back to top
2024. november 25. 08:45
Kezdőlap Blog Oldal 132

Ritkán emlegetett, kétes értékű rekordot állított be a McLaren Verstappen és Norris ütközése után

0

Több mint egy évtizede nem volt olyan erős az F1-ben a McLaren, mint idén, mégis egy rendkívül frusztráló sikertelenségi rekord mellé írhatjuk fel a nevüket az Osztrák Nagydíj után. Statisztikai érdekességek a hétvégi futamról.

Nyert már ugyan a McLaren idén futamot is Miamiban, azóta viszont sorozatban öt második helyet szállított Lando Norris és Oscar Piastri a csapatnak. Talán különös, de a zsinórban elért második helyek jóval ritkábbak, mint a zsinórban szerzett győzelmek – legutóbb a 2019-es szezon első öt futamán történt meg ilyen, azokon mind a Mercedes lett a második. Akkor viszont a győzelmeket egyaránt begyűjtötte mellé a csapat.

Olyan viszont, hogy egy istálló egymást követő futamokon öt második helyet szállítson, de eközben egyiket se nyerje meg, csak egyetlen egyszer történt meg korábban az F1-ben: az 1965-ös Belga Nagydíj és Német Nagydíj között Jackie Stewart és Graham Hill végeztek ötször másodikként a BRM-mel úgy, hogy közben a futamok mindegyikét Jim Clark nyerte meg a Lotusnak.

Persze az elmúlt évtized eredménytelenségének fényében nincs ok a panaszra a McLarennél: az előző hét futam egyik dobogójáról sem hiányoztak, ilyen hosszú sorozatuk pedig legutóbb 2011 és 2012 fordulóján volt.

Piastri dühből vadászta le a riválisait

A szezon első tíz nagydíjhétvégéje után már csak a McLaren mondhatta el magáról, hogy minden versenyen két autóval célba ért, Norris pedig azt, hogy egyedüliként minden futamon pontot szerzett – a brit spielbergi kiesésével viszont mindkét sorozat véget ért.

Négy év alatt öt osztrák pole

Max Verstappen elit klubhoz csatlakozott azáltal, hogy egymást követő ötödik alkalommal szerzett pole-t a spielbergi futamra. Rajta kívül csak három versenyző van, akinek összejött egy legalább ilyen hosszú sorozat. Ayrton Senna hét éven át legyőzhetetlen volt az imolai időmérőkön 1985 és 1991 között, Lewis Hamiltonnak egy hatos sorozata van Melbourne-ből 2014 és 2019 között, Michael Schumacher pedig zsinórban öt pole-t gyűjtött Szuzukában (1998-2002) és Barcelonában (2000-2004) is. Verstappennél gyorsabban viszont egész biztosan senki nem jutott el idáig, hiszen a holland négy év alatt ért el öt rajtelsőséget a pályán, köszönhetően annak, hogy 2021-ben a járvány miatt két nagydíjhétvégét is lebonyolítottak ott, az egyiket Stájer Nagydíj néven.

De nem csak Verstappennek megy különösen jól Ausztriában. A Haas Nico Hülkenberg 6. és Kevin Magnussen 8. helyével két éve nem látott erős eredményt ért el – legutóbb 2022-ben ugyanezen a pályán pontosan ugyanilyen eredményekkel végzett a csapat. Az amerikaiaknak valamiért fekszik Spielberg, fennállásuk legjobb hétvégéjét is itt jegyezték 2018-ban egy 4. és 5. hellyel.

Hülkenberg ráadásul öt év óta a legjobb F1-es eredményét érte el a hétvégén, bár ez is csupán egy hatodik helyet jelentett. Legutóbb a 2019-es Olasz Nagydíjon még a Renault-val lett ötödik, de a hosszú várakozásra mentségéül szolgál, hogy azóta három szezont szinte teljesen kihagyott – 2020 és 2022 között csak négy futamon rajtolt el.

Súlyosabb hátránnyal kell sújtani a Red Bullt, hogy másnak is legyen esélye, véli Russell

Két nagy esély Hamilton előtt

Bár talán furcsa arról beszélni, mi történne Lewis Hamilton győzelme esetén, hiszen immár harmadik éve nem tesz ilyesmit, ám a Mercedes feljavuló formája és friss futamgyőzelme fényében nem csupán elméleti az esélye, hogy a hétszeres világbajnok újabb jelentős rekordlistának álljon az élére az elkövetkező két nagydíj valamelyikén, Silverstone-ban vagy a Hungaroringen. Senkinek nem sikerült még az F1-ben egyazon pályán kilencszer nyerni, Hamilton azonban az említett kettőn, továbbá Michael Schumacher Magny-Cours-ban eljutott nyolcig. Ha a britnek hazai pályán vagy a Magyar Nagydíjon összejönne a siker, egyedül állhatna a rekordlista élén.

Észtországba utazik az ERC mezőnye, két magyar párossal

0

Az Európa-bajnokság negyedik futamát a hét végén rendezik meg Észtországban, az ERC1-ben két pilóta holtversenyben áll az élen.

Legutóbb nyolc éve, 2016-ben rendeztek Európa-bajnoki futamot Észtországban, miután a verseny az elmúlt években a WRC programjában szerepelt. A versenyt Tartu és Otepää között rendezik meg, az ország délkeleti, Lettországhoz közelebb eső részén.

A július 5–7-én esedékes verseny a sorozat állása miatt is izgalmasnak ígérkezik, három futam után ugyanis az ERC1-ben Mathieu Franceschi (Skoda Fabia RS Rally2) és a címvédő Hayden Paddon (Hyundai i20 N Rally2) ugyanannyi megszerzett ponttal (56–56), holtversenyben áll az élen.

A legutóbbi Skandináv Rallyn a címvédés nehézségeivel küzdő Paddon megszerezte az első dobogós helyét, egy negyedik és egy hatodik hely után harmadikként ért célba, és ezen a hétvégén sem adná alább. Pláne, hogy neki van valamennyi tapasztalata Észtországból.

„2018-ban és 2022-ben is teljesítettem néhány szakaszt, így legalább van némi tapasztalatunk ott, szóval jónak kell lennie, versenyképesnek kell lennünk” – mondta a BRC Racing Team versenyzője az ERC holnapjának.

Ahogyan arról beszámoltunk, az Észt Rallyn nem indul Csomós Miklós és Nagy Attila, akik még a jövő heti Székesfehérvár Rallyt is kihagyják. A verseny 14 szakaszának teljesítésére 51 páros jelentkezett, köztük Herczig Patrik és Varga Kristóf, valamint Bertalan Márton és Paizs Róbert egyaránt Rally4-es Peugeot-val, az ERC Junior és ERC4-es mezőnyben indulva.

Latvala biztosan nem vezet Rally1-es autót a Finn Rallyn

0

A Toyota főnöke továbbra is elindulna a hazai WRC-futamán, de legfeljebb Rally2-es autóval teheti ezt meg.

A Toyota Gazzo Racing csapatvezetője, Jari-Matti Latvala tavaly visszaült az autóba, és rajthoz állt a Finn Rallyn, mi több, az ötödik helyen ért célba. Az idén is beszélt arról, hogy szívesen indulna a hazai WRC-futamán, ami még megtörténhet, de biztosan nem Rally1-es autó volánjánál.

„Sajnos nem vezetek Rally1-es autót – nyilatkozta a Rallit.fi-nek Jari-Matti Latvala, akit arról is megkérdeztek, mi a helyzet a Rally2-es kocsival. – Jövő héten kiderül, merre tartunk. Sorsdöntő idők ezek.”

A Toyota Rally2-es autója az idén csatlakozott a WRC mezőnyéhez, Latvala tavaly ősszel vezette már az autót, amikor még fejlesztés alatt állt – mi több, nyert is vele Japánban. A csapatfönök elmondta, nagyon zsúfolt a Toyota nyara, ez teszi egyáltalán lehetővé, hogy egyáltalán szóba jöhessen az ő versenyzése – ha minden mozaikdarab a helyére kerül.

A Finn Rally idei útvonalában szerepel a teljesen új Saarikas gyorsasági szakasz, valamint a hét év után teljes hosszával visszatérő legendás Ouninpohja szakasz is. A versenyt augusztus 1–4-én rendezik meg, de a versenyaptárban előbb még a Lett Rally következik július 18–21-én.

2026-ban kiszállhat a Hyundai a WRC-ből

0

A Hyundai Motorsport 2026-tól indul a hosszútávú világbajnokságon, abban a szezonban amely a jelenlegi Rally1-es szabályok utolsó éve lesz a rali-világbajnokságban.

A hírek szerint a koreai autómárka jelenleg egy LMDh hibrid prototípust fejleszt az IMSA SportsCar Championship GTP kategóriához, de a legfontosabb, hogy a Hyundai szeretne csatlakozni a WEC Hypercar mezőnyéhez, és az elkövetkező három évben a LeMans 24 órás versenyen is indulni szándékoznak. Ehhez a pletykák szerint már megkezdték a fejlesztést Németországban, a karosszéria építésében pedig az ORECA a partnerük, amely az Alpine és az Acura számára is épít autót.

„Időben lesz bejelentés az illetékes személy részéről – mondta Cyril Abiteboul, majd a WRC-re is kitért. – Az első dolog, amit be fogunk jelenteni, de ezt a megfelelő módon akarjuk megtenni, az a WRC-s tervünk.”

Fotó: Hyundai Motorsport

A kérdés az, hogy a WEC és az IMSA program mellett lesz e elég erőforrása a gyár motorsport részlegének, hogy fenntartsák a WRC programot. Ugyanakkor épp a Hyundai volt a leghangosabb, amikor az FIA és a Motorsport Világtanács mégis úgy határozott, hogy a jelenlegi Rally1 szabályok maradnak érvényben 2026 végéig.

„Folytatjuk az idei és jövő évi tervünk végrehajtását, és a hosszabb távú, 2027-ig tartó munkára összpontosítunk. Nagyon szeretnénk megérteni a sportág irányát üzleti és technológiai szempontból, hogy lássuk, hogyan néz ki ez számunkra. Természetesen nem tagadnám, hogy miután ebbe az irányba tereltük a sportágat, furcsán nézne ki, ha nem tartanánk fenn a sportág iránti elkötelezettségünket” – mondta ezzel kapcsolatban Cyrill Abiteboul.

Amennyiben a Hyundai mégsem folytatná a 2014 óta tartó WRC programját, az remek lehetőség lenne egy új gyártónak, hiszen a Toyota és a Ford mellett könnyebben érhetnek el marketingszempontból fontos eredményeket, mint ha maradna a mára már rengeteg tapasztalatot felhalmozó Hyundai.

Abiteboul
Fotó: Hyundai Motorsport

Mi lesz a Lengyel Rallyval az újabb botrányok után?

0

A szenvedély és a ragyogó szakaszok miatt hiányozna a pilótáknak a Lengyel Rally, de a sorozatos biztonsági hiányosságok miatt kérdéses a jövője a WRC versenynaptárában.

Egyrészt remekül sikerült a Lengyel Rally, hiszen elképesztő tömeg nézte végig a versenyt a helyszínen, a Sébastian Ogier balesete miatt beugró Kalle Rovanperä győzelme és az ötödik helyen végző Martin Sesks parádés bemutatkozása is emlékezetesség teszi a versenyt. Másrészt sok minden pocsékul alakult – már megint.

Már a shakedown szakaszt félbe kellett szakítani haminc perc után, a harmadik és a hetedik szakaszt pedig törölték, és még a kilencedik szakaszon is volt némi probléma, természetesen a rossz helyen álló szurkolók miatt. A Lengyel Rally 2017 után pont az ilyen események miatt került ki a WRC versenyaptárából, csak az idén került vissza oda, de mint láttuk, semmi sem változott.

A promóter szerint egy százaléknyi renitens rontotta el a kilencvenkilenc százaléknyi szabálykövető néző szórakozását, de a felvételeket elnézve azért jóval többen tettek a szabályokra, mint a nézők egy százaléka. A jövő így több mint kérdéses, de a pilótáknak ezzel együtt hiányozna a Lengyel Rally.

„Ha megnézzük, mennyien voltak kint, milyen lelkesedést és bátorítást kaptunk tőlük, akkor nem kérdés, hogy ezt szeretnénk látni minden WRC-futamon – nyilatkozta a helyzetről Thierry Neuville. – Természetesen vannak más szempontok, mint például a biztonság, de a promóter megmutatta, hogy képes a megfelelő lépésekre. Vasárnap már egyetlen szakaszt sem kellett törölni, minden a jó irányba mozdult.”

Thierry Neuville
foto: Jaanus Ree / Red Bull Content Pool

Neuville ráadásul azzal együtt hiányolná a versenyt, hogy nem kifejezetten fekszik neki.

„Szép verseny volt, gyönyörű helyen, látványos utakkal. Nem éppen olyan, amilyet én szeretek, de ez a verseny megérdemli, hogy legalább minden második évben helyet kapjon a naptárban.”

Fotó: Toyota Gazoo Racing

„Ez egy nagyon jó verseny, kiváló szakaszokkal – tette hozzá Elfyn Evans. – Egyértelmű, hogy a nézők elhelyezésén még van mit javítani, de én szívesebben jövök olyan helyre, ahol igazán akarják a rallyt és szenvedélyesen szeretik. Dolgozni kell az oktatáson és az ellenőrzésen, és akkor ragyogó versenyt kapunk. Minden hozzávaló megvan egy igazán jó rallyhoz!”

A Lengyel Rally a tervek szerint jövőre az ERC versenynaptárában szerepel, és sok mindennek kell változnia, hogy két év múlva visszakerüljön a WRC-be – ha egyáltalán kap még egy esélyt a promóter.

Senna–Prost, Hamilton–Rosberg: újabb viharos rivalizálást indít el Verstappen és Norris ütközése?

0

Az idén látott trendek alapján könnyen lehet, hogy Max Verstappen és Lando Norris ausztriai ütközése csak a kezdete volt egy hosszabb rivalizálásnak, amely akár a következő másfél évben el is mérgesedhet. Megnéztük, hogy mik voltak a korábbi viharos párharcok hasonló „gyújtópontjai”.

Sokan úgy vélik, csak idő kérdése volt, hogy Max Verstappen és Lando Norris mikor találkozik túlságosan is közelről a pályán. Az Osztrák Nagydíj hajrájában a brit pilóta már körökön át üldözte a címvédőt, többször is próbálkozott előzéssel, de nem járt sikerrel. Mígnem a 64. körben újabb kísérletet tett a 3-as kanyarnál, azonban a két hátsó kerék összeért, és mindketten defektet kaptak. A Red Bull versenyzője végül egy kerékcsere után az ötödik helyen fejezte be a futamot, ellenfele viszont kiesett.

Katasztrofálisan zárult Verstappen és Norris újabb csatája, Russell ölébe hullott az ausztriai győzelem

A sportfelügyelők Verstappent látták hibásnak, és bár ez egyáltalán nem befolyásolta a verseny végeredményét, de tény, hogy megbüntették a holland pilótát. Bár Norris is tehetett volna az ütközés elkerüléséért, és az előző körökben neki is voltak veszélyes manőverei, de ő is egyértelműen vetélytársát kiáltotta ki az eset felelősének.

Verstappen védelmében: Norris is tehetett az ausztriai ütközésről

Olyannyira, hogy egy riporteri kérdésre válaszolva kijelentette, hogy ha Verstappen nem látja be a hibáját, akkor elveszíti Norris vele szembeni tiszteletét. Ezek mindenképpen súlyos szavak, hiszen eddig köztudottan baráti viszonyt ápoltak, amely így most veszélybe került. Ráadásul könnyen lehet, hogy a közeljövőben még elég sokszor fognak találkozni a pályán a győzelemért, ami szintén nem fog jót tenni a kapcsolatuknak.

A mostani erőviszonyok alapján ugyanis a McLaren minimum utolérte, de többek szerint meg is előzte a Red Bullt. Bár idén nagy fordulat kellene ahhoz, hogy komoly csata alakuljon ki a bajnoki címért, de jövőre nyilvánvalóan mindenki tiszta lappal indul, és akkor Norris érdemi eséllyel hívhatja ki Verstappent. Ha pedig ez így lesz, akkor egyáltalán nem kizárt, hogy el fog mérgesedni a rivalizálás, már ha ez idén nem történik meg.

Persze ez nem újdonság, hiszen a Forma–1-ben már számos alkalommal előfordult, hogy a bajnoki harc miatt nagyon megromlott két olyan versenyző viszonya, akik korábban adott esetben szintén barátságot ápoltak egymással. Hogy ez is ilyen lesz-e, arra majd az idő választ ad, mindenesetre az alábbiakban összegyűjtöttük az elmérgesedett rivalizálások „gyújtópontjait”.

Verstappen nem mond igazat az ütközésről – évekkel ezelőtt kellett volna szigorúbban bánni vele?

 

Persze a lista véletlenül sem tekintendő teljes körűnek. Ugyan az F1 első három évtizedében is voltak legendás párharcok, de az akkori biztonsági viszonyok mellett a versenyzők nem engedhették meg maguknak, hogy folyamatosan az ütközést kockáztassák, ezért nem is mérgesedhetett el annyira. Hasonló okokból maradt ki a felsorolásból Michael Schumacher és Mika Häkkinen küzdelme, hiszen esetükben egy kifejezetten tiszteletteljes rivalizálásról volt szó.

Emellett olyanok sem kerültek be, amelyek csupán egy-két versenyig tartottak, mint például Schumacher és Jacques Villeneuve 1997-es párharca, akik abban az évben egyszer sem álltak együtt a dobogón, és csak az utolsó két fordulóban volt valódi konfliktus közöttük. Utóbbi édesapja, Gilles Villeneuve ellenségeskedése Didier Pironival sokkal szomorúbb okokból tartott rövid ideig, hiszen két héttel az azt kiváltó futam után a kanadai versenyző életét vesztette. Emellett az is kritérium volt, hogy a felek legalább egyszer összecsapjanak a világbajnoki címért (amelyet olykor mindketten elbuktak).

Alan Jones és Carlos Reutemann

A Williams úgy vágott neki az 1981-es szezonnak, hogy a címvédő Alan Jones az első számú pilótájuk, míg Carlos Reutemann-nak szerződés szerint támogatnia kellett volna őt. Ez azonban már a második versenyen, a Brazil Nagydíjon megbukott: a páros hamar elfoglalta az első két pozíciót, az élen haladó argentin versenyzőnek pedig a bokszutcai tábla segítségével jelezték, hogy engedje előre csapattársát. Utóbbi türelmesen várt, ám a leintés pillanatában még mindig a második helyen haladt.

Jones annyira felhúzta magát, hogy a dobogós ceremónián sem volt hajlandó részt venni, és Reutemann-nak sem volt kedve ünnepelni. Később elmondta, hogy mind a táblával, mind a szerződés tartalmával tisztában volt, ám úgy érezte, hogy ha ezt most megteszi, akkor a pálya közepén le kellene parkolnia az autót, és visszamenni az argentínai farmjára, mivel „többé már nem autóversenyző”.

Embed from Getty Images

Innentől kezdve Jones tudta, hogy csak magára számíthat, de a bajnoki küzdelem őt őrölte fel hamarabb. Reutemann viszont úgy vágott neki a szezonzáró Las Vegas-i Nagydíjnak, hogy Nelson Piquet előtt 1 ponttal vezette a tabellát. Végül azonban a Brabham versenyzője ért fel a csúcsra, miután az ausztrál pilóta nem volt hajlandó segíteni csapattársának, hanem magabiztosan megnyerte a viadalt.

Vesztegetés is szerepet játszott Piquet első vb-címében, és lehet, ez volt Ecclestone kisebbik bűne

A bajnoki vereség mellett az ellenségeskedés azzal is járt, hogy Jones elhagyta az F1-et (egy évvel később aztán visszatért), Reutemann pedig az 1982-es idény második futama után akasztotta szögre a bukósisakot. Az argentin pilóta ekkoriban felajánlotta a békejobbot, de ellenfele nem kért belőle. „A kib*szott álmodban, haver” – válaszolta Jones.

Nelson Piquet és Nigel Mansell

„Minden adottsága megvan ahhoz, hogy nagyszerű ember legyen, csak éppen nem akar az lenni” – foglalta össze Piquet személyiségét Nigel Mansell. „Mansell veszekedős, bunkó és nagyon csúnya felesége van – mérte az övön aluli ütést korábbi csapattársára a brazil pilóta a Playboy-nak adott interjújában.

A két világbajnok között kevesebb mint egy év van életkort tekintve, mégis, amikor csapattársak lettek, teljesen más szakaszában jártak a karrierjüknek. Piquet már kétszeres világbajnokként igazolt 1986-ban a Williamshez, ahol Mansell már egy éve próbált bizonyítani, miután a Lotusnál nem tartottak igényt a további szolgálataira.

Az idény borzalmasan kezdődött a Williams számára, hiszen Frank Williams csapatfőnök egy közúti balesetben nyaktól lefelé lebénult, és hátralévő életére kerekesszékbe került. A pályán viszont nem teljesítettek rosszul: a riói szezonnyitót Piquet nyerte, később viszont Mansell aratott győzelmeket, és a Brit Nagydíj előtt sokkal jobban állt csapattársánál.

Embed from Getty Images

Brands Hatch-ben aztán legendás párharcot vívtak, és itt kezdődött a már kívülről is látható konfliktus, a brazil versenyző ugyanis sérelmezte, hogy csapattársa egyszerűen rázárta az ajtót, és így nyerte meg a futamot. Az akkor kétszeres világbajnok Monzában vágott vissza, amikor a Curva Grandéban külső íven előzte meg Mansellt. A dobogón érthető módon egyik verseny után sem volt nagy a barátság.

A nagy rivalizálásnak aztán az lett a vége, hogy Alain Prost mindkettőjük elől elorozta a bajnoki címet. Egy évvel később aztán a Williamsnek már tényleg nem volt ellenfele, és a csapattársak immáron harmadik fél nélkül csaphattak össze. A párharc Mansell szuzukai sérülésével dőlt el Piquet javára, de utóbbi volt az, akinek elege lett, és év végén otthagyta a grove-i istállót.

Ayrton Senna és Alain Prost

Ha Forma–1 és rivalizálás, akkor a legtöbbeknek talán még ma, bő 30 év után is Ayrton Senna és Prost jut az eszébe. A csúcspontot az 1989-es és az 1990-es Japán Nagydíj jelentette, amikor egyaránt ütköztek, és mindkét alkalommal ekkor dőlt el a világbajnoki cím. Előbbi évben a francia, utóbbiban a brazil versenyző járt sikerrel, bár sokak szerint mindkét alkalommal a győztes fél volt a ludas.

33 éve történt: Sennától elcsalták a vb-címet, majd még őt tiltották ki az F1-ből

Ekkorra azonban már régóta ellenségeskedtek egymással. 1988-ban még annak ellenére is balhé nélkül zajlott le az idény, hogy a legelejétől egyértelmű volt, hogy rajtuk kívül senki nem fog beleszólni a végső győzelem kérdésébe. Igaz, Senna egyszer már abban az évben magára haragította Prostot, amikor a Portugál Nagydíjon kis híján a falhoz passzírozta csapattársát a célegyenesben.

A pokol azonban csak a következő idény elején, Imolában szabadult el. Gerhard Berger horrorisztikus balesete után újraindították a versenyt, Senna pedig megelőzte Prostot a Tosában. Utóbbi ezt nagyon rossz néven vette, ugyanis a csapaton belüli megállapodás szerint ott már nem csatázhattak volna. A címvédő viszont azzal érvelt, hogy már korábban végrehajtotta a manővert, vagyis nem lehet azt állítani, hogy megszegte az egyezséget.

A bosszú napja: Prost meg akarta ütni, de undorodott a védhetetlent húzó Sennától

Innentől kezdve nem voltak beszélő viszonyban egymással a felek, és Prost 1989 végén el is menekült a Ferrarihoz. A következő idényben persze még szó sem lehetett békülésről, hiszen ismét ők harcoltak a vb-címért, később viszont már enyhült a viszony. Az 1993-as adelaide-i futamon, Prost utolsó versenyén Senna emlékezetes módon felhúzta őt maga mellé a dobogó tetejére, az 1994-es tragikus imolai hétvégén pedig már „kedves barátjaként” hivatkozott rá.

Michael Schumacher és Damon Hill

Schumacher és Damon Hill kapcsán a legtöbbeknek az 1994-es Ausztrál Nagydíj jut eszébe, és tény, hogy a botrányos szezonzáró előtt nem ütköztek, csak utána volt még csattanásuk. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne kerültek volna konfliktusba egymással már az adelaide-i események előtt. Sőt, enélkül minden bizonnyal az sem történt volna meg.

A Benetton pilótája a Brit Nagydíj előtt már 37 ponttal vezetett riválisa előtt, de a felvezető kör során belement egy felesleges manőverbe, ugyanis megelőzte a pole pozícióból rajtoló Hillt. Persze aztán visszaengedte maga elé, de miután Martin Brundle motorhibája miatt újabb formációs körre volt szükség, még egyszer eljátszotta ugyanezt.

Schumacher hibázott, de az igazi botrány az lett volna, ha nem ő lesz a világbajnok 1994-ben

A Williams pilótája persze hevesen rádiózott, és el is érte a célját, hiszen Schumacher 5 másodperces büntetést kapott. Ezt azonban nem töltötte le, ezért fekete zászlóval kiintették, majd miután azt is figyelmen kívül hagyta, végül két futamra eltiltották. Enélkül pedig aligha lett volna ennyire szoros a végjáték, és nem lett volna szüksége a megkérdőjelezhető manőverére Ausztráliában.

„Nagyon furcsa volt, mert elindultunk a felvezető körön, és Michael az élre állt – idézte fel az esetet Hill a ’The Silverstone Podcast’ vendégeként. – Ezt nem szabad megtenni, nem szabad megelőzni a pole pozícióban lévő srácot. Azt gondoltam, hogy ez kicsit furcsa volt. Nem törődtem vele, és felsorakoztunk a rajtrácson, Martin Brundle motorja pedig felrobbant, így el kellett mennünk egy újabb felvezető körre. Megszakítottuk a rajt [procedúráját], egy másikra volt szükség, és ő ugyanezt csinálta, úgyhogy szóltam a csapatnak a rádión, hogy ebben van valami különös, nem szabadna ezt tennie. Gondolom, a sportfelügyelők megnézték, így egy ponton büntetést kapott, de aztán a versenyen figyelmen kívül hagyta a fekete zászlót. Ezért aztán még nagyobb bajba sodorta magát.”

Fernando Alonso és Lewis Hamilton

Az elmúlt másfél évtizedben Lewis Hamilton és Fernando Alonso kapcsolata néhány kisebb konfliktustól eltekintve normális, emberi viszonynak volt mondható. 2007-ben viszont valósággal elszabadult a pokol a két versenyző között, amit csak tetézett, hogy a háttérben ott volt a McLaren kémügye, amely szintén komoly szerepet játszott.

Hamilton egy kanapé mögött bujdosott a Hungaroringen, annyira félt találkozni a főnökével

Bár már előtte is látszott, hogy a két versenyző nincs kifejezetten jóban egymással, a bomba a Magyar Nagydíjon robbant. A közvetítésben csak annyit lehetett látni, hogy a Q3 végén Alonso nem akkor hajtott vissza a kerékcsere után a pályára, amikor azt jelezték neki, hanem jóval később. Ennek következtében a mögötte lévő Hamilton nem ért fel az utolsó gyorskörére.

A nap, amelyen Alonso azt követelte, a McLaren szabotálja Hamilton Magyar Nagydíját

Alonso ötrajthelyes büntetést kapott sportszerűtlen cselekedetéért, de kiderült, hogy a helyzet nem ennyire fekete-fehér. Az egészet ugyanis megelőzte Hamilton cselekedete, amellyel megszegte a megállapodásukat: a Q3 első etapjában ugyanis a megbeszéltek ellenére Alonso előtt hajtott ki a bokszból, majd utána sem engedte maga elé, a kétszeres F1-es világbajnok pedig emiatt állt bosszút.

„Ülj rá ba**d meg és forogjál” – mondta Hamilton a főnökének, de aztán a csapat letagadta az egészet

Később arra is fény derült, hogy Alonso a futam előtt megzsarolta Ron Dennist, a McLaren csapatfőnökét, hogy vagy elszabotálják Hamilton versenyét, vagy kiteregeti az egyszer már rendeződött kémügyről a szennyest. A brit versenyző végül megnyerte a Magyar Nagydíjat, néhány héttel később pedig a wokingi istállót 100 millió dollárra büntették, és kizárták a konstruktőri bajnokságból. Sokak szerint az egyéni címet sem nyerhették meg, és tény, hogy Kimi Räikkönen nevető harmadikként végül mindkettőjük elől elorozta a végső győzelmet.

Alonso megtörte a csendet, és igen érdekes dolgokat állított a Hungaroringen 16 éve kirobbant botrányról

Sebastian Vettel és Mark Webber

Sebastian Vettel és Mark Webber első ütközése jóval azelőtt történt, hogy 2009-ben csapattársak lettek a Red Bullnál. A két évvel korábbi Japán Nagydíjon az autójába hányó ausztrál versenyző a második, az újonc a harmadik helyen haladt, amikor a biztonsági autó mögött az élen álló Hamilton hirtelen fékezett, a német versenyző pedig felöklelte ellenfelét, aminek következtében mindketten kiestek.

Webber ekkor nagyon dühös volt, de a későbbi kapcsolatukra ez aligha volt hatással. A 2009-es idény még normális mederben zajlott, miután mindketten hamar nagy hátrányba kerültek Jenson Buttonnal szemben, és év végéig nem tudták ledolgozni azt. Egy évvel később viszont látszott, hogy itt a nagy esély, amely mindkettőjük számára először adatik meg.

Tíz éve csapott le Vettel bosszúja, visszavonulásba kergetve a Red Bull veteránját

A korabeli beszámolók szerint már előtte is feszült volt a helyzet a két pilóta között, ám az indulatok a Török Nagydíjon szabadultak el. A futamot Webber vezette, amikor Vettel megtámadta őt, és láthatóan ráhúzta az autót, majd összeütköztek. A fiatalabbik pilóta kiesett, míg csapattársa harmadikként ért célba, ám utána nem lehetett boldog, mert a nyilatkozatok alapján egyértelművé vált, hogy a Red Bullnál Vettel a favorit.

Ez néhány héttel később Silverstone-ban is megmutatkozott, amikor a német versenyző megkapta az ausztrál pilóta első szárnyát. Év végén aztán Webber várta előkelőbb bajnoki pozícióból a szezonzárót, de a Red Bull csaliként használta fel őt, hogy Vettellel elorozzák a végső győzelmet Alonso elől. A következő években aztán túl nagy volt a különbség a két pilóta között a komoly rivalizáláshoz, de a 2013-as Maláj Nagydíj, illetve Vettel be nem tartott csapatutasítása újból olajat öntött a tűzre.

Lewis Hamilton és Nico Rosberg

Sokan Hamilton és Nico Rosberg párharcához hasonlítják Verstappen és Norris esetét, és nem véletlenül, hiszen gyerekkorukban és pályafutásuk első éveiben ők is jó barátságban voltak. Ez még akkor is működött, amikor 2013-ban mindketten a Mercedesnél versenyeztek, hiszen a brackley-ieknek akkor még esélyük sem volt a vb-címre.

A következő évre viszont minden megváltozott, és rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy a világverő W05-össel egymás között fogják eldönteni a végső győzelem kérdését. Az első igazi csatájukra Bahreinben került sor, de ekkor még szinte egymás nyakába ugrottak a leintés után, annyira élvezték a körökön át tartó küzdelmet.

Drasztikus megoldáshoz folyamodott a Mercedes Hamilton és Rosberg legnagyobb ütközése után

Monacóban viszont minden megváltozott: az időmérő harmadik szakaszának első körei után Rosberg állt az élen, majd az utolsó gyorskörét ő kezdte meg hamarabb. A Mirabeau-t viszont nem vette be, hanem a bukótérbe hajtott, sárga zászlót idézve elő, ami ellehetetlenítette Hamilton próbálkozását. A brit pilóta egyáltalán nem volt boldog.

„Tudhattam volna, hogy ez fog történni” – utalt arra, hogy csapattársa szándékosan „hibázott”. Schumacher nyolc évvel korábbi incidensével ellentétben Rosberg megúszta a büntetést, ám a két egykori barát viszonya örökre megváltozott, és egészen 2016-ig, a német versenyző visszavonulásáig ellenséges volt a légkör a Mercedes garázsában, ráadásul olykor a pályán is ütköztek.

Max Verstappen és Lewis Hamilton

Verstappennek és Hamiltonnak 2020-ig nem volt érdemi csatája és így konfliktusa sem. Igazán emlékezetes test a test elleni ütközetet a 2019-es Magyar, illetve Brazil Nagydíjon vívtak: előbbit a brit, utóbbit a holland versenyző nyerte meg. 2021-ben viszont megtörtént, amire rengeteg szurkoló vágyott: a Red Bull felét a Mercedesre, így a feltörekvő versenyző nagyjából egyenlő feltételek mellett hívhatta ki a sportág akkori uralkodóját.

Ez nyárig viszonylag sportszerű keretek között zajlott, bár Verstappen Imolában és Montmelóban is rendkívül keményen előzte meg Hamiltont a rajtnál, de ez nem okozott komolyabb feszültséget. Aztán jött a silverstone-i forduló, ahol a sprintfutamon a Red Bull versenyzője szintén agresszívan előzte meg az első rajthelyet megszerző riválisát, aki aztán a Copse-ban nem vetődött be mellé.

Ha Hamilton volt a hibás most, akkor Verstappent kellett volna megbüntetni két éve?

Másnap viszont megtette, de kicsit lecsúszott az ívről, és nekiment a megint csak keményen, de szabályosan védekező Verstappennek, aki óriási sebességgel csapódott a gumifalnak. Verstappent kórházba szállították, míg Hamilton a 10 másodperces büntetése ellenére megnyerte a versenyt, majd hatalmas ünneplésbe kezdett, ami sokakat feldühített, köztük Verstappent és a Red Bull más képviselőit is.

Innentől kezdve pedig már nem lehetett visszatuszkolni a szellemet a palackba, és az elmúlt évek talán legcsúnyább sárdobálása következett. A két versenyző még egészen mérsékelt volt ebben, a Red Bullt, illetve a Mercedest irányító Christian Horner és Toto Wolff viszont valósággal elszabadult hajóágyúként viselkedtek. A botrányos körülmények között zárult idény óta viszont a Mercedes ritkán tudta felvenni a versenyt a Red Bull-lal, így a két pilóta viszonya is normalizálódott, bár a 2022-es São Pauló-i Nagydíjon azért még egyszer összeütköztek.

„Kicsit mérsékeljük a lelkesedést” – üzente a csapatfőnök a WRC meglepetésemberének

0

Martin Sesks minden várakozást felülmúlt a Lengyel Rallyn, de az M-Sportot irányító Richard Millener két lábbal a földön marad.

Berúgta az ajtót Martin Sesks a Lengyel Rallyn, aki az abszolút ötödik helyet szerezte meg, méghozzá hibrid rendszer nélküli Rally1-es autót vezetve. A lett versenyző első ízben versenyezhetett a WRC-csúcskategóriájában, és a nagyszerű bemutatkozás után a következő, neki hazai pályának számító lett verseny egyik esélyesévé lépett elő. Ott ráadásul már teljes értékű Rally1-es autóval indulhat.

Teljesítménye mindenkit lenyűgözött, Jari-Matti Latvala a Toyota Gazoo Racing csapatfőnöke egyenesen elmondta, hogy a lett versenyző neve felkerült a Toyota kívánságlistájára. Az M-Sportot vezető Richard Millener azonban mértékletességre int.

„Különleges teljestíményt nyújtott – szögezte le Sesksről Millener. – Láttunk már fiatalokat hihetetlen szakaszidőket elérni a bemutatkozásukon, de hogy valaki az egész hétvégén ezt tegye, és a végén azt várod tőle, hogy tartsa Thierry Neuville tempóját, az már nem mindennapi. Nyilván sok más tényezőt is figyelembe kell venni, ismerte a versenyt, ezeken az utakon vezetett egész életében, tisztában volt a körülményekkel, de ez akkor is elképesztő teljesítmény volt.”

Millener
Fotó: Jaanus Ree / Red Bull Content Pool

Bármilyen jól sikerült a bemutatkozás a WRC-ben, Millener nem akar túl messzire tekinteni a 24 éves pilótával kapcsolatban.

„Nem akarok negatív lenni, de egy kicsit mérsékeljük a lelkesedést – tekintett előre az M-Sport vezetője. – Fantasztikus eredmény volt, megelőzte a WRC rendszeres résztvevőit, de haladjunk egyik napról a másikra.”

Maga Martin Sesks érthető módon lelkesen nyilatkozott a Lengyel Rally után.

„Sajnáltam, hogy ki kellett szállnom az autóból, mert nagyon élveztem a vezetést – mondta Sesks. – Remélem, hogy még néhány jegyet eladnak a Lett Rallyra eztuán, mindig izgalmas a rajongóknak, ha helyi versenyzőt is láthatnak. Érdekes lesz, nyomás nincs rajtam, ismerem ugyan az utakat, de a WRC-ben mindenki nagyon gyors.”

Nos, azt láttuk Lengyelországban, hogy Sesks sem éppen lassú.

A teszten kiderült, hogy az elektromos vagy a belsőégésű motoros SuperCar a gyorsabb

0

A rallycross vb szezonnyitója előtt rendezett kétnapos teszten mérkőzött meg először egymással az elmúlt szezonokban használ RX1e autó és a fenntartható üzemanyaggal működő belsőégésű motoros SuperCar.

Összesen 781 kört tettek meg Höljesben a rallycross vb versenyzői, köztük négyen belsőégésű motoros (ICE), hatan elektromos (EV) járművel. Az idei szezonban megvalósult technológiák csatája koncepció eddig a résztvevőket is megosztotta, a Hansen csapat és a CE Dealer Team maradt az elektromos hajtásnál, René Münnich és az újonc Anthony Pelfrene a bevált technikában bízott, míg a KMS fejlesztett egy új belsőégésű motoros Volkswagent is, de Sondre Evjennel és Gustav Bergströmmel a meglévő elektromos autóikat is csatába küldik.

A kérdőjel épp a KMS miatt maradt ott a teszt után, hiszen egyrészt az ő autójuk teljesen új fejlesztés, miközben az elektromos autók 2022-ben épültek, másrészt Kristoffersson már többször bebizonyította, hogy messze kiemelkedik a mezőnyből.

Kristoffersson
foto: Kristoffersson Motorsport

A kétnapos teszten is ezt láttuk, az első és a második napot is Johan Kristoffersson nyerte. A köridő a melegebb első napon volt jobb, kedden 43 századdal elmaradt a legjobbjától a címvédő. Hétfőn viszont még az elektromosok követték őt, de tisztes távolságból, a második helyezett Timmy Hansen is 156 ezredmásodperccel lassabb volt nála. A második napra érdekes módon lemaradtak az RX1e autók, Veiby lett a második 481 ezredes hátránnyal, Timmy Hansen közel három tizedet lassult.

A szektoridők tekintetében is kristálytiszta a kép, Kristoffersson mind a két napon, mindhárom szektorban gyorsabb volt.

A teszt értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a világbajnokságon és az Eb-n is új gumikkal versenyeznek, ezekről a Hoosier abroncsokról pedig az általános vélemény az, hogy versenyzésre alkalmatlanok…

A teszt első napjának eredménye:

1. Johan Kristoffersson KMS – HORSE Powertrain VW Polo KMS 601 RX (ICE) 42.854s
2. Timmy Hansen Hansen World RX Team Peugeot 208 RX1e (EV) +0.156s
3. Niclas Grönholm CE Dealer Team PWR RX1e (EV) +0.329s
4. Sondre Evjen Kristoffersson Motorsport Volkswagen RX1e (EV) +0.363s
5. Kevin Hansen Hansen World RX Team Peugeot 208 RX1e (EV) +0.513s
6. Ole Christian Veiby KMS – HORSE Powertrain VW Polo KMS 601 RX (ICE) +0.542s
7. Gustav Bergström Kristoffersson Motorsport Volkswagen RX1e (EV) +0.747s
8. René Münnich ALL-INKL.COM Muennich Motorsport SEAT Ibiza (ICE) +0.820s
9. Klara Andersson CE Dealer Team PWR RX1e (EV) +0.909s
10. Anthony Pelfrene JDM Raptor Racing Peugeot 208 WRX (ICE) +1.720s

A teszt második napjának végeredménye:

1. Johan Kristoffersson KMS – HORSE Powertrain VW Polo KMS 601 RX (ICE) 42.897s
2. Ole Christian Veiby KMS – HORSE Powertrain VW Polo KMS 601 RX (ICE) +0.418s
3. Timmy Hansen Hansen World RX Team Peugeot 208 RX1e (EV) +0.449s
4. Niclas Grönholm CE Dealer Team PWR RX1e (EV) +0.576s
5. Gustav Bergström Kristoffersson Motorsport Volkswagen RX1e (EV) +0.686s
6. Kevin Hansen Hansen World RX Team Peugeot 208 RX1e (EV) +0.722s
7. Klara Andersson CE Dealer Team PWR RX1e (EV) +0.748s
8. Sondre Evjen Kristoffersson Motorsport Volkswagen RX1e (EV) +0.808s
9. René Münnich ALL-INKL.COM Muennich Motorsport SEAT Ibiza (ICE) +1.296s
10. Anthony Pelfrene JDM Raptor Racing Peugeot 208 WRX (ICE) +1.743s

Kristoffersson
foto: Mihai Stetcu / Red Bull Content Pool

Neuville elégedetlen, a Hyundai csapatfőnöke visszaszólt

0

Thierry Neuville az új fejlesztések bevetésével és Ott Tanak szombati visszaléptetésével sem értett egyet a Lengyel Rallyn.

Thierry Neuville finoman szólva sem értett egyet a Hyundai döntéseivel a Lengyel Rallyn. A csapat új fejlesztésekkel érkezett, ám a francia pilóta szerint még dolgozni kellett volna a csomagon.

„Szerintem még nem állt készen arra, hogy elhozzam a versenyre. Két-három napot még tesztelték, miután én eljöttem a tesztről, és javítottak rajta, de még mindig nincs a helyén, és nem érzem túl kényelmesnek – dohogott Neuville. – Fékezéskor még mindig vannak problémák. Nem sok mindent tudtunk tenni a versenyen az apróbb módosításokon túl. Homologizálnunk kellett az új szoftvert, és csak néhány nap van az évben, amikor ezt megtehetjük.”

Fotó: Hyundai Motorsport

És ez csak Neuville mondandójának az egyik fele volt, ugyanis a szarvassal ütköző Ott Tanak szombati visszalépésével is gondja akadt. Az észt versenyző a pénteki első szakaszon találta telibe a szarvast, és a Hyundai elejének sérülése miatt kiállni kényszerült. Szombaton megnézte, rendben van-e az autó, majd a 12. szakasz után motorhibára hivatkozva ismét kiállt a versenyből. Vasárnap mindent egy lapra téve a leggyorsabb volt, így mégis viszonylag sok, 11 pontot tudott szerezni, ami csupán hárommal kevesebb, mint amennyit Neuville gyűjtött.

„Egyértelműen nem volt a segítségünkre – mondta Neuville, amikor Tanak visszalépéséről kérdezték. – Minden egyes autó, amit a pálya tisztogatásában használhatsz, előnyt jelent, különösen az olyan bajnoki küzdelemben, ahol minden egyes pont tényleg számít. Szerintem hiba volt, de ez van. Értékes kilométerek is lehettek volna az autónak, kipróbálhattunk volna különböző dolgokat.”

A Hyundai csapatfőnöke, Cyril Abiteboul nem hagyta szó nélkül a kérdéseket.

Fotó: Hyundai Motorsport

„Azért indult el szombat reggel Ott, mert szerettük volna, hogy a javítás után rendesen kipróbáljuk az autót – mondta a csapatfőnök. – Egy kis könnyebbséget akartunk adni Thierrynek is azzal, hogy egy extra autóval egy kis takarítást végeztünk reggel, amikor ez számított, de délután ennek nyilvánvalóan kisebb a jelentősége. Ráadásul világos volt, hogy semmi olyan nem fog történni, ami igazán segítene Ottnak. Szóval, ha ez a helyzet, akkor inkább a csapatnak kell egy kicsit regenerálódnia, és a vasárnapi felkészülésre koncentrálnia.”

Abiteboul a fejlesztésekről elmondta, valóban sietve tették be az autóba, hogy legyen egy kis extra sebességük, és dolgoznak a megoldáson, még a július 18–21-ei Lett Rally előtt.

Ecclestone visszahozta az F1-be Mansellt, akivel aztán másodszor is csúnyán kiszúrt saját csapata

0

Napra pontosan 30 évvel ezelőtt tért vissza Nigel Mansell a Forma–1-be, miután közel másfél szezont kihagyott. Csapatának rögtön lendületet adott, majd később ő maga is futamot nyert, de aztán a Williams ismét partvonalon kívülre tette.

1994. július 3-én, azaz éppen 30 évvel ezelőtt rendezték az az évi Francia Nagydíjat, amelynek legnagyobb attrakciójaként Nigel Mansell másfél év után visszatért a Forma–1–be. Akkor még csak egy futam erejéig, amely ráadásul neki nem is sikerült jól, ám csapata teljesítményén már akkor sokat lendített az addigihoz képest.

Igaz, annak, hogy egyáltalán felmerüljön a visszatérése, rendkívül szomorú oka volt: május 1-én, a San Marinó-i Nagydíjon meghalt Ayrton Senna, és a Forma–1 hirtelen világbajnok nélkül maradt, miután az előző három év végén rendre kiszállt egy-egy korábbi végső győztes a sportágból. Ráadásul az idény első felében úgy tűnt, hogy az az évi vb-címért sem lesz nagy csata, hiszen Michael Schumacher hat forduló után 56 ponttal vezette a tabellát, a második Damon Hillnek pedig csak 23 egysége volt.

A férfi, aki végig Senna mellett volt a halála előtti utolsó órákban – „Mindent bevetettünk, de hiába”

Ennek következtében nem voltak jók a nézettségi adatok, Bernie Ecclestone, a sportág vezérigazgatója pedig úgy gondolta, hogy valamivel fel kell pezsdíteni a dolgokat. Pontosabban valakivel, egészen konkrétan valamelyik korábbi világbajnok visszatérésével. Bár Senna helyét a tesztpilóta szerepét betöltő David Coulthard vette át, a brit üzletember azon kezdett el mesterkedni, hogy ez ne sokáig legyen így.

Az első célpontja az 1993 végén visszavonult Alain Prost volt, de róla hamar kiderült, hogy nem hajlandó visszavenni a helyét a Williamsnél. Mansell viszont hajlott rá, hiszen azok után, hogy 1993-ban első nekifutásra megnyerte az IndyCart, a következő éve már nem sikerült olyan jól: hét forduló után mindössze 56 egységgel rendelkezett, ami alig több mint a fele volt annak, amennyit a listavezető Al Unser Jr. gyűjtött.

Mansell visszahozatalával viszont volt egy nem elhanyagolható probléma: az akkor már 40 éves versenyzőt jó néhány szerződés kötötte Amerikába, amelyekből meglehetősen nehéz volt őt kivásárolni. Ekkor jött képbe Ecclestone és az ő remek üzleti érzéke, melynek segítségével elintézte, hogy a brit pilóta már 1994 közepén visszatérjen egy verseny erejéig.

„Nem fogok belemenni a részletekbe, de négy vagy öt szerződésem volt Amerikában, nagyon boldog voltam ott, és a címvédésre [készültem], vagy legalábbis arra, hogy megpróbáljam – nyilatkozta Adrian Flux YouTube-csatornáján. – Aztán azon a szörnyű, végzetes imolai hétvégén két pilóta is meghalt: Roland Ratzenberger szombaton, Ayrton pedig vasárnap. Borzalmas volt. Akkoriban így nyilvánvalóan nem versenyzett Forma–1-es világbajnok [a mezőnyben], így Bernie Ecclestone úgy döntött, tennie kell valamit. Csodálatos tárgyalásokat folytatott zárt ajtók mögött, el sem tudom képzelni, hogyan csinálta. Az összes amerikai szerződésemből kivásárolt, és visszavitt a Forma–1-be. Lélektanilag ez volt a legnagyobb dolog. Ayrton hatalmas figura volt. Egy halott ember autóját nem volt túl kellemes vezetni, és ez óriási hatással volt rám.”

Ferrari-kormány, aktatáska, győztes sisak, trófeák, overálok – elképesztő gyűjteménytől válik meg Mansell

Ecclestone végül abban állapodott meg az amerikaiakkal, hogy Mansell a Francia Nagydíjon, valamint az idény utolsó három futamán vesz részt, amelyeket már azután rendeztek, hogy a tengerentúlon véget értek a küzdelmek. A csapat a Renault-motoros Williams volt, igaz, az akkor 30 futamgyőzelemnél járó versenyző a ruháján nem viselte a francia motorgyártó, valamint az Elf logóit, hogy ne keveredjen konfliktusba a Texacóval.

Innentől kezdve már csak egyetlen kérdés merülhetett fel: hajlandó-e Mansell visszatérni Frank Williamshez, az istálló társalapítójához, illetve csapatfőnökéhez azok után, hogy 1992 végén honfitársa a rendkívül domináns bajnoki címe ellenére ajtót mutatott neki. A brit versenyző szerint azonban a helyzet nem volt ennyire egyszerű, és ő valójában csak mellékszereplő volt.

„Ez egy kicsit bonyolultabb ennél – jelentette ki a ’Beyond The Grid’ podcastban. – Nevek nélkül, az emberek azt nem veszik észre, hogy az amerikai szerződéseim a következő négy évre szóltak. Carl Haas [a Newman/Haas Racing társtulajdonosa] azt mondta nekem, hogy ha vezetni akarok, akkor át kell szelnem az óceánt. Szóval én csak egy kis gyalog voltam egy elképesztő politikai, hatalmi játszmában.”

Coulthardot tehát egy hétvége erejéig kirakták a Williamsből, Mansell pedig Hill csapattársa lett. Mindez érdekes helyzetet szült, és nem csak azért, mert a garázs egyik oldalán az istálló történetének legeredményesebb versenyzője, a másikon pedig egy relatíve tapasztalatlan, de világbajnoki babérokra törő pilóta volt. Azért is, mert előbbi futamonként 900 ezer fontot keresett, míg utóbbi 300 ezret. Mármint a teljes szezonban.

„Szerencsés vagy, ha élve kijutsz a garázsból” – különleges babonájáról vallott Nigel Mansell

Mansell az éles bevetés előtt még hazájában ki tudta próbálni az FW16-ost, amit meglehetősen nagy érdeklődés kísért. „Amikor elkezdtük a Brands Hatch-i tesztet, senki nem volt ott, és egy órán belül több tízezren lettek – idézte fel. – Rendkívüli volt, és élveztem vezetni az autót. [Akkor már] majdnem két éve nem vezettem a kocsit. Az első futamon első soros rajthelyet szereztem, szóval ez még szebbé tette.”

Csak az időmérő sikerült jól

Valóban, a magny-cours-i időmérő kifejezetten jól sikerült Mansellnek. Már a szabadedzéseken látszott, hogy az érkezése jót tett a csapatnak, hiszen tapasztalatával hatékonyabban tudták beállítani a versenygépet. Pénteken ugyan még csak a hetedik helyet szerezte meg, de másnap a második helyre kvalifikálta magát, mindössze 77 ezreddel elmaradva Hilltől, de 38 ezreddel megelőzve Schumachert.Utóbbival először fordult elő abban az idényben, hogy nem az első sorból indulhatott.

A másnapi verseny viszont már nem alakult ennyire fényesen a 41. életévéhez közelítő versenyző számára. Már a rajtnál kezdődtek a gondok, hiszen az IndyCarban gördülőrajt volt, míg előtte kipörgésgátló segítségével kezdte a futamokat az F1-ben, de utóbbit addigra betiltották. Ennek is köszönhető, hogy abban az évben egyik versenyén sem jöttek össze az első méterek. Ráadásul saját bevallása szerint „szétesve” érkezett meg a hétvégére a sok utazás miatt.

Ezután pedig meglehetősen korán ki kellett állnia, hogy állítsanak a Williams első szárnyán. Mindez azonban nem sült el jól, hiszen a következő körökben így túlkormányzottság helyett alulkormányzottsággal küszködött, aminek következtében a 29. körben úgy hívták ki, hogy üzemanyagot sem kapott. Megpróbáltatásai a 46. körben értek véget, amikor váltóhiba miatt kiesett, majd még a leintés előtt távozott a helyszínről, hogy visszautazzon Amerikába.

Embed from Getty Images

Ami a bajnoki riválisokat illeti, Schumacher Mansell mellett Hillt is lerajtolta, ami ismét gyanúra adott okot. A Benetton egész évben támadások célpontja volt, mondván, nem szabályos az autójuk, és tiltott elektronikai segédeszközöket használnak. Az akkor 25 éves pilóta azonban tagadta mindezt, és szerinte pusztán a saját és az istállója jó teljesítményének volt köszönhető az előzés.

„Mindez a csapat által a futam előtt elvégzett fejlesztési munkának köszönhető – fogalmazott. – A megfelelő pillanatot kaptam el az elindulásra. Amikor kialudtak a piros [lámpák], már mentem. Ennél jobban nem is csinálhattam volna. Sokat fejlesztettünk a kuplungon, amely nem volt túl jó az idény elején. Amióta ezt az új kuplungot használjuk, sokkal jobb teljesítményt nyújtunk a rajtnál, és azóta látszik, hogy mindig jól tudunk elindulni.”

A versenyen aztán különböző stratégiát választottak, hiszen amíg Hill csak kétszer, addig Schumacher három alkalommal látogatta meg a bokszutcát. A győzelem sorsát Andrea de Cesaris döntötte el, aki feltartotta a Williams pilótáját az egyik kivezető körében. A német versenyző így már hétből hat diadalnál és egy második helynél tartott.

A Williams megint kiszúrt Mansell-lel

Mansell aztán teljesítette az IndyCar-szezont, mielőtt ismét F1-es autót vezetett. Jerezben ismét kiesett, Szuzukában viszont már negyedikként ért célba. Az adelaide-i idényzárón pedig megszerezte a pole pozíciót a két bajnokaspiráns előtt, igaz, ehhez az is kellett, hogy szombaton essen az eső, így a pénteki gyorskörök számítsanak. Bár a futamon mindketten lerajtolták, miután emlékezetes módon összeütköztek, ő örökölte a győzelmet.

Schumacher hibázott, de az igazi botrány az lett volna, ha nem ő lesz a világbajnok 1994-ben

Mansell ekkor azért küzdött, hogy megkaparintsa az ülést Coulthard elől a következő szezonra. A rivalizálás olyan mértékű volt, hogy Japánban és Ausztráliában be sem engedte honfitársát a garázsába, és még egy táblát is kirakott, amelyen az újonc áthúzott fényképe szerepelt. Egy ideig úgy tűnt, hogy sikerrel járt, hiszen aláírták a szerződést 1995-re, de a csapat aztán mégis Coulthardot alkalmazta, másodszor is kiszúrva legeredményesebb versenyzőjükkel.

„’94-ben megnyertük az utolsó versenyt, ami fantasztikus volt, aztán volt egy szerződésünk ’95-re, de azt nem tartották be – emlékezett vissza Mansell. – Szóval az egész egy rémálom volt, és addigra már nyilván nagyon belefáradtam. Sokkal többet nem tudok mondani, mivel nyilván sok olyan dolog van, amelyről nem beszélhetünk.”

Mansell aztán mégis versenyzett 1995-ben, de csak két futam erejéig, hiszen a McLarennel kötött házassága katasztrofálisan sült el. Azt viszont már soha nem tudjuk meg, mire lett volna képes Schumacherrel és Hill-lel szemben, ha utóbbi csapattársaként szállhat harcba ellenük egy teljes idényen át. Mondjuk neki határozott véleménye van erről. „Szerintem ezt 1994-ben bebizonyítottam – válaszolta arra a szurkolói kérdésre, hogy szerinte le tudta volna-e győzni őket. – Ki volt a pole pozícióban az utolsó futamon? Két év alatt csak négyszer vezettem az autót, és Ausztráliában én voltam a pole pozícióban. Szóval megvan a válasz.”

Gyalázatos módon ért véget az utolsó futamát végighisztiző Mansell karrierje