezni az abszolút bajnokságban, Szabó Gergely (Mitsubishi Lancer Evo X R4), Vizin László (Skoda Fabia S2000) egyaránt 8-8 pontot gyűjtve a 44. helyet szerezte meg, míg Puskádi János (Skoda) az 52., Bujdos Miklós (Mitsubishi Lancer Evo IX) 58. helyen zárt.
A 2WD bajnokság bajnoki címét Harry Hunt szerezte meg, míg Krózser Menyhért legjobb magyar versenyzőként a bajnokság 32. helyén zárt Renault Clio R3 Maxival.
A bajnokság utolsó szezonja során sajnos tragédia is történt, Craig Breen az olasz Targa Florion bekövetkezett balesete során Gareth Roberts navigátor hunyt el. Sajnos, 2023. április 13-a óta a két barát ismét együtt tud versenyezni az égi ralikon.
A bajnokság hat éves története során autógyártók sora választotta ezt a sorozatot, míg a versenyek mezőnyében sok korábbi és későbbi WRC-sztár jelent meg.
A nagysikerű bajnokság 2012. november 4-én a Ciprus Rally utolsó szakaszán zárult le.
Miként arról mi is beszámoltunk, Lewis Hamilton a vasárnapi Brazil Nagydíj előtt vezethette Ayrton Senna 1990-es világbajnok McLarenjét. A Mercedes veteránja az eső áztatta intelagosi pályán tett meg több kört az MP4/5B-vel, a bemutató végén pedig a brazil zászlóval a kezében idézte meg a brazilok háromszoros világbajnokának legendás ünnepléseit.
A bemutató felvételei már az élő közvetítés során is bizonyára sokak szívét megdobogtatták, hiszen nem minden nap láthatja az ember, ahogyan egy hétszeres világbajnok Senna V12-es Honda-motorral hajtott vb-győztes autójával köröz a brazilok legendájának hazai pályáján, ahol Senna 1991-ben egyik, ha nem a legnehezebb győzelmét aratta.
Az idei szezon során sokszor felmerült a szurkolókban, hogy Thierry Neuville csak azért vezeti a világbajnoki pontversenyt, mert jobban használta ki az idén bevezetett pontrendszer előnyeit. Nos, kiszámoltuk a bajnoki állást a 2023-ig érvényes pontrendszerrel.
Thierry Neuville az idén bevezetett pontrendszer alapján 25 pont előnnyel vezeti Ott Tanak előtt a WRC egyéni pontversenyét, míg Elfyn Evans 40 pont hátránnyal a harmadik, ez alapján a Hyundai két versenyzője lehet már csak egyéni bajnok.
A 2023-as pontrendszer alapján Neuville 28 pont előnnyel előnnyel vezetné a bajnokságot Tanak és 38 ponttal Evans előtt. Így szintén csak a koreai gyártó versenyzői lennének esélyesek az egyéni címre, ráadásul Neuville némileg könnyebb helyzetben lenne.
A bajnokság negyedik helyét Sébastien Ogier foglalná el azonban amíg 19 ponttal követi walesi csapattársát az idei szabályok alapján, a korábbi rendszer szerint ez a különbség 18 pont lenn.
Adrien Fourmaux az ötödik helyen a 2024-es rendszer alapján 20 ponttal, míg a korábbi pontrendszer szerint 27 ponttal maradna el Ogier-tól.
Kalle Rovanpera azonban amíg 28 ponttal követi a francia fordost, addig a 2023-ig érvényes pontrendszer szerint csupán 4 ponttal maradna el.
A kétszeres világbajnok azonban Japánban már nem indul, így nem lenne esélye Fourmaux-t megelőzni. Takamoto Katsuta azonban kihasználhatja az idei rendszert, hiszen amíg a tavaly alapján 37 pontos hátránnyal követné finn csapattársát, addig az új rendszerben csak 12 pont a hátránya.
A tavalyi pontrendszer alapján azonban szerepelne az abszolút pontszerzők között Lorenzo Bertelli és Robert Daprá is, az új szabályok alapján azonban nem tudtak pontot szerezni, mivel Bertelli a svéd, míg Daprá a görög versenyen csak vasárnap tudott a 10. helyre lépni.
A WRC pontversenyének állása 2023 és 2024 alapján
1 Thierry Neuville 2023: 204 (2024: 225)
2 Ott Tanak 176 (200)
3 Elfyn Evans 166 (185)
4 Sébastien Ogier 148 (166)
5 Adrien Fourmaux 121 (146)
6 Kalle Rovanpera 117 (114)
7 Takamoto Katsuta 80 (102)
8 Sami Pajari 51 (41)
9 Dani Sordo 43 (44)
10 Grégoire Munster 40 (27)
11 Oliver Solberg 34 (27)
12 Esapekka Lappi 31 (33)
13 Andreas Mikkelsen 28 (33)
14 Yohan Rossel 24 (14)
15 Nikolay Gryazin 23 (20)
16 Martins Sesks 16 (22)
17 Robert Virves 10 (7)
18 Gus Greensmith 9 (7)
19 Kajto 9 (9)
20 Jan Solans 8 (6)
21 Jari-Matti Latvala 8 (6)
22 Georg Linnamae 7 (7)
23 Lauri Joona 7 (5)
24 Mikko Heikkila 6 (4)
25 Roope Korhonen 4 (3)
26 Josh McErlean 4 (2)
27 Fabrizio Zaldivar 4 (1)
28 Filip Mares 4 (3)
29 Pepe López 2 (2)
30 Jourdan Serderidis 2 (2)
31 Martin Prokop 2 (1)
32 Miko Marczyk 2 (2)
33 Lorenzo Bertelli 1 (0)
34 Robert Daprá 1 (0)
