Kezdőlap Blog Oldal 1160

Häkkinen szavai nem sok jót ígérnek Hamiltonnak, miközben egy jó autó lehet a balhék forrása

0

Az idei szezon egyik nagy kérdése, hogy George Russell másodszor is képes lesz-e legyőzni Lewis Hamiltont.

George Russell első közös szezonjukban 35 ponttal többet szerzett a Mercedesnek, mint Lewis Hamilton, aminek köszönhetően két hellyel a hétszeres világbajnok előtt zárt az összetettben, ráadásul ő szerezte a Mercedes egyetlen győzelmét 2022-ben, amihez pont Hamiltont előzte meg. A kétszeres világbajnok Mika Häkkinen pedig úgy véli, semmilyen akadálya nincs, hogy Russell ne ismételhetné meg ezt a teljk

„Amit Brazíliában csinált, az brilliáns volt. A csapat nagy mértékben fejlesztett az autón, úgyhogy képesek voltak nyerni. Hogy [Russell] folytatni tudja-e ezt a trendet? Ha hasznosítani tudja azt a tapasztalatot, amit a Mercedesnél és összességében a Forma-1-ben szerzett, maga mögött tarthatja Lewis-t. Igazán lenyűgöző – nyilatkozta a Top Gear-nek az F1-ből 2001-ben visszavonult finn. – Lewis elképesztő. Elképesztő személyiség, elképesztő pilóta. És ha George képes lesz erre, Anglia azt fogja mondani, »Wow, micsoda versenyzőnk van«.”

Nem igaz, hogy Hamilton azért kapott ki Russelltől, amit eddig gondoltunk?

Persze Russellnek sem volt tökéletes a szezonja, hiszen többször is balesetbe keveredett (Austinban Sainznak, Szingapúrban Mick Schumachernek ment neki, de Csou Kuan-jü silverstone-i bukásában is szerepet vállalt), amelyekért nem kevés kritikát kapott. Häkkinen ugyanakkor úgy véli – bár már így is nagyon tapasztalt –, Russell még nem jutott el oda, hogy minden téren komplett versenyző legyen.

„Amikor elkezdesz mindent finomhangolni a versenyzéseddel kapcsolatban, elképesztően hosszúra nyúlik a lista, de már így is nagyon hosszú karrier áll mögötte. Ott volt a gokart, majd az összes többi kategória, amelyekben megszerezte a tudást, ami az adatelemzéshez kell, és ott vannak az autókezelési képességei extrém helyzetekben… Biztos vagyok benne, hogy megvan benne a potenciál ahhoz, hogy nagyszerű versenyzővé és akár világbajnokká váljon.”

Baj is lehet abból, hogy Russell ennyire jó

Tavalyi eredményeit persze nem kell megmagyaráznia, de azt mindenképpen érdemes hozzátenni Russell pontmennyiségéhez, hogy a száraz pályán rendezett időmérőkön 11-5 arányban kikapott Hamiltontól. Persze ez az összevetés is csalóka, hiszen kettejük között volt a legkisebb az átlagos különbség a kvalifikációkon, mindössze 12 ezredmásodperc (!).

Jöhet az újabb belviszály a Mercedesnél, a Hamilton-Rosberg háború ehhez képest semmi volt

Emellett az is valószínű, hogy a 2022-es szezon nem mutatta meg a kettejük közti valós erőviszonyokat, mert a Mercedes és így a két pilóta is elsősorban azzal volt elfoglalva, hogy úrrá legyen az autóval kapcsolatos problémákon. Persze, mindketten le akarták győzni a másikat, de korántsem volt olyan kiélezett közük a csata, mintha a világbajnoki címért zajlott volna.

Amennyiben a Mercedes idei autója – amelyet február 15-én, egy nappal a Ferrari után mutatnak be – jobban sikerül, és a csapat ismét a győzelmekért harcolhat, a Russell és Hamilton közötti dinamika is megváltozhat. Előbbi már bizonyította, hogy sebességben képes Hamiltonnal tartani a lépést, így igencsak meglepő lenne, ha a hétszeres világbajnok úgy fölé tudna kerekedni, ahogy tette azt Valtteri Bottasszal.

Ez pedig abból a szempontból problémás lehet, hogy Russell és Hamilton egymástól fog pontokat rabolni egy esetleges világbajnoki csatában, ami például a Red Bull esetében nem lesz így. Emiatt pedig előbb-utóbb a Mercedesnek is fel kell majd tennie a kérdést, hogy hagyja-e ezen elúszni a vb-címet, vagy beáll valamelyik versenyzője mögé. Amennyiben utóbbi mellett dönt, az szinte biztosan feszültséget fog szülni.

Természetesen ez egyelőre nagyon elméleti forgatókönyv, hiszen még nem ismerjük a 2023-as erőviszonyokat, de a tavalyi szezon végén mutatott fejlődését látva meglepő lenne, ha a Mercedes nem kezdené a tavalyinál sokkal jobb formában az idei évet.

Hamilton nem nyert semmit az idén, de így is megmentette Russell karrierjét

Ikonikus F1-es festésről mintázta idei autójának dizájnját a WRC2-es csapat

0

Az ír motorsportban kiemelte helyet elfoglaló Jordan-istálló múltját idézte meg a Motorsport Ireland Rally Academy csapata.

Bizonyára a Jordan-istállónak és Michael Schumacher drukkereinek is megdobban a szíve a Motorsport Ireland Rally Academy idei festését látva, a feltörekvő tehetségeknek lehetőséget biztosító csapat ugyanis a Forma-1-ben 1991 és 2005 között versenyző istálló első szezonjában használt dizájnját élesztette újjá az idei szezonra nevezett Hyundai i20 Rally 2-es autókkal.

A választás persze nem véletlen, hiszen a Jordan alapító-tulajdonosa és csapafőnöke az ír Eddie Jordan volt, aki azzal tette halhatatlanná a 7-Up-Jordanek zöld festését, hogy az 1991-es Belga Nagydíjon lehetőséget adott a Forma-1-es bemutatkozásra Michael Schumachernek, ezzel elindítva a későbbi hétszeres világbajnok karrierjét a száguldó cirkuszban.

„Mindig is szerettem ezt a festést, mert a megfelelő üzeneteket közvetíti. Ez a megfelelő színezés egy ír csapatnak. Nem egy az egyben másoltuk le, de azt az irányt képviseli, és elég jól néz ki” – nyilatkozta John Coyne, a Motorsport Ireland Rally Academy alapítója.

A csapat jövő héten, a Rallye Monte Carlón kezdi az idei szezont.

Ogier és Rovanpera megmozgatta a frissített Yarist (videó)

0

Ezen a héten már a Toyota is megkezdte a Monte-Carlo Rally előtti teszteket. Az idei évre frissítették a Yaris Rally1-et, melyet Sébastien Ogier után a vb címvédő Kalle Rovanpera mozgatott meg.

Így vált nevetségessé és hiteltelenné az F1, amikor először visszautasították Andrettit

0

Michael Andrettinek nem először kell megvívnia a maga harcát a Forma-1-gyel, hiszen közel 40 éve egyszer már visszautasították őt. Bár a mostanihoz képest akkor más volt a szereposztás az FIA és a sportág között, az kijelenthető, hogy az F1 megítélésének nem tettek jót a történtek.

Michael Andretti nagy fába vágta a fejszéjét, ugyanis csatlakozni akar a Forma-1 mezőnyéhez. Ehhez sok mindennek kell teljesülnie, és alighanem az a könnyebbik része a dolognak, hogy csapatát minden szempontból alkalmassá tegye az indulásra. Az viszont egyáltalán nem garantált, hogy sikerül rávennie a sportágat, illetve annak istállóit, hogy befogadják őt maguk közé. Ha pedig kudarcot vall, akkor már másodszor fogják kiutasítani őt az F1-ből anélkül, hogy bármi esélyt is kapott volna a bizonyításra.

Andretti keményen beleszállt az ellenálló F1-es csapatokba

Azt bizonyára sokan tudják, hogy Andretti versenyzett a legjobbak között. 1993-ban a McLarennél, Ayrton Senna csapattársaként kapott lehetőséget, ám az amerikai versenyző csak szenvedett a wokingiaknál. Sokak szerint megbukott a Forma-1-ben, míg fia, Marco szerint saját csapata szabotázsának áldozatául esett, mindenesetre tény, hogy 13 futamából mindössze 3 alkalommal szerzett pontot. Nem is várták meg az idény végét a kirúgásával, és az utolsó három hétvégére már Mika Häkkinent ültették be, közvetlenül azt követően, hogy az akkor 30 éves pilóta Monzában felállhatott a dobogóra.

Az viszont már kevésbé ismert, hogy Andretti közel volt ahhoz, hogy már jóval korábban debütálhasson a Forma-1-ben. Az amerikai versenyző 1983-ban mutatkozott be a CART-ban, miután két kisebb kategóriában is győzni tudott az összetettben. Egy évvel később, első teljes idényében a hetedik helyet szerezte meg, míg 1985-ben a kilencedik lett. Többször is felállhatott a dobogóra egy olyan mezőnyben, amelynek többek között édesapja, az 1978-as Forma-1-es szezon világbajnoka, Mario Andretti is a tagja volt.

1986-ban jött az áttörés: a phoenixi nyitóversenyen ő vezetett a legtöbb körön át, de motorhiba miatt fel kellett adnia a futamot. Long Beachen aztán nem akadtak ilyen gondok, és behúzta első győzelmét a sorozatban. Ezt Milwaukee-ban is megtette, Portlandban pedig mindössze 7 századdal maradt le a diadalról édesapja mögött, miután a célegyenesben kifogyott az üzemanyaga. Ennek következtében öt forduló után vezette a pontversenyt.

A portlandi hétvégével párhuzamosan rendezték a Forma-1-es Kanadai Nagydíjat. A vasárnapi bemelegítésen Patrick Tambay óriási balesetet szenvedett, és megsérült a lába. Arra a versenyre már nem tudták helyettesíteni, de mivel az egy héttel későbbi, detroiti viadalra sem épült fel, a Haas (aminek semmi köze a mai Haashoz) kénytelen volt helyettes után nézni.

Az első jelölt a legidősebb Andretti volt, ám ő visszautasította a lehetőséget, mivel utolsó F1-es futamát szűk négy évvel korábban teljesítette, és már 46 esztendős volt. Feleannyi idős fia azonban tökéletes választásnak tűnt: amerikaiként a Ford motorját használó amerikai csapat színeiben debütálhatott volna a Forma-1-ben, az amerikai autóipar szívében. Ha valamivel, akkor a sportág ezzel biztosan közelebb kerülhetett volna az Egyesült Államok meghódításához.

Ám akadt egy kis gond, ugyanis Andretti nem rendelkezett szuperlicenccel. A rendszer akkoriban nem úgy működött, mint manapság, amikor egy világosan lefektetett szabályrendszer alapján kaphatja meg valaki a jogot az F1-es versenyzésre. Abban az időszakban még nem volt ennyire kötött a szisztéma, és a FISA, vagyis az FIA-nak a sportág szabályozására külön létrehozott szervezete nem adott engedélyt az amerikai versenyzőnek.

Ez már önmagában furcsa döntésnek tűnik, hiszen az F1 már azokban az években is próbált nyitni az amerikai piac felé, de sikertelenül, hiszen 1982-ben még három futamot rendeztek az Egyesült Államokban, míg négy évvel később már csak egyet. A FISA döntése még nevetségesebbnek tűnt, amikor Allen Bergnek megadták a szuperlicencet. A kanadai versenyző annyit tudott felmutatni, hogy versenyzett a mexikói Formula K-ban, és Johnny Dumfries mögött második lett a brit Forma-3-ban.

Mindez nyilvánvalóan a kanyarban sincs Andretti eredményeihez képest. Akkor mégis miért lehetetlenítették el utóbbi bemutatkozását? Nos, a FISA-nál minden bizonnyal úgy gondolták, hogy a CART fenyegetést jelent az F1 számára, hiszen akkor még sokkal közelebb állt a Forma-1-hez megítélésben, mint a mai IndyCar. A döntés természetesen nem bizonyult népszerűnek, Carl Haas, az érintett istálló tulajdonosa ki is fakadt.

„Azt hiszem, egy lépéssel tovább lehetne menni, és kimondani, hogy ha ezek az amerikai pilóták alkalmatlanok az F1-re, akkor ez nem is igazi világbajnokság” – jelentette ki. Szintén nem értett egyet a történtekkel a Brabhamet irányító Bernie Ecclestone, aki akkoriban már a sportág kereskedelmi jogainak a birtokosa is volt. A brit üzletember leszögezte, hogy Andrettit „egyből betettem volna az egyik autómba”.

Embed from Getty Images

Andretti helyett Eddie Cheever kapta meg az ülést

Ez azonban a Haas részéről nem történhetett meg, akik így egy másik amerikai versenyzőt, az arra az idényre ülés nélkül maradó Eddie Cheevert választották. A többszörös dobogós teljesítményére egyébként nem lehetett panasz, hiszen az időmérőn másodpercekkel megverte csapattársát, az 1980-ban vb-címet szerző Alan Jonest, más kérdés, hogy a futamot mindkettejüknek fel kellett adniuk kormányproblémák miatt.

Ami az akkori Haast illeti, a csapat már korábban elvesztette főszponzorát, és mint később kiderült, ez volt az utolsó szezonja a Forma-1-ben. Andretti esetében pedig örökre ott marad a „mi lett volna, ha…” kezdetű kérdés. Könnyen lehet, hogy Detroitban sikerül debütálnia, akkor a legközelebbi lehetőségét korábban is megkapta volna, mint 1993, és az sem kizárt, hogy jóval sikeresebb karriert tudhatna maga mögött az F1-ben.

Ez a történet két szempontból is párhuzamba állítható a jelenkorral. Az egyik nyilvánvalóan Andretti személye és az F1-es mezőnybe történő csatlakozási kísérlete, igaz, az FIA és az F1 mostanra szerepet cseréltek. A másik pedig az IndyCarban versenyző Colton Herta, aki szintén nem kapta meg a szuperlicencet a következő idényre. Bár most már objektív mutatók állnak rendelkezésre, az FIA egyrészt bármikor tehet kivételt, másrészt sokak szerint a pontok és a színvonal arányát nézve az észak-amerikai sorozat pilótáit nem jutalmazzák meg kellő mértékben, ellentétben a Forma-1 utánpótlás-nevelő kategóriáival.

Nehezen szabadult a homoktengerből a Qualisport Racing Scaniája

0

Ami rosszul alakulhat, az rosszul is alakul a Qualisport Racing számára a 2023-as Dakar Rallyn. A Kovács Miklós, Czeglédi Péter és Ács László triónak ismét technikai gondjai adódtak, ezért kénytelenek voltak félbeszakítani a szaúd-arábiai viadal 11. szelektív szakaszát.

Keménynek ígérkezett az Empty Quarterben bonyolított maratoni, kétnapos menet első felvonása. Ennek tudtatában vágott neki a szakasznak a dunaszentbenedeki kamionos egység, azonban a Scania Qualisport Hyenára ismét lecsapott a technika ördöge. A trió – amely korábban három szakaszt kénytelen volt kihagyni egy motorhiba miatt – csupán a 85. kilométerig jutott: hátsó kardántörés miatt a homoktengerben ragadtak, ahonnan csak szerencsével tudtak kijutni.

„Reménykedtünk benne, hogy a motorhiba után nem lesz több technikai malőrünk, de sajnos a sors másként alakította. Egészen szépen haladtunk, jó volt a tempónk, de sajnos a hátsó kardán eltört, így nem tudtuk folytatni. Az a veszély is fennállt, hogy a dűnék között ragadunk éjszakára, de a szerencsétlenségben volt egy pici szerencsénk is. A háttércsapatunk elkezdte megszervezni a műszaki mentést, amikor odaérkezett az Xtremeplus Polaris Factory Team gyorsbeavatkozó kamionja, amelyben volt hegesztőfelszerelés. David Giovanetti és egysége segítőkészség volt, nekik köszönhetően ott a helyszínen tudtunk javítani, így amikor végeztünk, kikászálódtunk a dűnék közül és az összekötőn elindultunk Shaybah irányába, a táborba. Ha befejeztük volna a szakaszt, most a maratoni táborban lennénk, így viszont újabb hosszú szerviz következik. Amilyen hamar csak lehet, vissza szeretnénk állni a mezőnybe” – mondta a Qualisport Racing pilótája, Kovács Miklós.

A 2023-as Dakar pénteken a 12. szakasszal folytatódik, a második maratoni penzum második napján 185 kilométer lesz a szelektív szakasz hossza. Ennek végén a célállomás ismét Shaybah lesz, ahol a Qualisport Racing a táborban jelenleg a Hyena szervizmunkálatain dolgozik.

Qualisport Racing
Foto: Qualisport Racing

Szakadékba zuhant és megégett, de a toronyba csapódást már nem élte túl a népszerű F1-es pilóta

0

66 évvel ezelőtt vesztette életét Ken Wharton, aki 15 Forma-1-es futamon indult, de legnagyobb sikereit más kategóriákban érte el, ráadásul olykor saját gyártású autót vezetett. A népszerű brit pilóta számos nagy bukást megúszott, de a Ferrari volánja mögött végzetes balesetet szenvedett.

1957. január 12-én, azaz éppen 66 évvel ezelőtt hunyt el Ken Wharton. A brit pilóta nagy ismertségre és népszerűségre tett szert hazájában, mivel egyrészt több nagy sikert is elért pályafutása során, másrészt mérnökként többször is saját gyártású autóval versenyzett. Haláláig borzalmasan szerencsésnek mondhatta magát, mivel már korábban is több nagy balesetet úszott meg (viszonylag) ép bőrrel, de azon a bizonyos napon nem volt esélye a túlélésre.

Wharton 1916. március 21-én született. 19 évesen kezdett el versenyezni, majd a második világháború után az akkoriban kifejezetten népszerűnek számító hegyi versenyeken szerepelt. Nem is sikertelenül, hiszen 1951-ben Stirling Moss, a Forma-1 későbbi 16-szoros futamgyőztese mögött végzett második helyen egy freiburgi viadalon, a brit bajnokságot pedig megnyerte. Ez utóbbit egyébként a következő három évben megismételte, így a mai napig ő az egyedüli, aki zsinórban négyszer végzett ennek a pontversenynek az élén.

Emellett más kategóriákban is eredményesnek számított. A brightoni triálversenyen sorozatban háromszor nem talált legyőzőre, és ugyanennyiszer nyerte meg a Tulipán Ralit, Hollandia legrégebbi raliversenyét. A hosszútávú versenyzésben szintén megállta a helyét: az 1953-as Le Mans-i 24 órás versenyen kategóriagyőzelmet aratott, míg egy évvel később a Reimsi 12 óráson az akkor már évek óta a Forma-1-ben szereplő Peter Whiteheaddel közösen, egy Jaguar D-Type volánja mögött diadalmaskodott.

A formaautózásban kevésbé volt sikeres, bár a világbajnokságba nem számító futamokon azért többször felállhatott a dobogóra. Annak ellenére, hogy a Forma-3-ban nem ért el számottevő eredményeket, az 1952-es szezonnyitó Svájci Nagydíjon debütálhatott az F1-es pontversenyben, egy Frazer-Nash volánja mögött, a Scuderia Franera színeiben.

Wharton a tizenharmadik helyre kvalifikálta magát, ám a leintésnél a negyedik helyen állt. Azonban ehhez hozzá kell tenni, hogy egyrészt kétkörös hátrányban ért célba, másrészt valójában csak Toulo de Graffenriedet előzte meg a pályán, a többiek mind kiestek előle. Ráadásul alighanem minden másképp alakult volna, ha a későbbi világbajnok Alberto Ascari, a szintén Ferrari-versenyző Luigi Villoresi, valamint Juan Manuel Fangio is részt vesz a viadalon. Előbbi az Indy 500-as szereplése, míg csapattársa egy közúti baleset, hagyta ki a futamot, a címvédőnek pedig egyik csapattal sem volt szerződése. Ebből a szempontból nagy kérdés, hogy Piero Taruffinak lenne-e futamgyőzelme, ha a három említett pilóta is ott van a rajtrácson. (Az olasz versenyző halálának egyébként szintén ma van az évfordulója, 1988-ban vesztette életét.)

Embed from Getty Images

Wharton ezzel le is tudta egyetlen pontszerzését a Forma-1-ben, hiszen innentől kezdve 1955-ig még 14 futamon vett részt, amiből hatszor kiesett, és a többi alkalommal sem végzett az első ötben, a leggyorsabb kört pedig egyszer sem futotta meg. A brit pilóta a Cooper, a Maserati és a Vanwall autóját is vezette. Az olasz márkával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az 1954-es Német Nagydíjat Villoresivel együtt azért hagyták ki, mert márkatársuk, Onofre Marimón halálos balesetet szenvedett az időmérőn.

A sokadik nagy bukást már nem úszta meg

Whartonra az eredményei mellett leginkább azért emlékeznek sokan, mert számos hatalmas bukást megúszott viszonylag olcsón. Már első versenyeinek egyikén, 1935. augusztus 17-én látványos balesetet szenvedett, amikor az Austin Sevenjével felborult a Donington Park Redgate-kanyarjában. Szerencséjére csupán kisebb horzsolásokat szenvedett a karján, ám ezzel bőven nem volt vége a nagy eséseknek.

Jóval később, az 1952-es Monte-Carlo-ralin Fordja egy szakadékba zuhant, és egy összetört Citroënre esett, ám Whartonnak hihetetlen módon ekkor sem esett baja. Egy évvel később már-már csodával határos módon maradt épségben: egyik példaképe, Fangio a szívén viselte a brit versenyző karrierjét, és többször is tanácsokat adott neki. Az 1953-as, Albiban rendezett Forma-2-es versenyen azonban a Maestro a szokásosnál nagyobb tempóban vett be egy amúgy sem lassú kanyart, a mögötte haladó Wharton pedig le akarta őt követni. Rajta viszont már kifogott ez a sebesség, és kirepült az autójából, ám egy árokban landolva nem sérült meg, ellenben tökéletes kilátása nyílt arra, hogy a szaltózó BRM összetörik.

Két évvel később két újabb balesetet úszott meg. A silverstone-i BRDC International Trophyn elszenvedett bukása után az autója kigyulladt, Wharton pedig égési sérüléseket szenvedett. Pár hónappal később, egy észak-írországi sportautóversenyen pedig belekeveredett egy tömegkarambolba, amelyben két pilóta is életét vesztette.

Embed from Getty Images

Ekkor még nem tudhatta, hogy mindez nála is hamarosan bekövetkezik. 1957 elején szintén egy sportautófutamon indult el egy Ferrari Monza volánja mögött. A viadal 18. körében Jack Brabhammel és a hazai pályán versenyző Bob Gibbonsszal csatázott, amikor a brit pilóta előzési manőverbe kezdett. A manőver azonban végzetesnek bizonyult, ugyanis az autó a pálya melletti időmérő toronynak csapódott, majd háromszor átfordult, és fejjel lefelé állt meg. (A balesetről videó is készült.) A 40 éves versenyző ekkorra már kirepült a kocsiból, ám sérülései végzetesnek bizonyultak, és egy órával a kórházba szállítását követően meghalt. Népszerűségét jól mutatja, hogy temetésén több mint 1100 ember vett részt.

Lindholm a tervezettnél egy évvel korábban lett bajnok

0

Emil Lindholm 2022-ben megnyerte a WRC2-es bajnokságot, címét pedig idén szeretné megvédeni. A finn versenyző Svédországban kezdi a szezont. 

Emil Lindholm 2023-ban nyolc futamos WRC2-es szezont szeretne menni, az évet Svédországban kezdi, majd Mexikó következik a Toksport WRT Skodájával. 

“Az eredeti terv az volt, hogy 2023-ban próbálunk a bajnoki címért harcolni – mondta Enil Lindholm. – A bajnoki címet végül egy évvel korábban megnyertük, így idén szeretnénk azt megvédeni.” 

A finn versenyző decemberben egy havas tesztet hajtott volna végre, azonban betegség miatt ez végül meghiúsult.  

“Szomorúak voltunk, hogy a decemberi teszt nem jött össze, de Svédország előtt még lesz módunk tesztelni. Örülök, hogy indulhatok Mexikóban, ahol először fogok vezetni, és tudom, hogy 2000 méter magasságban más kihívás lesz vezetni. A szezon további versenyeiről pedig majd Mexikó után döntünk.” 

Andretti keményen beleszállt az ellenálló F1-es csapatokba

0

Michael Andretti úgy véli, a csapatának beszállását ellenző F1-es istállók kapzsi módon viselkednek, és nem a sportág érdekeit nézik, ellentétben az FIA elnökével. Az amerikai üzletember tagadta a motorral kapcsolatos feltételezéseket.

Ahogyan mi is beszámoltunk róla, az Andretti nemrég hivatalosan bejelentette, hogy a General Motorsszal közösen csatlakozni szeretne a Forma-1 mezőnyéhez. Ennek kapcsán ahogyan korábban, úgy most sem lelt támogatásra az F1-es csapatok részéről, amin egyrészt nem lepődött meg, másrészt viszont keményen kritizálta őket.

Nagy múltú márka tette hivatalossá, hogy csatlakozni akar a Forma-1 mezőnyéhez

Nemrég mi is összeszedtük, hogy mi állhat a visszautasítás hátterében. A lehetséges okok közül többről is elmondható, hogy közvetlenül vagy közvetetten, de pénzügyi hátterű. Az egyik ilyen, hogy ha egy új istálló beszáll az F1-be, akkor a bevételek nyilvánvalóan többfelé oszlanak, így egy alakulat kevesebb pénzhez jut a sportág révén. Ezt papíron a 200 millió dolláros összeg ellensúlyozná, amit minden új résztvevőnek be kell fizetnie, de a jelenlegi istállók állítólag keveslik ezt, és nem gondolják, hogy hosszú távon megérné nekik bárki mást is odaengedni a húsos fazékhoz. Michael Andretti viszont finoman szólva sem ért egyet ezzel a hozzáállással.

Ez áll a legújabb F1-es botrány hátterében

„Minden a pénzről szól – nyilatkozta a Forbesnak adott interjújában. – Először is azt hiszik, hogy a bevételük egytizede eltűnik, emellett nagyon kapzsi módon gondolkoznak, mert szerintük az összes amerikai szponzort is elvisszük. Az egész a pénzéhségről szól, és arról, hogy saját maguk [érdekeit] nézik, nem pedig azt, hogy mi a legjobb a sorozat általános növekedése szempontjából.”

Az ügy hátterében egy FIA kontra F1 konfliktus is kezd kibontakozni. A Forma-1 hamar reagált a bejelentésre, amiből kiolvasható, hogy semmiképpen nem várják tárt karokkal az új érkezőt. Ellentétben Mohammed bin Szulajmmal, a szövetség elnökével, aki nem sokkal Andrettiék közleménye előtt jelentette be, hogy szeretné megnyitni az utat más csaptok előtt. Nyilvánvalóan nem kérdés, hogy az egykori pilóta szerint melyik fél kezeli helyesen a szituációt, ugyanakkor leszögezte, hogy nem érték váratlanul a fejlemények.

„Nem lepődtem meg – jelentette ki. – A tulajdonosok az F1-ben saját magukkal törődnek, nem azzal, hogy mi a legjobb a sorozatnak. Ez a különbség Mohammed elnök és a csapattulajdonosok között. Mohammed elnök a sportág jövőjét tartja szem előtt. Mohammed érti [a lényeget]. Ő egy versenyző, és megérti, hogy a sorozatnak szüksége van még egy vagy két csapatra. Ez egy FIA-bajnokság, és az ő kezében van a legtöbb ütőkártya, hogy az érdeklődés növekedni kezdjen.”

A negatív fogadtatás miatt Andretti akár visszakozhatna is, de hangsúlyozta, hogy nem adja fel ilyen könnyen. Számára ugyanis kifejezetten jó érzés lenne bebizonyítani, hogy neki van igaza. „Az embernek a munkájára kell koncentrálnia, és nem szabad hallgatnia a negatív gondolkodásúakra – magyarázta. – Én motivációként használom a véleményüket, mindig jó móka elhallgattatni őket.”

Michael Andretti, 2021
Michael Andretti (Fotó: Penske Entertainment: Chris Owens)

A csapatokat az sem győzte meg, hogy a General Motors révén egy nagy márka, a Cadillac is ott lenne a Forma-1-ben. Ennek egyik oka a motorszállításhoz köthető. Sajtóértesülések szerint a beszállás esetén az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az új alakulat a Renault-tól vásárol erőforrást, amit átbrandelnek Cadillacre. Mindez a azért nem nyerné el a motorgyártók tetszését, mert így az új alakulatnak sokkal kevesebbet kellene költenie erre, mint nekik, akiknek ki kell fejleszteniük az új technológiát. Andretti azonban tagadta, hogy ez lenne a terv.

„Ez egy pletyka, ami nem igaz, a Cadillac nagyon is részt vesz majd az autó gyártásában – fogalmazott. – Ha bekerülünk, 2025-ben nem lesz még új motor, így a most használt formulával kellene mennünk. 2026-ban viszont több dolgot is tehetünk egy másik gyártóval közösen. Nem egy átcímkézett motor lenne, mert az erőforrás részben a Cadillac szellemi tulajdonát képezné.”

Holland csata kezdődött a Dakar kamionos elsőségéért

0

Martin Van Den Brink nagy előnnyel nyerte a Dakar 11 szakaszát a kamionok közt és ezzel minimálisra csökkent a hátránya az összetett második helyén. Martín Macik és Pascal De Baar ért be második és harmadik helyen a maratoni napok közötti táborba.

Több mint 18 perces előnnyel nyerte a 11. versenynapot a holland kamionos, miközben a honfitárs Janus Van Kasteren csak negyedik lett és neki már 21 és fél perc volt a hátránya. Van Den Brink ezzel 1 perc 12 másodpercre csökkentette a különbséget az összetettben, így a kamionos verseny is izgalmas maradt három nappal a Dakar vége előtt. Sajnos ehhez hozzájárult az is, hogy Ales Loprais a tegnapelőtti halálos baleset után feladta a Dakart.

Michel Van Den Brink
Michel Van Den Brink – foto: A.S.O/Charly Lopez

A többi kamionos egység komoly lemaradással követi az első négyet, a sivatag alaposan megrostálta a mezőnyt.

Kovács Miklósék úgy tűnik bajban vannak, a Dakar térképes nyomkövetése szerint a második ellenőrzőpont után megálltak és több mint 3 órája nem mozdultak.

A tegnapi napról is megérkezett Kovács Miklós esti helyzetjelentése.

A Darázsi Zsolt vezette SSP Team kamion versenyben van, ők cikkünk írásakor épp elhagyták a második ellenőrzőpontot.

A 11. nap eredménye: 1 Martin Van Den Brink 3:39:52, 2. Macik +18:08, 3. De Baar +18:18, 4. Van Kasteren +21:29, 5. Valtr +33:50, 6. De Groot +34:13 

A Dakar állása a 11. szakasz után:1. Van Kasteren 47:02:12, 2. Martin Van Den Brink +1:12, 3. Macík +47:46, 4. Valtr +2:35:08, 5. Michel Van Den Brink +3:28:02, 6. Soltys +5:17:28, 

Soltys
Martin Soltys – foto: A.S.O/Charly Lopez

 

Loeb a maratoni első napját is megnyerte

0

Sebastien Loeb negyedik szakaszgyőzelmét aratta a Prodrive Hunterrel a 45. Dakar Rallyn, mögötte a márkatárs Chicherit és az audis Mattias Ekström ért célba.

Ha nem éri utol a balszerencse, akkor Sebastien Loeb pokoli gyors a sivatagban is. A Dakar 275 kilométeres 11. speciálszakaszát meggyőző, 2 perc 16 másodperces előnnyel nyerte az előző napon szereléssel sok időt veszítő Guerlain Cicherit előtt. Mattias Ekström csak 10 másoperccel volt lassabb Cicheritnél és harmadik lett.

Nem szabad elfelejteni, hogy a napi eredményekért is világbajnoki pontok járnak, és jelen állás szerint a negyedik szakaszgyőzelmét elérő Loeb vezet a vb-n. Persze a végeredményért járó pontok majd felborítják a sorrendet, de ezek a pontok is sokat számíthatnak a vb címért folytatott harcban.

„Jó szakasz volt számunkra a mai. Egy kereket kellett cserélnünk a dűnékben, így kicsit trükkös volt jó helyet találni, és egy kis időt veszítettünk vele. A többi részen jó volt a ritmusom, erősen nyomtam. A dűnék összességében nem voltak olyan bonyolultak, kivéve néhány nagyon trükkös részt, de végül jó napunk volt” – mondta Loeb.

A teljes képhez hozzá tartozik, hogy Nasser Al-Attiyah nem mutatja meg milyen tempóra képes, de minek is siessen. Ha a hátralevő három napban is hat-hat percet veszít, ahogy ma is tette, akkor is egy óra feletti előnnyel nyerné a Dakart. Igaz, ahogy ez ebben az évben is oly sokszor bebizonyosodott, elég egy alattomos szikla, és több órát is veszíthet egy versenyzőpáros.

Al-Attyiah
Nasser Al-Attiyah – foto: Flavien Duhamel / Red Bull Content Pool

Jó példa erre a litván Vaidotas Zala, aki korábban két második helyet is megszerzett, de tegnap is és ma is rengeteg ideje ment el a szerelésre.

Az összetettben nem is Al-Attiyah előnye a kérdés, hanem a második hely sorsa. Loeb csütörtökön 6 perc 12 másodperccel volt gyorsabb mint a toyotás újonc Lucas Moraes, és ezzel bő kilenc percre faragta a hátrányát.

A Dakar 11. napjának eredménye: 1. Loeb 2:56:14, 2. Civherit +2:16, 3. Ekström +2:26, 4. Moraes +6:12, 5. Al-Attyiah +6:42, 6. Lategan +7:22

A Dakar állása 11 versenynap után: 1. Al-Attyiah 39:16:33, 2. Moraes +1:21:04, 3. Loeb +1:30:41, 4. Lategan +1:49:17, 5. De Villiers +2:14:18, 6. Prokop +2:53:59

Ekström
Mattias Ekstrom – foto: Flavien Duhamel / Red Bull Content Pool