Adrien Fourmaux számára katasztrofálisan kezdődött a WRC-szezon, hiszen az M-Sport versenyzője három futam után is pont nélküli, ezért veszélybe került portugál indulása is.
Az M-Sport francia versenyzője, Adrien Fourmaux már a Monte-Carlo Rallyn az év eddigi legnagyobb balesete következtében esett ki, majd Svédországban műszaki hiba miatt kényszerült idő előtt félre állni.
A Horvát Rallyn úgy állhatott rajthoz a fiatal francia versenyző, hogy tavaly a legjobb eredményét, egy ötödik helyezést ért el, amit később Kenyában tudott megismételni.
Az idei Rally Világbajnoki szezon harmadik futama is rosszul kezdődött az M-Sport versenyzőjének, aki a nyitó napon egy kertbe esett, miután az esőben felúszott Ford Puma Rally1-es autója.
A három pontnélküli versenyt követően olyan pletykák keltek szárnyra miszerint Fourmaux a Portugál Rallyn már nem is indulhat.
Richard Millener, az M-Sport csapatvezetője szerint főként az aszfaltos versenyeken hibázik versenyzője.
“A statisztikákból egyértelműen kitűnik, hogy az aszfaltos versenyeken hibázik Adrien – mondta az M-Sport csapatfőnöke az Autosport.com oldalnak. – Nagyon ideges volt a Horvát Rallyn, mert úgy történt vele a baleset, hogy nem sietett és előtte egyetlen hibája sem volt.
Szeretnénk együtt kideríteni, hogy miként tudnánk biztonságosabbá tenni vezetését, ha ezt sikerül, mindenki boldogabb lesz. Szeretnénk, ha Portugáliában már sikeresebb versenye lenne.”
Az M-Sport tehát bizalmat szavazott francia felfedezettjének, pedig saját bevallásuk szerint is a levegőben lógott, hogy kispadra kerüljön.
A WRC negyedik, portugál versenyét három hét múlva murvás pályákon rendezik.
Nem jól indult a ladás Zákányi János és Vidécz Zsolt Eger Rallyja a Rally3-ban, miután a Békési Richárd és Tóth Gergely által megnyert nyitó szakaszon telibe kaptak egy lassítót, amivel duplán veszítettek időt.
Zákányi János és Vidécz Zsolt a Rally3-as szezonnyitó Orfű Rallyn rajt-cél győzelmet ünnepelhetettLadájával, azonban hasonlóra egyelőre nincs okuk az Eger Rallyn.
A bajnokság második futamán ugyanis a ladás páros az első szakaszon, a szombati Egerszalók–Eger pályán saját elmondása szerint elmérte a féktávot és neki ment egy lassítónak, amivel eleve 9,9 másodperccel elmaradt a legjobb eredménytől, és ehhez még 10 másodperc büntetés is társul majd a hiba miatt.
A szakaszon Bíró Gergő és Bíró Balázs volt a leggyorsabb, a bajnoki címvédő 1:54,8 perces ideje, azonban egy lassítóban vétett hiba után ők is 10-másodperces büntetést kaptak, így Békési Richárd és Tóth Gergely vezeti a versenyt, és 0,7 másodperccel megelőzve a hondás Guzi János–Somlai Gábor kettőst, míg a harmadik időt Baracsi Zsolt–Sóvágó Ádám kettős érte el BMW-vel, 1,1 másodperc hátránnyal.
Bíróék számára az Orfű Rally zárult túlságosan hamar, miután az első szakaszon kiestek.
Az egri nyitó szakaszt követően már a ladás Krámpek Nándor–Krámpek Viktória, valamint az opeles Zsótér Bertalan–Eigel Attila kettős is kapott 10 másodperces büntetést.
Az Eger Rally nyitó szakaszán hibát vétő versenyzők azonban javíthatnak még, hiszen a vasárnapi két pályát kétszer teljesíti a Rally3 mezőnye.
Ruszó Krisztián és Geró Gábor számára nem a tervek szerint alakult az Eger Rally, miután a szombati egyetlen szakaszon motorhibával értek célba. Az első szakaszon Zsebe Gábor és Mohácsi László volt a leggyorsabb.
Ruszó Krisztián és Geró Gábor tavaly kiválóan szerepelve a Rally2-es bajnokságban a második helyet szerezte meg ifjabb Fogarai Attila és Toloczkó Péter mögött.
Az idei év azonban igen nehezen indul a népszerű ladásnak, miután az Orfű Rallyn négy szakaszt követően a mezőny 33. helyén állva kiállni kényszerültek.
A bajnokság második versenyén, Egerben folytatódott a Ruszó–Geró kettős vesszőfutása, miután már a szombati egyetlen szakaszon, a 4,25 km-es Egerszalók–Eger pályán motorhiba miatt 1:11,6 perc hátránnyal értek célba.
A célba érve Ruszó Krisztián a Rallye Rádiónak elmondta, hogy valószínűleg véget is ért versenyük a hétvégén.
Fotó: Sári Péter #Rallyhearthu
A nyitó szakaszon Zsebe Gábor és Mohácsi László autózta a legjobb időt, az 1:50,3 perces eredmény hatalmas, 138 km/h-ás átlagsebességet jelent.
A második időt a bajnoki címvédő Fogarasi-Toloczkó kettős autózta 3,6 másodperc hátránnyal, míg a harmadik Strider Zoltán és Apkó András lett 4 másodperc lemaradással.
Az első szakasz Ruszóékhoz hasonlóan nem kezdődött probléma mentesen a vadonatúj Ladát csatába állító Janovich Roland–Csáthy Miklós kettősnek sem, akik 10 másodperces büntetéssel kezdték az Eger Rallyt.
Fotó: Sári Péter #Rallyhearthu
Vasárnap két szakaszon hat gyorsasági vár a Rally2 mezőnyére a bajnokság második futamán.
Tegnap ott hagytuk abba a beszélgetést, hogy Bútor Robi elmesélte nem a győzelem volt a legnehezebb. Azt is kiveséztük már, hogy miért volt nehéz a Horvát Rally, de az is érdekelt, hogy mi változott az első kettő, 2004-es és 2006-os vb-futama óta. És persze a nagy kérdés, hogy szurkolhatunk-e még neki a vb-n. Előre lelőjük a poént, úgy tűnik, igen.
Érett versenyzés mutatott be Bútor Robi és Tagai Robi a Horvát Rallyn, amit csak egy érett fejjel gondolkodó páros tud megvalósítani. Robinak ez volt a harmadik világbajnoki futama. A 2004-es Szardínia Rallyn Citroën Saxo S1600-assal indult és 11. lett A6-ban, a 2006-os Wales Rallyn pedig Suzuki Ignis S1600-assal végzett az A6 6. helyén. Az akkori Bútor és a mostani között azonban nem csak másfél évtized a különbség.
„Az akkori eszemmel biztosan gyorsabban mentem volna, de nem tudtam volna hibátlanul végigcsinálni a versenyt. Azokon a vb-futamokon mindig voltak zűrök, nem tudtam ennyire jó itinert írni és nem is jöttek vissza úgy az infók, mint most. Gyengébb itinerrel sokkal többet vállaltunk… Lehet, hogy az akkori Bútor Robi nem is ért volna most célba – nevet a mostani Bútor Robi –, de most nem is úgy mentem ki, hogy nyerni akarok.
Azt láttam, hogy a verseny előtt jól kiszámoltad, hogy a 11. és a 6. hely után most az első jön. De azért ez nem ennyire egyszerű. Akkor a mezőny is erősebb volt. Szardínián iszonyat erős Szuper–1600-os mezőnyben mentünk: Jari-Matti Latvala, Kris Meeke, PG Andersson, Urmo Aava, Kosti Katajamaki, Xevi Pons, Nicolas Bernardi, Conrad Rautenbach… 26-an voltunk.
Ráadásul mind a két vb-futamunkon jobb autóval mentek az ellenfelek. Most fordult elő először, hogy ugyanolyan technikával versenyezhettem.“
Fotó: Makai Gergely // @world
Na itt jött a kérdés, ami talán a legjobban érdekelt Robitól. Ha a mostani Bútor Robi odaállhatott volna a 2004-es Bútor Robi mellé a Szardínia Rally rajtjában, milyen tanácsot adott volna neki?
„A legfontosabb, hogy ez nem ORB-futam, itt nem szabad száz százalékon menni. Menj magadhoz képest 80%-ot mert ha arra ráteszel, akkor ki fogsz esni. Ritkán adatik meg, hogy vb-futamon indulj, és sokkal jobb célba érni, mint a harmadik gyorsasági után az erdőben nézni a versenyt, várni, hogy majd valaki érted jön és lógó orral haza kullogni.“
Ez a nyolcvan százalék azért nem hangzik túl jól, főleg akkor nem, ha valakit fűt a versenyzés vágya és biztos vagyok benne. hogy ez a versenyzés élményéből is elvesz.
„Ez így van. Veled is beszélgettünk erről többször is, hogy azért nem szerettem külföldön menni, mert nem mehettem azt a versenytempót, amit tudok. Azt a tempót, amit itthon a Saxóval mentem, soha sehol nem tudtam megismételni külföldön. Cereden úgy végig tudok menni, szinte fejből, hogy nem sok marad benne. Itt a tíz pályából kettőnél volt meg a rajt utáni első kanyar, a többinél még annyi sem.“
Fotó: Makai Gergely // @world
Robi csak az RC3-at említette az interjú első részében, de a WRC2 Mastersben, ahol a negyven feletti pilóták indulnak is negyedikek lettek volna a Rally4-es Peugeot-val. Vagyis akár még egy világbajnoki dobogóért is versenybe szállhatnának. A kérdés adja magát: lesz-e folytatás a vb-n?
„Azt gondolom lesz.“
Ez az! Ezt a választ vártunk. De hagyjuk beszélni Robit.
„De csak ugyanilyen hobbista jelleggel, mint most.“
Ez nekünk tökéletesen megfelel, nem is kérünk többet, mikor és hová menjünk?
„Hazafelé jövet megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy jövőre az Akropolisz Rallyn rajthoz kéne állni, de ott már egy Rally3-as autóval, a nagy mezőnyben, a juniorok ellen.
Legyen jó kemény verseny, jó kemény ellenfelekkel. Legyen egyenlő feltételünk, ott álljunk mi is az M-Sportnál a sorban, hiszen csak nekik van Rally3-as autójuk és várhatóan egy éven belül másnak sem lesz, tehát mindenki azonos technikával indulhat. Ezt találtam ki egy órával a cél után. Jó lesz, nem?“
A Rally2-es címvédő ifjabb Fogarasi Attila és Toloczkó Péter a szezonnyitó Orfű Rallyn még a második helyen ért célba, azonban Egerben ismét a maximumra törekszik.
Ifjabb Fogarasi Attila és Toloczkó Péter a márciusi Orfű Rallyn úgy állhatott rajthoz, hogy 2021-ben nyerni tudott. A hondás páros az idei versenyen egy szakaszt tudott megnyerni, míg kettőn második időt autózott, így végül Spindler Jenő és Csizmadia Csaba R2-es Peugeot-ja mögött 13,3 másodperc hátránnyal a második helyen zárt.
A fiatal pilóta elismerte, Orfűn volt nála gyorsabb versenyző.
“A szezonnyitó Orfű Rallyn nagyon gyorsak voltak a riválisok – mondta Fogarasi Attila a Rallycafe.hu-nak. – Néhány hibát mi is vétettünk a versenyen, sajnos idén nem sikerült nyernünk.”
A hétvégén már a bajnokság második futamát rendezik Eger környékén, ahol a hondás páros tavaly szintén nyerni tudott és ismét szeretné kihozni magából és az autóból maximumot.
“Szeretnénk úgy befejezni a versenyt Egerben, hogy azt mondhassuk rajtunk nem múlott, kihoztuk a maximumot – tette hozzá Attila. – Hogy ez milyen eredményhez vezet, majd vasárnap este a célban meglátjuk, reméljük stabil teljesítményt nyújtunk.”
Fogarasiék az Orfű Rally után nyolc pont hátránnyal állnak a bajnokság második helyén.
Az Eger Rally szombat este kezdődik az Egerszalók–Eger szuperspeciál szakasszal, majd szombaton a Bátor–Pétervásári elág és a Sirok-Egerbakta szakaszokat kell háromszor teljesíteni.
Az egri pályákat nem ismerő Goller Ákos nem aggódik a helyismeret hiánya miatt, hiszen eddig is hagyatkozhatott tapasztalt navigátorára, Tóth Szabira.
Te most fogsz először menni ezeken a pályákon, mert Szabi azért ismeri őket.
– Igen Szabi, mint „Local Hero” jártasabb a környéken, illetve évek óta elmaradhatatlan futam mindenki számára. Nekem teljesen új lesz, viszont ezt én továbbra sem érzem hátránynak, mert úgy gondolom elég hamar alkalmazkodom az új helyzetekhez és a környezethez, mint ahogy egyébként Orfűn is tettem. Sokszor hangoztattam, itinerből megyek, 2-3 felírásból, így, ha egyszer eljutunk egy külföldi versenyre, ott sem ér váratlanul semmi, csak azért, mert nem a fejből menős vagyok. Szóval a pályák nem ismerete miatt nem aggódom, de azért pár belső videóra rákukkantottam kíváncsiságból.
A belsők alapján szimpatikusak a szakaszok?
– Leginkább a hosszú gyorsra fókuszáltam, azt többször is átpörgettem, így már a nyomvonalával képben leszek. Nyilván élőben picit más. Fel vagyok készülve arra, hogy rengetget kell majd szabályzáson mennünk, ami a mi kocsink végsebességéből adódóan nem túl jó. A Hondák, Ladák a hosszú egyenesekben mennek majd kétszázzal, mi meg kicsit kevesebbel, de ennél nagyobb hátrányunk sosem legyen, valahogy megoldjuk, hogy jól helyezkedjünk.
– Elég előkelő helyen állunk abszolútban, harmadik helyen, hátrébb nem szeretnénk kerülni. Felvázoltam magamban egy „sorrendet”, ki hol fog végezni, aztán meglátjuk mennyire látjuk jól a fejben kialakult képet a valósághoz képest. Mi a saját tempónkat kívánjuk autózni, hellyel közel a „top5” környékén maradni, amit év elején megfogalmaztam, abból nem engedünk. Szem előtt fogjuk tartani a bajnokságot, és nem titok, a lehető legtöbb pontot akarjuk magunkénak tudni az Eger Rali után. Aztán ha kicsit előrébb szaladunk, akkor a következő Kazincbarcika, ami viszont ennek a kocsinak van szinte kitalálva, ott is behúzni, amit lehet. De maradjunk még az Eger Ralinál, ahol reméljük sikerül ismét jó eredményt elérni.
Nagyon érdekes nézői videó került fel a Horvát Rallyról, amelyen az látszik, ahogy Elfyn Evans és Scott Martin a két gyorsasági közti etapon kicserélik az első és a hátsó kereket a Toyota GR Yaris Rally1-en. Bár rutin műveletről van szó, egy csomó érdekes részletet lehet felfedezni.
A művelet a hűtőmaszk eltávolításával kezdődik, majd egyetlen helyen emelik meg úgy a GR Yaris Rally1-et, hogy mind a két jobb oldali kerék a levegőben legyen.
Érdekes megfigyelni, hogy a kerékcsavarok védelmére a felnire helyezett porvédő pont alkalmas arra, hogy a levett kerékcsavarokat tárolják. Evans mindig ebbe teszi a csavarokat, valószínűleg begyakorolt mozdulat, ami egy gyors kerékcserénél jön igazán jól, amikor sietni kell és nincs idő azon gondolkozni, hogy jaj hová is tettem a kerékcsavarokat.
Az is látszik, hogy a szereléshez külön kesztyűt használnak, amivel a kerék belsejére száradt sarat is el lehet távolítani. Ezzel plusz súlytól szabadítható meg a kerék, de ami még fontosabb, egy darabka sár is kiegyensúlyozottlanná teheti a kereket, amitől az ütne.
Evans a kesztyűje mellett a porvédőt is segítségül hívja.
Érdekes, hogy a kerékcsavarokat körbe és nem átlósan húzgálja, viszont ahogyan azt a jogosítvány megszerzése előtti műszaki oktatáson is tanítják, már a földön lévő autón húzza utána a kerékcsavarokat. Nem nyomatékkulccsal, hanem lábbal.
A videó végén még gyorsan megbeszélik a szurkolóval, hogy majdnem olyan gyors volt a kerékcsere, mint a Forma–1-ben, csak itt két emberrel.
Érdemes megfigyelni, hogy mielőtt Evans behúzza a lábát az autóba, egy ronggyal letörli a cipője talpát.
Végül pedig még egy kis Rally1-es hangot is hallhatunk, illetve megfigyelhetjük a Toyota hátsó szárnyát alulról. Itt látszik igazán milyen nagyméretű alkatrészről van szó.
Nem unatkoztak a szurkolók, hiszen a zempléni pályákon Kurtos Robi és Fridrik Gergő rendesen csapatta a Mitsubishit. A srácok ismét kihasználták, hogy nyomás nélkül autózhattak a Boldogkő Ralin.
Mentetek tökön-paszulyon keresztül?
– Igen, és egy kicsit le is estünk a meszesi focipályára, ott elhajlott a kormányösszekötőnk, de egyébként nem volt ez olyan extra dolog tőlünk – mondja Robi nevetve. Mentünk az úton széltében és hosszában is, annyira örültünk, hogy az új programozásnak köszönhetően ismét tökéletesen muzsikált a versenyautó. Oké, itt-ott megugrottak alattunk a lovak, de ott voltunk a célban. Az első gyorson megforogtunk a faluban, úgyhogy onnantól inkább lazábban jöttünk. Egészen a következő gyorsig, ahol a cél után beestünk a szalagkorláton, de egyben maradtunk.
Kicsit úgy tűnt, mintha itiner nélkül mentetek volna.
– Nem, csak megtáltosodtunk…ha mi nem is, a Mitsubishi igen. Tavaly is tetszettek ezek a szakaszok, de most szerintem ebből az irányból sokkal jobb volt. Legalábbis nekem igen, mondanám, hogy jobban kézre és lábra esett, de azért most sem maradtak el a lassítós kalandok. A nézők szerintem sokszor jobban élvezték, mint mi belülről a necces helyzeteket, viszont hálásak vagyunk, hogy épségben és a szervizcsapat tehermentesítésével sikerült abszolválnunk a boldogkői futamot. A szerencse végig mellettünk állt, mert egy-két helyen úgy éreztem, mintha kihúzták volna alólunk a talajt.
– Kinek másnak, ha nincs ellenfél, akkor legalább élvezzük már a hétvégét a szurkolókkal együtt. Mi kihoztuk belőle a legtöbbet, és hát ugye megérte…mert ismét elsők lettünk a Production Cup-ban – viccelődik Robi. Nagyon úgy néz ki, hogy idén esélyesek vagyunk a dobogó legfelső fokára, egyedüli indulóként a csoportban. Azért abszolútban is voltak szuper részeredményeink a többi erős autóhoz képest. Érdekes, nehéz és kalandos verseny van mögöttünk, mégis jó szájízzel távoztunk.
Melyik dátum van bevésve a ti naptáratokba következő futamnak?
– Valószínű a Dunakanyar nekünk kimarad, és majd csak a Mecsekben találkozunk újra. Addig dolgozgatunk… és kijavítjuk a kalandozások nyomait, el fog telni hamar az idő, ettől nem félünk, unatkozni sosem szoktunk hálistennek.
Az utolsó napra tartogatták az energiát Kovács Miklósék a Tunisia Desert Challenge-en, de győzelem helyett végül a kilencedik helyen fejezték be a versenyt.
Két nap homokvihar után már alig várták, hogy versenyezhessenek Kovács Miklósék a tunéziai sivatagban. A verseny utolsó napján azonban alig több mint 100 kilométerrel a cél előtt torpant meg az addig remekül teljesítő Shark névre keresztelt kamion, így 40 órás büntetést kaptak, amivel visszaestek a kilencedik helyre.
Pedig az tolsó versenynapon arra számított a Kovács – Czeglédi – Ács trió, hogy a Straw Wars forgatási helyszínei körül kijelölt pályán könnyedén megőrzik az 1 óra 13 perces előnyüket.
„Watto üzletében sikerült beszereznünk a hiperhajtóművet, így izgatottan várjuk az utolsó menetet” – mondta reggel a navigátor Czeglédi Péter.
foto: Qualisport Racing
Az elején minden jól ment, a 255 kilométerre rövidített szakasz 124. kilométerénél még vezettek, de a következő ellenőrzőpontig már nem jutottak el. Elfolyt az olaj a kormányműből, amelyet újratöltöttek, de további két újratöltéssel is csak féltávig jutottak. A kamionban található 20 liter olajat elhasználták, nem maradt több, így meghozták a végső döntést: ahogyan lehet, eljutnak a finisig, hogy – természetesen időbüntetéssel – teljesített legyen a szakasz.
„Az egyik szemem sír, a másik nevet” – kezdte az értékelést a célban a pilóta, Kovács Miklós. „Sír azért, mert egy meglepően kemény távon harcoltunk végig az élmezőnyben és tényleg karnyújtásnyira voltunk a győzelemtől. Amikor kiderült, hogy szivárog az olaj a kormányműből, még abban reménykedtünk, hogy végig tudjuk csinálni. Sajnos hamar bebizonyosodott, hogy a nálunk lévő, egyébként bőséges olajmennyiség nem lesz elég. Akkor azt találtuk ki, hogy elküzdjük magunkat a célig, mert ugye hasonló bárkivel megtörténhet, ami akár a mi javunkra is billenthette volna a mérleget. Nem így lett, ez van, el kellett fogadnunk a helyzetet. Gratulálok Igor Bouwens barátunknak és csapatának, akikkel nagyot küzdöttünk ezúttal is. Míg a 2020-as Africa Eco Race-en mi nyertünk és nekik volt technikai problémájuk, addig most fordítva történt. Semmi kétség egyébként, hogy megérdemelték ezt a sikert. A végkifejlet ellenére elmondhatjuk, hogy ezen a tunéziai futamon elértük, amiért jöttünk. Ez volt az indulás előtt néhány nappal elkészült új kamionunk első éles próbája, gyakorlatilag a műhelyből egyenesen ide jöttünk a sivatagba, azzal a céllal, hogy finomhangoljuk a Sharkot, lássuk a benne rejlő lehetőségeket és megpróbáljuk felszínre hozni a gyermekbetegségeket. A beállítások tekintetében óriásit léptünk előre az utóbbi napokban, számos olyan problémát tártunk fel és orvosoltunk, mint amilyen a mai volt, s megkaptuk a választ a legfontosabb kérdésre is. Immáron biztosak lehetünk abban, hogy olyan gyors és versenyképes kamionunk van, amilyen még soha korábban. Nagyon sok elismerő szót kaptunk a versenytársaktól, szakmabeliektől az utóbbi napokban a Sharkkal kapcsolatban, ez pedig motivál mindannyiunkat. Büszke vagyok a csapat összes tagjára, akik szívüket-lelküket beletették ebbe a kamionba és nagyon sokat dolgoztak ezen a versenyen is” – fogalmazott Kovács.
Az autós kategóriában sem volt szerencséjük honfitársainknak. Már a verseny elején gondjaik voltak, így Varga Imre és Toma József a 27., Lónyai Pál és Somfai Mátyás a 28. helyen ért célba. A kategóriát Simon Vitse és Frederic Lefebvre nyerte MD Rally típusú autójukkal.
A motorosoknál Yamaha siker született, Alessandro Botturi több mint 10 perces előnnyel lett első a KTM-mel versenyző Mathieu Doveze előtt. Ők ketten kiemelkedtek a kategóriából, a harmadik Neels Theric már 55 percre volt a győztestől.
Az SSV mezőnyben Fernando Alvarez és Xavier Panseri meggyőző, 1 óra 32 perces előnnyel ért célba.
Bútor Robi és Tagai Robi történelmet írtak a Horvát Rallyn, ezt kár is tagadni. Egy szinte belépőszintű Rally4-es autóval nekivágtak a vb-futamnak, szurkolók százait, ha nem ezreit csábították ki magukkal és megint egy olyan igazi, felhőtlen ünnepnapot teremtettek, amire már nagyon nagy szüksége volt a magyar rally családnak. Pár nappal a verseny után Bútor Robival beszélgettünk.
Fél órával a hívásom után jelentkezett Robi, hogy „most tudunk beszélni, mert aztán rohanok“. Lehet, hogy ez volt a terve, ha tényleg rohannia kellett, akkor biztos elkésett, de ezt látszólag egyáltalán nem bánta, ahogy a szurkolókra, úgy a médiára is mindig szívesen szán időt.
„Célba érni és az is okozta a nagyobb izgalmat – válaszolta Robi arra a kérdésre, hogy a Horvát Rallyn nyerni vagy célba érni volt-e nehezebb. – Nem is álmodtunk a győzelemről. Egy ötödik hellyel már teljesen kiegyeztünk volna.“
Azonban már a shakedownon látszott, hogy Bútorék viszik a prímet, a versenyen pedig azt a gyorsasági szakaszt leszámítva, ahol utolérték az előttük rajtolót, mindet megnyerték, vagyis könnyedén győztek. De vajon mennyire volt erős a mezőny?
Fotó: Makai Gergely // @world
„A shakedownon látszott, hogy hárman lehetünk versenyben a győzelemért, az osztrák Alfred Kramer junior és az olasz Marco Oldani. Utóbbi az első gyorson kiesett, így ketten maradtunk. Nem voltak nagyágyúk a mezőnyben, de azért 12-en voltunk, ami soknak számít. A junior vb mezőnye idén már Rally3-as autókkal versenyez, ha ők itt lettek volna, azért sokkal nehezebb dolgunk lett volna.
Nagyon jó volt megnyerni a kategóriát, de én azt sokkal nagyobb dolognak tartom, hogy (Tagai) Robival és az egész csapattal végig csináltunk egy háromszáz kilométeres, nagyon nehéz világbajnoki futamot úgy, hogy egyetlen egy hibát sem követett el senki.
Egyszer volt egy pici túlcsúszásunk egy balos visszafordítóban, de húztam egy kéziféket és mentünk tovább.
Hibátlan versenyzéssel lettünk abszolút 29.-ek, sok négykerekest is megelőztünk és egyébként RC3-ban (a négykerék-hajtású Rally3-as mezőnyben) is negyedikek lettünk volna.
Nem gondolom, hogy én vagyok a világ legjobb pilótája – ők előttünk rajtoltak –, de nagyon boldog vagyok attól, hogy 47 évesen hibátlanul megcsináltuk ezt a versenyt, hogy mindenki maximálisan végezte a dolgát és hogy egy száz százalékig magyar csapattal tudtuk ezt megtenni.Az autó, a TRT-csapat szenzációs munkájának köszönhetően egy apró hiba nélkül teljesítette az 1650 km össztávot, ami szintén szenzációs dolog egy vb-futamon!
„Észjáték volt. Utólag megnéztem a WRC2-eseket és a WRC3-asokat is, rajtuk is az látszott, hogy nagyon megfontoltan kellett menni, ha egy kicsit is kockáztattál, akkorát estél, mint az ólajtó.
Szárazon is nagyon csúszik a horvát aszfalt, mert mészkő darálékból van, annyira sima a felülete, hogy nem tapadnak rajta a slickek. Erre esett az eső és rengeteg volt a sárkihordás. Az első 20–25 autóig kezelhető volt a pálya, utána viszont borzasztó körülmények uralkodtak, szinte végig sáron mentünk. Aztán jött a köd, főleg az 1-es és a 2-es pályán, meg utána Platakon… A látótávolság ötven méter volt. Olyan szinten vissza kellett venni a tempóból, hogy nem néztem volna meg magamat kívülről.“
Bizonyos tekintetben szerencséje volt ezzel Bútornak, mert az ilyen lehetetlen, vizes, taknyos pályán ő mindig elemében van. Talán sokan emlékeznek rá, amikor a Citroën C2 S1600-assal a szakadó esőben abszolút időt futott Robi, de ugyanazt tette Pécsváradon a Mitsubishivel is.
„Igazából élveztem, közelebb áll hozzám, amikor ennyire összetett vezetéstechnikai feladatot kell megoldani: hogyan gyorsítasz ki, ne menj le a padkára, ne kapj defektet, hogyan veszel féktávot a sárban. (Tagai) Robi hihetetlenül jól navigált, nem mondom, hogy mindent elhittem, amit mondott, mert kettő tréningből mentünk, azt sem tudtam, hol vagyunk a pályán és volt úgy, hogy a nyolcvan méter egyenesben nem láttam, hol kezdődik a kanyar.
Fotó: Makai Gergely // @world
Nem akartam semmilyen kockázatot vállalni. Ha három hellyel előrébb végzünk, akkor sincs semmi, viszont nekünk nincs több vb-futamunk az idén, nem bizonyíthatunk a következőn. Ezért mindenképpen célba akartunk érni.
Nagyon fontos volt a gumiválasztás. Végig esőgumin mentünk, mert sokkal jobban tapadtak a sáron, és mivel alapvetően nem tapadós a horvát aszfalt, még a szárazon sem mentek tönkre. Ha hiszed, ha nem, a hátsó gumikkal 265 gyorsasági kilométert mentünk. Én sem gondoltam volna, hogy valaha 80 kilométernél többet fogok menni egy versenygumival, de ennyire extrémek voltak a körülmények.
Egyszer vittünk magunkkal két slicket, felraktuk előre, de ott be is bizonyosodott, hogy az esőgumi a jó választás. Tíz gumival csináltuk végig az egész versenyt.“
Érett versenyzés volt, nem is kérdéses, és még millió kérdésem volt, Bútor Robi mindet megválaszolta, amiket a holnap megjelenő második részben olvashattok, amiben azt is elárulja, lesz-e folytatása a vb-szereplésnek.
