Yohan Rossel azt követően, hogy tavaly WRC3-as világbajnok lett, idén negyedik helyen zárt a WRC2-ben, ahol 2023-ban is szeretne jól szerepelni. A francia versenyző nem titkolt álma azonban, hogy sikerüljön Rally1-es autóba ülnie.
Yohan Rossel számára 2021-ben elég volt három győzelem a WRC3-as vb címhez, ami után az idei szezont már a WRC2-ben töltötte, ahol szintén sikerült kétszer nyernie, ez pedig az év végi negyedik helyre volt elég.
A 27 éves pilóta jövőre is marad a WRC2-ben, ahol olyan versenyzőkkel kell majd megvívnia, mint Adrien Fourmaux, Oliver Solberg, Sami Pajari, akik ráadásul az új Skodával állnak majd rajthoz.
“Folyamatosan fejlesztjük a C3 Rally2-t, és bízunk benne, hogy még harcolni tudunk vele 2023-ban is – mondta Rossel az Autohebdo magazinnak. – Tudjuk, hogy az autó nagyon gyors és versenyképes, ugyanakkor jövőre még többet kell dolgoznunk, hogy az új Skodával indulókkal is harcban lehessünk.”
A francia versenyző azonban szeretné magát kipróbálni Rally1-es autóval is.
“Talán 2-3 év múlva eljutunk arra a szintre, hogy Rally1-es autóba ülhetünk. Ez még messze van, addig pedig szeretnék tovább fejlődni és minden kínálkozó alkalmat kihasználni a jó eredményre.”
Elutazott Szaúd-Arábiába a Qualisport Racing csapat, hogy december 31-én nekivágjanak első Dakar Rallyjuknak.
A november végi sikeres gépátvétel után a Qualisport Racing versenykamionja, a Scania Qualisport Hyena névre keresztelt monstrum és a csapat mozgó otthonaként és szervizbázisaként szolgáló szervizkamion is útnak indult Szaúd-Arábiába a franciaországi Le Castelletből. Az előzetes terveknek megfelelően a karácsonyi ünnepek után a személyzet is útra kelt.
A három versenyzőt, Kovács Miklós pilótát, Czeglédi Péter navigátort és Ács László fedélzeti szerelőt öttagú segítő csapat kísérte el a versenyre. A felszerelés átvétele és a versenyautó felkészítése után az utolsó ellenőrzéseket végzi majd el a csapat a 2023-as Dakar Rally rajtja előtt.
December 31-én a prológgal már elkezdődik a program, ez a rövid szakasz a másnapi rajtsorrendről dönt majd. A tétre menő küzdelem pedig 2023. január 1-én kezdődik, ekkor vág neki a mezőny a 14 napos sivatagi száguldásnak, amelyet mindössze egyetlen pihenőnappal teljesítenek. A Dakar hosszú ideje nem volt ennyire nehéz, 2023-ban nem csak a táv lesz az elmúlt évtized leghosszabbja, hanem a szervezők szerint nehezebb is lesz, mint az előző három alkalommal volt a szaúdi királyságban. Az útvonal mélyen bevezet az Empty Quarter nevű sivatagi részbe is. A teljes megtett táv 8550 km lesz, amelyből 4705 km a mért speciál szakasz.
A kamionok közt 53 jármű nevezett, a Qualisport mellett Darázsi Zsolt is indule gy francia és egy szlovák társával együtt a TEAM SSP csapat MAN kamionjával.
A visszavonult négyszeres világbajnok arra a kérdésre kezdett áradozni volt kollégájáról, hogy kit tart a legjobbnak azok közül, akik ellen versenyzett.
Sebastian Vettel számos pilótával összecsapott a pályán 16 éven át tartó Forma-1-es karrierje során, és csapattársa is volt jó néhány. 2007-ben és 2008-ban a Toro Rossónál Vitantonio Liuzzi és Sébastien Bourdais ellen kellett bizonyítania, 2009 és 2013 között a Red Bullnál Mark Webber legyőzése volt a feladat, majd sorrendben Daniel Ricciardo, Kimi Räikkönen, Charles Leclerc és Lance Stroll következett.
Ebből a névsorból a négyszeres világbajnok a leghosszabb időt Webber mellett töltötte, és kivétel nélkül az összes közös szezonjukban legyőzte az ausztrált. Ám 2009-ben és 2010-ben még rendkívül szoros csatát vívtak, mielőtt Vettel tökélyre fejlesztette a befújt diffúzorhoz igazított vezetési stílusát, és faképnél hagyta Webbert.
Kettejük viszonya az évek előrehaladtával ráadásul egyre fagyosabbá vált, a 2010-es Török Nagydíjon történt ütközésük, a 2012-es Brazil Nagydíj rajtja utáni incidensük és a 2013-as Maláj Nagydíjon történt Multi21-botrány azonban nem mérgezte meg örökre a kapcsolatukat, és Webber visszavonulása után kibékültek. De még ezzel együtt is meglepő volt hallani, amikor Vettel a Beyond the Grid podcastban Vettel erősségeiről kezdett áradozni, amikor megkérdezték tőle, hogy ki a legjobb pilóta, akivel karrierje során összecsapott.
„Ezt az F1-ben különösen nehéz megválaszolni, mert csak a csapattársad esetében látod, hogy mi történik a volán mögött. A többi pilótáról is sok információ és adat áll a rendelkezésünkre, szóval kapunk némi képet, de nem igazán tudod, hogy mennyire jó az autójuk, miként alkalmazkodnak, vagy éppen mennyire keményen teszik oda magukat” – ecsetelte Vettel.
„Nem akarom, hogy úgy hangozzon, mintha magamat fényezném, mivel erős voltam [a bajnoki éveimben], de azokon a napokon, amelyeken Marknak minden összeállt, hihetetlen volt figyelni őt. A 2009-es nürburgringi hétvégét emelném ki, ahol egyszerűen kifogytam az ötletekből. A futam után csak annyit mondtam neki, hogy »Nem tudom, ezt hogyan csináltad, de le a kalappal.«” – idézte fel a 2009-es Német Nagydíjat, amelyen Webber történetesen a pole-ból rajtolva pályafutása első győzelmét aratta.
Vettel gratulál Webbernek a 2009-es nürburgringi futam után Fotó: Vladimir Rys/Bongarts/Getty Images/Red Bull Content Pool
„Annyival gyorsabb volt nálam, hogy a következő nürburgringi versenyre próbáltam foglalkozni a kérdéssel, de talán a pálya nem kedvel engem, vagy én küszködök vele. De ez nem igazán számított, sokkal inkább neki volt fontos, hogy minden összeállt. Ha ő is ott volt és az autó azt csinálta, amit ő akart és amire számított, lenyűgöző volt figyelni” – méltatta Vettel a Forma-1-től 2013 végén visszavonuló kilencszeres futamgyőztest.
A versenyhétvégéken kívül azt csinálnak, amit akarnak, azokon viszont igazodniuk kell az FIA játékszabályaihoz a pilótáknak Zak Brown, a McLaren vezérigazgatója szerint.
Zak Brown, a McLaren vezérigazgatója az első, magas beosztású F1-ben dolgozó személy, aki megszólalt az FIA 2023-tól érvényes, a pilótákat politikai, vallási és személyes meggyőződésükkel kapcsolatos kiállásaikban korlátozó szabályozása kapcsán.
Mint arról korábban mi is beszámoltunk, mostantól a versenyzőknek kizárólag a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) írásos engedélyével lehet majd a fentebbi témákban megnyilvánulni a versenyhétvégéken. A nagy felháborodást kiváltó, igencsak ellentmondásos döntést az amerikai üzletember azonban üdvözölte, mondván, itt az ideje megtalálni a megfelelő egyensúlyt.
„Nehéz helyzet, nem igaz? Mert egyes témák nagyon jók, mások ellentmondásosak, megint mások megosztók. Összességében szerintem olyan sportág akarunk lenni, amely jót cselekszik, csak meg kell találnunk az egyensúlyt, hogy ne legyen minden futam kezdete valakinek a politikai napirendi pontja. Nem hinném, hogy ez egészséges, mert elvonhatja a figyelmet arról, amire mindenki ráhangolódott, azaz, hogy nagydíjat akar nézni” – nyilatkozta Brown az ESPN-nek.
Eddig Lewis Hamilton és Sebastian Vettel voltak azok, akik a legtöbbször és leghangsúlyosabban álltak ki valamilyen ügy mellett, legyen az az LMBTQ+ közösség védelme, környezetvédelmi kérdések, vagy a Black Lives Matter mozgalom. Brown amondó, hogy a versenyzőknek ezek után is lesz lehetősége ilyesmire.
„Örülök, hogy az ajtó nyitva áll a versenyzők és csapatok előtt, hogy beszéljenek az FIA-val, ha van valamilyen probléma, amit meg akarnak vitatni. Nem arról van szó, hogy többé nem lehet ilyet csinálni, hanem arról, hogy engedély nélkül nem lehet. Szóval legalább az ajtó nyitva áll” – jelentette ki a McLaren vezérigazgatója, arra ugyanakkor már nem tért ki, hogy az FIA ezzel lényegében korlátozza a pilóták szólásszabadságát. Sőt, még ki is emelte, hogy szerinte továbbra is szólásszabadság van.
„Mindenkinek megengedett a szólásszabadság. Olykor ez kicsúszott az irányítás alól a rengeteg üzenettel. Ez elvonja a fókuszt a sportágról? Ezek a versenyzők csinálhatják ezeket a dolgokat a saját idejükben, ezért szerintem a Forma-1-nek és az FIA-nak jogában áll azt mondani, hogy itt egy magatartási kódex, amit követni kell egy nagydíjhétvégén, hétfőtől péntekig pedig, hogy úgy mondjam, azt csináltok, amit akartok, de ez nyilvánvalóan egy versenyhétvége, a legtöbb kamera pedig a pilótákra szegeződik.”
Az FIA új szabályozását nem nehéz párhuzamba állítani a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) katari labdarúgó-világbajnokság előtt bevezetett szabályára, amely sárgalapos büntetést vezetett be azoknak, akik szivárványszínű csapatkapitányi karszalagban lépnek pályára. Akkor sokan még örültek, hogy az FIA nem lépett erre az útra, ám, ami késett, nem múlt. Brown viszont nem jelentette ki, hogy az FIA lépését a FIFA döntése szülte.
„Nem tudom, hogy valami kiváltotta-e, nem tudom, hogy a labdarúgó-világbajnokságról jön-e. A politika természeténél fogva nehéz terep. Valószínűleg ezért akarják makro szinten elkerülni, hogy a Forma-1 különböző témákban a politika melegágya legyen. Néhány ilyen témában akkor is kritizálni fognak, ha foglalkozol vele, és akkor is, ha nem.”
„Szerintem, amit próbálunk elkerülni, az az, hogy ne változtassuk a Forma-1-et átpolitizált sporttá. Csak menjünk versenyezni, és tiszteljük azt az országot, ahol versenyzünk. Politikai pártok vagy politikai kérdések terén nincs mindenki számára megfelelő megoldás, úgyhogy szerintem jó út, hogy minden csapat és pilóta olyan módon képviselje az értékeit, hogy az ne legyen ellentmondásos” – ecsetelte az amerikai.
Zak Brown (jobbra) egyetért az FIA törekvésével Fotó: McLaren Racing
„Sokat beszélnek erről ezekben a sportágakban. Azzal kezdődött, hogy az NFL-ben letérdeltek. Aztán ott voltak a csapatkapitányi karszalagok Katarban. Ezek a dolgok elkezdhetik elterelni a figyelmet a sportról, úgyhogy meg kell találnunk a megfelelő egyensúlyt.”
Sokszor csak a pilóták által elért rekordokról esik szó, a Dirtfish azonban felsorolta a legfiatalabb világbajnok naivigátorokat is.
Azt mindenki tudja, hogy Kalle Rovanpera idén mindenidők legfiatalabb világbajnoka lett megelőzve Colin McRae-t.
De mia a helyzet a navigátorokkal?
A Dirtfish 10-es listáján Juha Piironen szerepel a sorrend végén, aki Juha Kankkunen mellett 35 évesen szerezte első vb címét.
A kilencedik helyen Julien Ingrassia szerepel, aki 2013-ban 34 évesen lett világbajnok Sébastien Ogier mellett.
33 évesen lett világbajnok Daniel Grataloup, aki 1993-ban Francois Delecour társa volt az autóban, és bár Delecour második lett Juha Kankkunen mögött a bajnokságban, a finn pilóta évközben navigátort váltott, így a versenyzőtársak között Grataloup lett a világelső.
Bernard Occelli, Didier Auriol navigátora a hetedik helyre került a listán. Occelli 1994-ben lett világbajnok és csupán két nappal fiatalabban, mint Grataloup.
32 évesen és 2 hónaposan jutott a csúcsra Martin Jarveoja, aki 2019-ben lett világbajnok Ott Tanak mellett.
A lista ötödik helyén Daniel Elena áll, aki kilenc nappal 32 éves kora előtt lett világbajnok 2004-ben Sébastien Loeb társaként.
31 évesen lett világbajnok Tiziano Siviero, aki 1988-ban Miki Biasion társaként ért a csúcsra.
A képzeletbeli dobogó legalsó fokán Luis Moya áll, aki Carlos Sainz társaként ért a csúcsra 1990-ben, 30 éávesen.
A második helyen álló David Richards-ról elsőre talán mindenkinek a Subaru és a Prodrive jut eszébe, azonban 1981-ben éppen az ő navigálásával szerezte egyetlen vb címét Ari Vatanen, Richards ekkor 29 éves volt.
A legfiatalabb világbajnok nívigátor pedig Christian Geistdörfer, aki mindössze 27 éves volt 1980-ban, amikor Walter Röhrl mellett a csúcsra ért.
Max Verstappen még csak 18 éves volt, és egyetlen Forma-1-es győzelem sem szerepelt a neve mellett, amikor már elmondhatta magáról, hogy F1-es autót vezetett a világ leghíresebb sípályáján.
A Red Bull az évek során számtalan alkalommal állt elő igazán ötletes Forma-1-es bemutatókkal, de egyik sem volt annyira látványos, mint amikor 2016-ban az ausztriai Kitzbühelben rászabadították a 2011-es RB7-est – amelyet helikopterre juttattak el a helyszínre – egy sípályára. Ráadásul nem is akármelyik sípályára, hanem a világ leghíresebbjére, az úgynevezett Streifre, amelyen évről évre megrendezik a legendás Hahnenkamm síversenyt.
Max Verstappen a 2016-os kiadás felvezetéseként, a Red Bull által speciálisan erre a célra készített hólánccal bemutatózott az autóval 1600 méter magasan, 3500 néző előtt a hegyoldalban, amivel egy csapásra rekorderré is vált, előtte F1-es autót ilyen környezetben ugyanis még soha senki nem vezetett. „Nagyon klassz és szórakozató volt, már az autót az úton tartani is igazi kihívást jelentett” – nyilatkozta az akkor még a Toro Rossónál versenyző holland.
Hogy a Red Bull vadabbnál vadabb filmforgatásai közül is kiemelkedik ez a mutatvány, mi sem bizonyítja jobban, minthogy az energiaitalos csapat is szívesen emlékszik vissza rá, ezért a minap megosztott egy rövid bejátszást a hat évvel ezelőtti felvételekkel. Mi azonban ennél egy kicsit bővebb visszatekintést is adunk, úgyhogy alább megnézhetik, milyen volt Verstappen szemszögéből a síkapuk között száguldani.
Mads Ostberg idén távol maradt a WRC futamoktól, helyette öt különböző országban állt rajthoz és kilenc győzelmet ünnepelhetett, év végén pedig magyar bajnok lett.
Mads Ostberg idén távol maradt a WRC futamoktól annak ellenére, hogy 2020-ban WRC2-es világbajnok lett, tavaly pedig második helyen zárt.
A norvég versenyző azonban így sem unatkozott 2022-ben, hiszen 14 versenyen állt rajthoz öt különböző országban és 9 futamot nyert.
“Évelején nem voltak terveink a WRC szereplésel kapcsolatban, év közben pedig már nem is kerestem ilyen lehetőséget – mondta Mads Ostberg a Dirtfishnek. – Inkább más területekre fúkuszáltam és ez jó ötletnek bizonyult. Ilyen más terület volt az is, hogy indultam a Katar Rallyn, mely az egyik legjobb versenyem voilt idén. Sikerült harcolnunk Nasser Al Attiyah-al és kipróbáltuk a sivatagi versenyzést is. Az év egyik csúcspontja volt ez a verseny.”
Azt követően, hogy 2021-ben már indult a norvég pilóta magyar versenyeken, az idei évre fő célként a magyar bajnoki cím megszerzését tűzte ki, amit illetően sikerrel is járt.
“Őszintén megmondom, hogy nagyon büszke vagyok a magyar bajnoki címre. Sokaknak talán könnyűnek tűnhet, hogy világbajnokként és WRC futamgyőztesként egy nemzeti bajnoki címet szereztem, de ez közel sem volt olyan egyszerű. Sokszor láttuk már, hogy Craig Breen vagy Thierry Neuville el megy egy nemzeti bajnokira és ott kikapnak. Ez velem is megtörtént Magyarországon. Sok helyen a győzelmet várják el tőlem, de ezt nem könnyű elérni. A helyi versenyzők tapasztalata óriási és ezzel nehéz harcba szállni. Idén azonban sikerült megnyernem minden magyar futamomat és végül bajnok lettem. Ehhez azonban olyan szintű munka kellett, mint egy WRC futamon. Azt hiszem, az idei évre bűszke lehetek, ez volt az egyik legjobb szezonom.”
A sok verseny mellett azonban kisfia is nagyon fontos Ostberg számára.
Az első külföldi magyar bajnok pedig jövőre már az ERC futamokon szeretne indulni, ami mellett maradna ideje kisfiára is.
Nyolc versenyen hét győztest avattak az ERC idei szezonja során, a kiegyensúlyozott mezőnyből csak Efrén Llarena és Sara Fernández emelkedett ki, aki kiegyensúlyozott teljesíményével már a Barum Rally előtt bajnok lett.
Új korszak indult 2022-ben a Rally Európa-bajnokságon, mely a Eurosporttól a WRC Promóter irányítása alá került, megjelent a WRC-ből már jól ismert teljes hétvégés élő közvetítés.
A szezon végül nyolc futamból állt, melyeken összesen heten tudtak nyerni.
Fotó: @World / Red Bull Content Pool
Március 11-13. között a Fafe Rallyn Nil Solans bár a kvalifikáción a negyedik idővel zárt, a rajthely választáskor a nyitó nap első helyét választotta, mely az első napra megérkező özönvíz miatt kitűnő döntésnek bizonyult.
Nil Solans, akiről a verseny előtt kiderült, hogy komoly anyagi problémával küzd, már az első nap első, 15 km-es szakaszán kilométerenként egy másodperccel voilt gyorsabb mindenki másnál. Ezt az előnyt pedig a nap végére 1:44.4 percre növelte a második helyen álló Georg Linnamae előtt.
A második napon ezt az előnyt kellett beosztania, és végül 55.7 másodperc előnnyel szerezte meg a győzelmet Solans Armindo Araújo előtt, míg az utolsó szakaszon Linnamae a harmadik helyre csúszott.
Az MRF Team, mely a bajnokság legnagyobb csapata volt idén csupán Efrén Llarena 12. helyének örülhetett, míg Herczig Norbert és Igor Bacigál etap útvonalat tévesztett a Power Stage-re menet, így kizárásra került, Simone Campedelli a hetediki szakaszon a felfüggesztés sérülése miatt esett ki.
Mivel a Hankook nem regisztrált beszállítója volt az ERC-nek, így az ERC értékelésen kívül induló Csomós Miklós és Nagy Attila kettős az abszolút 10. helyet szerezte meg.
Fotó: @World / Red Bull Content Pool
A második versenyre két héttel később az Azori-szigeteken került lebonyolításra. A verseny nagy részében úgy tűnt, hogy a helyiek ásza, Ricardo Moura szerzi meg a győzelmet, azonban az utolsó két szakaszon Efrén Llarena élete talán legjobb teljesítményét nyújtotta és végül 13. 8 másodperces hátrányából a Power Stage végére 2.7 másodperc előnyt kovácsolt, és megszerezte 2022-es első, mint később kiderült egyetlen futamgyőzelmét az azori-szigeteki sztár, és az osztrák Simon Wagner előtt.
Magyar szempontból ez a verseny már jobban alakult, hiszen a Herczig-Bacigál kettős a nyolcadik helyen ért célba.
A bajnokságot két verseny után az Azori-szigeteken ötödik helyen célba érő Armindo Araújo vezette.
Fotó: @World / Red Bull Content Pool
Másfél hónap szünet után a Kanári-szigetek Rally következett, ahol ismét rajthoz tudott állni Nil Solans, és bár sokáig a helyi ász Luis Monzón megelőzte, végül Monzón defektje után megszerezte idei második versenyén a második győzelmét a volkswagenes versenyző. Solanst Efrén Llarena és Yoann Bonato is 11.1 másodperc hátránnyal követte, azonban végül a második helyet Solans érte el, miután gyorsabb volt a francia riválisánál az első, nem szuperspeciál szakaszon.
A magyar versenyzők közül a Herczig-Bacigál duó a 10., míg az ERC értékelésbe nem számító Csomós-Nagy kettős a 11. helyet szerezte meg.
Fotó: @World / Red Bull Content Pool
Újabb egy hónapot követően Lengyelországban folytatódott a bajnokság. Solans bár mindkét addigi ERC futamát megnyerte, az anyagi problémák továbbra is nehezítették dolgát. A spanyol versenyző az utolsó pillanatban szerződést kötött a lengyel Kowax Racing csapatával és Volkswagenjét Hyundaira cserélte.
Rajthoz állt hazai Eb futamán Miko Marczyk is, aki a WRC2-ben szerepelt idén, azonban 2021 végén az ERC harmadik helyét szerezte meg.
A verseny első öt szakaszán Solans és Marczyk vívott egymással, azonban a hetedik szakaszon eltört a spanyol versenyző i20-ban a kormány és emiatt árokba csúszott. Solanst végül a nézők kiszedték az árokból, és célba ért a szakaszon, utána azonban kiállt.
Az első napot így Marczyk 20.4 másodperc előnnyel nyerte Tom Kristensson előtt.
A lengyel versenyző egészen a második nap utolsó szakaszaiig tartani tudta előnyét, azonban az utolsó két szakaszra megsérült a Skoda hűtője, és a víz forrt. Hatalmas szerencsével végül sikerült a célba érésm és 10 másodperc előnnyel a győzelem megszerzése is Marczyk számára Kristensson előtt, a harmadik helyet pedig Ken Torn szerezte meg.
A magyar versenyzők közül abszolútban a Herczig-Bacigál duó szerepelt, akik a 10. helyen értek célba. A Csomós-Nagy kettős ugyanakkor a második nap első délutáni szakaszáig a legjobb ötben harcoltak, akkor azonban baleset miatt végül kiestek.
Fotó: @World / Red Bull Content Pool
Július elején a lett Liepaja Rally volt az ötödik futam, és a murvás versenyre a helyiek sztárja Martins Sesks is lehetőséget kapott az MRF Teamtől a bizonyításra. A fiatal lett versenyző pedig élni tudott a lehetőséggel és megszerezte első ERC futamgyőzelmét a Rally2-es Skodával csapattársa, Efrén Llarena előtt, míg a harmadik helyen a finn Mikko Heikkila zárt.
Sesks győzelme mellett történelmet is írt, ő lett az első versenyző, aki egy ERC futamon minden szakaszt meg tudott nyerni.
A magyar indulók közül az ERC értékelésen kívül induló Csomós Miklós éa Nagy Attila az abszolút 10. helyen ért célba.
A bajnokságot ekkor már Efrén Llarena vezette, aki mögött 46 pont hátránnyal Nil Solans állt.
Fotó: @World / Red Bull Content Pool
Három héttel később, Rómában az olasz versenyzők domináltak, végül Damiano De Tommaso tudott nyerni az MRF Team versenyzője, Simone Campedelli előtt, míg a harmadik Yoann Bonato lett.
A bajnokságban a negyedik helyen végző Efrén Llarena ekkor már 58 pont előnnyel vezetett, azonban már Simone Tempestini előtt.
Ezen a versenyen a magyarok között ismét a Csomós-Nagy kettős volt a leggyorsabb a kilencedik helyen célba érve, azonban az ERC értékelésben Herczig Norbert és Czakó Janek volt a leggyorsabb a 10. helyen végezve.
Fotó: @World / Red Bull Content Pool
Hagyományosan augusztus végén tartották a cseh Barum Rallyt, melyre ugyan nevezett, de később visszalépett Simone Tempestini, így Efrén Llarena és Sara Fernández már Európa-bajnokként indulhatott.
A spanyol páros versenye azonban nem sokáig tartott, a csapadékos, nedves versenyen ugyanis már a harmadik szakaszon fának csapódtak és Llarena csigolyasérüléssel került kórházba.
A Barum Rallyt idén is Jan Kopecky nyerte több mint fél perc előnnyel a cseh Filip Mares és osztrák Simon Wagner előtt.
A hétvége legnagyobb esését Alberto Battistolli szenvedte el, aki a 11. szakaszon esett hatalmasat az ömlő esőben, aminek következtében Skodája eleje gyakorlatilag megsemmisült, motorját pedig csak messze az erdőben találták meg. A páros ugyancsak kórházba került, de hamarosan kiengedték őket.
Herczig Norbert ezen a versenyen már Ferencz Ramónnal állt rajthoz és zárt az ötödik helyen, míg Csomós Miklós és Nagy Attila a hatodik szakaszon szenvedett balesetet az harmadik helyért harcolva.
Fotó: @World / Red Bull Content Pool
A szezonzáró futamra a Spanyol Rallyn került sor, ahol az ERC versenyzői a WRC futam első két napján tudták összehasonlítani tudásukat a WRC menőivel. A lehetőséget azonban kevesen használták ki, csupán 21 páros nevezett az ERC mezőnybe, melyben végül Yoann Bonato szerezte meg a győzelmet Efrén Llarena és Javier Pardo előtt.
Az ERC értékelés negyedik helyén pedig László Martin és Berendi Dávid zárt, akik a Barum Rallyn váltottak Rally2-es Skodára. Spanbyol eredményükkel pedig a legjobb magyar futameredményt érték el ebben az évben.
A bajnokság során végül Efrén Llarena, Yoann Bonato, Martins Sesks, Jan Kopecky, Miko Marczyk, Damiano de Tommaso egy, míg Nil Solans két versenyt tudott nyerni.
Év végén pedig Nil Solanst Javier Pardo és Yoann Bonato követte a bajnokságban, míg Herczig Norbert holtversenyben Ken Tornnal a nyolcadik, László Martin a 14. Lett.
A 2023-as szezon ismét a Fafe Rallyval kezdődik március közepén, míg a szezonzáró nyolcadik versenyt Nyíregyházán fogják tartani októberben.
A világ legnehezebb tereprally versenye öt nap múlva kezdődik, de a TOYOTA GAZOO Racing Dakar Team már kicsomagolta és összeállította három GR DKR Hilux T1+ versenyautóját a Sea Camp-ben, a szaúd-arábiai Janbu városa mellett. A következő lépés egy alapos teszt lesz, mielőtt a 2023-as Dakar utolsó adminisztrációs lépéseit megkezdenék.
A verseny 11 kmilométeres prológja, amely az első szakasz rajtsorrendjét határozza meg, 2022. december 31-én délután rajtol, maga a verseny pedig 2023. újév napján kezdődik.
A TGR számára a 2023-as Dakar Rally célja a tavaly megszerzett első hely megvédése. A katari Nasser Al-Attiyah és a francia navigátora, Mathieu Baumel a 2022-es Dakaron második győzelmét szerezte a csapatnak – az első toyotás győzelmük 2019-ben volt -, és most is a verseny esélyesei.
„A Dakar-rali valóban a legnagyobb! Nagyszerű évünk volt, megnyertük az első W2RC címet. De szeretnénk még egy Dakar-győzelmet felvenni a listára, és biztosak vagyunk benne, hogy az autó elég jó ahhoz, hogy meghozza ezt a győzelmet” – mondta Nasser Al-Attiyah.
foto: Red Bull Content Pool
Csapattársa, a dél-afrikai Giniel de Villiers a Dakar egyik rekordere, eddig hússzor indult el a versenyen, a Toyotával ez lesz a 13. Dakarja. 2009-ben Volkswagennel nyert, és további hétszer állt a dobogón, amiből ötször a Toyotának szerzett top3-as eredményt. Húsz versenyen csak egyszer végzett a legjobb tízen kívül, és természetesen most is egy magabiztos célba érkezés lesz a legfontosabb számára. Giniel de Villiers navigátora a szintén dél-afrikai Dennis Murphy.
A háromautós gyári Toyota csapat harmadik párosának, a dél-afrikai Henk Lategannek és Brett Cummings navigátornak az első két Dakar Rally a közös tanulásról szólt. 2021-ben, az első versenyükön a páros súlyos balesetet szenvedett az ötödik szakaszon, Lategan kulcscsontja el is tört. 2022-ben már célba értek a 31. helyen, de két szakaszgyőzelmet is arattak.
foto: Toyota Gazoo Racing
A 2023-as Dakar az egyik legnehezebbnek ígérkezik, 14 speciálszakaszból áll, ami kettővel több, mint az előző években megszokott 12 nap. Az útvonal is nehezebb lesz, ezúttal mélyebben hatolnak be Szaúd-Arábia Empty Quarternek nevezett sivatagába. Ha ehhez hozzáadjuk a késői pihenőnapot, amely jóval a verseny fele után jön, valamint a szakaszok közepén lévő pihenő- és tankolási pontok eltávolítását, akkor egyértelmű, hogy a mostani Dakar nagyon kemény lesz.
foto: Rallye du Maroc
A csapat versenyautója, a GR DKR Hilux T1+ folyamatos fejlődésen ment keresztül a legutóbbi Dakar óta: megnyerte a W2RC-t Nasser Al-Attiyah-val, és Giniel de Villiers egy újabb bajnoki címet szerzett a Dél-afrikai Rally-Raid bajnokságban. Az autó megbízhatóságát és tartósságát érintő fejlesztése után a csapat biztos abban, hogy még jobb autót épített, mint amelyik 2022-ben megnyerte a versenyt.
„Lenyűgöző évet építettünk fel erre a versenyre, amelyet idén januárban a Dakaron aratott győzelemmel kezdtünk. Ezt követte a W2RC cím, valamint a dél-afrikai rally-raid bajnoki győzelem, így úgy érezzük, hogy rendkívül jól felkészültünk a versenyre. Most már csak azt akarom, hogy lendüljön a zászló, hogy versenyezhessünk, hogy meglássuk, mit tud a legújabb GR DKR Hilux T1+ a versenytársakhoz képest” – nyilatkozta Glyn Hall, a TGR Dakar csapatfőnöke.
Az 1960-as és 70-es években versenyzés közben rengeteg barátot elveszítő Sir Jackie Stewart az idei Brit Nagydíj alatt elsőre azt hitte, újabb Forma-1-es haláleset szemtanúja, de aztán megnyugodott, és konstatálta, hogy a mai F1 tényleg sokkal biztonságosabb, mint az ő idejében.
Szerencsére az idei Forma-1-es szezont is mindenki épp bőrrel megúszta, és újabb év telt el úgy, hogy nem veszítette életét pilóta balesetben, de ettől még volt néhány hatalmas bukás az év során. A legnagyobb esés pedig kétségtelenül Csou Kuan-jü nevéhez fűződik, az Alfa Romeo kínai versenyzője a Brit Nagydíj rajtjánál borult fel a célegyenesben, majd az autója a tetején csúszva szánkázott ki a bukótérbe, hogy aztán a kavicságyban még pördüljön néhányat, és végül a védőkorlát mögé beesve álljon meg.
Csou sértetlenül megúszta az esetet – szerencséjére nem gyulladt ki az autója, különben egészen más is lehetett volna a végkifejlet, hiszen nem tudott kiszállni az oldalára borult kocsiból –, ami nagyban köszönhető az F1-ben 2018 óta kötelezővé tett glóriának. A háromszoros világbajnok Sir Jackie Stewart azonban az élő közvetítést figyelve első ránézésre azt hitte, hogy Csou belehalt a balesetbe.
„Nagyszerű sportunk van, már vannak bukóterek. Nézzék meg a Silverstone-ban történt balesetet. Néztem a versenyt Helennel, a feleségemmel otthon, és mondtam, hogy »ő egy halott ember.« Nem lehetett életben” – nyilatkozta a pályafutása során a biztonsági fejlesztések úttörőjének számító skót legenda az Express Sportnak. – A következő percben azonban kiszállt az autóból, ami csodálatos. A mi időnkben, amikor baleset történt, és kigyulladt az autó, senki nem tudta kihúzni a versenyzőt, és soha nem állították meg a versenyt.”
Silverstone-ban természetesen azonnal piros zászlót lengettek, és mindenki lélegzetvisszafojtva várta, hogy mi a helyzet Csou-val, akit végül sikerült kiszabadítani a roncsból. „Nem tudom, hogyan éltem túl, de utólag megnézve az esetet, látszik, hogy a glória mentett meg. Amint megálltam, nem tudtam hol vagyok, mert fejjel lefelé voltam. Aztán attól kezdtem félni, hogy szivárog az üzemanyag. Nem voltam biztos benne, hogy a testemből vagy az autóból jön a folyadék, és csak lekapcsoltam a motort. Tudtam, hogy ha kigyullad a kocsi, nehéz lesz kijutni” – nyilatkozta a kínai versenyző.
Csou baleseténél tehát ismét jelesre vizsgázott a glória, a pilóta feje fölötti bukókereten a 2023-as szezonra azonban változtatott az FIA.
