Sokakban talán úgy maradhatott meg, mint az egyik pilóta, aki váltotta a 2004-ben az F1-ben teljes szezont teljesítő Baumgartner Zsoltot – akivel mellesleg jóban vannak, lévén a néhai Frank Tamás személyében közös volt a menedzserük – a 2005-re teljes sorcserét végrehajtó Minardiban. Patrick Friesacher ugyanakkor már korábban nevet szerzett magának, mint az első Red Bull-támogatott autóversenyző, és bár még az F3000-ben szakított az energiaital-gyártóval, azóta újra a bikások kötelékének tagja. Mi Budapesten, a Red Bull Showrunon találkoztunk vele.

A Red Bull neve az autósport-rajongók számára manapság egyet jelent a Forma–1-gyel, ám amikor Patrick Friesacher elhatározta, hogy célba veszi a Forma–1-et, ez még nagyon nem volt így. Az álmát végül 2005-ben, a Minardi színeiben valóra váltó osztrákról talán kevesen tudják, hogy ő az első Red Bull-támogatott autóversenyző. Manapság az energiaital-gyártó hivatalos bemutatópilótája, emellett pedig a Red Bull Ringen instruktorként tölti ideje nagy részét. Előbbi minőségében a most 45 éves expilóta részt vett a múlt héten rendezett budapesti Red Bull Showrunon is, ahol testvéroldalunk, a Racingline.hu kérdéseire is válaszolt.

„Az 1993-as volt az első évem a Red Bull-lal. Gokartban kezdtem, majd végigjártam a formaautós ranglétrát. A junior program 2001-ben indult el. Ez egy nagyon fontos program a fiataloknak, mert segíti őket, de közben keményen is kell dolgozni az eredményekért, mert ha nem hozod az eredményeket, akkor nagyon gyorsak kívül találod magad. De ez a játék része, teljesíteni kell” – mondta lapunknak.

„Én az összes utánpótlás-szériában teljesítettem a gokarttól kezdve a Formula Renault-n és Forma–3-on át a Forma–3000-ig. Mindegyikben nyertem, ami nélkül nem lett volna folytatás. Úgy vélem, hogy megfelelő időben kell lenni a megfelelő helyen, és olykor nem megfelelő minden körülmény, a kirakós darabjai nem állnak össze. Ilyenkor ez van.”

Friesacher itt természetesen arra utalt, hogy miután négy teljes F3000-es szezonnal és azokban szerzett két győzelemmel (2003-ban és 2004-ben is a Hungaoringen nyert) 25 évesen megérkezett a Forma–1-be, csak 11 futam jutott neki a Minardi színeiben – ekkora már nem volt a Red Bull juniorja, lévén kitették a programból, mert nem akart a japán Formula Nipponba menni –, hogy aztán a Brit Nagydíjat követően Paul Stoddart ajtót mutasson neki, amiért a szponzorai nem fizettek.

Arra a kérdésünkre, hogy időbe telt-e elfogadni, hogy annak a bizonyos kirakósnak a darabjai nem álltak össze, azt felelte, hogy „nem igazán, mert minden okkal történik az életben.”

Azt már soha nem tudjuk meg, hogy amennyiben a 2004-es szezon után is marad a Red Bull juniorja, legkésőbb 2006-ban beülhetett-e volna a Minardiból Toro Rossóvá átvedlő új Red Bull fiókcsapat valamelyik autójába, utána pedig esetleg a Red Bullba. Ehelyett visszautasította a Coloni ajánlatát, hogy az F1-es menesztése után visszatérjen az időközben F3000-ből GP2-vé váló előszobába, és 2006-ban inkább szerencsét próbált az A1 GP-ben, majd 2008-ban rövid időre feltűnt az American Le Mans Series-ben is, ami után szögre akasztotta a sisakját.

De csak a versenyzői sisakját, hiszen a Red Bull Ringen a mai napig rendszeresen autóba ül. „Főként a pályán vagyok és coachingolok. Különböző autóink vannak; Forma–4-es, Formula Renault 3.5-ös formaautók; KTM X-Bow és különböző sportautók. Rengeteg céges rendezvénynek adunk otthont, én pedig próbálom átadni a tudásomat, ami remek, mert boldoggá tehetek vele másokat.”

De nemcsak ezzel tesz boldoggá másokat, hanem azzal is, amikor a Red Bull Showrunon bemutatózik V8-as Red Bull-lal. Arra a kérdésre, hogy van-e esetleg kedvenc „demopályája”, inkább azt hozta fel, hogy mennyire szereti a Magyar Nagydíjnak otthont adó mogyoródi aszfaltcsíkot. „Annyi remek helyen jártunk már világszerte, hogy nem igazán tudnék választani, de ha igazi versenypáyákról van szó, akkor a Hungaroring mindig is a kedvenceim közé tartozott. Egyszerűen szerettem a stílusát és azt, amilyen. Aztán Imola is remek, és természetesen a Red Bull Ring is, míg az utcai pályákat mindig is imádtam.”

Az ehhez hasonló bemutatókon az idősebb generáció tagjai nosztalgiázhatnak egy kicsit, hiszen a Forma–1-ben legutóbb 2013-ban, azaz 12 évvel ezelőtt versenyeztek a mai hibrid erőforrásoknál jóval hangosabb V8-as motorral, míg a fiatalok legalább megismerhetik, hogy milyen hangja volt egykor a száguldó cirkusznak.

„A fiatalabb generáció természetesen nem igazán tudja, milyenek voltak a V10-es motorok vagy a V8-asok, mert a jelenlegi motorszabályok alatt nőttek fel. Ez egy nagyon sikeres éra, igazán jól működik, mert az F1 növekszik és manapság rengeteg fiatal imádja a sportágat. Ebben természetesen a Netflix is sokat segített, mert manapság nagyobb betekintést kap a feltörekvő generáció abba, hogy milyenek az F1-es pilóták, hogyan zajlik a munka a színfalak mögött és minden ilyesmi. Szerintem ez nagyszerű a sportnak. Ami a hangot illeti, nekem mindig csodálatos, ha egy V10-es vagy V8-as motor dolgozik mögöttem” – mondta mosolyogva Friesacher, aki ezután elment és felszántotta a Stefánia út aszfaltját Sebastian Vettel 2011-es világbajnok RB7-esével.