Úgy tűnik, hogy a Forma-1 történetének legsikeresebb csapata és legsikeresebb tervezője már soha nem fog együtt dolgozni, noha többször is közel került ehhez. Adrian Newey pedig akár a Schumacher-korszak egyik kulcsfigurája is lehetett volna Maranellóban, de a német pilóta személye és az országváltás magánéleti hatásai is eltántorították.
Adrian Newey Ferrarihoz szerződése rendszerint visszatérő téma a sztártervező több mint három évtizede tartó Forma-1-es pályafutásában, a most 64 esztendős szakember pedig nemrég a Sky Sports-nak nyilatkozva beszélt arról, hogy miért nem igazolt soha a maranellói istállóhoz.
„Nagyon csábító volt, hogy jöjjek és a Ferrarinak dolgozzak, hiszen ez természetesen egy annyira legendás márka. Valószínűleg a legcsábítóbb 93 környékén volt, de 97-ben is, amikor a Williamstől a McLarenhez igazoltam. Az egy nagyon nehéz döntés volt” – nyilatkozta.
Éjszakán át kellett győzködni a Red Bull csapatfőnökét, hogy ne szerződjön a Ferrarihoz
Piero Ferrari, a Ferrari elnökhelyettese, egyben az alapító Enzo Ferrari fia nemrég az Autosprintnek elmondta, hogy Newey a Ferrarit 1993 és 2007 között csapatfőnökként irányító Jeant Todtnak és az 1991-től 2014-ig az elnöki pozíciót betöltő Luca di Montezemolónak is nemet mondott már, Helmut Marko, a Red Bull tanácsadója pedig felidézte, hogy egyszer egy teljes éjszakán át győzködte a tervezőzsenit, hogy ne csatlakozzon a Ferrarihoz. Utóbbi valamikor 2015 előtt, természetesen már a Red Bullnál történt, így ebben az esetben aligha állhatott fent az, amit Newey a Sky Sportsnak megjelölt Angliában maradásának okaként a korábbi megkeresésekkor.
„Akkoriban még kicsik voltak a gyerekeim, nem tudtam, hogy miként illeszkednének be egy olasz iskolába, az ingázás pedig… Szerintem, ha egy Olaszországban székelő csapathoz igazoltam volna, Olaszországban is kellett volna élnem a családommal és a többi, úgyhogy ez is befolyásolta a döntést” – mondta Newey.
A Forma-1-ben a Williamsszel, a McLarennel és a Red Bull-lal összesen 11 konstruktőri és 12 egyéni világbajnoki címet nyerő tervező már önéletrajzi könyvében is beszélt erről, és elmondta, hogy a Ferrari először 1985-ben kereste őt meg a végül soha nem megvalósuló IndyCar-projektjéhez. Newey 1984-től 1986-ig az IndyCarban dolgozott, az általa tervezett March pedig 1985-ben bajnoki címet és Indy 500-at is nyert, de az F1-ben igazán a Leyton House-nál végzett munkájával hívta fel magára a figyelmet.
Szürreális történet: 17 éve japán turistacsoport buktatta le a Red Bull csodafegyverét
Ennek köszönhetően csatlakozhatott a 80-as évek végén visszaeső Williamshez, majd segítette vissza az istállót a győztesek közé. Ám ahogy teltek az évek, változást akart. Könyvében leírta, hogy 1995-ben azzal állt a csapat két tulajdonosa, Frank Williams és Patrick Head elé, hogy egyrészt szeretne nagyobb fizetést (belement a fizetéscsökkentésbe, amikor a Leyton House-tól a Williamshez szerződött, de két világbajnoki címet nyerő autó után úgy érezte, jobban is megbecsülhetnék), másrészt azt akarja, hogy a jövőben neki is legyen beleszólása a csapattal kapcsolatos stratégiai döntésekbe. Ebbe beletartozott a pilóták kiválasztása is.
Eközben pedig a McLaren és a Ferrari is megkereste őt. Utóbbinál két éve már Jean Todt volt a kormányos, és a jövő Ferrariját építve nemcsak az akkor még a Benettonnál versenyző Michael Schumachert, hanem Newey-t is megkörnyékezte. Utóbbi így másodszor is Maranellóba utazott az Indy-projekt után, amiről így írt a könyvében.
„Ezúttal Marigold (Newey második felesége – a szerk.) is jött. A bolognai reptéren vettek fel minket, és gyorsan elvittek Jean vidéki házába, ahol Gerhard Berger is várt ránk. Jeannak új technikai igazgató kellett, és nagyon kedvező feltételeket ajánlott. Megkérdezte, hogy mit gondolok Michael Schumacherről, mert próbálták megszerezni őt az 1996-os szezonra. Hogy őszinte legyek, nagyon vegyes érzéseim voltak erről. Schumacher egyértelműen félelmetes ellenfél volt és a jelenlegi legjobb pilóta, de Imola és az Ayrtonnal folytatott beszélgetésem, amely során meg volt győződve róla, hogy Michael kipörgésgátlót használ, még mindig élénken élt az emlékezetemben. Szinte már tiszteletlennek tartottam volna, hogy ilyen kevéssel a történtek után Michael-lel dolgozzak.”
A vád: emberölés – a mai napig bűntudata van a Senna meggyilkolásával vádolt tervezőzseninek
Newey természetesen az 1994-es szezonra utalt, amelynek elején a Williamshez igazoló Senna váltig állította, hogy a Benetton az attól az évtől tiltott kipörgésgátlóval versenyez. Newey szerint ez is nyugtalanította a háromszoros világbajnokot a halála előtti hetekben, és extra erőfeszítésre sarkallta, hogy egy szerinte szabálytalan autóval kell felvennie a versenyt. Persze, még ha a tervezőben vegyes érzéseket is kelt a történet, hibás lenne azt feltételezni, hogy Senna emiatt halt meg.
Newey azonban végül nemet mondott, amiben a családja játszotta a nagyobb szerepet.
„Nagy döntést kellett hoznom. A Ferrarihoz csatlakozás azt jelentette volna, hogy Olaszországba költözöm, és bár Marigold azt mondta, hogy boldogan országot váltana Imogennel (Newey legkisebb lánya – a szerk.), nem akartam, hogy egy költözés ugyanúgy veszélybe sodorja a házasságomat, mint az Amerikába szerződésem 1984-ben Amandával. Mindennek tetejébe Charlotte-tal és Hannával (Newey első házasságából született lányai – a szerk.) találkozni így is elég nehéz volt, és csak még nehezebb lett volna, ha Olaszországban élek, ahol Marigold és én sikeresen kialakítunk egy boldog családi fészket.”
A tervezőzseni végül annak ellenére hosszabbított a Williamsszel, hogy az új megállapodás ellenére a megkérdezése nélkül szerződtették Jacques Villeneuve-öt, az utolsó csepp azonban az volt a pohárban, amikor 1996-ban az istálló kiebrudalta Damon Hillt és Heinz-Harald Frentzent igazolta le a helyére, amiről Newey csak hónapokkal később, a sajtóban megjelent pletykák után szerzett tudomást. Ez egyértelmű szerződésszegés volt Frank Williamsék részéről, és azt is elérték vele, hogy egyik, ha nem a legértékesebb emberük otthagyta őket, és csatlakozott a McLarenhez.
Világverő autókat épített, fizetéscsökkentéssel akarták “jutalmazni” az F1 zsenijét
A wokingiaknál végül 1997-től 2005-ig dolgozott, hogy aztán a Red Bullhoz igazoljon, ahol azóta is remekül érzi magát. Jelen állás szerint pedig úgy tűnik, hogy az F1 történetének egyik legnagyobb zsenijének és legrégebbi csapatának házassága soha nem fog megvalósulni, hiszen a tervező már 64 éves. A Sky Sports-nak pedig ő maga is utalt arra, hogy ez már nem az a kor, amikor az ember országot váltva egy ekkora új projektbe vágná a fejszéjét.
„Többé-kevésbé a kezdetektől fogva részese vagyok a Red Bullnak (2006-tól, a Red Bull F1-es csapatának második évétől csatlakozott a gárdához – a szerk.). A csapatváltás mindig hatalmas munka, újra megalapozni és bejáratni a munkahelyi gyakorlatokat és a többi. Őszintén szólva, ha talán 20 évvel fiatalabb lennék…”