Tökéletesen elfoglalni a rajtpozíciót egy Forma–1-es autóval nem könnyű feladat, sőt, az autókra az utóbbi években felkerült extra elemekkel csak még nehezebbé vált. Lewis Hamilton és Lando Norris olyan megoldást találtak erre a problémára, ami a csúcstechnológia terepén egészen fapadosnak tűnik, ugyanakkor kifejezetten hatékony.
Minden szezonban találunk néhány esetet, amikor a verseny rajtja után az FIA jelzi, hogy egy autó nem megfelelően állt fel a rajthoz, ilyenkor pedig elkerülhetetlen az általában ötmásodperces büntetés – ezek nem a kiugrós esetek, mint például legutóbb Bakuban, ahol Oscar Piastri és Fernando Alonso is a rajtlámpák kialvása előtt elindultak, hanem azok, amikor egy versenyző túlságosan elöl vagy oldalt parkolt le a rajtkockájához képest.
A versenyzőknek egy 2,7 méter széles rácsba kell beleállniuk úgy, hogy első kerekeik oldalról se csússzanak ki a kereten, és ne is gördüljenek túlságosan előre. A sportszabályzat 48.1-es pontja szerint az számít szabálytalan beállásnak, ha az autók gumija a fehér vonalon túl is érintkezik a talajjal. Bár az oldalsó keretek közé sem feltétlenül könnyű jól beállni, hiszen a versenyzők az alacsony üléspozíciójuk, a 2018-ban bevezetett halo, valamint a 2022-től érkezett kerékfedők miatt nem látják a közvetlenül az autójuk körül, a földön lévő viszonyítási pontokat, így azt sem, hogy az autó első kerekei hol állnak meg a fehér „bokszon” belül.
Az FIA ugyan ezt segítendő egy hosszan oldalra kinyúló sárga vonalat is felfestett minden rajtkockához, aminek az a funkciója, hogy segítse a versenyzőknek belőni, hol is kell megállniuk a felvezető kör végén, de hibák ennek ellenére is történnek, idén Bahreinben például Norris kapott 5 másodperces büntetést, amiért rosszul állt be a rajthelyére.
Pár éve George Russell „rendkívül nehéz” feladatként jellemezte a rajtpozícióba való beállást, elmondása szerint még az oldalra hosszan kinyúló sárga vonalat is nehéz meglátni a pilótafülkéből.
A The Race észrevette, hogy a legutóbbi Azeri Nagydíjon két versenyző is egy apró trükköt használt a rajthelyének könnyebb megtalálása érdekében, s kettőjük módszere is eltér egymástól.
Az egyikük Lewis Hamilton. A brit esetében az történik, hogy amikor a rajtrácsra kivezető körének végén megérkezik a célegyenesre, a szerelők úgy tolják pozícióba a Ferrarit, hogy annak első kerekei pontosan a fehér vonalon legyenek, vagyis még éppen szabályosan álljon. A folyamatot Ricardo Adami, Hamilton versenymérnöke felügyeli. Ekkor egy kis fekete ragasztószalag kerül a Ferrari oldalszekrényére (itt egy kép róla), ahol a pilóta még jól látja azt – Bakuban egy a kezébe adott csavarhúzó segítségével ő maga mutatta meg, hogy pontosan hova ragasszák fel ezt a csíkot. A felvezető kör végén aztán ez a ragasztószalag szolgál referenciaként Hamilton számára ahhoz, hogy hova is parkolja le a Ferrariját – akkor áll meg, amikor az a pilótafülkéből kinézve pont egyvonalban van az aszfaltra felfestett sárga csíkkal.
A Norris és mérnöke, Will Joseph által választott megoldás ugyanezt az elvet követi, ám a McLaren pilótája nem az autójára, hanem az oldalt, mellette lévő falra vagy korlátra kér egy jóval nagyobb ragasztószalagot. Már több verseny előtt is megfigyelhető volt, ahogy Joseph egy függőleges, szürke jelzőcsíkot ragaszt a korlátra (kép), s ha az egyvonalban van az aszfalton lévő sárga csíkkal, amikor Norris oldalra fordítva a fejét kinéz a pilótafülkéből, az jelenti azt, hogy tökéletesen állt fel, és nem hagyott benne egy-két decimétert a pozíciójában – mint az rajtrácson álló autók esetében olykor megfigyelhető.
Bár nem minden F1-es pilóta használ ilyen referenciapontot, a megoldás nem korlátozódik csupán az F1-re: a brit F4-ben versenyző Molnár Martin nemrég a Hungaroringen beszélt a Norris-féle, falra ragasztott szalagcsíkok szerepéről, és meg is mutatott egyet, amit még „valószínűleg a GT Openről hagyhattak itt”.
