2023. február 09. 00:48
KezdőlapF1A Ferrari elhibázott döntése lökte a Mercedes karjaiba Schumachert - vélemény

A Ferrari elhibázott döntése lökte a Mercedes karjaiba Schumachert – vélemény

-

Mick Schumacher aláírt a Mercedeshez a 2023-as szezonra, mint a csapat tartalékpilótája. A történtek fényében ez volt a hétszeres világbajnok fia számára a legjobb döntés, ugyanakkor, ha a Ferrari 2020-ban nem teszi azt vele, amit tett, Schumacher a mezőny tagjaként készülhetne a következő évre.

Azt már biztosan kijelenthetjük, hogy Mick Schumacher Forma-1-es karrierje nem úgy alakul, ahogyan azt a hétszeres világbajnok Michael Schumacher fia előre eltervezte, hiszen aligha volt a forgatókönyv része, hogy két szezon után ülés nélkül marad. Innen persze még bőven lehet visszaút a számára, a búcsú tehát korántsem olyan, mint mondjuk a Williamstől három szezon után elköszönő Nicholas Latifié, akit szinte biztosan nem látunk többet az F1-ben.

Schumachernek ezzel szemben mentőövet dobott a Mercedes, amivel biztosítja, hogy tűzközelben marad, és a rivaldafénytől távol, de legalábbis egy lépéssel mindenképp hátrébbról vethet számot az eddigi évekről, illetve fejlődhet.

Apja nyomdokaiba lépett Mick Schumacher, itt folytatja Forma-1-es pályafutását

Egy fiatal pilóta számára ugyanakkor semmi sem pótolja a versenyzést, így természetesen Schumachernek is az lett volna a legjobb, ha ott lenne a mezőnyben. De nem lesz, mivel a Haas úgy döntött, hogy inkább a rutinra szavaz, mintsem tovább támogassa egy feltörekvő versenyző fejlődését, amihez persze minden joga megvan, úgyhogy ezért kár lenne az amerikai istállót hibáztatni. Ha valakit hibáztatni lehet azért, hogy Schumacher karrierje, ha nem is megfeneklett, de nem a vártak szerint alakul, az leginkább a Ferrari.

Azt persze le kell szögezni, hogy elsősorban Mick Schumacher is a saját szerencséjének a kovácsa, így amennyiben olyan teljesítményt nyújtott volna az idén, amilyet a Max Verstappenek, Charles Leclerc-ek vagy George Russellek nyújtottak második teljes F1-es szezonjukban, aligha lett volna kérdés, hogy maradhat-e a Haasnál. Forma-3-as és Forma-2-es bajnokként – ennél jóval gyengébb junior eredménysorral is kerültek már be az F1-be nem is kevesen – azonban kár lenne kijelenteni, hogy mert nem nyújtott kiemelkedőt, nem is való oda.

Válogatott kritikák – Alesi, Vettel és Wolff is belerúgott a Haasba Mick Schumacher elküldése miatt

Egyrészt az F1-es mezőnyt soha nem csak Hamiltonok, Sennák, Vettelek vagy Alonsók alkották, így nem szabad mindenkit hozzájuk mérni, másrészt Mick Schumacher az idei szezon második felében számos alkalommal bizonyította, hogy megvan a tempója ahhoz, hogy kiérdemeljen magának egy ülést. Az oly sokat emlegetett baleseteit pedig akkor lehetne igazán indokként felhozni ellene, ha a teljes szezonon átívelő tendenciáról lenne szó, de miként azt ő és volt csapata is elismerte, onnantól kezdve, hogy áttörést ért el a beállításokkal, a hibák száma mérséklődött, komolyabb anyagi kárral járó bukásból pedig a monacói csattanást követő 15 versenyen mindössze egy akadt, jóllehet, az igencsak kínos módon történt.

Toto Wolffal a szerződés aláírása után

A fejlődés tehát kézzel fogható volt Schumacher részéről még akkor is, ha természetesen lehetett volna gyorsabb és látványosabb. De mivel nem az új Max Verstappenről vagy Charles Leclerc-ről beszélünk, a Haas nem kívánta megtartani őt, aminek az lett a következménye, hogy a Ferrarival is megszakította az együttműködést.

Mattia Binotto szavaiból mondjuk azt lehetett kivenni, hogy tartalékként maradhatott volna, és olasz sajtóhírek szerint a Ferrari felsővezetése nem is nézte jó szemmel, hogy a lemondó svájci olasz nem tudta a mezőnyben és ezáltal a Ferrari kötelekében tartani Schumachert. Na persze nem azért, mert a jövő nagy ígéretét látják benne, hanem azért, mert marketingszempontból nekik sem jön rosszul, ha egykori sikerkovácsuk fiát házon belül tudják, másrészt pedig azért, mert kifejezetten rosszul mutat, hogy a fiatal német a Mercedest választotta helyettük.

Hol hibáztak?

Pedig a Ferrari nem most követte el a hibát, hanem már két évvel ezelőtt, Schumachert ugyanis egyszerűen rossz csapathoz irányították. Eleinte mindenki biztosra vette, hogy a szintén az olaszok által támogatott, két szezon során semmi különöset nem mutató, a nyugdíj előtt álló Kimi Räikkönen legyőzésével is megszenvedő Antonio Giovinazzi 2020 végén távozik az Alfa Romeótól, a helyét pedig Schumacher veszi át. Erre utalt, hogy az Eifel Nagydíjon a tervek szerint a német vezetett volna az első szabadedzésen, az időjárás azonban végül közbeszólt, és az egész tréning elmaradt, Schumacher pedig csak később, és már a Haasszal debütálhatott versenyhétvégén a szezonzárón, Abu-Dzabiban.

Mick Schumacher, Kimi Räikkönen, Alfa Romeo, Eifel Nagydíj, 2020
Kimi Räikkönen csapattársa is lehetett volna Fotó: Antonin Vincent / DPPI / Alfa Romeo Racing

Pedig sok szempontból tökéletes hely lett volna az Alfa Romeo a friss Forma-2-es bajnoknak, aki Räikkönentől leshette volna el az F1 csínját-bínját, miközben egy olyan, a fiatal pilóták menedzselése terén széleskörű tapasztalattal rendelkező főnököt kapott volna, mint Frédéric Vasseur. Ráadásul 2021-ben rögtön a középmezőnyben találta volna magát, azaz jóval több lehetősége lett volna a tanulásra, mint a Haasnál, amelynél saját bevallása szerint is 2022-ben kellett rácsodálkoznia arra, hogy milyen a mezőny sűrűjében lenni, mert bemutatkozó évében legfeljebb a csapattársával tudott meccselni.

A Ferrari azonban az Alfa ülésében tartotta Giovinazzit, aki 2021-ben is kikapott Räikkönentől, hogy az év végén lecseréljék a kínai Csou Kuan-jüra, tehát végül így is egy újonc váltotta, csakhogy nem a maranellóiaké… Schumacher pedig mehetett ahhoz a Haashoz, amelynek semmilyen tapasztalata nem volt újonc pilótákkal, és soha nem is volt célja fiatalokhoz nyúlni addig, amíg az anyagi szükség úgy nem hozta. Csapattársnak pedig megkapta a szintén újonc Nyikita Mazepint, aki hasonló cipőben járt, azaz neki sem volt megbízható támpontja.

Voltak, akik előre látták, hogy ebből nem sok jó sülhet ki, és végül nekik lett igazuk. Persze nem állítjuk, hogy Schumacher az Alfánál biztosan nem tört volna autókat, vagy sokkal jobb teljesítményt nyújtott volna, hiszen ezt utólag nem lehet kijelenteni, de az biztos, hogy sokkal jobb feltételek álltak volna a rendelkezésére ahhoz, hogy mindent kihozzon magából, és nem kellett volna szükségtelen nyomás alatt helytállnia.

Ezzel szemben a Haasnál elfecsérelt egy évet, majd amikor második szezonjának elején mélyvízbe került, nem kapta meg főnökétől azt a támogatást, amely minden fiatal pilótának járna. Pedig még példa is lett volna Günther Steiner előtt, elég lett volna csak az Alpha Tauri garázsáig elmennie, ahol Franz Tost nem a földbe döngölte a Forma-1 kihívásait csúnyán alulbecsülő Cunoda Jukit, hanem Angliából Olaszországba, a faenzai gyár közelébe költöztette a japánt, és gondoskodott róla, hogy megtalálja a megfelelő utat.

Mick Schumacher, Ferrari
Az már jó ideje biztossá vált, hogy a Ferrari a közeljövőben nem számol Schumacherrel a csapat versenyzőjeként Fotó: Scuderia Ferrari Press Office

A Ferrari tehát – mint oly sokszor az elmúlt évek során – Schumacherrel is a rossz döntést lépte meg, ami azonban ennél is meglepőbb, hogy a német pilóta támogatói és bizalmasai ezt szó nélkül végignézték. Soha nem tudjuk meg, de joggal merül fel a kérdés: vajon fia akkor is a Haasnál köt ki, ha apja is végig ott van mellette? Legendás történet Michael Schumacherről, hogy miként vásárolta ki öccsét a Jordantől az istálló 1998-as spái kettős győzelme utáni dühében, amiért Eddie Jordan nem engedte meg Ralfnak, hogy támadja a győzelemért Damon Hillt. Az egykori csapatfőnök elmondása szerint bátyja soha nem folyt bele öccse dolgaiba, de amint úgy érezte, hogy sérülnek az ifjabbik Schumacher érdekei, azonnal lépett. Ralf Schumacher 1999-ben pedig már a Williams pilótája volt.

Mick Schumacher mellett azonban apja nem tudott ott lenni – amikor a Ferrari a rosszabbik lehetőséget kínálta – úgy, ahogyan ott volt a saját öccsének. De hol volt Jean Todt, Ross Brawn, Sebastian Vettel, Bernie Ecclestone, és még sorolhatnánk?

Mick Schumacher, Ferrari F2003-GA, Fiorano
Mick többször is vezethette apja korábbi autóit, de biztosan elcserélte volna ezeket a lehetőségeket arra, ha tanácsot kaphat tőle Fotó: RM Sotheby’s

A Ferrari olasz lévén mindig is ragaszkodott Giovinazzihoz, ennek viszont az lett az ára, hogy elveszítették Schumachert. Aminél persze kisebb gondjuk is nagyobb jelenleg, de ha Micknek nem sikerül visszaverekednie magát a mezőnybe, lehet, hogy utólag a Schumacher-drukkerek úgy fognak majd a Ferrarira tekinteni, mint arra a csapatra, amelyet Michael Schumacher naggyá tett, hogy aztán cserébe elintézzék a fiának a jövőjét.

Hiszen ki ne látná maga előtt, ahogy az előbb Räikkönen, majd Valtteri Bottas mellett pallérozódó Schumachernek az Audi beszállásával bérelt helye válik a jövőre még Alfa Romeóként versenyző Saubernél, hogy 2026-tól a német Audi német pilótájaként folytassa. Mindez persze még így is megtörténhet, ám azzal, hogy jövőre a Mercedes tartalékja lesz, mindenképp szerzett magának egy fekete pontot az ingolstadtiaknál.

Ezzel együtt nem kell messzire menni ahhoz, hogy olyan pilótát találjunk, aki kezdőként szorult ki a mezőnyből, majd egy topcsapatnál tartalékként eltöltött év után visszatért, hiszen pontosan ezt tette Alex Albon az idén a Williamsszel. De említhetnénk Schumacher barátját, Esteban Ocont is, akinek két és fél F1-es szezon után nem maradt ülése, majd pont a Mercedesnél eltöltött 2019-es esztendő után kapott ismét lehetőséget, és lett a gyári Renault versenyzője. Schumacher előtt tehát ott a követendő példa. A kérdés már csak az, hogy tud-e élni a második eséllyel, illetve lesz-e olyan csapat, amelyik szintén hajlandó neki adni egy újabb lehetőséget.

Megmentheti, de tönkre is teheti Mick Schumacher karrierjét a Mercedes

Friss