Kalle Rovanpera ralis karrierjéből már csak két verseny maradt, mielőtt jövőre pályaversenyzésre vált. A finn pilóta már idén tesztelni fog egy Szuper Formula autóval, amihez Takamoto Katsuta is tanácsokat ad.
Kalle Rovanpera a Közép-Európa Rally előtt jelentette be, hogy felhagy a ralival és pályaversenyzésre vált. Jövőre a japán Szuper Formulában fog vezetni, majd szeretne eljutni az F2-be, ahol, ha elég gyors lesz, ajtót nyithat az F1 felé.
A kétszeres rali világbajnok hamarosan tesztelni is fog egy Szuper Formula autóval, amire a Japán Rally idejének környékén kerül sor, természetesen Japánban. A teszten Rovanpera barátja, Takamoto Katsuta is ott lesz, akitől segítségre is számíthat, mivel a japán versenyző Forma autókkal versenyzett, mielőtt 2015-ben a ralira váltott.
“Sokat beszéltem már a szakágváltásról Takával egy évvel ezelőtt is, amikor először jutott ez eszembe – mondta Kalle Rovanpera. – Sok támogatást kaptam már akkor tőle, és mindig jó hallani véleményét. Szeretne ott lenni az első tesztemen is, ahol szintén fontos tanácsokat adhat.”
Kalle Rovanpera jövőre a Szuper Formula szezonja idején szeretne már F2-es autóval is tesztelni, mielőtt 2027-ben ott indulna.
“Jövőre mindenképp szeretnék egy teljes szezont menni a Szuper Formulában, ami közben szeretnék Európában F2-es autót tesztelni, amennyit csak tudok. Nem tudjuk még, hogy mit hoz a jövő, de a következő terv az F2-be lépés lenne, ami esélyt teremthetne az F1-re is.”
A finn toyotás idén még azonban a harmadik vb-címére is esélyes a WRC-ben.
Liam Lawson veszélyesen közel haladt el két sportbírótól a Mexikóvárosi Nagydíj harmadik körében, az FIA vizsgálja, hogyan történhetett meg ez.
A televíziós közvetítésben nem látszott, de akik az F1 TV-n Liam Lawson fedélzeti kameráját figyelték, vagy esetleg valamelyik lelátón ültek az 1-es és 3-as kanyar között, elképesztő jeleneteknek lehettek szemtanúi a Mexikóvárosi Nagydíjon, amikor a rajt utáni tülekedésben első szárnysérülést szenvedő új-zélandi a szárnycsere után visszatért a pályára.
Amikor ugyanis a Racing Bulls pilótája megérkezett a dupla sárga zászlós jelzés mellett az egyes kanyarba, annak kijáratán két sportbíró szaladt át közvetlenül előtte. Szerencsére Lawson látta őket és igencsak le is lassított, de az eset akkor is meglehetősen felzaklatta.
Ezt lehetett látni Lawson fedélzeti kamerájából:
No lo mostraron en la transmision pero es una BESTIALIDAD esto que pasó con Lawson, literalmente estuvimos a NADA de una tragedia pic.twitter.com/QxrCbigZqn
Así se vivió el momento más tenso del #MexicoGP🇲🇽 cuando dos Marshall se cruzaron en la pista y justo venía el RB de Liam Lawson. Por poco no tuvimos una tragedia grande 😨 pic.twitter.com/ISADVPP3oD
„Te jó ég, ember, mi a f*sz?!” – kiáltotta a rádióban, majd hozzátette: „Istenem, ez most komoly?!”
„Láttad ezt?” – kérdezte a versenymérnökét, Ernesto Desideriót, aki nyugtázta, hogy látta, majd megdicsérte Lawsont, hogy elkerülte a pályabírókat. „Istenem, haver, rohadtul meg is ölhettem volna őket” – felelte erre Lawson.
Sajnos nemcsak a Forma–1-ben, hanem más sorozatokban is láttunk már példát arra, hogy sportbíró halálos balesetet szenvedett, mert elütötték, miközben átszaladt a pályán. A Forma–1-ben az utóbbi években Monacóban és Imolában történtek hasonló incidensek, de azokból szerencsére nem lett baleset.
Ami a mostani esetet illeti, az FIA ki fogja vizsgálni, hogy hol csúszott hiba a kommunikációba, a pályáról törmeléket szedő sportbíróknak ugyanis egészen biztosan nem volt meg az az infó, hogy az egyik versenyző kiállt szárnycserére a bokszba, ezért nincsa annyi idejük a feladatuk elvégzésére, mintha az egész mezőny egyben maradt volna.
„Az első kanyarban történt incidens után a versenyirányítást arról tájékoztatták, hogy törmelék található a pálya belső ívén. A harmadik körben a pályabírókat készenlétbe helyezték, hogy a törmeléket eltávolítsák, miután minden autó áthaladt az első kanyaron. Amint világossá vált, hogy Lawson a bokszba hajtott, a pályabírók pályára küldésére vonatkozó utasítást visszavonták, és az adott szakaszon dupla sárga zászlót lengettek. Továbbra is vizsgáljuk, mi történt ezt követően” – idézi az FIA közleményét a Racefans.
A Szaúd-Arábia Rallyra az M-Sporthoz visszatérő Martins Sesks valójában a saját jövőjéért versenyez a szezonzáró WRC-futamon.
Rendhagyó módon az M-Sport négy autóval vesz részt a szezonzáró Szaúd-Aarábia Rallyn, hiszen a két állandó versenyző, Grégoire Munster és Josh McErlean mellett Nasser Al-Attiyah is a csapat színeiben indul a természetes közegében, továbbá a fél szezont teljesítő Martins Sesks is összerakta a költségvetést még egy versenyre.
„Örömteli, hogy kapott még egy esélyt ebben az évben. Keményen dologozott, végig volt esélye még egy versenyre, és sikerült megvalósítania. Új szponzort talált Lettországban, ami megmutatja, mennyire hisznek benne – mondta Richard Millener, az M-Sport csapatfőnöke. – Ugyanakkor már négy hónapja nem ült ebben az autóban, nem tudunk tesztelni, a legjobb esetben is néhányszor gurulhat aszfalton. Örülök, hogy ott lesz ezen a versenyen, és vele együtt Nasser is. Ő rendelkezik a legtöbb tapasztalattal ilyen körülmények között, de még nem vezette az autót és ő sem tud tesztelni, szóval neki is sok tanulnivalója lesz.”
Amíg Al-Attiyah különösebb nyomás nélkül autózhat a sivatagban, addig Sesks valójában azért versenyez, hogy a következő évben teljes szezonra szóló programhoz jusson a WRC-ben.
„Ennek a versenynek az a célja, hogy megmutassa, miért érdemes jövőre is számításba venni. Pontosan ezért indul, és mi is ez alapján döntünk – jelentette ki Millener. – Keményen dolgozunk, hogy megnézzük, mit tehetünk és kik állnak rendelkezésre a következő évre. A választási lehetőségeink korlátozottak, és nem titkoljuk, hogy szükségünk van a pénzre a csapat működtetéséhez. Ennek előteremtésén dolgozunk, és nem áll szándékunkban abbahagyni.”
A szezonzáró Szaúd-Arábia Rallyt november 25–29-én rendezik meg, előtt még november 6–9-én Japánba látogat a mezőny.
Tavasz eleje óta Oscar Piastri állt az F1-es tabella élén, de Mexikóban folytatódott a küszködése, és sima győzelmével visszavette tőle az 1. helyet Lando Norris. Két Ferrari-motoros autót vezető brit is esélyes volt a dobogóra, de oda végül Max Verstappen állt fel Norris és Charles Leclerc társaságában.
Az elmúlt hetekben az uralta az F1 beszédtémáját, hogy a friss lendületet szerző Red Bull-lal Verstappen véghez tud-e vinni egy óriási fordítást a szezon végéig, ami ugyan továbbra sem lehetetlen, de távolabb került a céljától, hiszen Mexikóban nem találta az összhangot az autóval, és csak kármentésre futotta tőle a 3. hellyel, jóllehet, az 5. helyen befutó Piastrival szemben ő is faragott a hátrányából.
Norris a pole pozícióból ellenben túlélte a legnagyobb próbatételt, a szélárnyék-versennyé fajuló rajtot a hosszú egyenesben, ő jött ki elsőként az első kanyarkombinációból, és onnan sima útja volt a győzelemig, a Ferrarik és mások sem jelentettek veszélyt rá. Az előző mondat annyiból nem helytálló, hogy Leclerc megelőzte őt, de ez a bukótéren keresztül jött össze neki, és ugyanitt fordult el Verstappen is, aki az egymás mellett megérkező négy autó közül legkívülre szorult a féktávon.
A rajt:
It's a CRAZY first corner on the first lap in Mexico! 😱
A visszaengedősdi néhány perc múlva visszatért, immár komolyabb komplikációkkal. Az üldözőbolyban kialakult egy klasszikus DRS-vonat, de Verstappent nem érdekelte, hova szól a helyjegye, megtámadta Lewis Hamiltont a 3. helyért. A ferraris leszorította őt a célegyenes végén, a holland így ismét a bukótéren átgázolva előzött, de az elengedés után azon nyomban újra támadni akart, és ebből az lett, hogy Hamilton leszaladt a következő bukótérbe, a lesipuskásként várakozó George Russell is megtorpant.
Az egészből Oliver Bearman profitált nagyot, aki a kiváló rajtja után tovább lépdelt előre, már a 4. helyre – olyan keménységet mutatott Verstappennel szemben a pozíció megtartásáért, mintha a holland saját maga ellen csatázott volna. Sőt, ez a kerékcserék után 3. hellyé változott, mert Hamilton tízmásodperces büntetést kapott a pálya levágásáért.
Ollie Bearman SENDS a lunge on Max Verstappen… and gets through! 😮💨
A Haas újonca bravúrosan ment, és a szenzációs dobogós eredmény csak azért nem jött össze neki, mert másokhoz hasonlóan kétkiállásos taktikát választottak neki – ez a vártnál nagyobb változatosságot csempészett a mexikói futamba. Norris és Leclerc nem szorult rá még egy szett gumira, míg Verstappent az terelte erre az útra, hogy az élmezőny többi részével ellentétben nem a lágy, hanem a közepes keveréken indult, ezért rövidebbre tudta venni a második etapját a lágy típuson.
A címvédő elképesztően vezetett, nemhogy kibírták a gumijai és nem érték utol a frissebbeken támadók, az utolsó körökre még ő zárkózott fel Leclerc-re. Az utolsó előtti körben már majdnem bebújt mellé a célegyenes végén, de több golyója nem maradt a tárban, mert Carlos Sainz lerobbant kocsija miatt virtuális biztonsági autós fázist rendelt el a versenyirányítás, amit nem tudtak időben eltávolítani a veszélyes zónából. (A Williams pilótája a negyedik kieső volt a futamról, Liam Lawson, Nico Hülkenberg és Fernando Alonso után.)
Bearman-nek szintén segített a VSC-fázis, meg tudta tartani a 4. helyet Piastrival szemben, aki több előzéssel mentette, ami menthető, hiszen korábban még rosszabbul állt a szénája, a rajt után visszacsúszott a 9. helyre. Mögötte a Mercedes párosa ért célba, Kimi Antonelli és Russell sorrendjét ideiglenesen fel is cserélte a csapat Russell követelőzése miatt, de a brit bukta az elöl maradást azzal, hogy bő 10 körrel a leintés előtt bebambult és hagyta, hogy Piastri bevetődjön mellé. A 8. Hamilton, a 9. a másik Haasszal Esteban Ocon, a 10. Gabriel Bortoleto lett.
A bajnokság állása négy nagydíjjal az idény vége előtt: Norris – 357 pont, Piastri– 356 pont, Verstappen – 321 pont.
A tavalyinál jóval kevesebben indulnak az ORB szezonzáró futamán, a Zemplén Rallyn, de Németék és Turánék még egyszer összecsapnak.
Megjelent a Zemplén Rally nevezési listája, ez alapján összesen három kategóriában 75 páros nevezett az ORB szezonzáró futamára. Ez jóval elmarad a tavalyi létszámtól, akkor 109 kettős adta le a nevezését a szerencsi központú versenyre, az év végére sokaknak elfogyott a lendület és a muníció.
Az ORB/ORC kategóriában 36-an indulnak, ott lesz a mezőnyben Bútor Róbert és Tagai Róbert az új dizájnt kapó Citroën C3 WRC-vel, de a szokásoknak megfelelően az utolsó gyorsasági után leadják a menetlevelüket, hogy senkitől se vegyenek el pontokat. Noha az országos bajnoki cím már eldőlt, indul a győztes Német Gábor, Németh Gergely kettős, amely a céldobogón is megünnepelné a sikert. Minden bizonnyal tét nélkül is nagy csatát vívnak a Turán Frigyes, Zsiros Gábor kettőssel.
Az ORB2-es mezőnyt mindössze 19 páros alkotja, Faltusz Dávid és Balai Róbert a bajnoki címe bebiztosítására törekszik, már csak a Várnai Dávid, Szabó Tamás kettős lehet veszélyes az éllovas duóra, de kettejük között 28 pont a különbség. A Historicban is megcsappant a mezőny a szezon végére, 20 páros nevezett, köztük Varga „Cigány” Zoltán és Endrész István a BMW E30 M3-mal, Fehérvári Csaba és Bunkoczi László a Mitsubishi Galant VR4 RS-sel és a Wirtmann Ferenc, Kerekes József kettős az újra összerakott Ford Escort RS 1800 MKII-vel.
Sami Pajarinak is része volt abban, hogy a Toyota megnyerte a gyártók világbajnoki címét, ám a jövőben többet szeretne elérni.
Sami Pajari is a Toyota WRC-csapatával együtt ünnepelte a Közép-Európa Rally után a gyártók világbajnoki címének megszerzését. Ugyan még két futam hátra van a szezonból, a Hyundai már matematikailag sem hozhatja be a lemaradását. A Toyota csapatából Elfyn Evans, Kalle Rovanperä, Sébastien Ogier és Takamoto Katsuta is szerzett pontokat a gyártók versenyében, Pajari azonban az idén külön csapatban versenyzett, így közvetlenül nem járult hozzá a bajnoki címhez.
„Nagy megtiszteltetés volt ennek a csapatnak a tagja lenni. Nyilvánvalóan nem vagyok olyan régóta itt, mint a többi pilóta, és nem is nyertem meg a bajnoki címet, hogy úgy mondjam. De talán egy napon egy kicsit az is az én felelősségem lesz” – mondta Pajari.
Pajari azonban minden bizonnyal megérdemel legalább egy kis részt a Toyota sikeréből. A finn pilóta értékes munkát végzett a csapatnak, még akkor is, ha ez a szezon főként a tapasztalatszerzésről szólt neki.
„Több versenyen sikerült néhány pontot elvennem a csapat riválisaitól, tehát én is hozzájárultam egy kicsit ehhez a bajnoki címhez. De a jövőben még többet szeretnék elérni” – tette hozzá Pajari.
A Toyotánál Pajari lehetőséget kapott arra, hogy valóban világszínvonalú csapattársakkal versenyezzen, és ez egyértelműen előnyös volt neki.
„Nagyon jó tanulni tőlük, de jelenleg nem teszik könnyűvé a versenyt nekünk, akik kevésebb tapasztalattal rendelkezünk” – nevetett Pajari.
A WRC következő futamát Japánban rendezik meg november 6–9-én.
Kizárással fenyegetés, trükközés a szabadedzésen, oda-vissza feltartás, botrány, majd rögtönzött buli, végül dühös vádaskodás. Zanzásítva ez is lehetne 1997. október 26-ának F1-es vonatkozású sztorija, de azért kár lenne ilyen röviden elintézni a történteket.
1997. október 26-án Michael Schumacher sokak szemében alighanem egy életre megbélyegezte magát azzal, hogy a világbajnoki címről döntő Európa Nagydíj 48. körében nekiment az őt előző Jacques Villeneuve-nek. Az eset szinte egy az egyben az ismétlése volt az 1994-es Ausztrál Nagydíjon Damon Hill ellen bemutatott manővernek, azzal a különbséggel, hogy ezúttal csak Schumacher esett ki, és ellenfele nyerte a világbajnoki címet.
Az előzmények is botrányt vetítettek előre
Hogy valami történni fog a szezonzárónak otthont adó Jerezben, az igencsak benne volt a levegőben azok után, hogy a Japán Nagydíjon a szinte biztos kizárás tudatában versenyző Villeneuve sportszerűtlen eszközökkel próbálta meg elérni, hogy Schumacher minél kevesebb pontot szerezzen. A terve nem jött be, a német nyert Szuzukában, miközben ő ötödik lett, utólag azonban elvették tőle ezt a helyezést és az azért járó két pontot.
Mindez azért történt, mert a szombat reggeli szuzukai szabadedzésen figyelmen kívül hagyta a dupla sárga zászlós jelzést, és mivel ezt már negyedik alkalommal tette a szezon során, egy futamos eltiltást kapott. Ám mivel a Williams fellebbezett a döntés ellen, és nem volt idő megtárgyalni az ügyet, Villeneuve versenyezhetett Japánban, hogy aztán a Williams Max Mosley FIA-elnök miatt a versenyt követően visszavonja az óvást. Mosley ugyanis megfenyegette a csapatot, hogy amennyiben tovább feszegetik az ügyet, eltilthatják Villeneuve-öt az utolsó versenytől.
Mivel csupán két pontot veszített, Villeneuve egy pontos előnyből egy pontos hátrányba került a fináléra. Arra a fináléra, amely előtt úton-útfélen emlékeztette az embereket az 1994-es ausztrál futamon történtekre, mintegy előre jelezve, hogy amennyiben lehetősége lesz rá, Schumacher meg fogja próbálni kilökni őt.
És nemcsak a pályán kívül ment a pszichológiai hadviselés, haem már a szabadedzésen is: Eddie Irvine, Schumacher csapattársa egészen véletlenül mindig pont Villeneuve elé került a szabadedzéseken, és feltartotta a kanadait, akinek elege lett, és amikor az írrel egyszerre tért vissza a bokszutcába, még azelőtt kipattant az autójából, hogy azt a Williams betolta a garázsba, és egyenesen a Ferrari bokszához sietett, majd nyilvánosan beolvasott Irvine-nak. „Azt mondtam neki, hogy ne legyen többé idióta” – nyilatkozta utólag, majd hozzátette, hogy Irvine „egy bohóc.”
A Ferrarinál úgy érezték, hogy sikerült kizökkenteniük Villeneuve-öt, ő viszont tagadta ezt, és azt állította, hogy abszolút tudatosan cselekedett, és ezt a jelenetet is arra használta, hogy felhívja a figyelmet az olaszok játszmáira.
Mivel Schumacherrel ellentétben a két Williams enyhén kopott abroncsokon kezdett, nem tudtak a német nyomába eredni, ám Frentzen az élen álló kettős első kiállása után megoldotta, hogy a kanadai ledolgozhassa a hátrányát, és körökön át feltartotta Schumachert. Ross Brawn, a Ferrari akkori technikai igazgatója ezt úgy véleményezte, hogy a Williams lényegében a saját fegyverüket fordította ellenük, hiszen Irvine-al rendszeresen játszottak ilyesmit.
Villeneuve-öt Frentzen is megelőzte a rajt után Fotó: LAT Photographic/Williams F1
Jonathan Williams, Frank Williams fia a Bring Back V10s podcastban erre úgy emlékezett, hogy alapvetően nem voltak hívei az ilyesminek, de a Ferrari megtanította őket arra, hogy mindent meg kell tenni a győzelemért.
A grove-iak ugyanakkor nemsokára visszakapták a kölcsönt, a Ferrari motoros Saubert vezető Norberto Fontana – akit Jean Todt a verseny előtt arra utasított, hogy amennyiben lehetősége lesz, tartsa fel Villeneuve-öt – ugyanis remek munkát végzett a kanadai akadályozásával. Noha ez jóval sportszerűtlenebb húzás, mint egy ugyanabban a körben levő autóval megnehezíteni valakinek a dolgát, Jock Clear, Villeneuve versenymérnöke később úgy nyilatkozott, hogy amennyiben nekik is rendelkezésre állt volna egy hozzájuk ilyen szorosan kötődő csapat, ők is ugyanezt tették volna.
Villeneuve ezt követően azon munkálkodott, hogy ledolgozza a Fontana mögött elhullajtott másodperceket. Miután ő és Schumacher is letudta a második kiállását, 2,5 másodperces hátrányban követte a németet, és úgy döntött, hogy most kell cselekednie. Miközben Schumacher próbálta óvatosan kezelni a gumikat és fokozatosan terhelni őket (a Ferrari abban az évben jobban ki volt téve a hólyagosodásnak, mint a Williams), addig Villeneuve apait-anyait beleadva hipp-hopp eltüntette a hátrányát, a 48. kört pedig csupán 0,3 másodperccel a Ferrari mögött kezdte.
A korábbi körökben volt alkalma kifigyelni, hogy a Dry Sack-hajtűben rövidebbet tud fékezni Schumachernél, ezért kockáztatott – és majdnem ki is szélesítette a pályát – a hajtű előtti egyenesre vezető tempós jobbosban, aminek köszönhetően szélárnyékba került, majd a féktávon bevetődött Schumacher mellé. Egy pillanatig úgy tűnt, hogy Schumacher helyet hagy neki, de rögtön ezután belefordult a Williamsbe, ám ő húzta a rövidebbet és kiesett, Villeneuve pedig a harmadik helyen célba érve világbajnok lett.
A leintés után az újdonsült vb-győztes közölte: „Tudtam, hogy Michael képes kilökni, de nem csinálta elég jól.”
Schumacher még néhány körön át a pálya mellől figyelte, hogy Villeneuve folytatni tudja-e a versenyt, majd amikor visszatért a bokszba, dühöngött, és riválisa kizárását követelte. Egészen addig, amíg meg nem mutatták neki a visszajátszást, ami a Ferrari belső emberei szerint „sokkolta” őt.
Az ügy azonban nem ért véget ennyivel – pedig nyolc évvel azelőtt egy ugyanilyen manőverrel Prost egyenesen világbajnok lett –, hiszen megkezdődött Schumacher keresztre feszítése. A bajnoki csatát az Arrowsból a szezon során tisztes távolból figyelő, három évvel azelőtt a német pilótától hasonló körülmények között vereséget szenvedő Damon Hill közölte, hogy Schumacher most „megmutatta a valódi arcát”.
A kétszeres világbajnok eközben az olasz sajtó részéről is össztűz alá került, és végül Maranellóban tartott egy sajtótájékoztatót, amelyen elismerte, hogy hibázott, és rosszul mérte fel Villeneuve támadását, viszont megjegyezte, hogy „ennél komolyabb dolgok is történtek már a motorsportban.”
Mindez azonban nem volt elég. Gianni Agnelli, a FIAT elnöke azért kritizálta Schumachert, hogy 48 órába telt elismernie a hibáját, majd „förtelmesnek” nevezte a Villeneuve elleni manővert. Mindeközben pedig az FIA is akcióba lendült – miután a felügyelők a futam után versenybalesetnek minősítették az esetet –, és utólag megfosztotta Schumachert az 1997-ben gyűjtött pontjaitól.
Hillnek és Villeneuve-nek ez persze nem volt elég. Előbbi számon kérte Max Mosley FIA-elnökön, hogy a versenyzői eligazításon súlyos szankciókat ígért hasonló esetben, a kanadai szerint pedig ez a büntetés „nem jelent semmit.” Az FIA Mosley elmondása szerint azért nem tiltotta el Schumachert legalább néhány futamtól az 1998-as szezon elején, mert a jövőre nézve ez sem lett volna elrettentő, mondván, egy pilóta akárhány versenyt feláldozna a következő idényből a világbajnoki címért cserébe.
— Getty Images Motorsport (@MSI_Images) June 29, 2017
Schumacher a győzelmeit és dobogós helyezéseit megtarthatta, de az azokért járó pontokat nem
A büntetés emellett figyelembe vette, hogy Schumacher reakciója ösztönös volt, és nem előre kitervelt szándékkal történt – Hill természetesen ezt is vitatta –, illetve az FIA azzal is érvelt, hogy amennyiben mindkét pilóta kiesik, akkor is ez lett volna a büntetés, azaz Schumachertől utólag elvették volna a világbajnoki címet, ami így azért már jóval súlyosabb szankciónak számít. Ezzel kapcsolatban Villeneuve adott hangot a kételyeinek.
A nem hivatalos álláspont szerint egyébként az FIA azért lett volna szigorú abban az esetben is, ha Schumacher lesz a világbajnok, mert aggasztó tendencia kezdett kirajzolódni: a 97-est is beleértve a legutóbbi kilenc évből négyben dőlt el utolsó futamos ütközéssel a vb-cím sorsa. Azóta egyébként egyszer sem – bár 2021-ben sokan meg mertek volna esküdni rá, hogy Max Verstappen nekimegy Lewis Hamiltonnak –, így az FIA tulajdonképpen sikerrel járt.
Miért ment neki Villeneuve-nek?
Hogy Schumacher miért csinálta azt, amit csinál, arról sokféle álláspont napvilágot látott már. Ross Brawn, a Ferrari akkori technikai igazgatója szerint ez egyszerűen egyfajta vészhelyzeti válaszreakció volt Schumachernél, ami olyan, nagy nyomással járó helyzetekben tört elő belőle, amelyekben minden veszni látszott. Hogy nem előre kitervelt cselekedetről volt szó, a német pilóta utólagos reakciója is alátámasztja.
„Michael ráfordult Jacques-ra és megpróbálta kiütni őt – emlékezett vissza Brawn a Race to Perfection című dokumentum-sorozatban. – Michael hibája volt, és nem kellett volna ezt tennie. Érdekes módon, amikor visszatért a bokszba, teljesen más elképzelése volt a történtekről. Egészen addig, amíg nem látta a visszajátszást, és rá nem jött, hogy mi történt valójában.”
Az üközés pillanata | Fotó: THILL/ATP/DPPI
„Úgy jött vissza, hogy azt mondta, »ki kell záratnunk Villeneuve-öt«, én viszont azt feleltem, »Michael, meg kellene nézned a visszajátszást, mert attól tartok, hogy nagyon nem ez történt.« Megnézte, majd elcsendesedett. Rájött, hogy nem igazán úgy történtek a dolgok, ahogyan ő azt a pilótafülkében gondolta.”
„Nem tudom, hogyan írjam körül, ez egyfajta ösztönös reakció volt a részéről – ecsetelte a történteket immár a Beyond the Grid podcastban Brawn. – Olyan nagy volt a nyomás. Megnyerhette volna a bajnokságot, ezen a futamon pedig különösen frusztrált lett, mert Frentzen a verseny nagy részében szórakozott vele. Szerintem Michael gyorsabb volt Villeneuve-nél. Nagyon komplex futam volt, és minden ebben a rendellenes viselkedésben tört felszínre.”
Együtt buliztak, de Villeneuve hátsó szándékot sejtett
A jerezi futam után a Williams-csapat annak rendje és módja szerint ünneplésbe kezdett, Adam Cooper újságíró révén pedig azt is megtudhattuk, hogy Eddie Irvine-nak sikerült kicsempésznie kettőt a Willi Weber (Schumacher menedzsere) által a bajnokavatásra legyártott „Michael Schumacher 1997 Forma-1-es világbajnoka” feliratú sapkából, Cooper pedig az egyiket odaadta Jock Clear-nek, aki ezután a fejfedővel parádézott a paddockban.
A szóban forgó sapka:
2. Many were made, few survived… As mentioned in the Jerez story here’s my 1997 Michael Schumacher World Champion cap. I had two, but I gave the other to Jock Clear, Jacques Villeneuve’s engineer. He still has it!: pic.twitter.com/yFh79TO2hv
Az ünneplés később a Renault búcsúrendezvényén, egy Jerez melletti nightclubban folytatódott, ahová Cooper Villeneuve társaságával érkezett. A bulit azonban nem sokkal éjfél után lelőtték, a jelen levők viszont továbbra is szomjasak voltak, ezért taxiba szálltak, és visszamentek Jerezbe. Menet közben fontolóra vették, hogy beugranak a Marlboro szezonzáró bulijára, erre azonban nem volt lehetőségük, időközben ugyanis annak is vége lett, aminek bizonyítékául szolgált, hogy már egy város melletti körforgalomban összetalálkoztak Schumacherrel, Irvine-nal és a Ferrari csapat több tagjával, amint ők is új bulihelyszín után kutattak.
Egy kis eszmecsere után a felduzzadt társaság arra jutott, hogy visszamennek a hotelba, és ott folytatják a partizást. Ám amint megérkeztek, szomorúan konstatálták, hogy a hotel bárja is bezárt, és Villeneuve, illetve Schumacher unszolására sem nyitották ki. Így aztán az a döntés született, hogy mindenki menjen fel a szobájába, ürítse ki a minibárt, annak tartalmát pedig hozza le. Ennek eredménye az lett, hogy a recepció nagy márványasztala hamarosan megtelt csavaros kiflikkel (kis üveges vodkákkal, whisky-kkel és ginekkel), és kezdődhetett a buli.
Végül, amikor már kicsit kezdett elszabadulni a pokol, a hotel vezetése mégis kinyitotta a bárt, de mivel a személyzet már hazament, Villeneuve és Schumacher állt be csaposnak, utóbbi pedig még egy sárga parókát (a Williams tagjai ebben ünnepeltek, utalva Villeneuve szőke frizurájára) is kapott. „Húszan voltunk, de olyan hangosak, hogy végül odaadták a bár kulcsait. Valaki biztosan fizetett érte” – emlékezett vissza Villeneuve.
A rögtönzött buliból ezután valódi buli lett: Irvine lehozta a gitárját és elkezdett Pink Floydot játszani, Schumacher fizioterapeutája pedig egy dobozból csinált rögtönzött dobot. A kétszeres világbajnok Cooper elmondása szerint eközben nevetgélt és próbált valamiféle csevejt kezdeményezni Villeneuve-el, aki kissé vonakodónak tűnt. „Totálisan furcsa volt, de volt oka” – mondta Villeneuve.
Schumacher nem emlegette fel a balesetet, helyette „Az egész arról szólt, hogy élvezzük az estét és a pultozást, italokkal szolgálva ki mindenkit. Nagyon jól szórakoztunk, színészekként játszottuk a szerepünket. Biztos vagyok benne, hogy [Schumacher] egy része jól szórakozott, mert élvezte, hogy bulizhat. Akkor azt gondoltam, milyen klassz, mert én is ugyanezt tettem volna. »Rendben, legyőztél.« Fogalmam sem volt róla, hogy mi jön ezután.”
Cooper szerint végül szép lassan visszaszállingóztak az emberek a szobájukba, és már csak négyen maradtak: ő, Villeneuve, Schumacher, és a német pilóta két barátja. Megvárták a reggelit, majd Villeneuve egy szemernyi alvás nélkül, reggel 8-kor elindította a napot, mert várt rá egy halom interjú és szponzori kötelezettség. „A felvétel kemény volt, de a világbajnoki cím megnyerése után, egy átbulizott éjszakát követően is ki lehetett bírni. 26 éves voltam, ma ez már lehetetlen lenne. Éjfélkor ágyban lennék.”
Villeneuve tehát abban a tudatban hagyta el Jerezt, hogy Schumacherrel legalább valamelyest jó hangulatban zárták le a feszült évet. Néhány nappal később azonban az egyik német újságban fotók jelentek meg a hotelban rendezett partiról, amelyeken Villeneuve és Schumacher volt látható, ahogy gondtalanul buliznak a bárpult mögött, mintha mi sem történt volna. Cooper állítása szerint csak egyetlen fényképezőgép volt a teremben, méghozzá Schumacher egyik bizalmasánál. Villeneuve 20 évvel az eset után pedig levonta a következtetést: „Ez volt ő átverése, hogy fényképeket készítenek, és így tálalják a valóságot. Az ő verziója az volt, hogy »Ez majd megmutatja, hogy semmi rosszat nem tettem a versenyen. Nézzétek, barátok vagyunk!« Ezért voltam dühös. Egyáltalán nem számítottam erre.”
Hogy valóban ez volt-e a cél, és hogy Schumachernek volt-e köze a képek megjelenéséhez, az alighanem már soha nem derül ki, mindenesetre a német pilótáról több olyan bulizós sztori is fennmaradt, ami bizonyítja, hogy szerette rendesen kiengedni a gőzt egy-egy fárasztó szezon végén, így aligha azért bulizott, mert a saját renoméjának helyreállítása járt a fejében.
Többek között a Netflix által róla készített dokumentumfilmben is szerepet kap ez az énje: felesége, Corinna Schumacher elmondása alapján mindig elsőként érkezett, és utolsóként távozott a bulikról. A filmben nem mellesleg olyan felvételek is láthatóak, amelyeken Schumacher együtt karaokézik azzal a David Coulthard-al, akivel az 1998-as spái ütközésük után jó ideig nem volt felhőtlen a viszonya, Coulthard pedig saját maga ecseteli, hogy miként szivaroztak és Bacardi-kóláztak.
Schumacher egyébként azóta többször kijelentette, hogy ha egy valamit másképp csinálhatna a pályafutása során, az a 97-es jerezi ütközés lenne, ami után saját bevallása szerint az alvással is gondjai voltak, annyira bántották a történtek. Azok a történtek, amelyekkel a sajtó egészen az 1998-as szezon kezdetéig foglalkozott, mert utána már a Häkkinen-Schumacher párharc uralta a szalagcímeket.
Schumachernek pedig még bőven volt alkalma úgy bulizni a szezon végén, hogy saját világbajnoki címét ünnepelte, miközben Villeneuve többé futamot sem nyert, noha az 1997-es után még hét és fél szezont töltött a Forma-1-ben. Végleg a 2006-os idény közben mondott búcsút a királykategóriának, miután a BMW-Sauber istálló a Német Nagydíj után kirúgta.
Ez a cikk eredetileg 2022. október 26-án jelent meg a Rallycafe.hu-n.
Richard Millener, az M-Sport csapatfőnöke szerint károkat okozhat a WRC-nek, ha a raliautókat beengedik a versenypályára.
Miközben a Közép-Európa Rally várhatóan végleges megszűnése után arról keringenek a hírek, hogy 2027-től Németország önállóan rendezhet WRC-futamot a legendás Nürburgring bevonásával, az M-Sport csapatfőnöke óvatosságra intett ezzel kapcsolatban.
„Ez ikonikus helyszín, kétségkívül vonzó név, de kérem, ne vigyék az raliautókat a Nordschleifére, mert ott vacaknak tűnnek – mondta Richard Millener a DirtFishnek. – Láttuk Spában és más helyszíneken is, ahol korábban jártunk. Szép, szép, de valójában unalmas. Az utak túl szélesek, a végsebesség 180–190 kilométer/óra, és amikor azt látod, hogy Thierry Neuville padlógázzal, gond nélkül száguld át az Eau Rouge-on, az csak árt a sportágnak.”
A Forma–1-es Belga Nagydíj helyszíne, Spa-Francorchamps 2021-ben volt az Ypres Rally része, a következő évben a tapasztalatok miatt már kihagyták a helyszínek közül. Az Olasz Nagydíj helyszíne, Monza kétszer szerepelt a WRC versenynaptárában (2020, 2021), míg a legutóbbi Brit Rallyt az Oulton Parkban rendezték meg 2019-ben.
„Inkább arra használnám a helyszínt, hogy az összes rajongót odacsábítsam, és a Nordschleife közepén rendezném be a szervizparkot – mondta Millener. – És nyitva tartanám a Nordschleifét, hogy bárki vezethessen közben a pályán, ne álljunk az útjukba és zárjuk le a WRC miatt.”
A DirtFish értesülései szerint a Német Autóklub (ADAC) a potenciális WRC-versenyt párosítaná a DTM egyik fordulójával. Millener támogatná ezt az ötletet, vagy akár azt is, hogy a két sorozatot egymást követő hétvégéken rendezzék meg, így akár egy teljes héten át tartó ünnepet is lehetne rendezni a Nordschleifén.
Nagy bejelentésnek adott otthont a Ferrari idei évzáró rendezvénye, a Finali Mondiali, ugyanis hivatalossá vált, hogy 2026-tól útjára indítják az olasz történelmi nagydíjat (Gran Premio Storico d’Italia).
A Motorsport olasz kiadásának beszámolója szerint az esemény első felvonására 2026. október 2. és 4. között Mugellóban kerül sor, ahol több mint 200 autó, köztük több mint 70 F1-es torpedó lép majd pályára az 1960-as évektől a 2000-es évek elejéig, hogy „megünnepelje az olasz autóversenyzés gazdag örökségét, különösen a Ferrarihoz kötődő hagyományokat.”
A rendezvényt az Automobile Club d’Italia (ACI) égisze alatt szervezik, a lebonyolítást pedig Franciaország vezető történelmi vesenyszervezője, a már több mint 100 hasonló eseményt, köztük a Grand Prix de France Historique-ot sikerrel megrendező HVM Racing végzi és felel a sportporgramért és a promócióért egyaránt.
Az első felvonás témája a Ferrari 1996 és 2006 közötti F1-es aranykora lesz, tehát az az időszak, amelyben Michael Schumacher volt a maranellóiak sztárversenyzője, a Jean Todt vezette csapat pedig Ross Brawnnal és Rory Byrne-el kiegészülve 6 konstruktőri és 5 egyéni világbajnoki címet nyert 87 futamgyőzelem mellett.
Mint az a történelmi versenyeken lenni szokott, bemutatók és versenyek egyaránt színesítik majd a progamot – előbbieken láthatjuk a Schumacher-Ferrarikat –, amelyben korábbi pilóták is szerepet kapnak. Összesen hét kategória lesz, ezek az alábbiak:
Masters Racing Legends F1 (1966–1985): 3 literes motorral szerelt, klasszikus F1-autók; Mugello ad otthont az európai Masters F1-bajnokság döntőjének.
F2 Classic Interseries (1967–1978): az egyetlen sorozat, amely a régi, 1600 és 2000 köbcentiméteres motorral hajtott F2-es autóknak szól.
F3 Classic Interseries (1971–1984): az F3-as autók fénykorának gépei az 1970-es és 1980-as évekből.
Historic Formula Junior (“Lurani Trophy”, 1958–1963): az egykori 500 köbcentis F3 utódosztálya, 1,0–1,1 literes motorokkal, mini Grand Prix-stílusú alvázon.
HGPCA (Historic Grand Prix Cars Association, 1966 előtti autók): 1979-ben alapított szervezet, amely a korai, orrmotoros és hátsómotoros GP-autókat versenyeztet.
Historic F3 – 1000cc (1964–1970): az első generációs, 1000 köbcentiméteres F3-as autók osztálya.
Masters Endurance Legends (1995–2016): Le Mans-i és más nagy, hosszútávú versenyekre jogosult sportkocsik és GT-autók, prototípusok.
Az eseményre többféle, egy, illetve háromnapos belépőjeggyel lehet majd bejutni: a sztenderd belépővel a lelátókról lehet figyelni az eseményeket; a paddock-belépő feljogosít az F1-es kiállítás és az élményfalu látogatására, illetve az autogramosztásokon való részvételre; a VIP jegy prémium vendéglátás mellett belépést biztosít a Driver’s Clubba, vezetett paddock-túrákra és élményautózásra.
„Egy különösen fontos korszakot ünneplünk a Ferrari történetében, az 1996–2006 közötti évtizedet, tele kivételes emberekkel és páratlan tehetségű pilótákkal, mint Michael Schumacher, aki 1996-ban kezdte meg maranellói karrierjét, és elindította a sikerek új korszakát” – nyilatkozta Antonello Coletta, a Ferrari Endurance és Corse Clienti (a korábbi F1-es autókat futtató program) globális vezetője
„Kiváltság számunkra, hogy otthont adhatunk az első olasz történelmi nagydíjnak. Ez az esemény több mint száz év autósport-hagyományát emeli ki, az 1914-es utcai Mugellói pályától egészen a modern Forma–1-ig” – tette hozzá Paolo Poli, a mugellói pálya vezérigazgatója.
Max McRae pályafutása során először nyert versenyt a Brit ralibajnokságban, William Creighton pedig bajnoki címet ünnepelhetett.
Csak idő kérdése volt, hogy Jimmy, Colin és Alister után a legfiatalabb McRae, Max is feliratkozzon a Brit ralibajnokság (BRC) futamgyőzteseinek listájára, a jeles pillanat pedig a Cambrian Rallyn jött el. A 21 éves Max McRae életében először versenyzett Škoda Fabia RS Rally2-essel, és rögtön az első helyre hozta be.
A verseny azért nem volt annyira sima, noha Max McRae rögtön az élre állt, és az első négy szakasz után már 8.7 másodperccel vezetett, egy defekt miatt az ötödik gyorson Romet Jürgenson egy tizedmásodperccel megelőzte. A következő szakaszon az észt versenyző már 3.5 másodpercre növelte az előnyét, az utolsó gyorsaságin azonban Max McRae hatalmasat ment, 9.1 másodpercet adott Jürgensonnak, így 5.6 másodperccel különbséggel győzött.
Fotó: BRC
Ezzel a McRae dinasztia egyik tagja 1998 után nyert ismét versenyt a Brit ralibajnokságban, akkor éppen Max édesapja, Alister győzött egy Volkswagen Golf III Kit Carral a Skót Rallyn. A Cambrian Rallyn eldőlt a brit bajnoki cím is, William Creighton ünnepelhetett, pályafutása során először.
Max McRae az idén az ERC-ben is versenyzett a Tagai Racing Technology által felkészített Citroën C3 Rally2-vel, a Rally Hungaryn indult először, de a felfüggesztés sérülése miatt fel kellett adnia a versenyt.
