Tóth-Gili Tamás idén kezdte rallys karrierjét, ehhez pedig a historic bajnokságot szemelte ki. Az első szezon rögtön nagyon jól alakult, Aczél András navigálásával azonnal bajnoki címet szerzett a historic bajnokság E2-es géposztályában a Toyota Corollával. 

“Konkrét tervünk nem igazán volt az idei szezon előtt – mondta Tóth-Gili Ferenc fia a Rallycafe.hu oldalnak. – Tavaly ilyenkor a Szilveszter Rallyn próbáltam ki magam először éles verseny körülmények között, és mivel a kezdet biztató volt, érdemes lenne ezzel komolyabban foglalkozni. Édesapám még a hőskorban versenyzett a legjobbak között, és pontosan tudja, hogy milyen nehéz a versenyzés feltételeit megteremteni és mindkét lábbal a földön maradni. Az első feladatom tehát édesapám meggyőzése volt, hogy fejben is készen állok arra, hogy egy bajnoki fordulón is kipróbáljam magam.” 

A meggyőzés végül sikerrel járt és folytatta a páros a szezont. 

“Édesapám meggyőzése után az Orfű Rallyn el tudtunk indulni és végül egy kategória második helyet szereztünk, ami nagy meglepetés volt. Utána kicsit átgondoltuk a dolgokat és úgy döntöttünk, hogy megnézzük akkor a teljes szezont. Pusztán a kilométer gyűjtés és a tapasztalat szerzés volt a célunk, azt nem gondoltam volna, hogy a végén a bajnoki címért csatázhatunk egy erős mezőnyben és még a győzelmet is meg tudjuk szerezni. A Boldogkő Rallyt már sikerült megnyernünk, ami hatalmas lendületet adott az egész csapatnak, ott már láttuk, hogy jó az irány, és rutintalan kezdőként is labdába tudunk rúgni a tapasztalt versenyzők között. A Mecsek Rallyn szerintem csúcsformában voltunk. Nagyon jól kezdtünk, három gyorsasági alatt másfél perc előnyt sikerült szereznünk a kategóriában, és az abszolút értékelésben is jó helyen álltunk. A negyedik szakaszon azonban elmértem egy féktávot, és nekicsúsztunk egy kőkorlátnak ami megakadályozta, hogy leessünk a szakadékba. Nagyjából 6 perc alatt sikerült leszedniük minket a nézőknek, a futómű problémánk ellenére, még célba gurultunk, majd irány a szervíz! Eleinte úgy tűnt, hogy a fiúk meg tudták csinálni az autót. Másnap azonban az első szakaszon megállt a motor, és ki kellett állnunk a versenyből. Ekkor úgy tűnt, hogy elúszott a bajnokság nekünk, pont amikor már elhittük, hogy közel vagyunk hozzá. Szeptemberben a Mediterrán Rallyn folytatódott a bajnokság. Hatalmas esőzés volt egész hétvégén, amire nem volt megfelelő gumink és az én rutintalanságom is közrejátszott abban, hogy nem igazán mertem gyorsan menni a nehéz körülmények között. Itt kategória második helyet sikerült megszereznünk, amivel rajtam kívül mindenki maximálisan elégedett volt, engem kicsit zavart, hogy pontosan tudtam milyen sok másodpercet bent hagytam, mert nem vállaltam elég kockázatot. Ezt követte az Ózd Rally, amit muszáj volt megnyernünk, hogy életben tartsuk a bajnoki cím iránt dédelgetett álmainkat. Ez végül sikerült is, egy szinte teljesen sallangmentes versenyen, ahol életem eddigi legjobb eredményét sikerült elérnem, először egy abszolút első időt autóztunk a prológon, majd abszolút harmadikként, illetve korcsoport és kategória elsőként végeztünk. Az év utolsó versenye pedig a Zemplén Rally volt, ami az E2 kategória bajnoki döntője is volt egyben, mert három páros is esélyes volt a végső győzelemre. Már a legelső gyorsaságin is látszott, hogy itt hatalmas csata lesz, mert hárman voltunk 0.9 tizedmásodpercen belül. A második szakasz volt az Újhuta, ami egy nagyon nehéz pálya. Itt sikerült nagyjából 5 km/h-val becsúsznunk az árokba egy felhordásos kanyart követően. Nagyjából öt percet időzhettünk bent, de szerencsére néhány néző ki tudott tolni minket, amit ezúton is köszönök. Itt ismételten elúszni látszottak a bajnoki esélyeink, így azt beszéltük meg Aczél Andris navigátorommal, hogy nem feszülünk rá, hogy behozzuk a lemaradást, mert az ellenfeleink is nagyon gyorsak voltak, és ha nekik minden összejön, akkor nem fogjuk tudni utolérni őket. Ezután a harmadik gyorsaságin láttuk, hogy Plesz Márkék is beestek és már csak másnap tudták folytatni a versenyüket. A szuperrally miatt,  a szerzett pontjaiknak csak a felét kapták meg. Ezt követően nekünk már csak biztonságosan végig kellett mennünk, ügyelni arra, hogy semmi probléma ne legyen. Ez végül sikerült, és bajnokok lettünk.” 

Az első teljes szezon tehát bajnoki címmel zárult, ami nem mindenkinek adatik meg. 

“Úgy gondolom, hogy a szezonnal és a bajnoki címmel elégedettek lehetünk. Első évben bajnokságot nyerni, egy erős mezőnyben okot adhat bizakodásra és erre fogunk tudni építeni a továbbiakban is. Amiért jöttünk, és amiért elkezdtük, azt sikerült mind elérnünk. Rengeteget fejlődtem, sokat tapasztaltam, tudtuk gyűjteni a kilométereket, amik a rutint hozzák és úgy érzem készen állok a következő kihívásra is. Természetesen nagyon hosszú út áll még előttem, korántsem vagyok még kész versenyző, próbálok minden lehetőséget megragadni, hogy fejlesszem magam és előre tudjak lépni.” 

A historic E2-es bajnoki címe után Tóth-Gili Tamásék már szeretnék erősebb mezőnyben is kipróbálni tudásukat. 

“Nyilván a rallyhoz rengeteg anyagi forrás kell, keressük hozzá a támogatókat. Úgy vélem a reális lépés számomra a Peugeot Kupa lenne, ami egy kiforrott és jól menedzselt versenysorozat, rendkívül ügyes és képzett ellenfelekkel. Továbbra is a tapasztalat szerzés és a fejlődés az elsődleges szempont. Szeretném kipróbálni magam az első osztályban, gyakorolni az ottani körülményeket, és tanulni a profi versenyzőktől, akik már bejárták azt az utat amin én idén indultam el. Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki segítette az idei évünket. Elsősorban szüleimnek, majd a navigátoromnak, Aczél Andrisnak, aki kiváló munkát végzett, a csapatomnak, a Proformance Rally Classicnak a mindig tökéletes szakmai munkáért és a barátságukért. Végül de nem utolsó sorban a barátnőmnek, a barátaimnak, és minden kedves szurkolónak szeretném megköszönni az egész éves támogatást, bízom benne, hogy még sokáig osztozunk ezekben az élményekben.”