Toto Wolff már kivételezéssel vádolta az FIA-t, a McLaren csapatfőnöke szerint pedig beleszóltak Max Verstappen és Lando Norris párharcába, amiért utóbbi büntetést kapott az USA Nagydíj hajrájában végrehajtott manővere miatt. De tényleg kivételeztek volna Verstappennel?

Teljes joggal érezhette összezavarva magát bárki, aki figyelemmel követte a vasárnapi USA Nagydíjat, hiszen a felügyelők kettesével osztogatták a büntetéseket, a végére pedig jóformán teljesen követhetetlenné vált, hogy kit és miért szankcionálnak. A pontot az i-re nyilván Lando Norris utolsó körben kiosztott büntetése tette fel: a McLaren pilótáját jogosulatlan előnyszerzés miatt büntették meg 5 másodpercre, amiért a pályán kívül, a bukótérben előzte meg Max Verstappent, amivel elbukta a 3. helyet.

Toto Wolff szerint az FIA kivételezett Verstappennel az USA Nagydíjon

A verseny után Andrea Stella, a wokingiak csapatfőnöke, illetve Toto Wolff, a Mercedes csapatfőnöke is kritizálta a felügyelőket, utóbbi pedig már részrehajlást emlegetett. A valóság azonban az, hogy a felügyelők csak próbálnak betartatni valamit, ami teljességgel alkalmatlan a csaták rendes szabályozására. Ez a „Versenyzési irányelvek” névre hallgató dokumentum, amelyet az FIA versenyzők bizottsága, a pályák bizottsága és a biztonsági részleg együttesen dolgozott ki az FIA által szankcionált pályaversenyekre, hogy ezzel elősegítse a következetes bíráskodást, ami például hiányzott Verstappen és Lewis Hamilton 2021-es szezon végi párharcainál.

Ezek az irányelvek különböző szituációkat taglalnak, és külön leírják, hogy milyen feltételeknek kell teljesülnie belső, illetve külső íven történő előzés esetén. Belső íven történő előzésnél az előzött autónak helyet kell hagynia akkor, ha az előző autó első tengelye legalább az előzött autó tükre mellé ér legkésőbb a kanyarcsúcspontig; az előző autót biztonságos, kontrollált módon vezetik a teljes manőver során (bejárat, csúcspont, kijárat); az előző autó nem szorítja le (szándékosan) az előzött autót a kanyarkijáraton, amibe beletartozik, hogy igazságos, elfogadható helyet hagy az előzött autónak a kanyarcsúcsponttól a kijáratig; illetve az előző autó a pálya határain belül képes teljesíteni a kanyart.

Ami a külső íven történő előzést illeti, az irányelvek elismerik, hogy ez általában nehezebben kivitelezhető, mint a belső íven előzés, és hogy a versenyzők eddig gokartos koruktól kezdve azt tanulták, hogy amennyiben ezzel próbálkoznak, fennáll a veszélye, hogy leterelik őket a pályáról. Az utóbbi években azonban ebben is igyekeztek pontosítani, és meghatározni, hogy mikor kell helyet hagyni a kívülről próbálkozónak. Ehhez az előző autó első tengelyének legalább az előzött autó első tengelye mellé kell érnie a kanyarcsúcspontig, majd a kijáratig. Emellett itt is igaz, hogy az előző autót biztonságos és kontrollált módon kell vezetni a teljes manőver során, és a pálya határain belül maradva kell tudni végrehajtani az előzést.

Norris és Verstappen büntetésbe torkolló csörtéjére utóbbi irányelvek vonatkoznak, hiszen Norris kívülről próbálkozott az előzéssel. A felvételek tanúsága alapján azonban nem ért Verstappen mellé a 12-es kanyar csúcspontjáig és egyértelműen hátrébb volt, azaz miként a felügyelők a büntetés indoklásában is megfogalmazták, „nem tarthatott igényt a kanyarra”. Ettől a ponttól kezdve Norrisnak nem volt más lehetősége, mint elfogadni, hogy akkor és ott nem tudott előzni, ő azonban a Red Bull mellett tartotta az autót, majd a bukótérbe kifutva előzött.

Az eset azonban nem ennyire egyszerű, Verstappen ugyanis jól láthatóan arra játszott, hogy bármi is történik utólag, csak előbb érjen oda a kanyarcsúcsponthoz. Ehhez nagyon későn fékezett, majd nem tudta bevenni a kanyart és négy kerékkel kiment a bukótérbe. Joggal merül fel, hogy nem kellene-e különválasztani az ilyen eseteket, hiszen amennyiben az előzött autó a következmények ignorálásával bevetődhet az adott kanyarba, hogy a kanyarcsúcspontnál előnyösebb helyzetbe kerülve vagy előnyösebb helyzetben maradva kisajátítsa magának a kanyart, az teret enged az olyan kamikaze-manővereknek, amelyeket nyilvánvalóan senki sem akar látni.

Jelenleg a felügyelők külön bírálják el azt, hogy az előzni próbáló autó a riválisához viszonyított helyzetéből fakadóan jogosult-e arra, hogy helyet adjanak neki, illetve azt, hogy az előzött autó mit csinál. Így a kanyarcsúcspont után történekért Verstappen csak egy négykerekes pályaelhagyást gyűjtött be ahelyett, hogy bárkiben is felmerült volna, hogy talán csak azért tudott előrébb maradni a kanyar csúcspontján, mert szándékosan nagyobb tempót vitt be a kanyarba annál, mint amekkorával azt be lehet venni.

Persze Verstappen semmi rosszat nem csinált, sőt, még dicsérni is lehet őt, hiszen teljes mértékben kihasználta a szabályok adta lehetőségeket. Más kérdés, hogy be lehet és kell-e ennyire merev keretek közé szorítani mindezt, miközben minden helyzet, minden kanyar más, és két autó párharca egy állandóan változó, dinamikus folyamat, amelyet nem lehet körzővel és vonalzóval megítélni. Hogy mi lehetne a megoldás, arra már több helyről születtek javaslatok az austini futam utáni reakciókban, de azt meg kell hagyni, hogy a szabályalkotóknak és a felügyelőknek sincs egyszerű dolga.

Anthony Davidson elemzése a Sky Sports műsorában tökéletesen megmutatja, miért volt szabálytalan Norris előzése:

This sums up what I’ve said a bunch

pic.twitter.com/koP2gdaS7S

— Clapped 🚀 (@F1Clapped) October 20, 2024

Miért nem büntették Verstappent az első körben?

A McLaren csapatfőnöke és Norris is utalt rá a futam után, hogy kissé furcsa, hogy ők büntetést kapnak, míg Max Verstappen a rajt utáni első kanyarban leterelte a bukótérbe Norrist, a felügyelők pedig még csak nem is vizsgálták az esetet. Nos, erre az egyetlen ésszerű magyarázat az lehet, hogy az első körben még a szokásos „hagyjuk őket versenyezni” felfogást alkalmazták, máskülönben meg kellett volna büntetniük a hollandot. A versenyzási irányelvekben belső íven történő előzés esetén ugyanis szerepel, hogy az előző autónak helyet kell hagynia a külső íven levőnek és nem szoríthatja le őt a pályáról.

Emiatt büntették később George Russellt, amikor Valtteri Bottas előzése közben nem hagyott elég helyet a finnek a 12-es kanyarban. Ezért is van okunk azt feltételezni, hogy Verstappen és Norris első csörtéje csak azért nem esett ugyanilyen elbírálás alá, mert az első körben történt. Az pedig, hogy Russell és Bottas esetét hasonlítsuk Verstappen és Norris 52. körben történt csatájához, teljesen felesleges, hiszen bár ugyanabban a kanyarban történt mindkettő, az egyiknél a belső íven levő pilóta (Russell), a másiknál pedig a külső íven levő pilóta (Norris) előzött. Amennyiben Verstappenék eseténél a holland lett volna az, aki támad, és centiről centire ugyanaz történik, ami történt, akkor ő kapott volna büntetést Norris leszorításáért.

A rajtnál történt eset:

"Through goes the Ferrari of Charles Leclerc!"

Watch all the key action from a star-spangled race in Austin 🤩#F1 #USGP

— Formula 1 (@F1) October 20, 2024

A versenyzési irányelvek alkalmatlansága mellett ugyanakkor jogos felvetés az is, hogy a McLaren is hibázott, amikor nem szólt Norrisnak, hogy engedje vissza maga elé Verstappent. A wokingiaknak ugyanis tisztában kellett volna lennie azzal, hogy a felügyelők miként fogják alkalmazni az irányelveket, hiszen korábban is így alkalmazták, ehelyett viszont abba kapaszkodtak, hogy Verstappen is elhagyta a pályát, így ő is előnyt szerzett. Az ugyanakkor megint csak az irányelvek kritikája, hogy a McLarennek sem volt egyértelmű, hogy milyen döntés fog születni.

Ezért valószínűtlen, hogy csalt a Red Bull az idei szezon során azzal, amivel gyanúsítják