Napra pontosan 31 éve rendezték az 1993-as Olasz Nagydíjat, amelyen Michael Andretti megszerezte saját maga egyetlen és hazája történetének legutóbbi dobogóját. Az amerikai pilótának azonban ez volt az utolsó F1-es futama, miután az Egyesült Államokban elért sikereknek még csak a közelébe sem ért az európai gyökerű sorozatban.
Az 1993-as Olasz Nagydíj leginkább statisztikai szempontból maradt emlékezetes, méghozzá Michael Andretti szereplése miatt. A tizenöt évvel korábbi idény világbajnokának, Mario Andrettinek a fia ugyanis ezen a futamon szerezte meg első dobogóját, és mivel több versenyen már nem indult, ez volt az utolsó szereplése. Később aztán egyik honfitársának sem sikerült megismételnie ezt az eredményt.
Andretti meglehetősen nagy csinnadrattával érkezett, és nemcsak a családi kötelék miatt, hanem saját jogán is. A CART-ban már 27 győzelemnél és egy bajnoki címnél tartott, amikor 1992-ben megállapodott a McLarennel, hogy a következő évben átveszi a távozó Gerhard Berger helyét, és ő lesz Ayrton Senna csapattársa.
„Szerintem képes lehet nagydíjakat nyerni és világbajnokká válni – nyilatkozta akkoriban Ron Dennis, a McLaren csapatfőnöke. – Nem az a fontos, hogy az ember melyik országból származik, hanem hogy miként mutatja meg, hogy nagyon akarja a győzelmet.” A nagy várakozásokból azonban szinte semmi nem valósult meg, és Andretti F1-es pályafutása kevesebb mint egy évig tartott.
Persze a körülmények sem könnyítették meg a dolgát. Egyfelől hozzá kellett szoknia az aktív felfüggesztéshez, amely addig teljesen ismeretlen volt számára. Ebből a szempontból kifejezetten rosszul jött neki, hogy már a szerződés aláírása után jött egy szabályváltoztatás, miszerint a szabadedzésen legfeljebb 23, míg az időmérőn maximum 12 kört lehet megtenni.
Így vált nevetségessé és hiteltelenné az F1, amikor először visszautasították Andrettit
Mindez nyilvánvalóan nehéz helyzetbe hozta az akkor 30 éves versenyzőt, hiszen nemcsak az autót, hanem a pályák többségét sem ismerte, és hiába tesztelt sokat a holtszezonban, ez nem bizonyult elégnek. Ennek tetejébe pedig nemhogy az akkori mezőny, de a történelem egyik, ha nem a legjobb pilótájához mérték őt csapaton belül.
A szezonnyitó dél-afrikai hétvége időmérőjén rögtön kiütközött a különbség, és a háromszoros világbajnok 3,090 másodpercet adott csapattársának. Hozzá kell tenni, hogy Andretti motorja a második kvalifikáció végén meghibásodott, így pedig a kilencedik hely nem volt rossznak mondható. A futam viszont rémálomszerűen alakult: autója lerobbant, és bár utána kétkörös hátrányban a mezőny után eredt, az 5. körében nekiment a megpördülő Fabrizio Barbazzát kikerülni igyekvő Derek Warwicknak, és kiesett.
Igaz, a négy teljesített versenyköre pont néggyel több, mint amennyi a következő két viadalon jutott neki: Interlagosban Bergerrel, míg Doningtonban Karl Wendlingerrel ütközött. Imolában viszont már jobban ment neki, és pont utóbbit üldözte a negyedik helyért, ám az Alta-sikánban megforgott, így azt a futamot sem tudta befejezni.
„A fékerőeloszlás egyensúlya nedves pályára volt beállítva, és nem tudtam átállítani a vezérlést – fogalmazott a kiesése után. – A hátsó kerekeim elkezdtek blokkolni, amikor Wendlinger ellen próbálkoztam, és másodszor is blokkoltak, aminek következtében majdnem túlmentem a kanyaron. Amikor végül elszálltam, akkor nem kíséreltem meg az előzést, de az autó egyszerűen megtréfált.”
Azt viszont mindenképpen a pozitívumok közé kell sorolni, hogy zsinórban háromszor 1 másodpercen belül végzett Sennához képest az időmérőn. Montmelóban ez nem sikerült, a célba érés viszont igen, sőt, ötödik helyének köszönhetően első pontjait is megszerezte. Azonban aki azt gondolta, hogy innentől jó irányba mennek a dolgok, az nagyot tévedett.
A monacói futam rémálomszerűen alakult Andretti számára, hiszen borzalmasan rajtolt, majd nekiment Barbazzának, így idő előtt ki kellett mennie a bokszba. Végül nyolcadikként intették le, kétkörös hátrányban a győztes Senna mögött. Kanadában viszont csak 523 ezredet kapott tőle egy körön – apró bökkenő, hogy azon a hétvégén a brazil versenyző is szenvedett, így ez csak a tizenkettedik rajthelyre volt jó. Ráadásul elektromos probléma miatt a bokszból kellett indulnia, de a háromkörös hátrányra talán ez sem mentség.
Magny-Cours-ban az aktív felfüggesztéssel adódtak gondok, de a tizenhatodikról egészen a hatodik helyig sikerült felkapaszkodnia. Azonban ez a pontszerzés sem adta meg neki a szükséges lendületet: Silverstone-ban már az első kanyarban kipördült, a Német Nagydíj 5. körében pedig ismét Berger Ferrarijával ismerkedett meg túlságosan közelről.
Amikor a mezőny a Hungaroringre látogatott, már felröppentek a pletykák, hogy a McLaren hamarosan tesztpilótáját fogja beültetni a helyére egy bizonyos Mika Häkkinen személyében. Ezzel együtt hazánkban viszonylag jól szerepelt, ám gázpedálproblémák miatt a hatodik pozícióból kénytelen volt feladni a versenyt. Spa-Francorchamps-ban aztán a tizennegyedikről a nyolcadik helyre jött fel, a hajrában JJ Lehto Sauberjét megelőzve.
Monzában már nagyon forró volt a helyzet: a McLaren cáfolta, hogy pilótacsere van készülőben, de ezzel párhuzamosan szárnyra kapott a pletyka, miszerint Andretti tárgyal egykori főnökével, Carl Haasszal, valamint Chip Ganassival a CART-ba való esetleges visszatérésről. Az Olasz Nagydíj hétvégéje aztán megint nem kezdődött jól: a kilencedik pozícióból indulva rögtön az elején megforgott, de a sok kieső miatt végül megszerezte a harmadik helyet, egy kört kapva a futamgyőztes Damon Hilltől.
Néhány nap múlva azonban bejelentették, hogy Andretti visszatér a CART-ba, helyét pedig Häkkinen veszi át a hátralévő három fordulóban. „Az időzítésen múlt – jelentette ki a hírre reagálva az amerikai versenyző. – Ron még mindig nem állt készen arra, hogy meghozza a döntést az 1994-es felállásról. Mivel Chip ajánlata ott volt előttem, úgy gondoltam, hogy ha ezt elszalasztom, olyan helyzetbe kerülhetek, hogy jövőre nem lesz ülésem.”
Senna őrjöngött, úgy feldühítette az újonc, miután „szétrúgta a seggét”
Andretti mögött azonban még így is nyitva állt az ajtó, hiszen a csere eredetileg csak az 1993-as idény hátralévő részére vonatkozott, és Dennis közölte vele, hogy visszatérhet hozzájuk. Ebből azonban nem lett semmi: az amerikai pilóta hátralévő karrierjét hazájában húzta le, de bajnoki címet már nem tudott nyerni. Igaz, időközben megalapította saját csapatát, és 2007-ben már onnan vonult vissza.
A Forma–1 beintett az Andrettinek, egyelőre nem lesz 11 csapatos a mezőny
Ahogyan azt korábban említettük, a körülmények nem segítették Andretti F1-es pályafutását: a hétvégék során nehezen lendült bele, amit az is jól mutat, hogy amikor az adott helyszínen maradtak tesztelni, sokszor jobb teljesítményt nyújtott, mint téthelyzetben. Az sem vetett rá jó fényt, hogy Sennánál átlagban 1,7 százalékkal volt lassabb az időmérőkön, elsősorban a lassú kanyarokban kialakult különbség miatt, Ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, hogy maga az érintett sem akarta eléggé a Forma–1-et, olyannyira, hogy nem volt hajlandó Európába költözni, hanem az Egyesült Államokból ingázott.