Az idei utolsó futamot Lando Norris mögött 12 pontos hátrányból váró Max Verstappen a katari győzelmét követően visszatekintett az idei szezonjára, és kifejtette, miért nem számít neki igazából az, hogy világbajnok lesz-e vagy sem.
Max Verstappen a hétvégén Abu-Dzabiban pályafutása során mindössze második alkalommal vesz majd részt utolsó futamos világbajnoki döntőben – a McLaren versenyzői eközben először –, a Katari Nagydíj utáni sajtótájékoztatón pedig meg is kapta a kérdést, hogy ez a mostani mentálisan más lesz-e, mint a 2021-es, Lewis Hamilton elleni vb-finálé, amelyet Michael Masi versenyigazgató hírhedt hibája után az utolsó körben nyert meg. A holland erre olyan választ adott, amit akár pszcihológiai hadviselésként is lehet értelmezni.
„Sokkal nyugodtabb vagyok most – felelte a négyszeres világbajnok. – Úgy értem, tudom, hogy 12 ponttal vagyok lemaradva, de pozitív energiával megyek oda, mindent megpróbálok, amit tudok, ugyanakkor, ha nem nyerem meg, akkor is tudom, hogy elképesztő szezonom volt. Szóval igazából nem számít. Ez rengeteget levesz a nyomásból. Csak jól fogom érezni magam, ahogy ma is. Ma is úgy kezdtem, hogy: »Majd meglátjuk, hogyan alakul.« Tudom, hogy amikor beülök az autóba, mindig próbálok mindent a maximumra járatni, és ezt fogom próbálni Abu-Dzabiban is, de közben azt is tudom, hogy valószínűleg néhány külső tényezőre is szükségünk lesz ahhoz, hogy legyen esélyünk. De egy ilyen verseny, mint a mai, megmutatja, hogy amikor azt gondolod, unalmas és egyértelmű lesz, akkor sem az. Szóval remélem, Abu-Dzabi is hasonló lesz.”
Verstappen két hibától (Barcelonában nekiment Russellnek, Silverstone-ban pedig megpördült a második helyen haladva) eltekintve a szezon elejétől a végéig rendkívül erős teljesítményt nyújtott, és szerinte már arra is büszkék lehetnek, hogy az utolsó versenyig életben tudták tartani a világbajnoki reményeiket.
„Nagyon erős szezon volt, de ez olyasmi, amit ennyi idő után, gyakorlatilag tizenegy Forma–1-ben töltött év után már el is várok magamtó – mondta. – És tudod, minden évben egy kicsit komplettebb versenyzővé válsz. Még a bajnoki években is vannak dolgok, amikre visszanézve azt mondod: »Ebből még tanulhattam volna egy kicsit«, vagy »Ott még tehettem volna valamit.« És ez bármi lehet: hogyan állítod be az autót, mit csinálsz a verseny során a kivitelezés szempontjából, vagy hogyan dolgozol együtt a csapattal.”
„Az idén nagyon nehéz volt a szezon első fele, ahogy mindenki tudja. De hogy még mindig harcban vagyunk… Azt gondolom, nagyon büszkék lehetünk erre, mert a szezon közepén volt egy pont, amikor szinte… nem az, hogy elvesztettük a motivációt, de nem nagyon láttuk, hogyan lenne még esély újra nyerni ebben az évben. Szinte úgy érzed, csak abban reménykedhetsz, hogy 2026 jobb lesz. De nagyon jó lépéseket tettünk az autóval, és néhány hétvégén biztosan nagyon versenyképes állapotban voltunk, ahol versenyeket is tudtunk nyerni.”
„Ugyanakkor olyan futamokat is megnyertünk, amiket talán nem kellett volna, mint például a mai, mert csapatként jól döntöttünk. És persze aztán rajtam múlik, hogy a lehető legjobb legyen a végrehajtás. De a nap végén ez igazi csapatmunka. Ahogyan együtt dolgozom a versenymérnökömmel, GP-vel, és a háttérben dolgozó srácokkal – az egész, hozzám nagyon közel álló csapattal – nagyon jól össze vagyunk szokva, és pontosan tudjuk, mit kell kérnünk egymástól. Ez pedig valószínűleg akkor is sokat segít, amikor ilyen csatában vagy, ahol nem te vagy a leggyorsabb, de mégis sikerül szinte mindenből kihozni a legtöbbet.”
