Grégoire Munster jövő héten, a Chile Rallyn fog debütálni a WRC legerősebb kategóriájában Jourdan Serderidis Ford Puma Rally1-es autójával, azonban úgy tűnik, nem ez lesz az egyetlen versenye idén a hibrid autóval.
Grégoire Munster bár Luxemburgi licenszel versenyez, Belgiumban él, ahol már régóta jó kapcsolatot ápol Jourdan Serderidis-szel. A görög üzletember az Akropolisz Rallyn befejezte WRC karrierjét a legerősebb kategóriában, és Chilében már Munster vezetheti saját Ford Pumáját.
A terv azonban az, hogy a murvás verseny után aszfalton is kipróbálhassa a fiatal versenyző a hibrid autót.
“Reméljük, hogy sikerült összehozni Chile után egy aszfaltos versenyt is a Ford Pumával – mondta Grégoire Munster a WRC hivatalos oldalának. – A cél az, hogy minden felületen megtapasztalhassuk az autót vezetését. A Közép-Európa Rally egy jó lehetőség lenne, mert korábban versenyeztem Németországban, azonban Japán is ugyanolyan jó lenne, mert tavaly ott nyertem a WRC2-ben.”
Nem kis meglepetést okozott, hogy a Pirelli nem adta be jelentkezését az FIA gumibeszállítói pályázatára, így 2025-től biztosan új gumikat fognak használni a WRC-ben.
Pénteken 24 óráig jelentkezhettek az FIA gumibeszállítói pályázatára az abroncs gyártók, a győztes pedig 2025 és 2027 között szállíthat gumikat a WRC mezőnye részére.
Bár előzetesen sokan azt gondolták, hogy a Pirelli szeretné meghosszabbítani jelenlegi szerződését, végül csak a Michelin, az MRF és a Hankook adta be pályázatát.
A Motorsport.com oldal megkérdezte Mario Isolát, hogy miért száll ki a WRC-ből a Pirelli?
“Nem a költségspórolás az oka, annak, hogy nem jelentkeztük a WRC pályázatra – mondta a Pirelli vezetője. – Van egy csapatunk, akik csak a WRC programban vesznek részt és úgy gondoljuk, hogy sikerült elérni azokat a célokat, melyeket kitűztünk, amikor jelentkeztünk 2019-ben a WRC pályázatra. Továbbra is jelen leszünk az ERC-ben, valamint a nemzeti bajnokságokban, mert az a csapatunk, mely a rallysportban dolgozik, nem ugyanaz, ami az F1-ben. Továbbra is fejlesztjük a rally termékeinket, mert fontosnak tartjuk, hogy hóra, murvára és jégre megfelelő gumikat készítsünk. Továbbra is jelen leszünk a rallysportban, és programunkat valószínűleg bővítjük historic rallyval és más bajnokságokkal. Nagyon jó döntést volt 2010 után visszatérni a WRC-be 2021-ben, mert így a rallysport csúcskategóriájában is megmutathattuk termékeinket. Most azonban szeretnénk más területekre koncentrálni.”
A Pirelli 2019-ben nyerte meg az FIA WRC gumipályázatát, mely 2021 2024 közötti időszakra szólt, most úgy tűnik, hogy az áprilisban ugyancsak az FIA által kiírt F1-es gumipályázatnak fő esélyese az olasz gumigyártó.
Ami a WRC gumipályázatot illeti, a Pirelli kiszállásával sokan a Michelin visszatérésére számítanak, a francia gyártó 2011 és 2020 között látta el gumikkal a WRC indulóit.
Christian Horner reagált arra a feltételezésre, hogy a Red Bull az FIA technikai direktívája miatt gyengélkedett a Szingapúri Nagydíjon. A bikások csapatfőnöke visszafogott optimizmussal várja a következő fordulót.
Megszakadtak a Red Bull és Max Verstappen nagy sorozatai, miután a Szingapúri Nagydíj hétvégéjén nem működött olyan hatékonyan az autó, mint amennyire az első tizennégy fordulóban. Az időmérőn a címvédő és Sergio Pérez se jutott be a Q3-ba, és bár a futamon javítottak, egyikük sem állhatott fel a dobogóra.
Többekben felmerült a gyanú, hogy a Red Bull gyengélkedésében jelentős szerepet játszik az FIA által nemrég kiadott technikai direktíva. A szövetség ebben pontosította a hajlékony elemekre, vagyis a szárnyakra és a padlólemezre vonatkozó előírásokat, és szigorúbb ellenőrzést vezetett be. Christian Horner azonban eloszlatta a kételyeket ezzel kapcsolatban.
„Ez mind mérnöki dolog – nyilatkozta az energiaitalosok csapatfőnöke egy sajtóbeszélgetésen. – Ebben a szakmában nincsenek csodafegyverek. Tudom, hogy mindenki a technikai direktívát szeretné okolni, de sajnos még arra sem foghatjuk, mert egyetlen alkatrész sem változott az autónkon. A pálya jellege itt más, és szerintem nem a megfelelő tartományban optimalizáltuk az autót, hogy a legtöbbet hozzuk ki a körből.”
A Horner száját elhagyó „sajnos” szó bizonyos szempontból érthető, más szempontból viszony már kevésbé. Nyilvánvalóan adott volna egyfajta megnyugvást a csapatnak, ha egy külső tényezőre mutogathatnának, hosszú távon viszont örülhetnek, hogy nem ez a helyzet. Bár az idei világbajnokságot jó eséllyel már Szuzukában megnyerik, de annak a következő szezonra is lehetne hatása, ha ez a változás negatívan érintené a teljesítményüket.
Ehelyett minden bizonnyal csupán arról van szó, hogy a Red Bullnak nagyon nem feküdt a szingapúri versenypálya. Horner ennek kapcsán elmondta, ő és Verstappen is tisztában van azzal, hogy ez csak anomália volt, és a közvélemény is arra számít, hogy Japánban visszatérnek az élre. A brit szakember azonban visszafogottan beszélt erről.
„Meglátjuk, hogy mindez pályaspecifikus-e – fogalmazott. – Ha a Ferrari első és második lesz a következő hétvégén Japánban, az jelentős ugrás. Azonban láttuk, hogy annyi formaingadozás volt idén, hogy mi magunk voltunk az egyetlenek, akik kiegyensúlyozottak voltak. Ezen a hétvégén mi voltunk azok, akik kissé formán kívül találták magukat.”
Az Afrikai Rally Bajnokság (ARC) hét futamos szezonjából még három verseny van hátra, és úgy tűnik, hogy még három versenyző tud harcolni az abszolút bajnoki címért.
Az ARC naptárba idén hét verseny került, Elefántcsontpart, a kenyai Egyenlítői Rally, Uganda, Burundi, Ruanda, Zambia és Tanzánia.
A szezon február végén a korábban WRC naptárban is szerepelt Elefántcsontpart Rallyval indult, ahol a 2014-es bajnok Gary Chaynes és Romain Comas tudott nyerni Evo X-es Mitsubishivel a subarus Cyril Bottarit és Abdallah Hyjazit megelőzve, míg a harmadik helyen a francia Patrice Servant és Paul Servant zárt Toyota Corolla AE86-tal. Így kettős hazai siker született.
A március közepi Egyenlítő Rallyn ugyancsak hazai versenyző, Karan Patel és Tauseef Khan tudott nyerni Ford Fiesta R5-tel, míg az ARC értékelés második és harmadik helyét ugandai versenyzők, a Rally2-es Forddal induló Yasin Nasser és Ali Katumba, valamint az Evo X R4-gyel induló Jas Mangat és Joseph Kamya zárt.
A harmadik versenyen, Ugandában azonban már Nasser tudott nyerni, a kenyai Rio Smith előtt, a harmadik helyet pedig Mangat szerezte meg.
Az eddigi utoljára megrendezett versenyt Burundiban azonban megismétlődött a kenyai eredményt, Patel nyert Nasser és Mangat előtt.
A hétvégi Ruanda Hegyi Gorilla Rallyt így négy verseny után Yasin Nasser várhatja a bajnokság éléről 15 ponttal megelőzve Jan Mangatot és 18 ponttal Karan Patelt.
A szezonból ugyan még három verseny van hátra, úgy tűnik a fenti három versenyző tervez teljes szezont az ARC-ben, így vélhetően közülük kerül ki a végső győztes is a november közepi Tanzánia Rally végén.
Toto Wolff, a Mercedes csapatfőnöke úgy véli, az, hogy a Red Bull nemhogy nem nyert, de még csak dobogón sem volt a Szingapúri Nagydíjon, felfrissülést jelent a Forma–1-nek. A bikásokat irányító Christian Horner szerint Max Verstappen tudja, hogy ez a hétvége anomália volt.
A Szingapúri Nagydíjon megszakadt a Red Bull és Max Verstappen nagy sorozata. Csapatszinten sorozatban 15 futamgyőzelemnél és ugyanennyi dobogónál álltak meg, miután a városállamban a címvédő az ötödik, míg Sergio Pérez a nyolcadik helyen ért célba. Mindez egyben azt is jelentette, hogy a holland versenyző megállt 10 diadalnál, a pódiumra pedig egyénileg is 15-ször állhatott fel egymás után.
Bár utólag vizsgálva számukra szerencsés forgatókönyv esetén a bikások akár a gyenge időmérő után is nyerhettek volna, vagy legalább a dobogón ott lehettek volna, a rajt előtt leginkább az volt a kérdés, hogy melyik istálló fogja megszakítani a Red Bull nagy szériáját. Ez végül a Ferrari lett Carlos Sainz révén, miután George Russell nem tudta sikerre vinni a Mercedes merész stratégiáját, és az utolsó körben a falban kötött ki. Toto Wolff azonban, ha másnak nem, a Red Bull vereségének tudott örülni.
„Úgy gondolom, hogy nagyon erősek voltak, eddig minden futamot megnyertek idén – nyilatkozta a Mercedes csapatfőnöke egy sajtóbeszélgetésen. – Nem szabad elfelejtenünk, hogy a szingapúri kivételes verseny, amely korábban, a domináns éveinkben számunkra [is] nehéz volt. Nincs kétségem afelől, hogy a hagyományos pályákon erősek lesznek. Némi felfrissülés, hogy más győztesünk van, nem voltak ott a dobogón, szóval a Red Bull egyeduralmának évében meg kell ragadni ezeket az apró pozitívumokat.”
A Red Bull számára valamelyest fájó lehet ez a verseny, hiszen ha behúzzák a Szingapúri Nagydíjat, akkor jó esélyük lehetett volna arra, hogy az idény összes futamát megnyerjék. Ugyanakkor bánkódni sincs okuk, hiszen valószínű, hogy ez a hétvége a kivétel volt, és nem az új szabály. Ezzel Christian Horner is tisztában van, aki méltatta Verstappent.
„Max zsinórban tíz futamot nyert, vezeti a világbajnokságot majdnem kétszer annyi ponttal, mint amennyi bárki másnak van, és rengeteg oka van, hogy jelenleg elégedett legyen az életével – fogalmazott a Red Bull Racing első embere. – Tudja, hogy ez egy anomália volt, és [Japánban] remélhetőleg ismét versenyképesek lehetünk. Ő a legversenyképesebb pilóta, akivel valaha dolgoztunk. Ő ilyen, amikor beül egy autóba, száztíz százalékot nyújt, [a futamon] pedig pontosan ezt tette. Ő egy nagyon őszinte srác, nem rejti el az érzelmeit. [Az időmérő után] csalódott volt, ahogyan természetesen az egész csapat is, de leporolta magát, visszatért harcolni, és nagyszerűen vezetett.”
Verstappen jelenleg 151 ponttal vezet Pérez előtt, ami azt jelenti, hogy Szuzukában még biztosan nem lehet világbajnok. A Red Bull ellenben matematikailag is pontot tehet a konstruktőri küzdelem végére, és erre jó esélyük is van. Az energiaitalosoknak legalább két ponttal többet kell szerezniük a Mercedesnél, a Ferrari pedig legfeljebb 22 egységgel gyűjthet többet náluk ahhoz, hogy ez már ezen a hétvégén ünnepelhessenek.
Az Észak – és Közép-Amerikai Rally Bajnokság (NACAM) hétvégi szezonzáróján még hárman esélyesek az év végi bajnoki címre.
A NACAM Bajnokság idén nevével ellentétben csak Észak-Amerikai versenyekre korlátozódott, azonban izgalmakban így sem volt hiány.
A hat versenyből álló szezon három Mexikói futammal indult, majd egy kanadai, végül pedig ismét két Mexikói verseny rendeztek, illetve rendeznek.
A bajnokság a Mexikó Rallyval indult, ahol a pénteki, a szombat délelőtti és a vasárnapi Power Stage-en zajlott a regionális bajnokság versenye.
A győzelmet pedig a hazai környezetben induló Carlos Salas jr – és Jaime Zapata Ortega szerezte meg Skoda Fabia R5-tel, a Ricard Cordero jr – Marco Hernández – Citroen C3 Rally2 trió előtt. A harmadik helyen a mexikói – spanyol Alejandro Mauro Sánchez és Diego Sanjuan de Eusebio kettős szerezte meg Skoda Fabia Rally2 evoval.
Az ugyancsak mexikói RAC 1000 Rallyn már Ricardo Codreo jr. nyert, míg Carlos Salas jr. lett a második, míg a harmadik helyen ezúttal is Alejando Mauro Sánchez zárt.
Sakas jr. szonban a további eddig megtartott három versenyen már nem állt rajthoz a bajnokságban.
A harmadik versenytől így két versenyzőre korlátozódott a bajnokság, miután Mauro Sánchez Alejandro két harmadik hely után már nyerni tudott az ugyancsak mexikói Aguascalientes Rallyn, amire majd a kanadai Baie-des-Chaleurs Rallyn Ricardo Cordero jr. tudott nyerni Sánchez Alejandro előtt, az ötödik versenyen, a Sierra Juárez Rallyn, mely a negyedik mexikói rally volt a szezonban azonban ismét Sámchez Alejandro volt a leggyorsabb, míg Cordero csak negyedik lett.
A szezonzáró Montanas Rally előtt, melyet hétvégén rendeznek, pedig igen kiélezett a bajnokság állása a két versenyző között. Mauro Sánchez Alejandro 3 ponttal előzi csak meg Ricardo Cordero jr.-t , de a harmadik helyen 21 pont hátránbyna álló Miguel Granados is még esélyes a bajnoki címre.
Az Ázsia-Óceánia Rally Bajnokság (APRC) ugyan csak november végén ér véget az indonéziai nagy döntőben, azonban Hayden Paddon már megnyerte az Óceánia Kupát, míg az Ázsia Kupában még a szezon felénél sem járnak.
Az APRC bajnokság idén is két régió legjobbjainak csatája alaőján dől el novemberben, Indonéziában. A két régió pedig az Ázsia, illetve az Óceánia Kupa, mely öt és három versenyből áll.
Az Óceánia Kupa a japán Tsumagoi Rallyval kezdődött, majd következett az új-zélandi Otago rally, valamint Whangarei Rally.
Ebben a kupában pedig már véget is ért a küzdelem, Hayden Paddon és John Kennard megnyerte mindkét hazai versenyét Hyundai i20 N Rally2-vel, így a kupát is, míg a japán versenyen Takuma Kamada és Yuichi Matsumoto tudott nyerni Subaru WRX STI-vel.
Az Ázsia Kupában azonban öt versenyt rendeznek, és eddig csupán kettő zajlott le.
A Kupa ugyancsak a Tsumagoi Rallyval indult, majd következett a Dél-India Rally, melyet a hazai környezetben versenyző Gaurav Gill és Aniruddh Rangnekar nyert meg Subaru Impreza STI N14-gyel. Míg a Japánban győztes Kamada nem állt rajthoz.
Ezáltal ez a kupa még teljesen nyílt, a hátralévő indonéz Danau Toba Rallyn, a kínai Longyu Rallyn, valamint a második Danau Toba Rallyn, mely az APRC nagy döntője lesz, még bárki megszerezheti a bajnoki címet.
A novemberi nagy döntőbe az Ázsiai FIA zóna, valamint Ausztrália és Új-Zéland egyaránt 5-5 versenyzőt nevezhet, míg a teljes mezőny a térség különböző nemzeti szövetségei által nevezett 1-1 versenyzőből áll össze. Az abszolút APRC bajnoki címet és a kategóriák címeit pedig az indonéz döntőben legjobban szereplő versenyzők szerzik meg.
Tavaly Hayden Paddon és John Kennard nyerte a fő bajnokságot.
A Dél-Amerikai Rally Bajnokság (CODASUR) idei szezonjából, csakúgy, mint az ERC-ben már csak egy verseny van hátra, azonban még mindig hárman esélyesek a végső bajnoki címre.
A CODASUR idei szezonja során öt murvás versenyt rendeznek, melyből négy már lezajlott. A bajnokság a paraguayi Rally Trans Itapúa versennyel kezdődött, majd az Argentin Rally, a brazil Erechim Rally, a bolíviai Santa Cruz Rally következett, az uruguayi Rally del Atlántico versenyt pedig november 24-26. között rendezik meg.
A paraguayi szezonnyitót a hazai környezetben versenyző Hyundai i20 N Rally2-öt vezető Fabrizio Zaldivar és az olasz licenszel rendelkező Marcelo Der Ohannesian kezdte győzelemmel a paraguayi-argentin Agustin Alonso és Edgardo Galindo (VW Polo GTI R5), valamint ugyancsak paraguayi-argentin Augusto Bestard és José Luis Diaz (VW Polo GTI R5) párosok előtt.
A második versenyen, Argentínában hármas hazai siker született, Alejandro Cancio és Diego Cagnotti (Skoda Fabia R5) nyert, Martin Scuncio és chilei navigátora, Javiera Roman (Skoda Fabia Rally2 evo), valamint Federico Villagra és Virginia Klus (Hyundai i20 R5) előtt. Ezen a versenyen Augusto Bestard az ötödik, Fabrizio Zaldivar a hatodikhelyen zárt.
Brazíliában azonban már CODASUR bajnokságban teljes évet tervező versenyzők voltak a leggyorsabbak, Fabrizio Zaldivar szerezte meg a győzelmet Augusto Bestard és Agustin Alonso előtt, míg a legjobb brazil versenyzőként Milton Pagliosa és Vinicius Anziliero a negyedik helyen zárt Evo X-es Mitsubishivel.
Bolíviában azonban újra a helyi versenyzők voltak a leggyorsabbak, Bruno Bulacia és Lucas Hurtado Hyundai i20 R5-tel nyert, míg honfitársai, Sebastian Franco Contreras és Diego Startari Guzman Citroen C3 Rally2-vel értek célba a második helyen. A harmadik helyet Augusto Bestard szerezte meg.
Bár korábban azt írtuk erről a versenyről, hogy Fabrizio Zaldivar nyert, végül csak a negyedik helyet szerezte meg egy 40 másodperces büntetés miatt.
A bajnokságot azonban négy versenyt követően Fabrizio Zaldivar vezeti 11 pont előnnyel Augusto Bestard előtt, így Uruguayban ketten a legnagyobb esélyesei az abszolút bajnoki címnek, azonban a 29 pont hátránnyal harmadik helyen álló Agustin Alonsonak még szintén van matematikai esélye, ehhez azonban arra lenne szükség, hogy Zaldivar és Bestard komoly problémába ütközzön Uruguayban.
Számtalan módon elbukhatta volna a Ferrari a szingapúri győzelmet, de most mindent tökéletesen csináltak, és végrehajtották az egyetlen olyan taktikát, amivel nyerhettek. Ehhez pedig Charles Leclerc-nek is be kellett állnia a sorba.
Miután Charles Leclerc 2019-ben megérkezett Maranellóba és rögtön elkezdte rángatni Sebastian Vettel bajszát, egyértelművé vált, hogy a monacói pilóta jelenti a Scuderia jövőjét. Azóta sok idő eltelt és számos csalódás érte a most 25 esztendős pilótát, ő azonban továbbra is kitart és állítja: a Ferrarival akar világbajnok lenni. De most kiderült, hogy a közvélemény szemében bármennyire is számít ő a Ferrari első számú pilótájának, a maranellóiak szükség esetén szó nélkül közlegénnyé fokozzák vissza, és beállítják Carlos Sainz mögé. És neki legyen mondva, Leclerc nem próbált meg trükközni, hanem engedelmesen játszotta a szerepét, még ha semennyire nem is fűlött hozzá a foga.
Leclerc Szingapúrban is lassabb volt Sainznál / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office
Miután egy csapat az 1. és a 3. rajtkockát szerzi meg az időmérőn, normál esetben – hacsak nem a vb-cím a tét, vagy az adott pilóta szerződésében benne van, hogy másodhegedűst kell játszania – nem dönt úgy már a verseny előtt, hogy a hátrébbról rajtoló pilótájának segítenie kell az előrébbről indulót. A Ferrari viszont – tudva, hogy így lesz a legnagyobb esélye a győzelemre – már előre leosztotta a lapokat Carlos Sainz és Charles Leclerc között, azaz a monacói pilóta úgy vágott neki a 62 körnek, hogy tudta, hacsak csapattársa nem esik ki, vagy nem ütközik valamilyen egyéb problémába, ő nem nyerheti meg a versenyt, mert a Mercedesektől és Norris McLarenjétől kell őt védenie.
„Őszintén szólva, nem az volt a terv [hogy megnyerjem a versenyt]. Vasárnap reggeltől fogva nagyon-nagyon világos volt a helyzet, ezért is rajtoltam a lágy gumin – utalt arra a futam után Leclerc, hogy így akarta biztosítani, hogy lerajtolja George Russellt, és feljöjjön Sainz hátvédjeként a második helyre. – Az utolsó pillanatban döntöttem úgy [hogy a lágyakon indulok], hogy így biztosítsam, hogy George elé kerüljek az első etapban, mert világos volt, hogy ez előnyös lesz Carlosnak. Sajnos nem voltam valami szerencsés a biztonsági autóval, mert várnom kellett a garázs előtt a forgalom miatt, amin tulajdonképpen elment a versenyem. De mindent összevetve a győzelem volt ma a prioritás, és a csapattal közösen nagyon jól menedzseltük a versenyt.”
Amihez kellett Leclerc is, aki a lágy gumikon sem küszködött, lévén Sainz az élen a saját abroncsait óvva és az üldözők elévágását levédve a középmezőny tempóját autózta a kerékcserék előtt, és olykor még Logan Sargeant is gyorsabb volt nála a mezőny végén a Williamsszel. A monacói eközben nem próbált meg semmilyen őrültséget, hogy az élre kerüljön, és amikor a csapat arra kérte, hogy maradjon le előbb 3, majd 5 másodpercre, ellenkezés nélkül elkezdte végrehajtani a feladatot.
Leclerc remekül játszotta a hátvéd szerepét / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office
A biztonsági autó megjelenése ezután mindent megváltoztatott, és Leclerc rosszul jött ki abból, hogy a kettős kerékcsere miatt 8 másodpercre lemaradt a spanyoltól, majd a saját kiállása után nem engedhették ki, mert a bokszutcában akkor érkezett Lewis Hamilton a Mercedesszel. Leclerc itt veszített két helyet, majd az újraindításnál Hamilton megelőzte. Ekkorra a Ferrarijában már minden túlmelegedett, ezért úgy döntött, hogy inkább visszavesz, és csak megpróbál eljutni a célig.
Lehet, hogy ez volt az idei egyetlen esély a győzelemre
Amellett, hogy Sainz kiválóan hajtotta végre a stratégiát és a verseny végén nagyon okos módon, saját ötlettől vezérelve engedte DRS-távolságon belülre Lando Norrist, hogy így védje magát a veszélyesebb Mercedesek ellen, muszáj kiemelni Leclerc teljesítményét is, hiszen az ő helyzetében nem abszolút magától értetődő, hogy már előre lemond a győzelemről.
Ő azonban megtette ezt, és még menet közben is visszafogta azokat a gyilkos ösztönöket, amelyekkel bezavarhatott volna a csapattaktikába, helyzetbe hozva magát. Hiszen amennyiben nem marad le Sainztól, és nem jön a Safety Car, „véletlenül” akár elé is vághatott volna a csapattársának úgy, ahogyan 2019-ben Sebastian Vettel tette azt meg vele ugyanitt. Akkor a Ferrari alábecsülte az elévágás erejét, és mivel a második helyen haladó Vettelt kellett előbb hozni, hogy biztosítsák a kettős győzelmet, Leclerc lett a járulékos veszteség. Most is csábító lett volna kicsit közelebb maradni Sainhoz, hátha hasonlóan sül el a dolog, de Leclerc nem játszmázott.
Annak tudatában pedig még nagyobb – és persze az ő szemszögéből fájóbb – dolog ez, hogy simán benne van a pakliban, hogy ez volt az idei egyetlen olyan futam, amelyen erőből meg lehetett verni a Red Bullt. Hogy ez a Ferrarinak nem vele, hanem Sainz-cal sikerült, valószínűleg igen fájó pont Leclerc-nek.
Leclerc-nek biztosan nem esik jól, hogy nem vele nyertek / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office
Leclerc lépéshátrányban van?
A monacói ugyanakkor csak magának köszönheti, hogy ebbe a helyzetbe került, hiszen az időmérőn végezhetett volna a csapattársa előtt, de nem tudott. Mint ahogyan a nyári szünet óta lépéshátrányban van Sainz-cal szemben, aki Zandvoortban és Monzában is előtte végzett, és zsinórban második pole-ját szerezte. Ennek köze lehet ahhoz, hogy a szezon közepén tartott Pirelli-teszt után Sainz-nak sikerült rávennie a Ferrarit, hogy végre próbálják ki az általa az SF-23-as modell első bevetései óta javasolt beállítási irányt, amellyel magabiztosabbá válhatna az autóban. Ez a jelek szerint neki bevált, míg Leclerc bevallottan nem érzi magát teljesen komfortosan az autóban.
„Egy kicsit túl alulkormányzott az ízlésemhez, és szenvedek azzal, hogy ezt ellensúlyozzam. Az autó kiszámíthatatlansága miatt nem lehet túlkormányzott, ahogyan szeretem. A hátsó rész kiszámíthatatlansága miatt nem használhatunk túlságosan jól tapadó első tengelyt, mert akármikor kitör a hátulja, rengeteg tapadást veszítünk, és nagyon nehéz kezelni. Nem arról van szó, hogy ez egy alulkormányzott autó, de azzá kell tenni, hogy kiszámítható legyen” – mondta Leclerc Szingapúrban.
Sainz nyers tempóban elmarad Leclerc-től, de a jelek szerint a kemény munkája kezd kifizetődni / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office
Eközben Sainz már az első néhány verseny után elkezdte jobban érezni magát a kocsiban, és a szezon második felére tett még egy lépést a jó irányba. „A nyári szünetben leültem a mérnökeimmel, és azt mondtam, hogy oké, mit tegyünk azért, hogy elkezdjük jobban összerakni a hétvégéket, mert egyértelmű, hogy a tempónk jó. Csinálunk néhány jó dolgot, de az egészet nem rakjuk össze. Mit tehetünk, hogy ezen javítsunk, és következetes teljesítményt nyújtsunk? Zandvoort nagyon jó hétvége volt, Monza szinte tökéletes, ez a mostani pedig tökéletes. Amikor dolgozol és elemzel, és megvan a sebességed, akkor ez kifizetődik.”
A szingapúri teljesítmény persze nem jelenti azt, hogy a Ferrari innentől mindenhol győzelmi esélyekkel indul majd, mert a pálya karakterisztikája is az olaszok kezére játszott, de azt meg kell hagyni, hogy ezúttal tökéletesen használták ki a kínálkozó lehetőséget, és végrehajtották az egyetlen olyan taktikát, amellyel megnyerhették a versenyt. Mindezt úgy, hogy a csapatérdeket mindenek fölé helyezve feláldozták az eddig években gyorsabb pilótájuk futamát és talán idei egyetlen esélyét, azaz tényleg mindent alárendeltek a győzelemnek. Lehet, hogy Maranellóban végre elindul valami a megfelelő irányba?
Nigel Mansell úgy döntött, hogy elárverez több mint 300, autóversenyzői pályafutásához kapcsolódó emléktárgyat. Az eddig az 1992-es Forma-1-es világbajnok és 1993-as CART-bajnok Jersey szigetén található múzeumában kiállított tárgyak között sisakok, baseball-sapkák, versenyzői overálok és rengeteg trófeai is található.
Nigel Mansell rajongóinak az idén korábban jön a karácsony (legalábbis azoknak, akiknek vastag a pénztárcája), hiszen a 70 esztendős legenda úgy döntött, az RM Sotheby’s segítségével árverésre bocsátja a pályafutása során felhalmozott személyes emléktárgyait. Az árverésen összesen 32 sisak, 78 baseball-sapka, 50 versenyzői overál és több mint 200 trófea és díj kerül kalapács alá Mansell 2019-ben bezárt Jersey-i múzeumából. Az utolsó F1-es győzelme során, az 1994-es Ausztrál Nagydíjon viselt bukója akár 50 ezer fontot (22,3 millió forint) is érhet.
„Ez a kollekció nagyon személyes. Röviden, a tárgyi megnyilvánulása a karrierem legjelentősebb pillanatainak, ami mindent képvisel, amiért a tinédzseréveimtől kezdve a versenyzői pályafutásom végéig dolgoztam” – mondta az 1992-es világbajnok.
A gyűjteményben nemcsak az előbb említett dolgok lelhetők fel, akad itt például vörös Ferrari aktatáska, hat darab F1-es Goodyear gumi felnivel együtt, az 1990-es Ferrari 640-es kormánya, zárt és már kiürített, F1-es győzelemért járó pezsgősüvegek, de 30 és 60 ezer font közötti összegre taksálják például Mansell egyedi, 5 NM feliratú rendszámtábláit.
„Ez egy elképesztő és érzelmes döntés volt számomra, de nem tudok jobb otthont elképzelni az örökségemnek, mint azt, hogy visszakerül a szurkolóimhoz, akik példanélküli támogatásukról biztosítottak a karrierem során. Az örökség rajtuk keresztül él tovább” – írta Mansell a Twitteren.
Az aukcióra október 4 és 11 között kerül sor, a teljes gyűjtemény ITT tekinthető meg.
