Verbálisan estek egymásnak a Spanyol Nagydíj után a Ferrari versenyzői, és bár a csapatfőnök szerint ebbe nem szabad sokat belelátni, eddig ilyen nem történt.

A Spanyol Nagydíj érdekes mellékszála volt a két Ferrari-pilóta koccanása, ami után Charles Leclerc dühe a futam végéig sem múlt el. A Scuderia versenyzői a rajt után megtartották az 5. és 6. helyet, ám Carlos Sainz nem sokáig bámulta csapattársa hátsó szárnyát, és a célegyenes végén megtámadta Leclerc-t. A jövőre másik csapathoz igazoló spanyol a külső íven próbált elmenni a monacói mellett, aminek az lett a vége, hogy a két autó összeért, Leclerc első szárnyáról letört egy darab, Sainz pedig a bukótéren átrongyolva megtartotta az 5. helyet. A felügyelők végül nem is vizsgálták az esetet, ami Leclerc-t már menet közben feldühítette, ez a düh pedig kitartott a futam utáni nyilatkozatokra is.

Az előzés:

pic.twitter.com/TTbO1leYC8

— Formula 1 (@F1) June 23, 2024

„Világosan megbeszéltük a csapattal, hogy a verseny elején az a stratégia, hogy mindketten gumit spórolunk, hogy később támadhassunk – mutatott rá Leclerc arra, hogy az ő olvasatában Sainz nem tartotta be a megbeszélteket. – Abban a körben Carlos egyáltalán nem spórolt az utolsó kanyarban, így természetesen lehetősége nyílt az előzésre az első kanyarban, ami kissé sajnálatos, mert időt veszítettünk, nekem pedig megsérült az első szárnyam, mert Carlos bekanyarodott és nem látta, hogy belül vagyok. Ez nehezebbé tette a versenyünket, de nem változtatott jelentősen a végeredményen.”

A végül így is közvetlenül csapattársa előtt, az 5. helyen záró pilótától megkérdezték, arra számított-e, hogy Sainz több helyet hagy neki, mire elmondta, hogy nyilván igen, de elsősorban azt várta, hogy csapattársa nem is támadja meg őt. „Önmagában azt nem értettem, mi értelme [előzni], amikor a verseny előtt egyértelműen lefektettük, hogy a futamnak abban a szakaszában spórolnunk kell. Kissé szükségtelen volt, de azt is megértem, hogy ez a hazai versenye, fontos szakaszában jár a karrierjének, úgyhogy gondolom valami látványos dolgot akart csinálni. Ugyanakkor valószínűleg nem én voltam a megfelelő alany ehhez.”

Leclerc természetesen arra célzott, hogy Sainz minél jobb benyomást akar kelteni, hiszen csapatváltás előtt áll, ami értelmezhető kis odaszúrásként is. A Ferrarinál hosszú távú szerződéssel rendelkező versenyző ezután a Sky Sports-nak arról beszélt, szerinte utólag Sainz is belátja majd, hogy nem hagyott neki elég helyet. „Szerintem majd ha megnézi a felvételeket, megérti, hogy belül voltam, és nem kanyarodhatott volna be akkor, amikor bekanyarodott” – jelentette ki.

Sainz azonban nem tűnt olyannak, mint aki utólag bocsánatot kér, helyette ő is beszólt a csapattársnak. „Túl sokszor panaszkodik a verseny után valami miatt. Támadásban voltam, új lágy gumikon haladtunk, míg a Mercedes használt lágyakon volt. Támadnunk kellett az első körökben, amíg új a gumink, hogy megelőzzük őket. Ezt a verseny előtt megbeszéltük. Azért előztem meg Charles-t, mert… Nem tudom, hogy hibázott-e, vagy egy kicsit túlságosan spórolt. Aztán majdnem megelőztem Lewis-t is, majd elévágtam, és a kerékcseréknél kis híján Russellt is elkaptam. Azt próbáltam, amit versenyzőként meg kell próbálni, amit elvárnak tőlem. Neki (Leclerc-nek) jobban kellett spórolnia, ami a végén kifizetődött a számára, mert végül legyőzött a lágy-közepes-lágy stratégiával. Én azt választottam, hogy agresszív leszek és lágy-közepes-kemény stratégiával megyek, ami végül nem fizetődött ki, de ez van.”

Sainz tehát máshogy emlékszik arra, hogy miben maradtak a csapattal, és azzal védekezett, hogy mivel ő eleve más taktikát követett, mint Leclerc, neki nem kellet annyira spórolnia a verseny elején.

Hogy mi az igazság, az egyelőre nem derült ki, Frédéric Vasseur, a Ferrari csapatfőnöke ugyanis erre nem tért ki, helyette igyekezett elvenni az élét a történteknek. „Szerintem 10 eltérő körülmény közül 10 példát találhatunk arra, ahol veszítettünk fél másodpercet a verseny során. Később Carlos simán elengedte őt (Sainzot Leclerc elengedésére utasították az eltérő stratégia miatt, amit Sainz minden akadékoskodás nélkül megtette – a szerk.). Két-három körben veszítettünk néhány tizedet, de hadd beszéljük ezt meg, és ne vonjunk le következtetéseket a versenyzők azutáni első szavaiból, hogy kiszálltak az autóból” – mondta a francia szakember.

Következtetéseket nem levonni ugyanakkor nehéz, hiszen bár ilyenkor még dolgozik az adrenalin a versenyzőkben, sok esetben pont, hogy kimondanak olyan dolgokat, amiket más körülmények között nem. És az is figyelemreméltó, hogy Sainz és Leclerc eddigi, egymás elleni csatáktól és keménykedésektől korántsem mentes több mint 3 közös szezonjuk alatt még egyszer sem kritizálták ennyire nyíltan egymást. Még azután sem, hogy Sainz tavaly nagyon keményen védte a monzai 3. helyét. Az pedig, hogy a spanyol pilóta múltbeli esetekre is utalva jelentette ki, hogy Leclerc túl sokat panaszkodik, egyértelműen eddig a felszín alatt megbújó frusztrációra utal, és elárulja, hogy Sainz már korábbi alkalmakkor is volt ugyanezen a véleményen.

Hogy nem fogják tudni civilizáltan rendezni a történeteket, egyelőre nem tűnik valószínűnek, és könnyen lehet, hogy a hátralevő 14 közös versenyükön nem történik újabb összetűzés, de mivel Sainz az év végén elhagyja a Ferrarit, egyre többször fordulhat elő akár az is, hogy a saját érdekeit helyezi előtérbe, ami további feszültségeket szülhet, miközben Leclerc-t az teheti frusztrálttá, ha a csapat ahelyett, hogy felzárkózna a Red Bullra, a Mercedes feljavulásával negyedik erővé esik vissza.