Kezdőlap Blog Oldal 887

A német versenyző elleste Gryazin módszerét, neki is bevált

0

A német Fabian Zeiringer messze a legjobb eredményét érte el a Barum Rally Junior ERC mezőnyében, melyben sokat segített, hogy Nikolay Gryazin 2019-es módszerével készült. 

Fabian Zeiringer második helyen zárt a Junior ERC mezőnyében a Barum Rallyn, mellyel felülmúlta alaposan korábbi legjobb idei eredményét, ami egy hetedik helye volt, Rómából. 

A cseh eredmény elérésében segített a német versenyzőnek, hogy ahogy 2019-ben Nikolay Gryazin, úgy ő is a Richard Burns Rallyn tanulta be a Semetin pályát. 

“A rallyval szerzett tapasztalatom még nem túl nagy, ezért kihasználtam, hogy van otthon egy szimulátorom ls a Barum Rally előtt sokat versenyeztem – mondta Zeiringer az ERC hivatalos oldalának. – A Richard Burns Rallyval tudsz gyakorolni a Semetin pályán. A játékban ugyan kevesebb a felhordás, de a bukkanók és kanyarok nagyjából ugyanolyanok. A szimulátoros gyakorlás pedig nagyon önbizalmat ad és gyorsabbá is tesz. A valóságban vezetve a pályán tényleg jóval könnyebb volt a játéknak köszönhetően.” 

Zeiringer elsőre második, majd másodjára ötödik lett a Semetin gyorsaságin, holott két tizedet tudott javítani. 

Kis híján meg sem rendezték a futamot, ahol Häkkinen hihetetlen módon előzte meg Schumachert

0

23 éve ezen a napon mutatta be Mika Häkkinen minden idők egyik leglátványosabb előzését Michael Schumacherrel szemben, egy lekörözött asszisztálásával, miután a finn pilóta a futam elején hibázott. Mindezt egy olyan futamon tette, amely az az évi versenynaptár első verziójába be sem került.

2000. augusztus 27-én, azaz napra pontosan 23 évvel ezelőtt rendezték a 2000-es Belga Nagydíjat, amely Mika Häkkinen és Michael Schumacher egyik utolsó igazi összecsapásáról maradt emlékezetes. A német pilóta előbb egy vitatható manőverrel tartotta meg a vezetést, de a legtöbb szurkoló memóriájában riválisa nem sokkal későbbi óriási előzése maradt meg.

A futam története azonban messze nem ekkor kezdődött, hanem szűk egy évvel korábban. 1999 szeptemberében ugyanis nyilvánosságra került a következő szezon előzetes versenynaptára, amelyben nem szerepelt a Belga Nagydíj. Ennek oka az országban bevezetett, a dohánytermékek hirdetésének tiltására vonatkozó törvények voltak. Mindez azért volt igencsak problémás, mert számos csapatot szponzorálta valamelyik cigarettamárka. Nem sokkal később, október 6-án viszont bejelentették, hogy a Forma–1-es hétvége mentességet kap ez alól, így a spa-francorchamps-i pálya mégis vendégül láthatta a mezőnyt.

Embed from Getty Images

Az időmérőn Trulli és Button is beférkőzött Häkkinen és Schumacher közé

Egészen pontosan az év tizenharmadik futamát rendezték meg ott. Öt fordulóval a vége előtt Mika Häkkinen 64 ponttal állt a tabella élén, 2 egységgel megelőzve Michael Schumachert. Rajtuk kívül még David Coulthardnak is volt reális esélye a világbajnoki címre, hiszen a brit pilóta lemaradása csupán 6 pont volt csapattársával szemben.

Az időmérő a címvédőnek sikerült a legjobban, olyannyira, hogy valósággal agyonverte a mezőnyt. Häkkinen 1:50.646 másodperces körének köszönhetően 773 ezredes előnnyel szerezte meg a pole pozíciót, és annak is örülhetett, hogy riválisai közé ketten is beférkőztek Jarno Trulli és Jenson Button személyében. Schumacher így a negyedik, míg Coulthard az ötödik helyről várhatta a zöld lámpák kialvását.

Ez utóbbi azonban nem történt meg, pontosabban csak a felvezető kör előtt, ugyanis a futam előtt óriási mennyiségű csapadék esett le a pályára. Bár az eső egy órával a kezdés előtt elállt, a látási viszonyok miatt a biztonsági autó mögött indult el a futam. Ekkor nem változott az élmezőny sorrendje, de Häkkinen nem meglepő módon elhúzott Trullitól és így a többiektől.

Az első változást a 4. kör hoztam, amikor Button megpróbálta megelőzni a Jordan versenyzőjét, ám szélesre futott, így ehelyett Schumacher ment el a brit újonc mellett. Az akkor kétszeres világbajnok aztán a következő körben Trullit is sikeresen megtámadta a La Source-ban, Button pedig igyekezett javítani a hibáját, így ugyanabban a kanyarban ő is bevetődött. Ennek azonban ütközés lett a vége, ami az olasz versenyző kiesését eredményezte, és persze ellenfele is hátracsúszott a mezőnyben.

A pálya időközben elkezdett felszáradni, és Jean Alesi korai cseréje, illetve az azt követő tempója jelezte, hogy ideje száraz pályás gumikra váltani. Schumacher a 6., míg Häkkinen a 7. körben állt ki, Coulthard pedig további egy körrel később jött ki. Ezzel viszont túl sok időt vesztegetett el, aminek következtében egészen a kilencedik helyig esett vissza.

A 13. kör elején a McLaren idősebbik versenyzője 4,6 másodperccel vezetett riválisa előtt, ám aztán a Stavelot-ban óriásit hibázott, és megpördült. A piruettel körülbelül 10 másodpercet bukott, így Schumacher az élre állt. A 21. körre 11 és fél másodpercre nőtt a különbség, amikor a német pilóta másodszor is kiállt, és a futam végéig elegendő üzemanyagot kapott. Ellenfele ezt hat körrel később tette meg, és egy apró beállításváltoztatással igyekeztek gyorsabbá tenni az autóját.

Embed from Getty Images

Hibája után Häkkinen nehéz helyzetbe került

Az újabb fordulópontot a 34. kör jelentette, amikor Schumacher abroncsai elkoptak, így riválisa elkezdett rá közeledni, majd utol is érte. A Ferrari pilótája azonban nem adta fel, és agresszívan védekezett. Häkkinen a 40. körben a Les Combes-ban akart bemenni mellé, miután a Kemmel-egyenesben a szélárnyék segítségével nagyon közel került hozzá, ám Schumacher az utolsó pillanatban bezárta előtte a kaput. A címvédőnek ki kellett hátrálnia, de a McLaren első szárnya így is hozzáért a Ferrari jobb hátsó kerekéhez, és kicsit megrongálódott.

Köztudott, hogy a két versenyző rivalizálása az egyik legtiszteletteljesebb volt a modern kori F1 történetében, ám ekkor azért akadt nézeteltérésük. A későbbiek miatt kissé elsikkadt, de Häkkinen rossz néven vette Schumacher megmozdulását, és a leintés után kérdőre is vonta őt. Közölte vele, hogy 300 km/h-s tempónál nem szoríthatja le a másikat, mert ez „élet és halál kérdése”. A későbbi hétszeres világbajnok azonban nem értette, hogy mi rosszat csinált.

Egy körrel később mindenesetre Häkkinen nemes bosszút állt. A felállás hasonló volt, a Kemmel-egyenesben folyamatosan közeledett a Ferrarira, ám ekkor utolérték az egyik lekörözöttet Ricardo Zonta személyében. Schumacher azt gondolta, hogy a belső íven nem fog elférni mellette, így kívülről kerülte ki a BAR versenyzőjét, ám Häkkinen a belső ívet választotta. Ennek következményeként mindkét autó mellett elment, így átvette a vezetést, amelyet a következő három körben már nem is engedett ki a kezéből.

„Hihetetlen volt – nyilatkozta a leintés utáni sajtótájékoztatón Häkkinen. – Ebben a szituációban szokatlan az egyenesben megelőzni valakit, amikor egy hátul lévő ott van közöttünk. Tudtam, hogy nincs értelme követnem Michaelt, és megpróbáltam megelőzni őt az egyenesben, mert [máskülönben] nyilvánvalóan nem hagyott volna nekem helyet. Így van? [Itt Schumacherre nézett, aki bólintott – a szerk.] Teljesen belülre mentem, megelőztem a lekörözöttet, és ezzel egy időben megelőztem Michaelt. Én imádtam, de nem vagyok benne biztos, hogy Michael is.”

Hozzá kell tenni, hogy Häkkinennek szerencséje is volt, Zonta ugyanis később bevallotta, hogy csak Schumachert látta a tükörben. Így viszont minden idők egyik legemlékezetesebb előzése lett belőle. Derrick Allsop, a The Independent újságírója úgy fogalmazott, hogy a manővernek köszönhetően Häkkinent „talán olyan versenyzőként fogják elismerni, aki méltó arra, hogy helyet kapjon a sportág hőseinek panteonjában”. Ron Dennis, a McLaren akkori csapatfőnöke pedig kijelentette, hogy „biztos vagyok benne, hogy az előzései manővere a sportág egyik legnagyszerűbbjeként fog bevonulni a történelembe”. Pár hónappal később, 2001 februárjában több mint hatvan, egyaránt az F1 történelmével foglalkozó szakember az év pillanatának választotta ezt a megmozdulást, és még maga Schumacher is méltatta ellenfelét.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

FORMULA 1® (@f1) által megosztott bejegyzés

„Nyilván eléggé örültem, amikor láttam ezt a lekörözöttet magam előtt, mivel a csapat elmondása alapján tudtam, hogy az egyenesbeli sebességemet tekintve lassabb vagyok – fogalmazott. – Úgy, hogy az előttem lévő srácnak köszönhetően szélárnyékban voltam, azt gondoltam, hogy nem lesz elég, hogy elkapjon. Normál esetben két autó fér el egymás mellett, de Mika kitűnő manővert hajtott végre azzal, hogy belül előzött, ez váratlanul ért.”

Häkkinen ezzel 6 pontra növelte az előnyét négy futammal a vége előtt, ám, mint később kiderült, ez volt az utolsó futamgyőzelme a szezon során. A következő négy versenyt ugyanis kivétel nélkül Schumacher nyerte, akinek már három is elég lett volna, hiszen az utolsó előtti hétvégén, Szuzukában bebiztosította első világbajnoki címét a Ferrarival. Akkor még senki nem sejthette, hogy mindez egy, a mai napig egyedülálló sorozat kezdete, hiszen 2004-ig zsinórban ötször koronázták meg.

A Lancia-korszak 1. rész – Rally Világbajnokság 1987

0

Az 1987-es WRC szezon egy új kor kezdetét jelentette, a rallysport szörnyetegeinek is nevezett B-csoportos autókat a jóval gyengébb A-csoportos autók váltották, melyek közül a Lancia már a kezdetekkor kiemelkedett. 

Az 1986-os tragikus és sok botrányt tartogató WRC szezon után 1987-ben új korszak kezdődött a Rally Világbajnokságon. 

A rendkívül erős B-csoportos autókat a jóval gyengébb és biztonságosabb A-csoportos autók váltották. 

A 13 futamos szezon gyártói bajnokságában ugyan hat csapat, a Fiat, a BMW, a Toyota, a Renault, az Audi és a Lancia tudott pontot szerezni, a bajnokságot azonban a Lancia uralta. 

Az olasz gyártó erre a szezonra leigazolta az utolsó B-csoportos egyéni világbajnokot, Juha Kankkunent a Peugeot-tól, csapattársai pedig Markku Alén és a nagyon tehetséges Miki Biasion voltak.  

A három versenyző pedig összesen nyolc sikert ért el, és bár Kankkunen csak két versenyt nyert, Biasion és Alén három győzelmével szemben, meg tudta védeni vb címét. 

A Lancia azonban kilenc versenyen zárt az élen 1987-ben, miután az Új-Zéland Rally az osztrák Franz Wittmann nyerte. 

A Lancia hatalmas fölénnyel nyerte a gyártók bajnokságát, 58 ponttal előzte meg az Audit és 69 ponttal a Renault-t. 

A biztonság pedig valóban javult a szezon során, ugyanakkor a Korzika Rallyn sorozatban harmadszor is tragédia történt. Attilio Bettega 1985-ös, majd Henri Toivonen és Sergio Cresto 1986-os tragédiája után, 1987-ben a 91-es rajtszámú Jean Marchini és Jean-Michel Argenti szenvedett Peugeot 205 GTI-jükkel balesetet, mely során a navigátor vesztette életét.

A rallycross jelentette a B-csoportos rally autók életben maradását 

0

A B-csoportos rally autók 1987-től ugyan a WRC-ből ki lettek tiltva, a rallycrossban tovább tudtak versenyezni velük, ráadásul egyes járművek a rally autóknál jóval erősebbé váltak. 

A B-csoportos autókról általában a WRC versenyek jutnak elsőként eszünkbe, azonban ezeknek az autókat a járművek ereje, könnyű súlya miatt előszeretettel használták rallycross versenyeken is. 

Eleinte ezek az autók azonban megfizethetetlenek voltak a rallycross versenyzők számára, akik főként privát versenyzők voltak, azonban 1983 végétől egyre több sorozatban feltűntek ilyen autók. 

Az első RX versenyeken pedig ezek az autók még egy kategóriában indultak más rallycross autókkal, idővel azonban el lettek különítve. 

A WRC-ből való kitiltás, 1987 után a B-csoportos autók még mindig megtalálhatóak voltak néhány hegyi és tereprally verseny mellett a rallycross futamokon. Azt követően pedig, hogy ezek az autók a WRC-ben már nem indulhattak a gyártók alacsony áron árulták ki privát versenyzőknek, csapatoknak. 1987 végére így a rallycross versenyek legerősebb kategóriájában jórészt B-csoportos rally autók voltak, francia versenyeken a Peugeot 205 T16, brit futamokon pedig az MGR Metro, valamint a Ford RS200, Kelet-Európában az Audi Quattro, Dél-Európában pedig a Lancia Delta S4 terjedt el. 

A rallycrossban pedig a szabályok igen lazák voltak, így B-csoport autóit sokszor alaposan át lehetett építeni, még a motor márkája is változtatható volt, csupán annyi kikötés volt, hogy ugyanannyi hengernek kellett az erőforrásban működnie, mint amennyi az eredeti B-csoportos járműben. 

A Rallycross Eb-n a FISA (Az FIA elődje) azt is lehetővé tette, hogy a motor lökettérfogat alapján súlycsökkentés legyen végrehajtva. A szabályok lehetővé tették a turbók erejének növelését is, így egyes autók az akkori pletykák szerint a 900 Lóerőt is elérték! 

1989-ben a FISA az Eb-n olyan szabályt hozott, mely miatt többletsúlyt kellett viselniük az autóknak, ezt azonban néhány rallycross versenyző úgy oldotta meg, hogy az autó motorja kisebb lökettérfogatú lett, ugyanakkor magasabb fordulatszámot voltak képesek elérni. Ez azonban nehezítette az autók irányítását. 

Ezek a módosított B-csoportos autók a FISA/FIA bajnokságaiban 1992 végéig voltak használhatóak, majd 1993-tól az A-csoportos autók váltották őket.

Nagy balesetek és komoly izgalmak után Verstappen mindenkit leigázott hazai időmérőjén

0

Fordulatos időmérő edzésen van túl az F1 mezőnye Hollandiában. Egy ideig úgy tűnt, hogy Max Verstappen verhető lesz, de a címvédő végül robbantott és mindenkit állva hagyott.

Noha a 3. szabadedzés és az időmérő között rendezett Forma-2-es futam szakadó esőben zajlott, és a mostoha körülmények miatt végül be sem tudták fejezni, az F1-es időmérő kezdetére kisütött a nap, a pálya pedig rohamos száradásnak indult. Ezért az utolsó gyakorlással ellentétben itt már nem is volt szükség a kék oldalfalú esőgumikra, és a teljes mezőny intermediate abroncsokon kezdte meg a Q1-et.

Hogy a körülmények ennek ellenére semmivel sem lettek könnyebbek, rögtön több kicsúszás is mutatta: Alex Albon a 11-es kanyar, Nico Hülkenberg és Max Verstappen pedig az egyes kanyar kavicságyán szánkázott át. A hiba után a holland frusztráltan rádiózott, mert nem értette, mi van az autójával, annyira csúszkált, de aztán látszólag rendbejött, és át is vette a vezetést.

Verstappen a kavicságyban kezdett:

Ennek azonban ebben a szakaszban még semmi jelentősége nem volt, mert szó szerint nem volt olyan kör, amellyel az azt teljesítő versenyző ne javított volna. 7 perccel a vége előtt Russell, Piastri, Pérez, Norris, Alonso, Albon, Verstappen volt a sorrend az első 7-ben, de másodpercekkel később a McLaren britje javított és 6 tizedes előnnyel átvette a vezetést, hogy közvetlenül ezután csapattársa 0,180 másodperccel őt is lenyomja. De Piastri királysága is pünkösdi volt, hiszen jött Verstappen és 1:21.230-cal az élre állt.

A hajrára viszont elkezdték feltenni a csapatok az új intermediate gumikat, amelyek értelemszerűen sokkal gyorsabbak voltak a kopottaknál. Ezt elsőként Alex Albon mutatta be, és Verstappent 0,291 másodperccel megelőzve besorolt az első helyre. Nem mindenki élt azonban a lehetőséggel, és többen is kint maradtak kopott intereken, miközben 3 perccel a vége előtt rákezdett az eső.

Ez majdnem kibabrált Charles Leclerc-rel, aki a kiesőzónában futott neki az utolsó gyorskörének, és szemmel láthatóan küzdött a tapadás megtalálásával az egyre vizesebb pályán, de végül 0,048 másodperccel sikerült megelőznie Csou Kuan-jüt, így a 14. helyen továbbment. De azért a levezető körében megfedte a csapatot, amiért nem megfelelő stratégiát alkalmaztak a Q1-ben, és mérnöke lelkére kötötte, hogy a folytatásban csakis a forgalomra figyeljenek.

Sainz a bokszból kiérve véletlenül leszorította a lassú körön érkező Piastrit. A felügyelők ezt, illetve azt is utólag vizsgálják, hogy Stroll feltartotta-e Hamiltont:

Leclerc nagy hajrájának köszönhetően Csou végül a 16. helyen kiesett, mögötte pedig Ocon (ő nem váltott új gumira), Magnussen, Bottas és Lawson volt a búcsúzók további sorrendje. Az új-zélandi újoncnak szemmel láthatóan nagyon mélyvíz volt ez, Bottastól is több mint 1 másodperccel maradt el (miközben a finn hátránya a Q1-et megnyerő Albonhoz képest 1,3 másodperc volt), Cunodától pedig több mint 1,6 másodpercet kapott.

A Q1 végeredménye

A Q2-ben tovább javult a pálya állapota, úgyhogy folytatódott a pingpongozás a köridőkkel. Hat perccel a vége előtt Verstappen vezetett Norris, Hamilton, Piastri, Albon, Russell, Leclerc, Stroll, Alonso és Sargeant előtt, miközben sem Pérez, sem Sainz nem fért oda az első tízbe.

A hajrában Verstappen javított, majd ugyanígy tett Pérez is új intereken, de több mint 9 tizedet kapott a csapattársától, akit Albon árazott be nem sokkal később, amikor szintén új gumin meg tudta előzni a Q2-t is egy szettel végigcsináló kétszeres világbajnokot. De korántsem volt vége, sőt! Pérez jött egy jobb kört, amire nagy szüksége volt, mögötte Hamilton viszont nem tudott olyan jó időt autózni, és már a köre befejezésekor látszott, hogy bizony bajban lehet.

Végül lett is, mert annyian javítottak, hogy egészen a 13. helyig csúszott vissza, így csak Cunodát és Hülkenberget tudta megelőzni a második szakaszban. Verstappen a végén 1:18.856-ot repesztett, amivel több mint fél másodpercet vert a második helyezett Piastrira, és 0,007 másodperccel többet a Williamsben szárnyaló Albonra. A grove-iak ráadásul mindkét autóval ott voltak a Q3-ban, miután Logan Sargeant az utolsó utáni pillanatban csusszant be a top 10-be.

Kiesett még a hétszeres világbajnokon és a már említett Cunodán és Hülkenbergen kívül Stroll és Gasly is. Hamiltont egyébként Cunoda némileg feltarthatta az utolsó kanyarban, amit szintén az időmérő után fognak vizsgálni, de nem tűnt úgy, hogy enélkül továbbjutott volna.

A Q2 végeredménye

A Q3 legnagyobb kérdése a pole pozíciót megszerző pilóta kilétén túl az volt, hogy fel lehet-e tenni a slick gumikat, hiszen már a Q2 végén is egyértelműen kirajzolódott a száraz ív a pályán. A két Williams-pilóta, valamint Alonso, Russell és Sainz lágyon, Piastri, Pérez, Verstappen és Leclerc pedig interen érkezett, de mindannyian jöttek is vissza a bokszba a felvezető kör végén a piros oldalfalú Pirelliken.

Az első mért kör Russellé volt, de Albon 2,5 másodperccel jobbat ment nála, és 1:15,743-mal átvette a vezetést. Mögé 1 másodperccel lemaradva csapattársa sorolt be, Carlos Sainz pedig a 3. helyet foglalta el. Többen viszont már nem fejezhettek be kört, Sargeant ugyanis a kettes kanyarban megpördült és ripityára törte a Williams-t.

Sargeant balesete:

Közel 20 perces védőfaljavítás után 16:11-kor folytatódhatott a Q3, és most már mindenki slick gumival ment ki a bokszutcából, hogy teljesítse az időmérő utolsó 8 percét. De csak a két McLaren, a két Red Bull, valamint George Russell és Charles Leclerc tudott értékelhető kört összehozni, mielőtt a monacói pilóta miatt ismét piros zászlóval kellett félbeszakítani az edzést. Leclerc autója a 9-es kanyarban vált alulkormányzottá és csapódott neki a szalagkorlátnak, a bocsánatkérő üzenet pedig azonnal elárulta, hogy vezetői hibáról van szó.

Ami az eredményt illeti, Norris vezetett Piastri és Verstappen előtt, mögöttük Russell, Leclerc, Pérez és Albon volt a további sorrend. A thai-brit pilóta még a baleset előtt visszatért a bokszba, és nem fejezte be a mért körét, Sainz pedig inkább félbehagyta, de másodjára már nem ért körbe a csapattársa balesete miatt. Alonso is pórul járt, mert jó esélye volt arra, hogy átvegye a vezetést, de pont a mért köre közben jött a piros zászló.

Leclerc balesete:

Amikor újraindították a kvalifikációt, már csak 4 perc volt hátra, azaz mindenkinek egy lövése maradt. A pálya most volt a legjobb állapotában, így mindenki javított, Verstappen pedig ezúttal már nem kegyelmezett és agyonverte a többieket. 1:10.567-es köre 0,537 másodperccel lett jobb, mint a 2. helyen végző Norris ideje, a 3. helyet megszerző George Russell pedig már 0,727 másodpercet kapott.

Albon remek körrel bejött a 4. helyre, mögötte Alonso, Sainz, Pérez, Piastri, Leclerc és Sargeant lett az első tíz további sorrendje. Érdemes kitérni arra, hogy a Red Bull mexikói pilótája 1,3 másodpercet kapott Verstappentől, és 7. helye nem az a teljesítmény, amit Helmut Marko látni szeretne, hiszen a tanácsadó egyértelműen utalt rá a német Sky-nak, hogy Pérez 2024-es helye akkor lesz biztosítva, ha képes javítani az időmérős teljesítményén.

A Holland Nagydíj időmérő edzésének végeredménye:

Vakmerő vagy felelőtlen? – Gilles Villeneuve ezen a napon száguldott 3 keréken a Ferrarival (videó)

0

1979. augusztus 26. nem volt örömteli nap a Forma-1-ben 1982-ben bekövetkezett halála miatt mindössze 67 nagydíjon induló, de ebből 6-ot megnyerő Gilles Villeneuve számára, mégis tett valami olyat, ami sokaknak talán előbb beugrik róla, mint a győzelmei.

Gilles Villeneuve volt az a pilóta, aki amellett, hogy rendkívül gyorsan tudott vezetni bármit a motorosszántól az F1-es autóig, sokakban a mai napig megtestesíti a nagybetűs autóversenyző archetípusát, noha kevésbé romantikus szemüvegen át nézve azért olykor a „lassan járj, tovább élsz” elvet alkalmazva messzebbre is juthatott volna. Persze kétségtelen, hogy azzal nem szerzett volna ennyi rajongót magának, és nem okozott volna olyan látványos pillanatokat, mint az, amelyre most visszatekintünk.

Gilles Villeneuve feleségének megrázó vallomása: így élte meg férje elárulását és halálát

A Ferrarival első teljes idényét 1978-ban futó, első győzelmét a szezonzáró Kanadai Nagydíjon elérő Villeneuve-nek 1979-ben életében először és utoljára nyílt lehetősége arra, hogy világbajnok legyen. A 14 versenyes évad 12. futamának számító Holland Nagydíjra két győzelemmel és két második helyezéssel a tarsolyában érkezett úgy, hogy 6 ponttal volt lemaradva a második helyen az összetettet vezető csapattársa, Jody Scheckter mögött.

A pole pozíciót zsinórban másodszor René Arnoux szerezte meg a Renault-val az erre az évre ellentmondásos, Jody Scheckter által megrajzolt (!) sikánt kapó zandvoorti aszfaltcsíkon, míg mellőle Alan Jones rajtolt a Williamsszel. A Ferrarik a második sorba sem fértek oda, azt ugyanis a Regazzoni-Jabouille kettős bérelte ki, és csak utánuk, az 5. és a 6. rajtkockában következett Scheckter és Villeneuve.

Sokként érte a családot Leclerc gesztusa, pedig ő csak tisztelegni akart a Ferrari-legenda előtt

A rajtnál Jones azonnal átvette a vezetést, miközben Villeneuve a külső íven előretört a 2. helyre, Arnoux és Regazzoni pedig összeért és egyaránt kiesett. A verseny első szakaszában a rajtnál visszaeső Scheckter felzárkózását figyelhettük, miközben Jones és Villeneuve faképnél hagyta a többieket, majd a kanadai a 11. körben a Tarzan-kanyarban körbeautózta a Williams ausztrálját és átvette az első helyet.

Villeneuve ezután magabiztosan robogott a győzelem felé, ám a 47. körben a még mindig a sarkában lihegő Jones előtt haladva a fentebb emlegetett sikánban megpördült. Óriási mázlival nem találta el a falat (Jones-nak közben szinte állóra kellett fékeznie a Williams-t, hogy ne rohanjon bele), és bár a vezetést elveszítette, riválisa nyomába eredt, de a célegyenesbe érve aztán végleg búcsút inthetett a győzelmi esélyeinek, mivel felrobbant a bal hátsó gumija. Mint később kiderült, már az első megpördülést is a lassú defektes abroncs okozta, amely aztán teljes sebességnél megadta magát.

A történelmi győzelmet is elhomályosította minden idők egyik legnagyobb F1-es csatája

A Tarzan-kanyar bukóterébe pörögve azonban ahelyett, hogy kiszállt volna a Ferrariból, némi gondolkodás után visszatolatott az aszfaltcsíkra (ezzel rengeteg földet hordva fel a pályára), majd a felnin fityegő gumival továbbment. Mivel a háromkerekű 312T-vel sem sétakocsikázott, hanem a lehetőségekhez mérten nyomta neki, ahogy tudta, végül a teljes felfüggesztést kukázta, és a szerelőihez már úgy érkezett meg, hogy nemcsak a gumit, de a felnit is maga után húzta.

Itt még reménykedett benne, hogy továbbmehet, de a szerelők és Mauro Forghieri technikai igazgató rögtön mutatta neki, hogy ennyi volt, így Villeneuve a csapattagok tapsától kísérve kikászálódott az autóból és eltűnt a garázsban. Nem tapsolt azonban mindenki, hiszen igencsak veszélyes volt előbb három, aztán a levegőbe emelkedő jobb első miatt két keréken menni egy teljes kört, a leszakadó törmelékekről nem is beszélve. De nem Gilles Villeneuve lett volna, ha nem küzd a végsőkig, és próbálja minden áron folytatni a versenyt.

A kiesés végül a világbajnoki címébe került, hiszen a szezon végén 4 ponttal kapott ki a Hollandiában végül a 2. helyig felzárkózó Schecktertől.

Villeneuve mutatványa alább nézhető meg:

Három piros zászlót és kicsúszások tömkelegét hozta a Holland Nagydíj utolsó szabadedzése

0

A száraz pénteki nap után szombatra megérkezett a beígért eső a Holland Nagydíj helyszínére, így a teljes 3. szabadedzést vizes pályán rendezték, a pilótáknak pedig nagy nehézséget okozott, hogy a pályán tartsák az autójukat.

Max Verstappen volt az első, aki kimerészkedett az eső áztatta zandvoorti pályára a Holland Nagydíj 3. szabadedzésének elején, de hamarosan a kézközépcsont-törést szenvedett Daniel Ricciardót helyettesítő Liam Lawson is követte, hogy a lehető legtöbb időt tölthesse a felkészüléssel. Az élete első F1-es futamára készülő új-zélandi pilótának persze így is nehéz dolga lesz, hiszen amellett, a többiek már két szabadedzéssel „beljebb” vannak, még az esővel is meg kell küzdenie.

De meg kellett küzdenie a többieknek is, Verstappen például kis híján már a tréning elején összetörte a Red Bullt, amikor a 3-as kanyar kijáratán rátette a jobb oldali kerekeket a fehér vonalra, majd óriási ellenkormányzás kíséretében a fűre csúszva éppen, hogy el tudta kerülni a falat. Nem volt azonban ekkora szerencséje Kevin Magnussennek, aki nem sokkal ezután ugyanott hibázott, de ő már megpördült, és a falhoz csapta a Haast, amelynek jobb első felfüggesztése eltört a becsapódástól.

Verstappen és Magnussen hibája:

A Haas mentésének idejére piros zászlóval megszakították az edzést, de miután valamivel több mint 40 perccel a leintés előtt folytatódhatott a körözés, a hibák száma nem csökkent. Ekkor még nem volt egyértelmű, hogy a vizes vagy a köztes esőgumi-e a jobb, így ki ezen, ki azon ment. Charles Leclerc előbbin mérte el az egyes kanyar féktávját és csúszott neki kis híján orral a falnak, de végül sikerült megállnia, majd a szervizúton visszatért a pályára. Ugyanezt a hibát később, a második piros zászlós megszakítás után egyébként Carlos Sainz, Fernando Alonso és Esteban Ocon is elkövette, utóbbi ráadásul a falat is lekoccolta.

A második megszakítás Csou Kuan-jü miatt érkezett, mert a kínai pilóta elásta az Alfa Romeóját az utolsó előtti kanyarban.

Leclerc, majd Csou hibája:

A 11-es kanyarral kezdődő stadionrészben is rendszeresek voltak a rontások, Sergio Pérez és Pierre Gasly is átszánkázott ott a kavicságyon, de az ismételt újraindítás után egyre jobban felvették a ritmust a pilóták, ami annak is volt köszönhető, hogy folyamatosan javultak a körülmények, és mindenki feltehette az intermediate gumikat.

A körülményekkel pedig a köridők is folyamatosan javultak, és 13 perccel a vége előtt Lando Norris már 1:23.677-tel állt az élen, 0,097 másodperccel előzve csapattársát és 0,678 másodperccel Sergio Pérezt. Ám ekkor ismét előkerültek a piros zászlók, mivel Liam Lawson hibázott az utolsó előtti kanyarban, és megpördülve az autója orrkúpjával lekoccolta a belső falat. A megszakítás ugyanakkor kissé elhamarkodott volt, mert az újonc némi álldogálás után irányba állított az AlphaTaurit és visszagurult a bokszba.

A zöld zászló 9 perccel a vége előtt lendült, és mivel továbbra sem esett, számíthattunk némi tűzijátékra. Elsőként Verstappen jött és három lila szektorral 0,919 másodpercet adott Norrisnak – közben Leclerc ismét kiszánkázott az egyes kanyar bukóterébe, és most is csak centikkel állt meg a fal előtt –, hogy 1:22.758-cal átvegye a vezetést.

Leclerc és az egyes kanyar nem barátkoztak össze:

Miközben számos pilóta javított, egyelőre csak George Russell tudta megközelíteni Verstappent (0,021 másodpercre), de csak addig, amíg Verstappen nem javított 1:21.631-re, és lépett el 1,1 másodperccel a Mercedes fiatalabbik britjétől, aki nem akart lemaradni és 0,379 másodpercre zárkózott vissza a második helyen. Verstappen az utolsó körével még tovább faraghatott volna, de a 11-es kanyarban átvágott a kavicságyas bukótéren – közben Leclerc megint kicsúszott az első kanyar bukóterében –, ám így is az övé lett az első hely.

Russell maradt a második, míg a 3. helyre kerek 1 másodperces lemaradással Pérez ért oda. A további sorrend Alonso, Hamilton, Albon, Piastri, Bottas, Leclerc és Norris lett az első tízben.

16 év után térhet vissza az Ír Rally WRC futam

0

Az Ír Motorsport Szövetség elnöke, Aiden Harper elárulta, a WRC Promóter érdeklődik az Ír Rally iránt, mely korábban már kétszer volt vb futam. 

Az Ír Rallyt 2005-ben hozták létre, és 2007-ben, valamint 2009-ben is a WRC naptárba tudott kerülni, ráadásul amíg az első alkalommal még a szezon utolsó előtti versenye volt, addig másodjára már Sligo környékén rendezték a szezonnyitót. 

Az Irish Examiner oldalának az Ír Motorsport Szövetség elnöke, Aiden Harper elárulta, a WRC Promóter szeretné ismét Írországba vinni a vb mezőnyét. 

“Sehol máshol a világban nincsenek olyan utak, mint Írországban – mondta Harper. – Ezért szeretne a WRC Promóter ismét ír vb futamot, a naptárt pedig hajlandóak lennének úgy kialakítani, hogy az logisztika szempontjából is a legjobb legyen. A verseny létrehozása természetesen az anyagiháttér előteremtésétől függ. Elkezdtük a tárgyalásokat a kormánnyal, azonban ezek még igen korai szakaszban tartanak.” 

Harper azt is elárulta, hogy legalább három éves szerződést szeretnének kötni a WRC Promóterrel. 

“Legalább három éves szerződést szeretnénk kötni a WRC Promóterrel, mert olyan infrastruktúrát, szervizparkot, médiaközpontot kell létrehozni, aminek nem lenne értelme egy egyszeri verseny miatt. A szervizpark lenne a verseny központi területe.”

Harper szerint leghamarabb 2025-ben lehetne ismét ír WRC futam.

Sordo pénteki tesztje is elmaradt Görögországban

0

Dani Sordo pénteken tesztelt volna Görögországban az Akropolisz Rally előtt, azonban a spanyol versenyző sem tudott autóba ülni. 

A görög erdőtüzek korábban Kalle Rovanpera tesztjét szakították félbe, majd csütörtökön már készülhetett a vb címvédő az Akropolisz Rally előtt. 

Pénteken már a Hyundai is elkezdte volna a felkészülést a következő WRC futamra, azonban csupán a repülőtérről tudott egy rövid üzenetet kitenni közösségi oldalára, melyben közölte, hogy nem repült Görögországba, a tesztet ugyanis a görög hatóságok az erdőtüzek miatt törölték. 

Az Istenek Versenyének szervezői azonban továbbra is hisznek abban, hogy lehetséges a futam megtartása, pedig a tüzek a gyorsasági szakaszokhoz közel pusztítanak.

Levenni vagy sem? – nem minden F1-es pilóta fél a kéztöréstől

0

Daniel Ricciardo nem volt elég gyors, ezért a csuklója bánta, de nem minden F1-es pilóta félti a kezét egy balesetben.

Daniel Ricciardo alighogy visszatért az F1-es mezőnybe, máris kényszerpihenőre kell mennie, miután a Holland Nagydíj második szabadedzésén elszenvedett balesetben eltört a bal kézközépcsontja.

Az AlphaTauri ausztrál pilótája a 3-as kanyarban falnak csapódó honfitársát, Oscar Piastrit igyekezett elkerülni, ami miatt ő is balesetet szenvedett.

„Emlékszem, ahogy megérkezem a 3-as kanyarba, és már befordultam, amikor megláttam Piastrit. Ekkor már csak abból választhattam, hogy őt vagy a falat találom el. Amikor nekimentem a falnak, nem volt elég időm levenni a kezemet a kormányról, úgyhogy a kormány megütötte a kezem” – nyilatkozta Ricciardo, hozzátéve, hogy természetesen minél előbb vissza akar térni, de nem fogja siettetni azt, mert az a célja, hogy jó állapotba kerüljön és teljesen meggyógyuljon.

A hétvége további részében Liam Lawson vezeti Ricciardo autóját.

Levenni vagy nem levenni?

Autóversenyzőknél általában fiatal korban berögzül, hogy nagy bukás esetén elengedik a kormányt, hogy ne járjanak úgy, mint Ricciardo. Ám vannak, akik kevésbé féltik magukat. Nico Rosberg szerint Lewis Hamilton is ilyen.

„Engem mindig lenyűgözött, amikor egyesek – például Lewis Hamilton is – sohasem adják fel. Még akkor is kész fogni a kormánykereket, amikor nekimegy a falnak. Én mindig elengedtem, pokolian féltem, hogy eltöröm az egyik hüvelykujjamat” – nyilatkozta Rosberg még tavalyelőtt a Sky Sports műsorában Nicholas Latifi monacói balesete kapcsán.

Paul di Resta, a Sky Sports másik szakértője elmondta, ő is mindig „fogós” volt, és Rosberg is úgy vélte, hogy az F1-ben már nem feltétlenül kellene ragaszkodni az alacsonyabb kategóriájú versenyautókkal kialakult rutinhoz.

„Számomra lenyűgöző, hogyan képesek ezt csinálni. Engem megrémítene, mert a becsapódás idején az egész kormánykerék meginog és félnék, hogy eltöri az ujjamat, pedig a szervokormány miatt nem tenné. Pedig jobb lenne fogni, a becsapódáskor úgyis szétkapcsol a kormánymű, úgyhogy könnyedén lehetne fogni is.”

„Ha az ember kitart az utolsó pillanatig, megmarad a lehetősége, hogy talán csökkentse a károkat azokhoz képest, akik teljesen elengedik.”

Rosberg példát is hozott és felelevenítette a 2019-es Német Nagydíjat, amelyen Hamilton is kicsúszott, de sikerült megmentenie a helyzetet azzal, hogy nem engedte el a kormányt.

Hamilton hockenheimi kicsúszása:

„Emlékszem, amikor Lewis kicsúszott az utolsó kanyarban Hockenheimben az esőben, és nekiment a gumifalnak. Én elengedtem volna, és az autó bal eleje teljesen összetört volna. Ő viszont kitartott és a kerekeket a megfelelő szögben tartotta, ami lehetővé tette a számára, hogy az autója [futóműve] ne sérüljön meg, és folytathassa a versenyt” – mutatott rá Rosberg.

De mint azt Ricciardo példája is alátámasztja, a modern autóknál sincs garancia arra, hogy a kormány nem okoz sérülést, így egy edzésen biztosan az a jobb megoldás, ha az ember inkább elengedi.