61 éves lett Érik Comas, akinek élete és karrierje több szempontból is összefonódott Ayrton Sennáéval. Az 1992-es Belga Nagydíj időmérőjén a brazil pilóta saját testi épségét kockáztatva potenciálisan megmentette az életét, szűk 16 hónappal később pedig a francia versenyző volt az egyetlen, aki nem folytatta a San Marinó-i Nagydíjat a háromszoros világbajnok halálos balesete után.
1963. szeptember 28-án, vagyis éppen 61 éve született Érik Comas. A francia pilóta 1989-ben második lett a Forma–3000-ben, majd a következő évben meg is nyerte azt, így 1991-ben már a Forma–1-ben versenyezhetett. Azonban a Ligier akkoriban nem számított versenyképesnek, ahogyan a Larrousse sem, ahova két év elteltével igazolt. Végül összesen négy szezont töltött az F1-ben, ahol 63 hétvégéjéből 59-szer részt vehetett a futamon, ezeken összesen 7 pontot gyűjtött.
Ezt követően túra-, illetve sportautózásra váltott, ahol már jóval nagyobb sikereket ért el. 1998-ban és 1999-ben megnyerte a japán GT-bajnokságot, amelyben egy-egy alkalommal a második, illetve a harmadik helyet is sikerült elhódítania. 2005-ben pedig 41 évesen második lett a Le Mans-i 24 órás viadalon. A ralizásba is belekóstolt, de egyetlen világbajnoki versenyét, a 2000-es Ausztrál Rallyt nem tudta befejezni.
Comas-ra azonban nem elsősorban az eredményei miatt emlékeznek az autósport szerelmesei, hanem amiatt, ami az 1992-es Belga Nagydíj edzésén történt. A francia pilóta óriási balesetet szenvedett a Blanchimont-kanyarban, aminek következtében eszméletét vesztette, viszont a lába rajta maradt a gázpedálon. Nem más, mint a háromszoros világbajnok, az akkori címvédő, a helyszínre elsőként odaérő Ayrton Senna sietett a Ligier versenyzőjének segítségére.
„Az volt a balszerencsém, hogy én érkeztem meg elsőként abba a kanyarba – idézte fel azt, amit utólag megtudott az egészből. – Onnantól kezdve semmire nem emlékszem, mivel egyenesen belecsapódtam a falba. Nincsenek emlékeim arról a pillanatról, csak a képek, amelyeket később láttam. A baleset előtti néhány másodperctől kezdve minden törlődött a memóriámból. Az autóm bal első kereke nekivágódott a fejem jobb oldalának, ami úgy kiütött, mintha ökölvívásban KO-t kaptam volna. Eközben a kocsi visszacsúszott a pálya közepére, de én továbbra is öntudatlanul álltam a gázon.”
Senna hallotta, hogy valami nagyon nincs rendben, hiszen a Renault-motor továbbra is visított az álló autóban. Mindez pedig rendkívül veszélyes olt, hiszen a szivárgó benzin miatt tüzet vagy akár robbanást is okozhatott volna. A brazil pilóta saját testi épségét nem kímélve – ne feledjük, a többiek ott mentek el mellettük – odaszaladt bajba jutott kollégájához.
„Eszméletlenül ültem az autóban, amelynek a motorja őrült fordulatszámra kapcsolt – folytatta Comas. – Ayrton megérkezett, és azonnal hallotta az erőforrás által keltett óriási zajt. A motor hét-nyolcezres fordulatszámon üvöltött, vagy valami ilyesmi. Leállította a kocsiját, kiugrott belőle, és saját testi épsége kockáztatásával odament a kocsimhoz, majd leállította a motort. A pálya még a sárga zászló ellenére is nagyon veszélyes volt. Megkereste az áramkör-megszakítót, és kikapcsolta a motort, megakadályozva [a kocsi] kigyulladását vagy akár a robbanást. Úgy tűnik, hogy az ütközés után kiszivárgott némi üzemanyag, szóval nagy volt a veszély. Néhány másodperc alatt felrobbanhatott volna. Szóval igen, Ayrton Senna valószínűleg megmentette az életemet.”
Botrány, életmentés, önkívület – lélegzetelállító felvételek Sennáról (videó)
Ez utóbbit persze nem lehet biztosra venni, de igen valószínű, hogy Senna közbeavatkozása nélkül óriási baj történt volna. Ráadásul a McLaren versenyzője mindemellett stabil pozícióba helyezte Comas fejét, amíg meg nem érkezett a szakszerű segítség. A francia pilótát kórházba szállították, és bár az időmérőt és így a futamot is ki kellett hagynia, nem lett komoly baja. Olyannyira, hogy másnap már ott volt a paddockban, hogy megköszönje a segítséget, amiről legnagyobb sajnálatára semmilyen felvétel nem készült.
Comas-nak azonban nem ez az egyetlen kapcsolódási pontja Sennához, hiszen már jó ideje ő volt a bálványa. Először az 1984-es Monacói Nagydíjon látta versenyezni, amelyen még a Tolemannel másodikként ért célba a szakadó esőben, és ha nem intik le idő előtt a versenyt, akkor jó eséllyel Alain Prostot is megelőzte volna. „Akkor láttam őt először a pályán – emlékezett vissza a RaingNews365.com-nak adott interjújában. – A sziklák tetején voltunk a Rascasse-kanyar mellett, másra nem volt pénzünk. Senna nem nyerte meg azt a futamot, de onnantól kezdve ő volt a példaképem.”
Ilyen volt Senna első éve a Forma-1-ben – a volt versenymérnök nem mindennapi visszaemlékezése
Hat évvel később aztán személyesen is találkoztak. Abban az évben Senna másodszor lett Forma–1-es világbajnok, míg Comas a Forma–3000 küzdelmeiben bizonyult a legjobbnak. „Gratulált nekem, és ez óriási hatással volt rám – fogalmazott a francia expilóta, aki szerint a brazil versenyzőt érdekelte, hogy mi zajlik az utánpótlásban. – Nagyon beleásta magát az juniorkategóriákba.”
Ma lenne 64 éves Ayrton Senna – lassan 30 éve nincs köztünk a legenda
Aztán három teljes éven át együtt versenyeztek, igaz, az autóik közötti különbségnek köszönhetően a pályán leginkább akkor találkozhattak, amikor Senna lekörözte Comas-t. Majd jött 1994. május 1-e és az aznapi San Marinó-i Nagydíj, amelyen az akkor már a Williamst erősítő világbajnok halálos balesetet szenvedett. Nem sokkal korábban Comas összeütközött honfitársával, Éric Bernarddal, aminek következtében ki kellett mennie a bokszba. Amire visszatért már megtörtént a baj, sőt, már a mentéshez szükséges járművek is a helyszínre értek, így ő volt az utolsó a mezőnyből, aki a pályán testközelből látta a brazil legendát, bár erről alighanem lemondott volna.
„Az én hibám volt” – Senna tragédiájáról beszélt a brazil legenda vesztét okozó autó tervezője
„Amikor odaértem, nem tudtam, mi történik – mondta. – Azonban láttam, hogy Senna ott fekszik, miközben valami furcsa energiát éreztem. Egyfajta sugárzás volt, amely egyértelművé tette számomra, hogy Senna nem fogja túlélni. Ez nagy hatással volt rám. Sírva rohantam vissza a csapathoz, és azonnal azt kiabáltam, hogy soha többé nem fogok versenyezni. A csapat azt tanácsolta, hogy előbb teljesítsek egy tesztet, és csak utána hozzam meg a végső döntést. Befejeztem az idényt, de utána már elég volt.”
„A legmegindítóbb, amit az autósportban láttam” – az elfeledett emlékezés Ayrton Sennára
Valóban, Comas végül a szezonzáró Ausztrál Nagydíjat leszámítva – ahol pénzügyi okokból Jean-Denis Delétrazt ültették be a helyére – mindenhol elindult, viszont az imolai versenyt a mezőnyből egyedüliként nem folytatta. A francia exversenyző bokszból történt visszatérése kapcsán sokan azt hiszik, hogy azért ment vissza a pályára, hogy ezúttal ő segítsen Sennán, de leszögezte, nem járt ilyesmi a fejében, már csak azért sem, mert tudta, hogy neki nincs keresnivalója a mentési folyamatban.
A férfi, aki végig Senna mellett volt a halála előtti utolsó órákban – „Mindent bevetettünk, de hiába”
„A balesetem után Senna volt ott elsőként, de nem arról volt szó, hogy én is ugyanezt akartam tenni – magyarázta. – Amikor odaértem, világos volt számomra, hogy semmit nem tehetek. A futam alatt az én autóm is megsérült, azért mentem be a bokszba, hogy azt helyrehozzák. Senna azalatt szenvedett balesetet, hogy a csapat javította a károkat, de erről nem tudtunk. Amikor a kocsi elkészült, kiküldtek a pályára. Láttam a piros fényjelzést, de azért kihajtottam. Tudtam, hogy mennem kell.”
Itt töltötte élete utolsó éjszakáját Ayrton Senna – a szobában mindent ugyanúgy hagytak
Senna elvesztése nyilvánvalóan nemcsak az F1-re, hanem az egyetemes sportra is sokkolóan hatott. Az évek során talán az enyhíthette a fájdalmat, hogy ő és az előző napon elhunyt Roland Ratzenberger sem halt meg hiába, hiszen az imolai hétvége után az F1 komoly biztonsági reformokba kezdett. Comas-t azonban ez nem vigasztalja. „Ez a folyamat mindig is zajlott – jelentette ki. – Az F1 egyre biztonságosabbá vált, de ez a halottakat nem hozza vissza.”
Éveken át bűntudata volt az utolsó embernek, aki Senna szemébe nézett
A sors iróniája, hogy ha nincs a tragikus baleset, akkor a következő napokban maga Senna is a biztonság témáját helyezte volna előtérbe. Erre nemcsak a GPDA, azaz a versenyzői szakszervezet feltámasztása utal, hanem Comas szavai is. „Vasárnap reggel én ültem mellette Imolában a versenyzői eligazításon, és megkért, hogy menjek el Londonba, hogy beszéljünk a biztonságról” – árulta el.
Versenyzőtársa szerint Senna előre érezte, hogy meg fog halni
Az Imolában történtek nyilvánvalóan nagyon mélyen érintették Comas-t. „Megváltoztatta az életem – célzott Sennára. – Kicsit később meglátogathattam a sírját Brazíliában. Egy ideig csak ő és én voltunk.” A tragédia ellenére viszont nem az utolsó emléke szokott elsőként eszébe jutni a legendás pilótáról. „Ő volt az esős [körülmények] legnagyobb mestere, gondoljunk csak a ’85-ös estorili vagy a ’93-as doningtoni [futamra] – utalt Senna leghíresebb győzelmeire. – Ő juttatta el az F1-et a férfiakhoz, de a nőkhöz is. Végtére is látványra egy szép férfi volt, de emellett nagyon kedves is, és mindig elegáns. Ayrton Senna a bálványom.”
„Ezzel a felelősséggel kell együtt élnem” – Newey ismét felidézte Senna „ostoba” tragédiáját
