1991-ben a mai napon, június 2-án történt, hogy Nigel Mansell igazán buta módon bukta el fél körrel a cél előtt a győzelmet Kanadában, majd nemhogy a verseny után, de még a könyvében is műszaki hibának titulálta a történteket. A valóság azonban egészen más volt.
Fél körrel a vége előtt több mint egyperces előnyből elbukni egy Forma–1-es futamgyőzelmet alighanem bármelyik autóversenyzőnek rémálmokat okozna. Hogy Nigel Mansellnek okozott-e, arról nincsenek információnk, de a Williams veteránja bizonyára nehezen emésztette meg, hogy az 1991-es Kanadai Nagydíjon még ennyi sem hiányzott neki ahhoz, hogy az első helyen szelje át a célvonalat. Ehelyett korábbi ádáz ellenfele, Nelson Piquet győzött a Benettonnal, ami nem mellesleg a szezon végén visszavonuló háromszoros világbajnok utolsó sikere volt a Forma-1-ben.
Embed from Getty Images
Senna a maximálisan megszerezhető 40 ponttal a birtokában érkezett meg Montrealba, és közel 3 futamgyőzelemnyi előnye volt Prosttal szemben, a Kanadai Nagydíjon azonban 25 kör után kiesett
1991. június 2-án még úgy tűnt, hogy a 91-es szezon Ayrton Senna diadalmenete lesz, hiszen a brazil az első négy versenyből négyet megnyert, miközben Mansell háromszor kiesett, Monacóban pedig a második helyen intették le. Ezután jött Montreal, ahol Senna kiesése és a másik Williams-t vezető Riccardo Patrese váltógondjai megkönnyítették a szezonbeli első sikere felé robogó Mansell dolgát, ám amikor már jó ideje úgy tűnt, hogy legfeljebb a technikai ördöge foszthatja meg a győzelemtől a bajszos britet, saját magával babrált ki, mert túl korán kezdett el ünnepelni.
Az utolsó kört kezdve Mansell már a második kanyarból kifelé a nézőknek integetett, majd ezt a kör vége felé, a pálya hajtűkanyarjában is megismételte, hogy ezután az FW14-es lelassuljon, majd félreállva feladja a versenyt. A pilótafülke szélét püfölő brit alighanem millióknak égett bele a retinájába, a püfölés viszont nem segített, Mansell pedig végignézte, ahogy Piquet nyer. Végül a hatodik helyen rangsorolták, úgyhogy egy pontot azért szerzett, de ez természetesen sem őt, sem a csapatot nem vigasztalta.
Az emlékezetes pillanat és Piquet győzelme:
„Ez szinte hihetetlen – hüledezett nem sokkal később. – Megközelítettem a hajtűt, leváltottam ötödikből negyedikbe, ahogy az előző 68 körben is tettem, majd üresbe kapcsolt a váltó, és szinte ezzel egyidőben leállt a motor. Mintha elektromos probléma lépett volna fel. Egyszerűen megállt és kész. Nem tudok mást mondani, minthogy legközelebb újra megpróbáljuk. Addig a pontig semmilyen gondom nem volt.”
Mansell évekkel később megjelent önéletrajzi könyvében „a valaha elszenvedett egyik legrosszabb műszaki problémának” nevezte a történteket, és azt írta, hogy egyszerűen nem talált működő sebességi fokozatot, mert a váltó mindenhol csak üresbe rakta magát, ami miatt leesett a fordulatszám, majd megállt az autó.
A Williams hivatalos kommunikációjában váltóproblémát jelölt meg a kiesés okaként, de sokáig tartotta magát a pletyka, hogy Mansell a nagy ünneplésben véletlenül megnyomta a motort leállító kapcsolót. Ez aztán annyira beépült az F1-es köztudatba, hogy bizonyára sokan a mai napig így ismerik a történteket. Ezeket a teóriákat Mansell a könyvében „igazán idióta felvetéseknek” titulálta, egyúttal kikérte magának, hogy ilyesmivel gyanúsították, rátéve egy lapáttal a szenvedésre, amit a műszaki hiba okozott.
Csakhogy valójában nem műszaki hiba történt.
Embed from Getty Images
Mansell utólag sem ismerte be, hogy ő hibázott
Adrian Newey, a Williams akkori főtervezője azt írta az esetről az önéletrajzi könyvében, hogy 154 F1-es futamnyi tapasztalata ellenére Mansell egyszerűen a nagy integetésben elfelejtett leváltani, ezért esett le a fordulatszám, és ez vezetett a kieséshez. Magyarán, az autóval minden rendben volt.
„Tisztában volt vele, hogy nagy hibát követett el. Soha ne veszítsd el a koncentrációd, amíg át nem szelted a célvonalat – írta Newey, akinek ez lehetett volna az első győzelme a Forma–1-ben. – Volt egy program a szoftverben, ami alacsony fordulatnál lekapcsolta a motort. A gond az volt, hogy sem ő, sem Riccardo [Patrese] nem vezetett még így korábban. Mint az ilyen helyzetekben általában, ekkor sem volt értelme másokat hibáztatni. Amennyire utálom, amikor egy pilóta elfelejti, hogy ő is alkalmazott és elkezdi okolni a csapatot, a fordítottja is igaz. Egy csapat vagyunk, összetartunk.”
Patrick Head, a Williams legendás technikai igazgatója viszont sok-sok év távlatából sem volt ennyire megértő Mansell-lel, és 2021-ben azt mondta a Bring Back V10’s podcastban, hogy „Mindig is rossz ötletnek tartottam integetni a közönségnek úgy, ahogyan [Mansell] tette, egyik kézzel a kormányon. Először át kell szelned a célvonalat, amit ő nem tett meg. Szerintem elég nagy volt az elektromos terhelés az autón. Ha jól emlékszem, bal kézzel integetett és a jobb keze volt a kormányon, de így is le tudott volna váltani (a kormány hátulján levő váltólap jobb oldali előretolásával is megvalósítható a leváltás – a szerk.), de talán nem ismerte fel ezt.”
Embed from Getty Images
Patrick Head nem kímélte Mansellt
„Azt hiszem, hogy összesen 13 versenyt nyertünk Nigel-lel, úgyhogy egyáltalán nem akarom őt kritizálni, de szerintem azt a versenyt ő dobta el azzal, hogy hagyta leesni a fordulatszámot – folytatta Head. – Akkoriban az a motor 14-15 ezret forgott percenként, ő pedig 2000 közelébe hagyta leesni a fordulatszámot. Az akkumulátorok akkor még kicsik voltak az autóban, amikor pedig a hidraulikai nyomás egy bizonyos szint alá esett, ő pedig meghúzta a váltófület, a motor üresbe kapcsolt és leállt.”
Azt utólag Head is elismerte, hogy ő nem volt olyan megértő Mansell-lel, mint Newey, de utólag azért nem akarta a földbe döngölni egykori pilótáját, aki végül a soron következő három futamot megnyerte, a Williams pedig olyannyira feljavult, hogy még a világbajnoki cím is elérhetőnek tűnt, ám a Portugál Nagydíjon történt kizárással ez végül elúszott. Mansell ugyanakkor 1992-ben már nem talált legyőzőre, és a Magyar Nagydíjon bebiztosította első és egyetlen F1-es vb-címét.
