Dominik Stritesky nyerte a Barum Rallyt, és hatalmas lépést tett első bajnoki címe felé, míg Jan Kopecky csupán ötödik lett a cseh értékelésben így a második helyet is elvesztette.
Végre kiderült, hogy miként áll a Cseh Rally Bajnokság a Barum Rally után, mely a bajnokság utolsó előtti versenye volt.
A Zlíni versenyen Dominik Stritesky nemcsak első ERC-futamgyőzelmét szerezte meg, de a cseh bajnokságban elért harmadik győzelmével négy futam után komoly lépést tett első bajnoki címe felé is, mivel előnye már 52 pont és egy versenyen 60 pont a maximálisan szerezhető pontmennyiség. Ez alól a Barum Rally volt kivétel, mivel itt győzelmével Stritesky 76.5 pontot szerzett.
A bajnokság második helyére pedig Adam Brezik lépett, aki harmadik lett a cseh értékelésben a Barum Rallyn, így 18 ponttal szerzett többet az ötödik helyen célba érő Jan Kopeckynél, így Brezik 1 ponttal megelőzte a bajnokság 10-szeres győztesét.
Brezik 52, míg Kopecky 53 pontos ponthátránya pedig azt jelenti, hogy Stritesky számára egy 10. Helyezés is bajnoki címet jelentene a szeptember 20-22. között sorra kerülő Pacejov Rallyn.
Kalle Rovanpera ezen a hétvégén a Drift Masters máriapócsi versenyén állt rajthoz, ahol szeretett volna nyerni, végül azonban műszaki hiba miatt csupán a negyeddöntőig jutott. Piskolty Kevin azonban a valaha volt legjobb magyar eredményt érte el.
Kalle Rovanpera a 2019-es Szilveszter Rally után ismét Magyarországon, egész pontosan a Drift Masters máriapócsi futamán versenyzett.
A kétszeres ralivilágbajnok szeretett volna nyerni ismét, ahogy azt a Hungaroringen öt évvel ezelőtt megtette, azonban egy technikai probléma miatt a negyeddöntőben kiesett.
“Egy technikai hiba miatt az autó erejét vesztette és a negyeddöntőben kiestünk – mondta Kalle Rovanpera a verseny végén. – Nagyon kis hiba okozta a problémát, és igazából a szerelőim sem tudták volna megakadályozni. A technikai hiba a motorsport része. Összességében azonban nagyon dühít, hogy kiestem, mert nagyon tetszett a pálya és úgy éreztem, hogy harcolni tudok a győzelemért.”
Kalle Rovanpera később visszanézte a verseny élő közvetítését is, melyben a Drift Masters szakértői annak tulajdonították a finn versenyző kiesését, hogy riválisa, Piskolty Kevin füstjében eltévedt. Rovanpera ezt követően bírálta a szakértőket.
“A Drift Masters szakértői azt mondták az élő közvetítésben, hogy a riválisom füstjében eltévedtem, de ez nem igaz. Talán legközelebb nem kellene azonnal kimondani valamit, ami egyáltalán nem úgy van. Kívülről nem mindig ítélhető meg, hogy mi történik a versenyzőkkel.”
A versenyt végül a finn Lauri Heinonen nyerte, aki vezeti is a bajnokságot.
Piskolty Kevin a negyedik helyet megszerezve a valaha volt legjobb magyar eredményt érte el a Drift Masters sorozatban.
A szombaton megszerzett első helyét a rajtnál rögtön elveszítő Lando Norris nemhogy visszaelőzte Max Verstappent a Holland Nagydíjon, hanem utána mindenkit állva hagyott és hatalmas fölénnyel nyert. A második helyen a címvédő zárt, a harmadik helyet pedig kisebb meglepetésre Charles Leclerc kaparintotta meg.
Még Alex Albon kizárása és Lewis Hamilton három helyes hátrasorolása után is változott egyet a Holland Nagydíj rajtrácsra, hiszen a Haas a verseny délelőttjén jelentette be, hogy több erőforrás-elemet is kicserélt a dán pilóta autójában, aki emiatt a bokszutcából kezdi a versenyt. A bokszutca helyett persze mindenki a mezőny elejére figyelt, ahol Lando Norris pályafutása során negyedszer indulhatott a pole-ból, míg mellőle Max Verstappen, mögüle a második sorból pedig Oscar Piastri és George Russell vágott neki a 72 körös futamnak.
Norris pedig hiába beszélt arról szombaton, hogy az idei több elrontott indulása után jó rajtban bízik, ismét nem jött neki össze ez, így Verstappen már az első métereken előnybe került, majd simán elfordult az első kanyarban az élen. Az 1. kör végén Verstappen, Norris, Russell, Piastri, Leclerc, Pérez, Gasly, Alonso, Sainz, Stroll, Hülkenberg, Cunoda, Hamilton, Bottas, Ricciardo, Ocon, Albon, Sargeant, Csou és Magnussen volt a mezőny sorrendje, az első néhány körben pedig Hamilton előzése (a 11-es kanyarban kifékezte Cunodát) és Magnussen első kanyaros kavicságyazása mellett nem sok minden történt.
Verstappent a bal hátsó csúszkálására figyelmeztették, 1,5 másodperc körül tartotta Norrist, akiről Russell tizedről tizedre szakadt le, Piastri pedig hiába próbált többször is DRS-távolságon belül előzési pozícióba kerülni a Mercedes mögött, ez nem jött össze neki, noha őt Leclerc szorongatta másodpercen belül, akivel Pérez tette ugyanezt. A másik Ferrariban Sainz a 8. kör elején az egyes kanyarban körbeautózta Alonsót és feljött a 8. helyre, majd a 11. kör elején Gasly-t is elkapta ugyanott, csak belül.
Norris ismét nem rajtolt jól / Fotó: Mark Thompson/Getty Images/Red Bull Content Pool
A 10. körhöz közeledve a McLaren arról érdeklődött Norrisnál, hogy szerinte csak Verstappen ellen versenyeznek-e, mire a brit pilóta kissé zavaros választ adott, és közölte, hogy „azzal versenyzünk, akivel gondoljátok, hogy versenyzünk, az előttünk levő autóval.” Mivel ekkorra Russell már több mint 3 másodpercre szakadt le tőle, egyre inkább körvonalazódott a kétszereplős csata a győzelemért, ráadásul Norris a 13. körre csökkentette a távolságot és másodpercen belülre került a Red Bullhoz képest.
A mezőny második felébe tekintve azt láthattuk, hogy Hamilton előbb Hülkenbergen, majd Strollon és Alonsón is áthámozta magát és a 16. körre feljött a 9. helyre, miközben Alex Albon kemény gumit kapva megnyitotta a kiállások sorát. Az élmezőnyben a taktika kapcsán azon ment a tanakodás a McLarennél, hogy Norris maradjon-e az egy kiállásnál, avagy két kerékcserével próbálják meg elkapni a feltehetően egy cserét tervező Verstappent.
De mielőtt túlságosan a stratégiára került volna a hangsúly, a 17. kör elején Norris támadást intézett a címvédő ellen a célegyenes végén, védekezésre késztetve a hollandot, aki ezután közölte, hogy a gumijai egyszerűen nem tapadnak. Így aztán aligha volt meglepő, hogy egy körrel később Norris már sikerrel járt, és a célegyenesben belülről elviharzott a Red Bull mellett.
Az előzés:
LAP 18/72
Norris applies even more pressure and Verstappen has to yield
A 21. körre Norris centiről centire DRS-en kívül került az élen, míg Verstappen mögött Russell hátránya már 5 másodpercre rúgott. Mögötte Piastri, Leclerc, Pérez, Sainz, Gasly, Hamilton és Alonso volt az első 10 sorrendje. A McLaren öröme ezen a ponton ugyanakkor nem lehetett teljes, hiszen bár Norris magabiztosan vezetett és a 23. körre már több mint 3 másodpercre növelte az előnyét, Piastri nemhogy Russellt ostromolta volna a dobogóért, hanem zsinórban többször is védekeznie kellett az őt támadó Leclerc-rel szemben. Két próbálkozás után a Ferrari a 25. körben úgy döntött, hogy megpróbálkozik az elévágással és feltette a kemény keveréket a monacóinak, akinek tehát ez volt az egyetlen tervezett cseréje. A McLaren ugyanakkor nem reagált, viszont a Mercedes Russell-lel igen, de már ez is késő bolt, és nem segített a kissé lassú kerékcsere sem. Ezzel Leclerc átugrotta a britet.
Egy körrel később, a 27. kör végén az addigra 6 másodpercre leszakadó Verstappen is érkezett kemény abroncsokért, majd a McLaren egyből hívta Norrist, aki így megtartotta a pozícióelőnyét a hollanddal szemben. Az élmezőnyből a legtovább, a 33. kör végéig Piastri húzta, de a teljes mezőnyt tekintve is csak az eleve keményeken kezdő Kevin Magnussen maradt kint tovább. Az ausztrál az 5. helyre tért vissza, közel 4 másodperccel Russell mögé, viszont a gumijai jóval frissebbek voltak mint a Mercedes pilótájának és a 3. helyezett Leclerc-nek.
Féltávnál Norris, Verstappen, Leclerc, Russell, Piastri, Pérez, Sainz, Hamilton, Hülkenberg, Magnussen volt az első tíz sorrendje, de már csak a dobogós helyezésekért nézett ki érdemi csata, a győzelem kérdése eldőlni látszott.
Hogy a dobogóért sem lesz egetrengető harc, azt Piastri Russell elleni tükörsima előzése vetítette előre a 40. körben. A McLaren ekkor a 3,8 másodperccel előrébb levő Ferrari után eredt. Leclerc előnye a 46. körre olvadt el, de vele már meggyűlt Piastri baja, miközben egy védekező mellett egy támadó Ferrarit is figyelhettünk, amikor Carlos Sainz többszöri próbálkozás után végül elment Sergio Pérez mellett és átvette a 6. helyet.
A 49. körben a két kiállásos versenyen levő Hamilton a 8. helyről ismét kiállt és pozícióvesztés nélkül visszatért ugyanebbe a pozícióba, de immár kemény helyett lágy gumikkal, hogy a hátralevő 23 körben megpróbálja utolérni a tőle több mint 25 másodpercre levő Sergio Pérezt. Az 55. körben aztán Russell követte csapattársa példáját és a bokszba viharzott, mielőtt Sainz őt is elkapja, majd a 7. helyen, 2,8 másodperccel Hamilton előtt folytatta.
Az utolsó 10 kör közeledtével csak a mezőny második felében fordultak elő párharcok, majd a 60. kör elején pontszerző pozícióért is láttunk egy előzést, amikor Pierre Gasly az első kanyarban elment Nico Hülkenberg mellett, hogy aztán 4 körrel később Fernando Alonso is elkapja a németet, ás átvegye tőle az utolsó pontszerző helyet.
Norris az utolsó körben még odapörkölt és végül úgy ért 22 másodperces előnnyel célba Verstappen előtt, hogy a végén elcsente Lewis Hamiltontól a leggyorsabb kört. A hollandot 3 másodperccel a 3. helyét a Piastriénál 9 körrel öregebb abroncsai ellenére megtartó Charles Leclerc követte, majd jött Piastri, Sainz, Pérez, Russell, Hamilton, Gasly és Alonso az első tízben. Noha a kettős győzelem és a kettős dobogó sem jött össze, a McLaren így is örülhet, hiszen tovább faragta hátrányát a konstruktőri bajnokságban.
Norris egyúttal megszakította Verstappen sorozatát Zandvoortban, hiszen a Holland Nagydíj 2021-es visszatérése óta csak a holland nyert ezen a pályán. Azelőtt viszont Niki Lauda ünnepelhetett még 1985-ben, ami a McLaren legutóbbi hollandiai sikere is volt egyben, egészen mostanáig.
A WRC3 tavalyi bajnoka, Roope Korhonen idei harmadik győzelmét szerezte a Finn Rally Bajnokságban és a Future Rally megnyerésével komoly lépést tett első finn bajnoki címe felé.
Roope Korhonen 13 pont előnnyel várhatta a hétvégi Lahtiban rendezett Future Rallyt a tavalyi bajnoki Teemu Asunmaa előtt.
Az idei hatodik finn bajnoki első három szakasza után még a második helyen állt a tavalyi WRC3-as bajnok, azonban a második nap második szakaszától az élre állt és helyét meg is tudta tartani a célig, végül pedig 14.1 másodperc előnnyel meg is szerezte idei harmadik sikerét Asunmaa előtt, míg a harmadik helyen Benjamin Korhola ért célba.
Korhonen ezzel a sikerrel 20 pontra növelte előnyét a bajnokságban, így a szezonzáró októberi Kitee Rallyn elég hat pontot szereznie, hogy megnyerje első nemzeti bajnoki címét.
A Future Rally Historic Rally Trophy mezőnyében az idei első versenyén induló Jari Huttunen tudott nyerni Topi Luhtinen navigálásával egy Ford Escort RS1800 MkII-vel.
A 17 éves Karl Peder Nordstrand azt követően, hogy megszerezte első idei győzelmét Lettországban, a hétvégén észt bajnokin aratott rajt-cél győzelmet.
Karl Peder Nordstrand lehet a norvég rallysport következő nagy sikereket elérő versenyzője, aki tavaly óta 325 lóerős Skoda Fabiával versenyez a Lett Rally Bajnokság versenyein, melyek között vannak olyanok is, melyeket az észt bajnokság futamával együtt rendeznek meg.
A 17 éves szupertehetség azt követően, hogy a lett Césis Rallyn megszerezte idei első győzelmét, a hétvégén már a lett Humus Rallyn tudott rajt-cél győzelmet aratni.
Nordstrand tehát végig vezetve végül 24 másodperccel előzte meg a Hyundai i20 Protoval versenyző Egon Kaurt és közel egy perccel a Skoda Fabia Rally2 evóval induló Priit Koikot. A negyedik helyen ért célba az Észt Rally szervezőbizottságának vezetője, Urmo Aava, aki egy Subaru Imprezával állt rajthoz.
Nordstrand a lett értéjkelést 2 perc előnnyel nyerte a Rally2-es Hyundaijal induló török Kerem Kazaz előtt, míg a harmadik helyen a lett bajnokság éllovasa, Emils Blums ért célba Evo IX-es Mitsubishivel.
Miután az Alpine ajtaja Jack Doohan előléptetésével – legalábbis egyelőre – bezárult előtte, Mick Schumachernek az Audi (egyelőre még Sauber) maradt az egyetlen reális esélye arra, 2025-ben visszatérjen a Forma–1-be. Ám a Holland Nagydíjon történtek a hírek szerint váratlan lehetőséget adhatnak a 24 esztendős pilótának.
Logan Sargeant 14 perccel a Holland Nagydíj harmadik szabadedzésének kezdete után rátette a Williams jobb oldali kerekeit a hármas kanyar vizes kijárati kerékvetőjére, aminek következtében elveszítette az uralmat az FW46-os felett, majd nagy sebességgel a védőkorlátnak csapódott. A becsapódástól az autó motorja és váltója is sérült, a váz azonban csodával határos módon nem, ám az amerikai pilótának így is ki kellett hagynia az időmérő edzést.
Ami pedig a Williams szempontjából a legnagyobb gond, hogy Sargeant jó néhány alkatrészt kukázott a csapat idei első nagy fejlesztési csomagjából, amit a grove-iak a Holland Nagydíjon vetettek be. „Több száz órát öltünk a fejlesztésbe, a jelek szerint működik, de csak néhány darab van az elemekből. Tényleg a legrosszabb időzítés, amikor apró darabonként elhozod a fejlesztést, majd a pályán a falban végzi” – idézte a Racefans James Vowles-t, a Williams csapatfőnökét.
Noha Vowles még a baleset előtt nagyon pozitívan beszélt a Williamstől az év végén távozó – a nyári szünet kezdetekor bejelentették Carlos Sainz leigazolását – Sargeantről, és elmondta, hogy az amerikai versenyző folyamatosan fejlődik, és különösen a hétvégéit építi fel sokkal jobban, mint a kezdetekben (most pont ennek az ellenkezőjét bizonyította), a baleset után rögtön olyan sajtóhírek kaptak szárnyra, amelyek szerint már a jövő hétvégi Olasz Nagydíjon más ülhet a helyére.
Természetesen nem a Ferrarival az év végéig szerződésben álló Carlos Sainz fogja előbbre hozni williamses debütálását, az Auto Motor und Sport ugyanis arról ír, hogy a Williamsszel már tavaly is szóba hozott Mick Schumacher kaphatja meg az ülést. Noha Vowles a német szaklapnak elmondta, hogy nem érzelmi alapon fog döntést hozni – ebben az esetben Schumacher toronymagas esélyes lenne, hiszen a csapatfőnök a Mercedesnél dolgozott együtt az apjával, akit nagyon sokra tart –, azt is elismerte, hogy mostanra betelt a pohár, az AMuS szerint pedig a jelenleg az Alpine WEC-csapatában versenyző, mellette a Mercedes harmadik számú pilótai feladait ellátó Mick Schumacher is esélyes az ülésre. Vowles-t nem sokkal a harmadik szabadedzés vége után Toto Wolff irodájába menet látták…
Az valószínűnek tűnik, hogy amennyiben Sargeantet leváltják, azt Monza előtt lépik meg, mert az olasz pálya jó terep a bemutatkozásra, ellenben az utána következő Baku-Szingapúr kettőssel. Ugyanakkor nem Mick Schumacher lehet az egyetlen jelölt, és ha a kiszemelt nem Mercedes-motoros csapattal áll szerződésben jelenleg, Vowles-nak akkor is beszélnie kellene Wolffal. Az AMuS és Erik van Haren elismert holland újságíró ezért a Red Bull-tartalék Liam Lawson nevét is bedobta – utóbbi szerint Vowles a Red Bullhoz is elment Zabdvoortban, hogy érdeklődjön az új-zélandi felől –, jóllehet, ő is csak ideiglenes megoldást jelentene, lévén 2025-ben a csapat az Albon-Sainz kettőssel versenyez.
És akkor itt van még a Williams saját juniorja, az F2-ben versenyző Franco Colapinto is, de nem tűnik valószínűnek, hogy Vowles újoncnak adna lehetőséget. Persze őt legalább nem másnak tréningeznék, hiszen ebben a helyzetben fennáll az esély arra, hogy bárkivel is váltják le Sargeantet, jövőre máshol fog versenyezni, és más csapat profitál majd az idén a Williamsszel szerzett tapasztalataibó – Lawson esetében tulajdonképpen a Red Bullt segítenék a grove-iak, míg Mick Schumacher autóba ültetésével potenciálisan az Audit. Schumacher szerepeltetése ugyanakkor kisebb kockázatot rejtene magában ilyen szempontból, hiszen Helmut Marko szavai alapján Lawson biztosan versenyezni fog valahol jövőre, míg Schumacher esetében ez a sansz jóval kisebb.
Az autótörős múltja persze a 25 esztendős versenyző ellen van, ám két éves tapasztalata viszont mellette, a Mercedes és az Alpine – utóbbival teljesített, Jack Doohannel közös tesztjéről a hírek szerint a Williams is kért adatokat – révén pedig Vowles pontosan képben lehet arról, hogy mit várhat a hétszeres világbajnok fiától. Amennyiben Toto Wolffon és a Mercedesen múlik, alighanem már most oda lehetne adni Sargeant ülését a németnek, így már csak az a kérdés, hogy Vowles miként gondolkodik.
Mintha a Finn Rally ismétlődött volna meg a Historic Eb finn versenyén, annyi drámai fordulat történt a Lahti Rallyn, ahol ifj. Érdi Tibor és Kerék István csaknem bravúrt hajtott végre, de az utolsó szakaszon a magyar párost is elérte a baj.
Pénteken és szombaton rendezték a finn Lahti Rallyt, mely a Historic Eb hatodik futama volt. A verseny során 12 gyorsasági és 139.54 km versenytáv várt a mezőnyre, köztük az ifj. Érdi Tibor – Kerék István, a Jari-Matti Latvala – Janni Hussi, valamint a Zippo Nicolas Arena kettősökre.
Latvala elsődleges célja a tavalyi győzelem megismétlése lett volna, míg a magyar és olasz párosok a Historic Eb abszolút bajnoki címéért folyttatták volna a csatát.
Sajnos Érdiéknek már az első gyorsaságin komoly problémájuk akadt a gyújtással, és bár sikerült célba érniük, csaknem 6 percet vesztettek az akkor még élen álló Latvalával szemben.
A második szakaszon aztán Latvala is bajba került és bár sikerült a Toyota Celicát célba vinniük műszaki hibával is, a szakaszt követően kiállni kényszerültek.
Ekkor Ville Silvasti és Risto Pietilainen vette át az Eb értékelés első helyét, azonban az Audi Quattro A2-vel induló finn kettős sem sokáig örülhetett a vezetésnek, a harmadik gyorsaságin baleset miatt kiestek.
Az első nap felénél így a norvég Petter Fausko és Leif-Arne Neset állt az élen Opel Kadettel, míg Zippoék a hatodik helyen 56.9 másodperc hátránnyal. Érdiéknek ekkorra már sikerült 4:10 percre csökkenteni hátrányukat két szakasz győzelemmel.
A magyar kettős mindent beleadott délután is, minden szakaszt nyertek és a nap végére már 1:50.3 percre csökkentették hátrányukat és felzárkóztak Zippo mögé 1 perc különbséggel.
Fauskonak sem sikerült megtartani a vezető helyet, a nap utolsó szakaszán műszaki hiba miatt kiállni kényszerültek, így az első nap után a brit Ernie Graham és Anna Graham vezetett Ford Escort RS 1800 MkII-vel.
A második nap hat gyorsasági szakaszára Latvala is visszatért szuperrallyval és minden szakaszt nyerni is tudott Toyota Celicájával.
A támadást azonban folytatták Érdiék is, folyamatosan második időket autózva Latvala mögött, az utolsó előtti szakasz végére sikerült átvenniük a vezetést Grahaméktől!
A záró szakasz azonban mégsem úgy sikerült, ahogy Érdiék szerették volna, mivel a Ford Sierrában váltó probléma lépett fel és 2 km-rel a cél előtt megszűnt a hajtás is, így végül nem sikerült célba érniük.
A versenyt végül Grahamék nyerték, míg a Historic Eb élén álló Zippoék az ötödik helyen értek célba.
A Historic Eb szeptember végén az olasz Elba Rallyval folytatódik.
Michael Schumacher Forma–1-es bemutatkozásának évfordulója kapcsán felidéztük a német pilótával kapcsolatban azokat a történeteket, amelyek talán kevésbé elcsépeltek.
1991. augusztus 25-e alighanem sok egykori Michael Schumacher-drukkernek emlékezetes, vagy legalább ismert dátum, hiszen ezen a napon indult élete első Forma–1-es futamán a németek későbbi hétszeres világbajnoka. Noha az időmérős remeklés után remek rajtot vett, a verseny néhány száz méter után a kuplung meghibásodása miatt véget ért. Ám az 1991-es Belga Nagydíj hétvégéje ettől még előrejelezte, hogy alighanem egy leendő világbajnok érkezett meg a mezőnybe.
Aki a leginkább a saját bőrén érezte ezt, az Andrea de Cesaris, Schumacher aktuális csapattársa a Jordannél, aki nem hitt a szemének azt látva, hogy mire képes a zöldfülű német. Hogy mit látott, arról alábbi cikkünkben emlékeztünk meg részletesen Schumacher debütálásának tavalyi, 32. évfordulóján.
De nem a bemutatkozó hétvége története az első elképesztő sztori, ami fennmaradt a sportautó-világbajnokságban már nevet szerző Schumacher F1-es szárnypróbálgatásai kapcsán, hiszen még ennél is hihetetlenebb az a két történet, ami első silverstone-i gyárlátogatását, illetve az első tesztjét övezi. Ezekről alább olvashat.
A Toyota Gazoo Racing Akropolisz Rally előtti tesztjét Elfyn Evans zárta Takamoto Katsuta és Sébastien Ogier után, míg a Hyundai részéről Dani Sordo a Hankook gumijaival ismerkedett Görögországban.
Ez a hét az Akropolisz Rally előtti tesztekről szólt, hiszen a Hyundai, az M-Sport és a Toyota is igyekezett felkészülni Görögországban a WRC következő versenyére.
A Toyota részéről Elfyn Evans tesztelt az utolsó napon.
Dani Sordo pedig a Hankook 2025-ös gumijaival ismerkedett a görög körülmények között.
A WRC-ben csupán két svéd versenyző tudott világbajnoki címet szerezni, Björn Waldegard 1979-es elsőségét csupán Stig Blomqvist tudta megismételni, 1984-ben.
A WRC történelmében több nagyszerű svéd versenyző is letette névjegyét, azonban örökre csupán Björn Waldegard és Stig Blomqvist tudta beírni magát a világbajnokság történelem könyvébe, miután előbbi 1979-ben az első egyéni vb címet nyerte meg, majd 1984-ben Blomqvist is vb címet szerzett.
Az 1984-es WRC-szezon 12 versenyből állt, azonban a gyártók bajnokságában a Svéd Rally és Elefántcsontpart Rally nem számított.
A szezont Walter Röhrl tudta győzelemmel kezdeni a Monte-Carlo Rallyn a B-csoportos Audi Quattro A2-vel, majd a német gyártó sikereinek számát Stig Blomqvist gyarapította a Svéd Rallyn, ahol már hetedik győzelmét aratta, amivel azóta is a havas verseny legsikeresebb pilótája. A szezon harmadik versenyén már a harmadik győztes ünnepelhetett Hannu Mikkola személyében, aki ugyancsak az Audi versenyzője volt.
A szezon negyedik versenyéig kellett várni az első nem audis sikerre, a kenyai Szafari Rallyt Björn Waldegard Toyotával tudta megnyerni, majd Markku Alén vezette sikerre a Lanciát a Korzika Rallyn.
Stig Blomqvist azonban Svédország után a görög Akropolisz Rallyn visszatért a győztes útra és Új-Zélandon, majd Argentínában is nyerni tudott, amivel hatalmas lépést tett az első vb címe felé.
Az akkor 38 éves svéd versenyzővel elsősorban audis csapattársa, Hannu Mikkola tudott lépést tartani, a finn versenyző portugál győzelme után Kenyában a harmadik lett, majd Görögországban és Argentínában is Blomqvist mögött végzett a második helyen, míg Új-Zélandon harmadik lett.
A szezon kilencedik futamán, Finnországban azonban amíg Blomqvist nyerni tudott, addig Mikkola kiesett, majd a finn versenyző kihagyta a Sanremo Rallyt is, itt azonban a svéd versenyző sem tudott célba érni.
A szezon végére az utolsó előtti futamon, Elefántcsontparton került pont, ahol Mikkola hiába lett második Blomqvist mögött, a svéd versenyző Björn Cederberg navigálásával bebiztosította egyetlen vb címét.
A szezonzáró Brit Rallyn így Blomqvist már nem is állt rajthoz, Mikkola pedig a Peugeot-os Ari Vatanen mögött a második helyet szerezte meg, amivel sikerült megelőzni a bajnokságban Markku Alént, így a második helyen zárt év végén.
A gyártók bajnokságát is az Audi nyerte meg a Lancia előtt, míg a harmadik a Peugeot lett.
