Az utóbbi napokban finoman szólva sem biztató hírek érkeztek a Ferrari háza tájáról, és bár az újonnan kinevezett csapatfőnök állása a legkevésbé sincs veszélyben, úgy tűnik, már most nem várt kihívás elé néz. Azonban aligha csak Frédéric Vasseurön múlik, hogy a maranellói alakulat elkerüli-e a teljes szétesést.
A Ferrari csalódást keltően kezdte az idei Forma-1-es szezont, hiszen a Bahreini Nagydíjon az autó tempója messze elmaradt a Red Bullétól, ráadásul Charles Leclerc technikai hiba miatt feladta a versenyt. Az elmúlt napok hírei alapján azonban arra lehet következtetni, hogy van ennél komolyabb probléma is a Scuderia háza táján. Pontosabban a gondok forrása sokkal mélyebben gyökerezik, mint egy rosszul sikerült idénykezdet, ez sokkal inkább csak a következménye valaminek.
Valaminek, amiről csak találgatni lehet, hogy pontosan micsoda, de jelenleg úgy tűnik, hogy ez a valami az összeomlás felé sodorja a Ferrarit. Persze nem arra kell gondolni, hogy ez holnap fog megtörténni, de minden jel arra mutat, hogy Maranellóban vannak gondok. Hogy azok mennyire komolyak, arról megint csak találgatni lehet, de ha nem orvosolják őket, akkor egészen biztosan súlyossá válik a helyzet.
Múlt héten lemondott a Ferrari járműkoncepcióért felelős szakembere David Sanchez. Ennek kapcsán megindultak a találgatások, hogy más, vezető szakemberek is távozhatnak az istállótól. Többek között Laurent Mekies sportigazgatót, valamint Enrico Cardile technikai igazgatót említették meg a sajtóban, akiknek az elvesztése rövid távon mindenképpen fájó lehet.
Binotto után újabb nagy név mondott le, és távozik azonnali hatállyal a Ferraritól
Részben magyarázható, hogy ezek a szakemberek miért most hagyják vagy hagyhatják el az olasz alakulatot, és miért éppen most teszik, illetve tehetik ezt. Sanchez esetében például biztosnak tűnik, hogy visszatér a McLarenhez, ám ezt nem teheti meg azonnal. Az F1-ben ugyanis bevett szokás, hogy a szerződésben kényszerszabadságot írnak elő, vagyis az adott szakember nem kezdheti meg rögtön a munkát az új állomáshelyén, hanem valamennyit várnia kell erre. A spanyol származású francia mérnök annak köszönhetően, hogy már az idény elején lemondott, minden bizonnyal 2024 elején csatlakozhat a wokingiakhoz.
Maga a távozás ténye pedig valószínűleg részben az előző csapatfőnökhöz, Mattia Binottóhoz vezethető vissza. A svájci szakember korábban évtizedeken át mérnökként dolgozott a Ferrarinál, így nem véletlen, hogy ebben a pozícióban is rajta tartotta a szemét a különböző részlegeken. A mérnöki gárda jelentős része pedig állítólag ragaszkodott hozzá, és ezért akarnak néhányan menni. Ami pedig Mekiest illeti, őt a hatáskörét tekintve lefokozták, és állítólag már korábban is szeretett volna csatlakozni az F1 vezetéséhez.
Ám vannak olyanok, akik egyrészt nem mérnökök, másrészt sokkal hosszabb ideje voltak a Ferrarinál, mint hogy ilyen fajta kötődés alakuljon ki bennük Binotto felé. Februárban Gino Rosato, valamint Jonathan Giacobazzi is elhagyta a vörös istállót. Előbbi a csapat amolyan mindeneseként dolgozott, és egy kisebb megszakítással 1991 óta jelen volt, utóbbi pedig már akkor kapcsolatba került a maranellóiakkal, amikor Gilles Villeneuve-öt szponzorálta.
Komoly változások a Ferrarinál – távozott a csapat ikonikus alakja
Esetükben szinte biztosan komolyabb oka van a szakításnak, mint Binotto elküldése. Hogy micsoda, azt egyelőre nem tudni pontosan, de könnyen lehet, hogy valamilyen belső konfliktusról van szó. Ennek vannak bizonyos jelei, mint például az, hogy John Elkann, a Ferrari elnöke nem volt ott az SF-23-as bemutatóján, de a pontos részleteket nem lehet tudni.
Az biztos, hogy jelenleg hatalmas a nyomás a Scuderián, leginkább az olasz média részéről, amelyről persze tudni kell, hogy hajlamos felnagyítani bizonyos dolgokat a csapat körül. Ennélfogva lehetséges, hogy a problémák nem is annyira komolyak, mint amilyennek azt feltüntetik, de az biztosra vehető, hogy valamit kezdeni kell a helyzettel, méghozzá inkább előbb, mint utóbb.
Fontos kiemelni, hogy az olasz sajtó célpontja nem elsősorban Frédéric Vasseur, aki az idei évben lett a Ferrari csapatfőnöke, hanem sokkal inkább Benedetto Vigna vezérigazgató, illetve az ő menedzsmentje. Ez a Motorsport.com olasz kiadásának cikkéből szűrhető le a legjobban: a szerző, Franco Nugnes már-már beleszáll Vignába, amikor megemlíti, hogy a LinkedInen toboroz. A szakíró szerint mindenkinek a saját területén kéne maradnia, különben „úgy tűnhet, hogy a HR-esek a sportrészleg valódi vezetői”.
Ami Vasseurt illeti, neki most még stabil és erős a pozíciója, hiszen a Ferrari nem engedheti meg magának, hogy ennyire rövid időn belül újabb csapatfőnökétől váljon meg. A francia szakembernek azonban nem várt kihívással kell szembenéznie, hiszen nagyobb átalakítás várható, mint amilyet korábban elképzelt, és tekintélye már most próbára van téve. Ráadásul állítólag konfliktusba került Vignával, összességében pedig nem elégedett a korlátozott hatáskörével.
Leclerc-nél és a Ferrari főnökénél is kezd betelni a pohár a borzalmas szezonrajt után?
Ugyanakkor annak a felelőssége, hogy a Ferrarinak sikerül-e kilábalnia a látszólagos gödörből, és ha igen, milyen gyorsan, nem csak őt terheli. Vasseurnek alighanem világos terve van ezzel kapcsolatban, a kérdés az, hogy a felettesei hagyják-e neki, hogy ezt végigvigye. A Ferrari múltja alapján jobban tennék, ha igen, mert abból általában semmi jó nem származott, ha felülről próbálták kontrollálni az istálló működését.
Ráadásul Vasseur korábbi pályafutását ismerve az sem kizárható, hogy elég hamar megunja a helyzetet, hiszen a Renault-tól pont azért ment el egy év után, mert kiábrándult a vezetőségből. Persze itt megint csak nem arról van szó, hogy napokon belül távozhat, de könnyen lehet, hogy ha a projekt nem halad semerre, és még a tekintélye sem elég szilárd, akkor egy ponton ő maga fog felállni.
Ami biztos, hogy a Ferrarinál megint olyan helyzet alakult ki, amilyen az elmúlt másfél évtizedben oly sokszor: hiába van meg minden összetevő a sikerhez, a csapat egésze valamiért mégsem éri el ezeknek az összegét. Hogy a jelenlegi szituációból mi fog kisülni, arra előbb-utóbb nyilvánvalóan választ kapunk. Az biztos, hogy egy esetleges jó szereplés Dzsiddában sokat segítene abban, hogy legalább a kívülről érkező nyomás enyhüljön.