Lewis Hamilton és Charles Leclerc sem volt elégedett azzal, ahogyan a Ferrari menedzselte a Miami Nagydíjat, előbbi pedig igencsak élesen kritizálta a csapatát a verseny alatt, azt javasolva a mérnököknek, hogy akár teázzanak is egyet a gyors döntéshozatal helyett. A hétszeres világbajnok a Ferrari működésének hosszú évek óta kritizált aspektusára világított rá, a maranellóiak csapatfőnöke szerint azonban mindent jól csináltak.
Miközben az élen Max Verstappen parázs csatát vívott a McLarenekkel, majd a wokingiak demonstrálták, hogy mekkora a tempóelőnyük Miamiban, hátrébb a Ferrari nem elég, hogy továbbra sem volt elég gyors, de még tetézte is a gondjait egy, a maranellóiaktól finoman szólva sem szokatlan stratégiai ügyetlenkedéssel, amit Lewis Hamilton frusztrált rádióüzenetei tettek igazán látványossá.
Hamilton a 12. helyről rajtolt kemény gumikon, Isack Hadjar megelőzése után azonban megakadt a felzárkózása, mígnem a virtuális biztonsági autós fázist kihasználva pontszerző helyre került. Ezután pedig a közepes keveréken utolérte a hozzá képest fordított stratégián levő Charles Leclerc-t, akinek ekkor már a kemény gumik voltak az autóján. Hamilton értelemszerűen azt akarta, hogy a Ferrari állítsa félre előle a monacóit, hogy kihasználhassa a gumi- és tempóelőnyét, a maranellóiaknak azonban más elképzelései voltak, amivel feldühítették a hétszeres világbajnokot.
Ekkor az alábbi beszélgetés játszódott le Riccardo Adami, Hamilton versenymérnöke, illetve a pilóta között.
Adami: „Azt akarjuk, hogy maradj DRS-távolságon belül Charles mögött. Folytasd így!”
Hamilton: „Ember, srácok… ez nem jó csapatmunka, csak ennyit mondok.”
A Ferrari aztán a 38. körben mégis félreállította Leclerc-t, Hamilton frusztrációja azonban nem hagyott alább, és visszautalt a Kínai Nagydíjra, amelyen – noha a közvetítésbe bejátszott rádióüzenetek mást sugalltak – magától vetette fel, hogy lassú tempója miatt önként elengedi Leclerc-t.
Hamilton: „Kínában én félreálltam.”
Adami: „Értettem. Megcseréltük az autókat.”
Hamilton: „Közben tartsatok teaszünetet, gyerünk már!”
Ezzel azonban nem volt vége, ugyanis miután Hamilton felzárkózása nem bizonyult elég gyorsnak a 6. helyen autózó Antonellire, a Ferrari az 53. körben visszacserélte a pozíciókat, azaz a 40 esztendős britnek el kellett engednie Leclerc-t. Ettől Hamilton ismét frusztrált lett, ami az alábbi, már a visszacsere utáni üzenetváltásból derült ki.
Adami: „Sainz 1,4 másodperccel van mögötted.”
Hamilton: „Akarjátok, hogy őt is elengedjem?”
Hamilton rögtön rámutatott arra, ami eddig is nyilvánvaló volt
A verseny után a már nyugodtabb hangnemben kommunikáló hétszeres világbajnok azon a véleményen volt, hogy elkaphatta volna Antonelli Mercedesét, amennyiben a Ferrari hamarabb félreállítja előle Leclerc-t. „Először is, általánosságban élveztem a versenyt. Szerintem ezen a hétvégén, miközben nem vagyunk olyan gyorsak, mint szeretnénk, összességében jobb hétvégém volt. Ez ma nem feltétlenül mutatkozott meg, de a 12. helyről indulva nagyon nehéz volt előzni. Aztán a közepes gumikon úgy éreztem, hogy az autó igazán életre kelt, és abban a pillanatban nagyon optimista voltam. Csak azt láttam, hogy egy Mercedes van elöl, és arra gondoltam, hogy talán meglehet a hatodik hely, de aztán rengeteg időt veszítettünk azokban a körökben [Leclerc mögött].”
„Egyértelműen jó voltam [a Mercedes utoléréséhez] abban a pillanatban, és nem gondolom, hogy elég gyorsan megszületett a döntés [a helycseréről]. Nincs gondom sem a csapattal, sem Charles-lal, de szerintem csinálhattuk volna jobban” – jelentette ki a brit.
Hamilton megértő volt azzal kapcsolatban is, hogy a csapatnak nehéz dolga van mindig biztosítani az egyenlő bánásmódot a két pilóta között, de úgy vélte, ilyen helyzetekben egyszerűen a gyorsabb autót kellene támogatni, utána pedig vissza lehet cserélni a helyezéseket, ha az mégsem tud előbbre jutni. A fő problémája pedig azzal volt, hogy gyors döntés helyett folyamatosan az Adami által az elmúlt évekből már jól ismert „I’ll come back to you” („mindjárt visszatérek hozzád”, azaz „várj egy kicsit, amíg megbeszéljük a csapattal”) üzenetet mondták a fülére ahelyett, hogy a nyilvánvaló forgatókönyvre előre készülve nem teketóriáznak.
Hamilton elárulta azt is, hogy utólag még neki kellett nyugtatnia a Ferrari csapatfőnökét, mondván lehetett volna sokkal keményebb is a rádióban.
„Fred bejött a szobámba [a verseny után], én pedig a vállára tettem a kezem, hogy nyugodj meg, ne legyél annyira érzékeny – mondta a 105-szörös futamgyőztes. – Mondhattam volna sokkal rosszabb dolgokat is a rádióban, olyanokat, amit mások mondtak a múltban. Némely üzenet szarkasztikus volt. Meg kell érteni, hogy hatalmas nyomás alatt vagyunk az autóban, így ezek soha nem a legbékésebb üzenetek lesznek a csata hevében. Még csak mérges sem voltam, nem idegeskedtem, csak úgy voltam vele, hogy hozzatok döntést! Ti ültök ott a széken, minden ott van előttetek, nektek kell gyorsan dönteni. Én úgy vagyok vele, hogy »mi vagyunk pánikban, mi próbáljuk az úton tartani a kocsit, egy számítógép pedig gyorsan gondolkozik.«”
Leclerc sem volt elégedett, de Vasseur szerint mindent jól csináltak
Noha az ember azt gondolhatná, hogy a történtek fényében csak Hamiltonnak volt oka panaszra, ez nem így van, ugyanis a végül a hétszeres világbajnok előtt végző Leclerc sem volt elragadtatva attól, ahogyan a Ferrari kezelte a pozíciócseréket. „Nem fogok túl sokat beszélni erről, de nyilvánvaló, hogy nem így akarjuk menedzselni a versenyeket” – mondta a monacói, aki az első helycsere után gyorsan közölte, hogy „Lewis-nak gyorsabban kell mennie.”
Leclerc pedig nemcsak amiatt lehetett frusztrált, hogy félreállították, hanem amiatt is, ahogyan a pozíciók visszacserélése zajlott. Mert miután Hamilton nem tudta elég gyorsan utolérni Antonellit, Leclerc-nek először azt mondta a mérnöke, hogy az 51. kör 11-es kanyarjában lesz a helycsere, Hamiltonnak azonban nem szóltak időben ahhoz, hogy ezt megtegye, majd a második, 17-es kanyarra előirányzott utasítást megkérdőjelezte, így ott ezért nem állt félre, és végül csak az 52. kör 11-es kanyarjában engedelmeskedett (ezután jött a szarkasztikus üzenet Sainz elengedéséről).
Frédéric Vasseur csapatfőnök azonban pilótái kritikus megjegyzései ellenére nem látott kivetnivalót a csapat működésében – vagy legalábbis nyilvánosan nem kritizálta az istállót –, és azzal indokolta a Hamilton szerint túl lassú döntéshozatalt, hogy először pontosan látniuk kellett, hogy megéri-e a helycsere. „Nem tartott olyan sokáig, másfél kör volt, vagy valami ilyesmi. Amikor nem ugyanazon a stratégián van a két autónk, először azt kell megérteni, hogy a hátul haladó csak a DRS miatt gyorsabb, vagy nem. Egy körbe, azaz másfél percbe telt számunkra megérteni ezt, utána pedig kértük a helycserét” – idézi Vasseurt a The-Race.
„Talán lehet azon vitatkozni utólag, hogy jobb lett volna egyből megejteni [a helycserét], de nem tudtuk, hogy a DRS-hatás miatt van [Hamiltonnak] tempóelőnye, vagy sem. Ezután nehéz döntést hoztunk, mert sosem könnyű megkérni Charles-t vagy Lewis-t, hogy cseréljenek helyet. De mi megtettük, ők pedig végrehajtották a pályán. Nem látom, hogy sok más csapat megtenné ugyanezt” – mondta a csapatfőnök, aki arra nem tért ki, hogy miért nem adtak még néhány kört Hamiltonnak Antonelli utolérésére.
Azt viszont elmondta, hogy miért döntöttek a pozíciók visszacserélése mellett. „Ez a csapat irányelve helycsere esetére. Ha nem kérjük cserére őket, nem előznek, ha pedig megkérjük, az azért van, mert úgy gondoljuk, hogy a hátul haladó autó gyorsabb az elöl haladónál a versenynek abban a szakaszában. Ezután megpróbáljuk elkapni az előttünk haladót, és ha nem tesszük ezt meg, visszacseréljük a pozíciókat, hogy tiszteletben tartsuk a korábbi helyezéseket a versenynek azon szakaszában, amikorra nyilvánvalóvá vált, hogy nem leszünk képesek harcolni Antonelli ellen Lewis-zal.”
Vasseur elmondta azt is, hogy „tökéletesen megértem a versenyzők frusztrációját”, majd hangsúlyozta, hogy „csapatként jó munkát végeztünk”, majd a Kínai Nagydíjhoz hasonlóan kiemelte, hogy a televíziós közvetítésbe bejátszott rádióüzenetek torzíthatják a valóságot. „Először is meg kell érteni, hogy a FOM az, amely menedzseli az üzenetek késleltetését. Ez azt jelenti, hogy olykor fél vagy másfél körrel később hallják a nézők azt, amit kérünk a pilótáktól. Mindent az irányításunk alatt tartottunk. Aztán ott van az a rengeteg információ, amit megvitatunk velük az autóval és annak beállításával kapcsolatban, így nem mindig könnyű arra kérni őket, hogy a 11-es vagy 18-as kanyar előtt hajtsák végre a helycserét. Őszintén szólva úgy érzem, hogy megtettük, amit meg kellett tennünk. Mindig lehet azon vitatkozni, hogy jobb lett volna-e fél körrel hamarabb vagy fél körrel később cselekedni.”