A Forma–1 brutális sport, és aki nem teljesít, annak nincs helye benne. Ám különösen brutális az, ha valakitől úgy várnak el javulást, hogy közben nem kap ugyanolyan autót, mint a csapattársa.

Noha javarészt magának köszönheti, hogy ebbe a helyzetbe került, azért így sem normális, hogy egy 23 esztendős autóversenyzőnek ilyen körülmények között kell küzdenie azért, hogy megakadályozza élete álmának szertefoszlását, azét az álomét, amelyért gyerekkora óta kőkeményen dolgozott.

Természetesen a Williamsnél nagyon nehéz helyzetbe kerülő, az ülését legkésőbb az idei szezon végén minden bizonnyal elveszítő Logan Sargeantről van szó, akiről nemrég már James Vowles csapatfőnök is kijelentette, hogy veszélyben a helye, és annak megtartásához jelentős teljesítményjavulásra van szükség. Ezt ugyanakkor elképesztően nehéz véghezvinni olyan körülmények között, amilyenek között Sargeant versenyez.

„Elfogadhatatlan” helyzetbe került, majd elgáncsolta ártatlan pilótáját a Williams

A grove-i istálló ugyanis továbbra is azzal küzd, hogy két egyforma autót állítson ki a versenyekre. Persze mondhatjuk, hogy már az is előrelépés, hogy két autóval tudnak versenyezni, hiszen Ausztráliában Sargeant önhibáján kívül autó nélkül maradt, de korántsem ideális a helyzet, Monacóban az amerikai versenyzőnek például a 2023-as (!) monacói nagy leszorítóerős hátsó szárnnyal, és az Albon autóján levő padlólemeznél jelentősen nehezebb padlólemezzel kellett boldogulnia.

Ez a drasztikus alkatrészhiány a Williams téli – egyébként égető és nem megkerülhető – átszervezéseinek, illetve a szezon eleji baleseteknek köszönhető, és Sargeant szerint olyan sakkozásokhoz vezet, amelyek miatt sokszor az adott versenyhétvége időmérő edzéséig nem tudják, hogy melyik autó milyen specifikációban vesz részt a kvalifikáción és a versenyen.

„Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ideális volt – mondta Sargeant a The-Race.com-nak Monacóban arról, hogy az időmérőig nem tudta, milyen elemekkel kell boldogulnia. – Tavaly nagyon hasonló pénteket zártunk itt, és végső soron jó helyzetben voltunk a szombati nap előtt, még úgy is, hogy változtak az elemek. Úgyhogy szerintem tudjuk kezelni a helyzetet, mert elég gyorsan tudunk alkalmazkodni a dolgokhoz.”

Az amerikai végül másfél tizeddel maradt le a Q2-ről és a 17. időt érte el, miközben Alex Albon egészen a Q3-ig jutott. Sargeant utólag nem okolt senkit, és elmondta, úgy érzi, jó kört rakott össze és a beállításokból is kihozták a legtöbbet, úgyhogy szerinte ebben nem volt több. Emellett elmonta még azt is, hogy „hatalmas különbséget jelentett”, hogy neki a 2023-as hátsó szárnyat kellett használnia, és enélkül továbbjutott volna a Q2-be, miközben Albon autóján az idei alkatrész sokat segített abban, hogy megfelelően használják a hátsó gumikat (ezzel a csapat sokat szenvedett Monacóban a korábbi években).

Eközben Sargeantnek a monacói volt zsinórban a második olyan versenye, amelyen neki a régebbi padlólemezzel kellett boldogulnia, miközben Albon már az újabbat használhatta. A Williams elmondása szerint ez leginkább a súlyt illetően hozott előrelépést, a grove-i istálló ugyanis továbbra sem tudta elérni a minimumtömeget, ami miatt a csapatfőnök szerint körönként (ez nyilván pályafüggő) közel fél másodpercet veszítenek. Amikor Sargeantet Monacóban arról kérdezték, ez volt-e az utolsó olyan hétvége, amelyen régebbi alkatrészekkel szerelt Williams-t kellett vezetnie, csak abbéli reményét fejezte ki, hogy igen, de nem tudott konkrét választ adni, mert még nem beszélt erről a csapattal.

Persze mondhatjuk, hogy Sargeant magának köszönheti, hogy ilyen helyzetbe került, hiszen F1-es pályafutása során egyszer sem tudta még megverni Albont időmérőn (jelenleg 30-0 az állás), és az újoncévében hibát hibára halmozott, ezért a csapat jogosan favorizálja azt a versenyzőt, aki – mint azt Monacóban is megmutatta – képes a pontszerzésre. Ám amennyiben tavaly szorosabb lett volna az állás, és Sargeant az idei szezonra nagyobbat tudott volna előrelépni a teljesítményében, azt akkor is nehéz elképzelni, hogy összességében nem Albon lenne előrébb, így a helyzet aligha lenne gyökeresen más.

Mindezek alapján kérdéses, hogy a Williams miként várhat el jelentős javulást Sargeanttól, még úgy is, hogy nyilván számításba veszik, hogy az amerikainak milyen autó áll a rendelkezésére. Noha Vowles Imolában hangsúlyozta, hogy egyáltalán nincs eldöntve az Albon melletti ülés sorsa, és Sargeantnak megvan a lehetősége arra, hogy kiharcolja a helyét, sokkal valószínűbb az, hogy a 23 esztendős pilóta nem a jövő évi F1-es ülésért, hanem inkább azért küzd, hogy ne tegyék már ki szezon közben, és cseréljék le mondjuk a 18. életévét betöltő Andrea Kimi Antonellire. Illetve nyilván az F1-en kívüli jövőjéért is küzdenie kell, hiszen bővítheti a lehetőségek sorát, ha a folytatásban feljavul, és majd ugyanolyan autóval legalább időnként megszorongatja Albont.