Kezdőlap Blog Oldal 492

Hamarosan kirúgnak egy pilótát a Red Bulltól, de kérdés, hogy melyiket

0

Úgy tűnik, jövőre biztosan nem a mostani négy versenyzővel fog szerepelni az F1-ben a Red Bull két csapata. 

Helmut Marko, a Red Bull tanácsadója olyan kijelentést tett a Holland Nagydíj előtt, ami alapján a 2025-ös szezon előtt vagy aközben Daniel Ricciardo vagy Sergio Pérez nagy eséllyel távozni fog a bikás istállótól. A 81 esztendős osztrák ugyanis a Kleine Zeitung hasábjain közölte, „döntés fog születni szeptemberben” Liam Lawsonról, és a tavaly a sérült Ricciardo helyén az RB-vel bemutatkozó új-zélandi pilóta „egyértelműen az egyik autónkban fog ülni jövőre”.

Mivel Max Verstappen 2025 előtti távozásának esélye mostanra gyakorlatilag 0-ra csökkent, a Red Bull pedig megerősítette, hogy Cunoda Júki náluk fog versenyezni a következő szezonban, Daniel Ricciardo vagy Sergio Pérez lesz az, akinek nem marad hely. Mivel Pérez kirúgása már a nyári szünet előtt igen valószínűnek tűnt, hogy aztán a Red Bull nem sokkal a Belga Nagydíj után bejelentse a maradását, a mexikói elkövetkező versenyeken nyújtott teljesítménye sok mindenről dönthet. Amennyiben Pérez nem javul, ismét hamar elkezdhet alatta inogni az ülés, ebben az esetben pedig nem zárható ki, hogy jövőre Ricciardo veszi át a helyét. Eközben az is egy forgatókönyv, hogy Pérez javul, Ricciardo viszont nem bizonyít, és az ausztrált küldik el.

Liam Lawson
Lawson megnyugodhat? / Fotó: Mark Thompson / Getty Images / Red Bull Content Pool

Ricciardo nem készült Pérez leváltására

Amennyiben Pérezt menesztette volna a Red Bull a nyári szünetben, szinte biztosan Ricciardo ült volna át a Red Bullba. Ez végül nem történt meg, a nyolcszoros futamgyőztes pedig Zandvoortban a Sky Sports-nak elmondta, nem is nagyon számolt ezzel a forgatókönyvvel. „Nem zártam ki [Pérez lecserélésének lehetőségét], és azt gondoltam, talán valami történhet, ugyanakkor nem számítottam rá vagy reménykedtem benne. Tisztában voltam vele, hogy talán valami változik, de csak arra gondoltam, hogy csinálom tovább, amit csinálok, és ha szólnak, akkor szólnak. Végül nem szóltak, de erre is készültem mentálisan” – mondta Ricciardo, majd arról beszélt, továbbra is csak rajta múlik, hogy lesz-e helye a Forma–1-ben.

„Minden lehetőségem megvan, és ez ennek a szépsége, hogy rajtam múlik. Igen, mindig helyezek nyomást magamra, és a Red Bull részéről is megvan ez, de tudom, hogy ha jó munkát végzek, akkor lesz ülésem és lesz hol versenyeznem. Továbbra is tisztában vagyok vele, hogy a teljesítmény a legjobb barátom. És ha azt teszem, amiről tudom, hogy képes vagyok rá, akkor ez nagyon jó helyzetbe hoz ahhoz, hogy valahol a Red Bull-családon belül maradjak a következő évben. Csak erre kell koncentrálnom. Ami Liamet illeti, láttam őt, ahogyan tavaly vezette az autót, és szerintem remek munkát végzett. Megérdemel egy ülést, úgyhogy bizonyos módon örülök neki. Ha garantált ülése van jövőre, az jó, mert megérdemli. Hogy ez mit jelent rám nézve? Mint mondtam, ezt még nem igen tudni, de ha teljesítek, biztos vagyok benne, hogy találnak nekem helyet valahol.”

Az autón kell javítani

Helmut Marko az ESPN-nek közben arról beszélt, hogy a Red Bull „továbbra is hisz abban, hogy megfordíthatjuk a helyzetet és stabilabbá tehetjük” Pérezt, ehhez pedig szerinte elsősorban az autó kezelhetőségén kell javítaniuk. „Nem a legjobb dolog Max csapattársának lenni a Forma–1-ben. Checónak megvannak a maga érdemei, versenyeket nyert. Nemcsak a versenyzőkről beszélgettünk, hanem általános megbeszélés volt arról, hogy mit tehetünk a helyzet javításának érdekében. Könnyebben vezethetővé kell tennünk az autót, mert minél nehezebb azt vezetni, annál nagyobb lesz a különbség Maxhoz képest, mert ő annyira kiemelkedő tehetség. Ha az autó hátulja megcsúszik, nem emeli el a gázt, hanem csak azt mondja, »igen, kissé ideges«, míg Checo azt, hogy »nehéz vezetni«, vagy hogy »ez vezethetetlen.«”

Marko hangsúlyozta, hogy természetesen Verstappennek is jól jönne a könnyebben vezethető autó és a jobb egyensúly, szóval mindkét pilóta érdeke ez. Pérezzel kapcsolatban pedig hozzátette: „A legjobb, ha Checóval folytatjuk, a fő probléma pedig a hullámzás volt a teljesítményében. Volt néhány nagyon jó eredménye, nagyon jó teljesítménye, aztán másnap fél másodpercre volt Maxtól.”

Megérkezett az M-Sportról szóló Több, mint gép című filmsorozat első része

0

Megjelent az M-Sport WRC-csapatáról készült dokumentumfilm-sorozat első része, a sorozat megörökíti az idei sikeres pillanatokat, valamint nagyobb bepillantást enged a kulisszák mögé is.

A WRC Promóter együttműködésével hat részes filmsorozatot készített az M-Sport csapatáról a fordos csapat partnere, a SafetyCulture.

Az hatrészes sorozat első epizódja a kenyai Szafari Rallyn játszódik, ahol Adrien Fourmaux szeretett volna Svédország után ismét dobogóra állni, míg Grégoire Munster szerette volna folytatni a tanulást, amivel közelebb kerül tapasztaltabb csapattársához.

A Hankook nyerte a Barum Rallyt, a Michelin vezeti a gumigyártók Európa-bajnokságát

0

Dominik Stritesky révén a Hankook öt év után tudott versenyt nyerni az Európa-bajnokságon, ugyanakkor a gumigyártók bajnokságában a Michelin átvette a vezetést a Pirellitől. 

Dominik Stritesky sikerének nemcsak a cseh versenyző, csapata és szurkolói örültek a Barum Rally végén, hanem a Hankook is, mely a 2019-es Rally Hungary után tudott ismét versenyt nyerni az ERC-ben. A koreai gumigyártó az első hely mellett pedig egy ötödik helyezést is elkönyvelhetett Zlínben Filip Maresnek köszönhetően. 

A gumigyártók bajnokságában azonban a Michelin vette át a vezetést a Pirellitől, miután a francia gumigyártó által készített abroncsokon zártak a versenyzők a 2-4. és a 6-9. Helyen, míg az olasz gumigyártó legjobb eredményét Václav Pech-el érte el, aki a 10. helyen ért célba. 

Stritesky először nyert a Barum Rallyn, Herczig Patrik nyert, Bertalan Márton harmadik lett az ERC4-ben

A gumigyártók bajnokságában így a Michelin 23 pont előnyre tett szert a Pirellivel szemben , míg az MRF 120 pont hátránnyal a harmadik, a Hankook pedig a negyedik helyet foglalja el két futammal a szezon vége előtt.

Fourmaux szeretne beleszólni a vb címért folyó csatába

0

Adrien Fourmaux az idei WRC-szezon legnagyobb meglepetése, miután megbízható teljesítményének köszönhetően már négyszer is dobogóra állhatott. A fordos francia versenyző szeretne szerepet játszani a vb címért folyó csatában is. 

Kilenc verseny után még minden versenyen pontot tudott szerezni Adrien Fourmaux, amire rajta kívül csak Thierry Neuville, és Takamoto Katsuta volt képes a főállású versenyzők között, ugyanakkor eddigi hat versenyén ugyanez elmondható Sébastien Ogier-ról is. 

Fourmaux azonban Ogier mögött a második legtöbb dobogós eredménnyel is rendelkezik, aminek is köszönhetően a világbajnokság ötödik helyén áll 49 pont hátránnyal az éllovas Thierry Neuville, de csak 22 ponttal a második helyen álló Ogier-tól. 

Az M-Sport francia versenyzője a “soha nem fel nem adni” taktika híve, ezért hisz benne, hogy még szerepet játszhat a vb címért folyó csatában is a szezon hátralévő négy versenyén. 

“Bármi megtörténhet – mondta Fourmaux a Dirtfishnek – Sikerült csökkenteni a ponthátrányt Elfyn Evans és Ott Tanak mögött, így még bármi előfordulhat az idei bajnokságban. Görögországban jó lesz a rajthelyünk is az első napon, így képesek lehetünk ismét szép pontok gyűjtésére. Az Akropolisz Rallyn korábban jól szerepeltem Rally2-es autóval is, és a Rally1-es autó már megmutatta, hogy erős ezen a versenyen. A generátor problémáig jól éreztem magam az autóban a Szardínia Rallyn is, ezért hiszem, hogy lehet keresni valónk Görögországban is.” 

Finnországban eleinte nem találta a francia versenyző a jó autóbeállítást, mivel a verseny előtt nem tudott tesztelni, azonban nem adta fel és végül a harmadik helyet szerezte meg. 

“Finnország megmutatta, hogy csak a célban van vége egy versenynek, addig pedig bármi előfordulhat, ezért nem adom fel és megyek előre.”

Elkészítették a WRC valaha volt 10 legnagyobb balesetéből állő videót, de néhány nagy esés még így is kimaradt

0

A WRC elkészítette a világbanokság tíz legnagyobb esését bemutató videót, azonban szinte csak az utóbbi évek esései vannak benne, ráadásul néhány igen nagy baleset még ki is maradt.

A WRC szerdán közzétette a világbajnokság 10 legnagyobb esését bemutató összeállítást, melyben szerepel Colin McRae 1992-es, Mikko Hirvonen 2010-es finn balesete, Tommi Makinen 2002-es, Kris Meeke 2017-es argentín esése, Jari-Matti Latvala 2009-es, Ken Block 2011-es portugál balesete, Ott Tanak 2020-as, Teemu Suninen 2021-es, Adrien Fourmaux 2022-es Montén történt incidense, Thierry Neuville 2019-es chilei bukása.

Azonban a videóba még jónéhány nagy esést lehetett volna tenni, ilyen Kris Meeke 2018-es portugál balesete

Ott Tanak 2014-es Mexikói tóba esése

Petter Solberg hatalmas csattanása 2004-ben a Német Rallyn.

 

Sébastien Ogier tesztelt az Akropolisz Rally előtt (videó)

0

Takamoto Katsuta után Sébastien Ogier is beült a Rally1-es Toyotába, hogy teszteljen Görögországban az Akropolisz Rally előtt.

A Toyota Gazoo Racing Akropolisz Rally előtti tesztjét Takamoto Katsuta kezdte, aki egyúttal a Hankook 2025-ös gumijaival is ismerkedett, majd a következő napon Sébastien Ogier is autóba ült.

Az Akropolisz Rally előtt folytatódott a Hankook 2025-ös abroncsainak tesztelése

A nyolcszoros világbajnok pár napja jelentette be, hogy harcba száll kilencedik vb címéért, miután a Finn Rallyn aratott győzelem után a világbajnokság pontversenyének második helyére lépett.

Ogier azonban csupán egyszer, 2011-ben tudott nyerni Görögországban, márpedig 27 pontos hátrányának ledolgozásához szinte mind a négy hátralévő versenyen nyernie kellene.

Sébastien Ogier már a második versenyén nyerni tudott az Akropolisz Rallyn (videó)

A WRC2-es pontrendszer felülvizsgálatát szeretnék a bajnoki címre esélyes versenyzők

0

Oliver Solberg és Yohan Rossel is szeretne többet versenyezni egymás ellen, azonban a jelenlegi szabályzat megengedi, hogy a szezon nagy részén elkerüljék egymást a bajnoki címért küzdő versenyzők. 

A WRC2-ben maximum hét versenyen lehet indulni, és év végén a hat legjobb eredmény számít, ráadásul a versenyzők maguk választhatják ki a hét versenyt, melyeken pontokért szeretnének harcolni. 

Ezáltal pedig sokszor egymást elkerülve versenyezhetnek a bajnoki címért harcoló versenyzők. 

A probléma megoldását már 2022-ben kérte Andreas Mikkelsen, amikor Emil Lindholmmal és Kajetan Kajetanowicz-cal harcolt a bajnoki címért, azonban a norvég versenyző már az Akropolisz Rallyn, három versennyel a szezon vége előtt teljesítette hét futamát. A maradék három versenyből azonban Kajto három, míg Lindholm két versenyen indulhatott még. Végül pedig a finn versenyző egy negyedik és egy harmadik helyezéssel megelőzte Mikkelsent a pontversenyben, míg Kajtonak a Japán kiesés végül a bajnokság harmadik helyét eredményezte. 

Akkor azonban a szabályok nem lettek megváltoztatva. 

Idén ismét előkerült ez a probléma. Ebben a szezonban kilenc futam után Oliver Solberg már hat WRC2-es versennyel rendelkezik és 28 ponttal előzi meg az öt versenyen induló Sami Pajarit, 40 ponttal a négy futamot teljesítő Yohan Rosselt. A bajnokság ötödik helyén azonban Nikolay Gryazin áll, aki eddig csak három versenyen indult a WRC2-ben, és a szezon hátralévő további négy versenyén 67 pontos hátrányát képes lehet ledolgozni.

Oliver Solberg nem tetszését fejezte ki amiatt, hogy úgy kell harcolni a WRC2-ben, hogy a fő riválisok nem igazán harcolnak egymással a szezon során. 

“Nem szeretem a WRC2-es szabályrendszert – árulta el Oliver Solberg a Dirtfishnek. – Szerintem mindenkinek ugyanazokat a versenyeket kellene teljesíteni a WRC2-ben. Én nem taktikázok a versenyek kiválasztásánál, mert a célom, hogy a WRC csúcskategóriájába kerüljek, ehhez pedig minden versenyen gyorsnak kell lenni. Ezért azokon a versenyeken is a maximumra törekedtem, ahol a WRC2-ön kívül álltam rajthoz. Számomra idén Chile lesz az utolsó WRC2-es verseny, amit nem félek kimondani, mert a bajnoki címhez mindenkit tudni kell legyőzni.” 

2022-ben Andrew Wheatley, az FIA rally igazgatója azt mondta, ha minden versenyen indulni kellene a WRC2-ben, akkor azt a kisebb költségvetéssel rendelkező versenyzők nem tudnák megoldani míg, ha kijelölnének hét bajnoki versenyt, akkor a többi futamon nem lenne elég érdekes a WRC2-es kategória. 

Yohan Rossel osztja Solberg véleményét. 

“Pontosan nem is tudom, hogy idén hányszor versenyeztem Oliver Solberg ellen, talán csak kétszer. Igazából soha nem lehet tudni, hogy ki melyik versenyt választja a WRC2-es versenyének, ezáltal sokszor elkerülik egymást a versenyzők. Ez így nem jó.” 

A francia versenyző az Akropolisz Rallyn indul legközelebb a WRC2-ben, és a Dirtfish szerint a Közép-Európa Rally lesz az utolsó futama a bajnokságban, ezáltal elkerüli Solberget. 

Pajari ugyancsak Görögországban fog ismét versenyezni, majd Chile lehet az utolsó futama, mert ott győzelem esetén bebiztosíthatja Solberg a bajnoki címet. 

A Chile Rally nevezési listáját szeptember 3-án teszik közzé. 

70 éve volt az utolsó F1-es futam abban az országban, ahova a sorozat már soha nem fog visszatérni

0

Napra pontosan 70 éve tartották az 1954-es Svájci Nagydíjat, amelyen Juan Manuel Fangio győzelmével bebiztosította második világbajnoki címét. Ekkor még nem sejtették, hogy sokáig ez lesz az utolsó gyorsasági autóverseny az országban, pedig a pálya már akkor is rendkívül veszélyesnek számított.

1954. augusztus 22-én, vagyis éppen 70 évvel ezelőtt rendezték az az évi Svájci Nagydíjat. A futamon Juan Manuel Fangio rajt-cél győzelmet aratott, amivel ráadásul két fordulóval a vége előtt bebiztosította második vb-címét. A második helyért sokáig a két fiatal brit pilóta, Stirling Moss és Mike Hawthorn harcolt, de technikai hiba miatt végül mindketten kiestek, így José Froilán González és Hans Hermann örökölték meg a dobogós helyezéseket.

A viadalról azonban nem a konkrét események miatt emlékezünk meg, hanem azért, mert a mai napig ez volt az utolsó Forma–1-es verseny Svájcban. Abban az országban, ahol a sorozat első idényében is rendeztek futamot. Pedig az 1950-es idény fordulóinak otthont adó országok közül az Egyesült Királyságban és Olaszországban minden évben tartottak versenyt, Monaco és Belgium csak néhány évben maradt ki, és Franciaország is jóval többször volt része a versenynaptárnak, mint nem. (Az Egyesült Államokat azért nem említettük, mert az Indy 500-nak nem volt relevanciája az összetettre nézve.) Svájcban viszont sokáig semmilyen formában nem lehetett autókkal versenyezni, és az F1 a mai napig nem „teheti be a lábát” az országba.

Embed from Getty Images

A hőskorban a Bernhez közeli Bremgarten volt a svájci autóversenyzés központja, hiszen az ottani pálya fogadta a Grand Prix mezőnyét. A 7,280 km hosszúságú aszfaltcsík olyan szakaszokból állt össze, amelyek egyébként közútnak számítottak. A táj látványos volt, de a fényviszonyok néha kifejezetten rosszak voltak a fák miatt, amelyek ráadásul esőben még veszélyesebbé tették a helyszínt, hiszen miután elállt a csapadék, a víz még legalább egy órán keresztül csöpögött. A hosszúságát leszámítva sok szempontból a Nürburgring Nordschleiféra hasonlított, és a párhuzam mind a veszélyesség, mind a népszerűség terén megállta a helyét.

A nagydíjversenyzés mezőnyének tagjai 1934-ben mérkőztek meg először egymással Bremgartenben, egy bajnokságon kívüli futamon. A versenyt Hans Stuck, a későbbi F1-es pilóta, Hans-Joachim Stuck édesapja nyerte egy Auto Unionnal, de győzelmét beárnyékolta Hugh Hamilton végzetes balesete. A brit pilóta Maseratijának kitört a bal első kereke a rendkívül gyors Wohlenstrasse-kanyarban, aminek következtében egy fának csapódott, majd még több mint 20 métert csúszott, amikor egy másik fának ütközött. Az autója teljesen összetört, ő pedig szörnyethalt.

Mindezek ellenére a Svájci Nagydíj a következő öt idényben már része volt az Európa-bajnokságnak, a második világháború után, 1947-ben pedig ide is visszatért a mezőny. Sőt, 1948-ban itt rendezték az Európa Nagydíjat. Ez nem egészen azt jelentette, mint manapság, hiszen hivatalosan továbbra is Svájci Nagydíjnak hívták, sokkal inkább egy rangot jelölt, amelyet évről évre másik viadal kapott meg.

Abban az évben viszont az egyetemes autósport egyik legfeketébb hétvégéje zajlott le Bremgartenben. Az esőben rendezett edzésen a 30-as évek nagy alakja, Achille Varzi szenvedett halálos balesetet, miután a 700 kilogrammos Alfa Romeója maga alá temette. (Az olasz versenyzőn egyébként nem volt bukósisak, hiszen akkoriban ez még nem volt kötelező.) A futamon aztán a hazai pályán szereplő Christian Kautz sodródott le a pályáról az Eymatt-kanyarban, és egy korlátnak ütközve vesztette életét.

Ezzel pedig még nem volt vége: a később egészen 1964-ig a Forma–1-ben versenyző és ott két futamot is megnyerő Maurice Trintignant kirepült az autójából, aminek következtében nyolc napra kómába esett. A francia pilóta eszméletlen teste ráadásul a pályán hevert, és hárman is balesetet szenvedtek, miközben próbálták őt kikerülni, köztük az 1950-es világbajnok, Giuseppe Farina is.

Embed from Getty Images

A borzalmas események ellenére a helyszín nemcsak 1949-re, hanem 1950-re is maradt a versenynaptárban, vagyis a világbajnokság első idényében is fogadta a mezőnyt. Sőt, 1954-ig minden évben ez volt a helyzet, és egy kivétellel mindig a későbbi világbajnok diadalmaskodott: először Farina, majd Fangio, Alberto Ascari és megint Fangio.

A kivétel az 1952-es szezonnyitó volt. Abban az évben a Ferrari pilótája elindult az Indy 500-on, amelynek időmérőjét egy időben rendezték a Svájci Nagydíjjal. A hiányát csapattársa, Piero Taruffi használta ki a legjobban, aki így élete egyetlen F1-es győzelmét aratta. A hétvége egyébként ismét nagy balesetet hozott, hiszen az egyik betétfutamon, egy sportautóversenyen a második világháború előtti korszak sztárja, Rudolf Caracciola eltörte a lábát, amivel gyakorlatilag véget ért a pályafutása.

A Bremgartenben történt halálesetek ellenére egy másik pályán kellett tragédiának történnie ahhoz, hogy Svájcban változás legyen. A helyszín eredetileg az 1955-ös versenynaptárnak is része volt, ám az az évi, Pierre Levegh és több mint 80 szurkoló életét követelő baleset hatására a svájci kormány egyszerűen betiltotta a pályaversenyzést. Innentől kezdve Bremgarten csak hegyi futamoknak és raliversenyeknek adott otthont, de mára elhagyatottá vált.

Érdekesség, hogy a tiltás ellenére további két Svájci Nagydíjat rendeztek a Forma–1-ben. Persze ezzel semmilyen törvényt nem szegtek meg, hiszen a helyszín a franciaországi Dijon volt, de az eseményt a Svájci Autóklub szervezte. Az 1975-ös bajnokságon kívüli futamot ráadásul pont egy „hazai” versenyző nyerte Clay Regazzoni személyében, míg 1982-ben Keke Rosberg itt szerezte meg élete első F1-es győzelmét, amely egyben az egyetlen diadala volt az ő vb-címével záruló szezonban.

Svájcban évtizedekig nem enyhítettek a szabályon, mielőtt 2007-ben a törvényhozás 97–77 szavazati aránnyal eltörölte a tiltást. Mindez azonban soha nem lépett érvénybe, ugyanis a szenátus nem ratifikálta. 2015-ben aztán valóban megtörtént a részleges feloldás, és azóta elektromos autók számára lehetővé teszik a test test elleni versenyzést. A Formula E ezt ki is használta, és 2018-ban Zürichbe, míg egy évvel később Bernbe látogatott, ám a Forma–1 mezőnye továbbra sem térhet vissza az országba.

A bokszutca helyett benzinkúton tankolni egy F1-es futamon? – a későbbi világbajnok megcsinálta

Sébastien Ogier már a második versenyén nyerni tudott az Akropolisz Rallyn (videó)

0

Sébastien Ogier 2009-ben indult először a görög Akropolisz Rallyn és azonnal a második helyen ért célba, két évvel később pedig megszerezte eddigi egyetlen győzelmét is az Istenek Versenyén. 

Sébastien Ogier karrierje során 2009-ben indult először az Akropolisz Rallyn, és a Citroen C4 WRC-vel már az első alkalommal a második helyet szerezte meg két fordos versenyzőt különválasztva, Mikko Hirvonen mögött és jelenlegi főnöke, Jari-Matti Latvala előtt. 

2010-ben az Istenek Versenyét nem rendezték meg, 2011-ben pedig már győzelemmel zárt Ogier Citroen DS3 WRC-vel, csapattársát Sébastien Loeböt megelőzve. 

A ma már nyolcszoros világbajnok később még négy alkalommal indult ugyan a görög versenyen, nyerni 13 éve nem tudott, ugyanakkor ez volt a helyzet a Finn Rallyval is, ahol ugyancsak 2011 után tudott ismét győzelemmel zárni idén. 

A siker pedig nagyon kellene Ogier-nak Görögországban is, hogy 27 pontos hátrányát elkezdje ledolgozni Thierry Neuville mögött a bajnoki pontversenyben.

A WRC Promóter válaszolt a Szaúd-Arábia Rally miatt megjelent kritikára

0

Simon Larkin, a WRC Promóter versenyekért felelős igazgatója cáfolta, hogy csak a pénz miatt kerül megrendezésre 2025-től a Szaúd-Arábia Rally. 

A nyár elején jelentették be, hogy 2025-től a WRC-naptárba kerül a Szaúd-Arábia Rally, ráadásul az üzletet 10 évre kötötték meg. 

A bejelentés után azonnal megjelent az a kritika, mely szerint csak a pénz miatt kerül a Közel-Keleti verseny a naptárba, hiszen Szaúd-Arábiában nincs hagyománya a rallysportnak. 

Simon Larkin, a WRC Promóter versenyekért felelős igazgatója azonban cáfolta ezt a kritikát. 

“Hiszem, hogy valami különleges versenyt tudunk létrehozni Szaúd-Arábiában – mondta Larkin a BlackBook Motorsport oldalnak. – Óhatatlanul megjelent az a kritika, mely szerint csak a pénz miatt kötöttünk szerződést Szaúd-Arábiával. A valóság azonban az, hogy igen sok időt töltöttem a verseny helyszínén és amit láttam, az nagyon meggyőzött.” 

Az első szaúdi WRC-futamot 2025 novemberében rendezik a bajnokság szezonzáró versenyeként. 

Szaúd-Arábia kipipálva, most Kína került a WRC Promóter célpontjába

“Szaúd-Arábiában három különböző versenyt tudunk lebonyolítani egy hétvégén. Az első napon fantasztikus hegyi utakon fogunk keresztül haladni, olyan utakon, melyeket egy rallyversenyző hozott létre, hogy a nagyfeszültségű kábelek karbantartása meg legyen oldva. A versenyző nevét azonban nem tudom elárulni. A második napon egy több tízezer négyzetkilométernyi vulkáni talajon lesznek a pályák, míg a harmadik nap kívülről sivatagi versenyzésnek fog tűnni, a valóságban azonban kövezett utakon kell vezetni.” 

Az arab országban sötétben is lesz gyorsasági. 

“Akárcsak Svédországban, ezen a versenyen is lehet sötétben gyorsaságit rendezni. Azt gondolom, hogy ez a csomag egy különleges versenyt fog eredményezni és nem is fog feltűnni, hogy Szaúd-Arábiában vagyunk.”