Noha az Audi már a Belga Nagydíj alatt bejelentette, hogy 2026-tól beszáll a Forma-1-be, azt mostanáig nem tette hivatalossá, hogy melyik csapattal teszi ezt. Hogy végül a Sauber lett a befutó, az aligha érhetett sokakat meglepetésként.
Az Audi a mai napon hivatalossá tette, hogy részesedést fognak vásárolni a jelenleg Alfa Romeóként működő Sauberben, azt viszont továbbra sem árulták el, hogy mekkora lesz ez a részesedés, és mikor történik meg az üzlet.
„Ez a partnerség új magasságokba fogja emelni a csapatot, miközben garantálja a cég hosszú távú jövőjét. Egy olyan entitásét, amely elkötelezett munkaerővel, Európa egyik legjobb szélcsatornájával, és a motorsportban világszínvonalú gyárral rendelkezik” – olvasható a Sauber közleményében.
Mint azt korábban már bejelentették, a Sauber jövőre még Alfa Romeo néven indul a királykategóriában, 2024-ben és 2025-ben pedig várhatóan ismét Sauber néven fog versenyezni, és a továbbiakban is Ferrari erőforrásokat használ majd, mielőtt 2026-tól az Audi gyári istállójává válik.
„Az Audi a legjobb stratégiai partner a Sauber Group-nak – jelentette ki közleményben Finn Rausing, a Sauber Holdings fő részvényese és igazgatótanácsának elnöke. – Világos, hogy osztozunk az értékeinkben és a víziónkban, és várjuk, hogy egy erős is sikeres partnerség során elérjük a közös céljainkat.”
Frédéric Vasseur csapatfőnök hozzátette, hogy „nagy felelősség lesz” az Audit képviselni, és az Audi AG és Sauber Motorsport kapcsolata „kulcslépés a csapatunknak, amely folytatja a rajtrács első harmadának irányába történő fejlődést.”,
Az Audi F1-es programjáért felelős Oliver Hoffmann utalt rá, hogy az Audi korábbi LMP1-es programjában a Sauber szélcsatornájának használata kulcsszerepet játszott abban, hogy végül a hinwiliek mellett döntöttek, hiszen már ismerik a csapatot és a világszínvonalú létesítményeit, és „meggyőződésük”, hogy erős szövetséget fognak alkotni.
Jari-Matti Latvala, a Toyota Gazoo Racing csapatfőnöke reagált azon hírekre, miszerint a Hyundait év végén elhagyó Ott Tanak jövőre a Toyotánál fogja folytatni karrierjét.
Ott Tanakkal kapcsolatban már régen felvetődött az a hír, miszerint év végén elhagyja a Hyundai csapatát, azonban jövőjével kapcsolatban az M-Sport és a Toyota is felmerült lehetőségként.
A vasárnap esti hivatalos bejelentést követően azonban még inkább felerősödtek azon pletykák, miszerint jövőre a Toyota versenyzője lesz a 2019-es világbajnok.
Most Jari-Matti Latvala is megszólalt az ügyben.
“Javaslatot mi is tehetünk Japán számára a versenyzői felállásról, de a végső döntést Japánban hozzák meg – mondta a Toyota Gazoo Racing csapatvezetője. – Ha Ott Tanakot szeretnék a csapatban látni Japánban, akkor meg kell néznünk ennek az előnyeit és a hátrányait is. Azt mindenki tudja, én is sokszor mondtam, hogy Kalle Rovanpera és Ott jelenleg a leggyorsabb versenyzők a WRC-ben. Azt azonban meg kell néznünk, hogy Ott szerződtetése biztosan jó lenne-e a csapatnak, vagy a bajnokságnak lenne csak jó?”
A bajnokságnak egyértelműen jót tenne, ha két szinte azonos képességű versenyző ugyanolyan autóval indulhatna, azonban ez a csapatnak már nem biztos, hogy jó lenne.
A pletykák szerint már a Japán Rally idején kiderülhet a Toyota 2023-as felállása, valamint bejelenthetik a WRC2-es programot is, mellyel kapcsolatban nem kívánt semmit sem mondani Latvala.
Sébastien Ogier csak Spanyolországban szerezte meg első idei győzelmét, ami a nyolcszoros rally világbajnok szerint a szerencsének is köszönhető volt.
Sébastien Ogier egészen idei ötödik versenyéig nem tudott nyerni. A nyolcszoros rally világbajnok azonban akár már a Montén nyerhetett volna, akkor azonban az utolsó előtti szakaszon defektet szedett össze és végül Sébastien Loeb mögött a második helyen zárt.
“Azt hiszem, idén néhány versenyen nem volt elég szerencsénk – mondta Sébastien Ogier a Dirtfishnek. – Végül azonban eljött az a verseny, melyen minden jól működött, és egyszerűen csodás volt a Yarist vezetni. Valóban úgy éreztem, hogy bármit megtehetek vele. Korábban vélhetően a szerencsének volt köszönhető, hogy nem tudtam nyerni. Gondolok itt a Montéra, vagy Kenyára.”
Ogier azért is örül különösen a spanyol sikernek, mert idei navigátorának, Benjamin Veillasnak ez volt az első WRC futamgyőzelme.
Egy pillanatig Fernando Alonso is azt hitte, hogy a kerítésbe fog csapódni, miután az austini pálya leggyorsabb részén nekiment Lance Strollnak.
Fernando Alonsónak hatalmas szerencséje volt, hogy ép bőrrel megúszta az USA Nagydíj első biztonsági autós újraindítása után történteket. A kétszeres világbajnok Lance Strollt próbálta előzni a pálya leggyorsabb részén, amikor ráfutott a hirtelen balra mozduló Aston Martinra, amitől az autójának első tengelye a levegőbe emelkedett, és néhány pillanatig az sem tűnt elképzelhetetlennek, hogy a spanyol pilóta a kerítésbe csapódik.
„Nem volt jó érzés, mert amikor a levegőben vagy, nem vagy tisztában vele, hogy hol vagy a pályán. Azt gondoltam, hogy sokkal inkább a bal oldalon vagyok, és nyilván, ha elkapom a fém kerítést, 360 fokos fordulatot teszek a levegőben. Az IndyCarban sokszor látni ilyen balesetet, és eléggé veszélyesek” – nyilatkozta utólag Alonso.
„Amikor az autó a pályán landolt, úgy éreztem, hogy minden rendben, minden biztonságos. Persze, biztos voltam benne, hogy a kocsi végérvényesen megsérült, ezért lassan visszamentem a bokszba, gondolván, hogy feladjuk a versenyt. Meglepődtem, amikor lecserélték a kerekeket és az első szárnyat, majd kiküldtek.”
„Úgy voltam vele, hogy »Rendben, ez csak egy teszt, de a következő körben be fognak hívni«, de nem, az autó rendben volt, miután vizuálisan leellenőrizték. Minden rendben volt, úgyhogy folytattuk” – ecsetelte a futamot végül a 7. helyen befejező, utólag 30 másodperces büntetést kapó, azzal a 15. helyre visszacsúszó spanyol.
Hogy mennyire nem tempónál történt Alonso és Stroll esése, azt az alábbi nézői felvétel érzékelteti a legjobban, ami pont ott készült, ahol az Alpine világbajnoka irányíthatatlanul „kétkerekezett”. Ha egy kicsit magasabbra emelkedik, akkor pont ebbe a kerítésbe csapódott volna bele.
Egy másik nézői felvételen messzebbről láthatjuk az esetet:
Hogy milyen balesetekre gondolt Alonso, amikor az IndyCarra utalt, arra álljon itt két példa. Az első Robert Wickens súlyos gerincsérüléssel járó bukása 2018-ból, a második pedig Dario Franchitti esése 2013-ból. Az ő gerince is sérült, és orvosai tanácsára felhagyott a versenyzéssel.
Teemu Suninen az idei szezon során első győzelmét aratta a Spanyol Rally WRC2-es mezőnyében, ami éppen akkor jött össze, amikor a WRC gyártói a jövő évi felállást tervezgetik.
Teemu Suninen idei hatodik versenyén szerezte első győzelmét a WRC2-ben a Hyundaijal, mellyel korábban Észtországban a második, Görögországban pedig a 10. helyen zárt. A finn versenyző már Portugáliában nyerhetett volna, akkor azonban a Power Stage-en baleset miatt kiesett az élről.
Mostani győzelmévela bajnokság nyolcadik helyén áll, azonban ezt a helyezést akár a hatodik helyre is javíthatja egy jól alakuló Japán rallyt követően, hiszen Chris Ingramot nyolc, Jari Huttunent pedig hét ponttal követi csak.
“A spanyol hétvége nagyrészt jól alakult – mondta Teemu Suninen. – Néhány helyen vigyáznunk kellett, hogy ne szerezzünk defektet, ezért ott vesztettünk némi időt, azonban a teljes hétvégét figyelembe véve jó volt a teljesítmény, egyenletes teljesítményt tudtunk nyújtani. A győzelem éppen jókor jött, de a jövőről még nem született döntés, bizakodva várjuk, hogy mi vár ránk jövőre.”
Suninen reménykedik benne, hogy 2023-ban akár Rally1-es autóba is ülhet.
“Valószínűleg olyan hetek előtt vagyunk, amikor először az élversenyzők találhatják meg jövő évi csapataikat, majd ezt követően jöhetnek szóba, akik idén nem gyári csapatban voltak. Pár hónap múlva kiderül, hogy mit tartogat számunkra a jövő.”
Kizárással fenyegetés, trükközés a szabadedzésen, oda-vissza feltartás, botrány, majd rögtönzött buli, végül dühös vádaskodás. Zanzásítva ez is lehetne 1997. október 26-ának F1-es vonatkozású sztorija, de azért kár lenne ilyen röviden elintézni a történteket.
1997. október 26-án Michael Schumacher sokak szemében alighanem egy életre megbélyegezte magát azzal, hogy a világbajnoki címről döntő Európa Nagydíj 48. körében nekiment az őt előző Jacques Villeneuve-nek. Az eset szinte egy az egyben az ismétlése volt az 1994-es Ausztrál Nagydíjon Damon Hill ellen bemutatott manővernek, azzal a különbséggel, hogy ezúttal csak Schumacher esett ki, és ellenfele nyerte a világbajnoki címet.
Az előzmények is botrányt vetítettek előre
Hogy valami történni fog a szezonzárónak otthont adó Jerezben, az igencsak benne volt a levegőben azok után, hogy a Japán Nagydíjon a szinte biztos kizárás tudatában versenyző Villeneuve sportszerűtlen eszközökkel próbálta meg elérni, hogy Schumacher minél kevesebb pontot szerezzen. A terve nem jött be, a német nyert Szuzukában, miközben ő ötödik lett, utólag azonban elvették tőle ezt a helyezést és az azért járó két pontot.
Mindez azért történt, mert a szombat reggeli szuzukai szabadedzésen figyelmen kívül hagyta a dupla sárga zászlós jelzést, és mivel ezt már negyedik alkalommal tette a szezon során, egy futamos eltiltást kapott. Ám mivel a Williams fellebbezett a döntés ellen, és nem volt idő megtárgyalni az ügyet, Villeneuve versenyezhetett Japánban, hogy aztán a Williams Max Mosley FIA-elnök miatt a versenyt követően visszavonja az óvást. Mosley ugyanis megfenyegette a csapatot, hogy amennyiben tovább feszegetik az ügyet, eltilthatják Villeneuve-öt az utolsó versenytől.
Mivel csupán két pontot veszített, Villeneuve egy pontos előnyből egy pontos hátrányba került a fináléra. Arra a fináléra, amely előtt úton-útfélen emlékeztette az embereket az 1994-es ausztrál futamon történtekre, mintegy előre jelezve, hogy amennyiben lehetősége lesz rá, Schumacher meg fogja próbálni kilökni őt.
És nemcsak a pályán kívül ment a pszichológiai hadviselés, haem már a szabadedzésen is: Eddie Irvine, Schumacher csapattársa egészen véletlenül mindig pont Villeneuve elé került a szabadedzéseken, és feltartotta a kanadait, akinek elege lett, és amikor az írrel egyszerre tért vissza a bokszutcába, még azelőtt kipattant az autójából, hogy azt a Williams betolta a garázsba, és egyenesen a Ferrari bokszához sietett, majd nyilvánosan beolvasott Irvine-nak. „Azt mondtam neki, hogy ne legyen többé idióta” – nyilatkozta utólag, majd hozzátette, hogy Irvine „egy bohóc.”
A Ferrarinál úgy érezték, hogy sikerült kizökkenteniük Villeneuve-öt, ő viszont tagadta ezt, és azt állította, hogy abszolút tudatosan cselekedett, és ezt a jelenetet is arra használta, hogy felhívja a figyelmet az olaszok játszmáira.
Mivel Schumacherrel ellentétben a két Williams enyhén kopott abroncsokon kezdett, nem tudtak a német nyomába eredni, ám Frentzen az élen álló kettős első kiállása után megoldotta, hogy a kanadai ledolgozhassa a hátrányát, és körökön át feltartotta Schumachert. Ross Brawn, a Ferrari akkori technikai igazgatója ezt úgy véleményezte, hogy a Williams lényegében a saját fegyverüket fordította ellenük, hiszen Irvine-al rendszeresen játszottak ilyesmit.
Villeneuve-öt Frentzen is megelőzte a rajt után Fotó: LAT Photographic/Williams F1
Jonathan Williams, Frank Williams fia a Bring Back V10s podcastban erre úgy emlékezett, hogy alapvetően nem voltak hívei az ilyesminek, de a Ferrari megtanította őket arra, hogy mindent meg kell tenni a győzelemért.
A grove-iak ugyanakkor nemsokára visszakapták a kölcsönt, a Ferrari motoros Saubert vezető Norberto Fontana – akit Jean Todt a verseny előtt arra utasított, hogy amennyiben lehetősége lesz, tartsa fel Villeneuve-öt – ugyanis remek munkát végzett a kanadai akadályozásával. Noha ez jóval sportszerűtlenebb húzás, mint egy ugyanabban a körben levő autóval megnehezíteni valakinek a dolgát, Jock Clear, Villeneuve versenymérnöke később úgy nyilatkozott, hogy amennyiben nekik is rendelkezésre állt volna egy hozzájuk ilyen szorosan kötődő csapat, ők is ugyanezt tették volna.
Villeneuve ezt követően azon munkálkodott, hogy ledolgozza a Fontana mögött elhullajtott másodperceket. Miután ő és Schumacher is letudta a második kiállását, 2,5 másodperces hátrányban követte a németet, és úgy döntött, hogy most kell cselekednie. Miközben Schumacher próbálta óvatosan kezelni a gumikat és fokozatosan terhelni őket (a Ferrari abban az évben jobban ki volt téve a hólyagosodásnak, mint a Williams), addig Villeneuve apait-anyait beleadva hipp-hopp eltüntette a hátrányát, a 48. kört pedig csupán 0,3 másodperccel a Ferrari mögött kezdte.
A korábbi körökben volt alkalma kifigyelni, hogy a Dry Sack-hajtűben rövidebbet tud fékezni Schumachernél, ezért kockáztatott – és majdnem ki is szélesítette a pályát – a hajtű előtti egyenesre vezető tempós jobbosban, aminek köszönhetően szélárnyékba került, majd a féktávon bevetődött Schumacher mellé. Egy pillanatig úgy tűnt, hogy Schumacher helyet hagy neki, de rögtön ezután belefordult a Williamsbe, ám ő húzta a rövidebbet és kiesett, Villeneuve pedig a harmadik helyen célba érve világbajnok lett.
A leintés után az újdonsült vb-győztes közölte: „Tudtam, hogy Michael képes kilökni, de nem csinálta elég jól.”
Schumacher még néhány körön át a pálya mellől figyelte, hogy Villeneuve folytatni tudja-e a versenyt, majd amikor visszatért a bokszba, dühöngött, és riválisa kizárását követelte. Egészen addig, amíg meg nem mutatták neki a visszajátszást, ami a Ferrari belső emberei szerint „sokkolta” őt.
Az ügy azonban nem ért véget ennyivel – pedig nyolc évvel azelőtt egy ugyanilyen manőverrel Prost egyenesen világbajnok lett –, hiszen megkezdődött Schumacher keresztre feszítése. A bajnoki csatát az Arrowsból a szezon során tisztes távolból figyelő, három évvel azelőtt a német pilótától hasonló körülmények között vereséget szenvedő Damon Hill közölte, hogy Schumacher most „megmutatta a valódi arcát”.
A kétszeres világbajnok eközben az olasz sajtó részéről is össztűz alá került, és végül Maranellóban tartott egy sajtótájékoztatót, amelyen elismerte, hogy hibázott, és rosszul mérte fel Villeneuve támadását, viszont megjegyezte, hogy „ennél komolyabb dolgok is történtek már a motorsportban.”
Mindez azonban nem volt elég. Gianni Agnelli, a FIAT elnöke azért kritizálta Schumachert, hogy 48 órába telt elismernie a hibáját, majd „förtelmesnek” nevezte a Villeneuve elleni manővert. Mindeközben pedig az FIA is akcióba lendült – a felügyelők a futam után versenybalesetnek minősítették az esetet –, és utólag megfosztotta Schumachert az 1997-ben gyűjtött pontjaitól.
Hillnek és Villeneuve-nek ez persze nem volt elég. Előbbi számon kérte Max Mosley FIA-elnökön, hogy a versenyzői eligazításon súlyos szankciókat ígért hasonló esetben, a kanadai szerint pedig ez a büntetés „nem jelent semmit.” Az FIA Mosley elmondása szerint azért nem tiltotta el Schumachert legalább néhány futamtól az 1998-as szezon elején, mert a jövőre nézve ez sem lett volna elrettentő, mondván, egy pilóta akárhány versenyt feláldozna a következő idényből a világbajnoki címért cserébe.
Schumacher a győzelmeit és dobogós helyezéseit megtarthatta, de az azokért járó pontokat nem
A büntetés emellett figyelembe vette, hogy Schumacher reakciója ösztönös volt, és nem előre kitervelt szándékkal történt – Hill természetesen ezt is vitatta –, illetve az FIA azzal is érvelt, hogy amennyiben mindkét pilóta kiesik, akkor is ez lett volna a büntetés, azaz Schumachertől utólag elvették volna a világbajnoki címet, ami így azért már jóval súlyosabb szankciónak számít. Ezzel kapcsolatban Villeneuve adott hangot a kételyeinek.
A nem hivatalos álláspont szerint egyébként az FIA azért lett volna szigorú abban az esetben is, ha Schumacher lesz a világbajnok, mert aggasztó tendencia kezdett kirajzolódni: a 97-est is beleértve a legutóbbi kilenc évből négyben dőlt el utolsó futamos ütközéssel a vb-cím sorsa. Azóta egyébként egyszer sem – bár 2021-ben sokan meg mertek volna esküdni rá, hogy Max Verstappen nekimegy Lewis Hamiltonnak –, így az FIA tulajdonképpen sikerrel járt.
Miért ment neki Villeneuve-nek?
Hogy Schumacher miért csinálta azt, amit csinál, arról sokféle álláspont napvilágot látott már. Ross Brawn szerint ez egyszerűen egyfajta vészhelyzeti válaszreakció volt Schumachernél, ami olyan, nagy nyomással járó helyzetekben tört elő belőle, amelyekben minden veszni látszott. Hogy nem előre kitervelt cselekedetről volt szó, a német pilóta utólagos reakciója is alátámasztja.
„Michael ráfordult Jacques-ra és megpróbálta kiütni őt – emlékezett vissza Brawn a Race to Perfection című dokumentum-sorozatban. – Michael hibája volt, és nem kellett volna ezt tennie. Érdekes módon, amikor visszatért a bokszba, teljesen más elképzelése volt a történtekről. Egészen addig, amíg nem látta a visszajátszást, és rá nem jött, hogy mi történt valójában.”
„Úgy jött vissza, hogy azt mondta, »ki kell záratnunk Villeneuve-öt«, én viszont azt feleltem, »Michael, meg kellene nézned a visszajátszást, mert attól tartok, hogy nagyon nem ez történt.« Megnézte, majd elcsendesedett. Rájött, hogy nem igazán úgy történtek a dolgok, ahogyan ő azt a pilótafülkében gondolta.”
„Nem tudom, hogyan írjam körül, ez egyfajta ösztönös reakció volt a részéről – ecsetelte a történteket immár a Beyond the Grid podcastban Brawn. – Olyan nagy volt a nyomás. Megnyerhette volna a bajnokságot, ezen a futamon pedig különösen frusztrált lett, mert Frentzen a verseny nagy részében szórakozott vele. Szerintem Michael gyorsabb volt Villeneuve-nél. Nagyon komplex futam volt, és minden ebben a rendellenes viselkedésben tört felszínre.”
Együtt buliztak, de Villeneuve hátsó szándékot sejtett
A jerezi futam után a Williams-csapat annak rendje és módja szerint ünneplésbe kezdett, Adam Cooper újságíró révén pedig azt is megtudhattuk, hogy Eddie Irvine-nak sikerült kicsempésznie kettőt a Willi Weber (Schumacher menedzsere) által a bajnokavatásra legyártott „Michael Schumacher 1997 Forma-1-es világbajnoka” feliratú sapkából, Cooper pedig az egyiket odaadta Jock Clear-nek, aki ezután a fejfedővel parádézott a paddockban.
A szóban forgó sapka:
2. Many were made, few survived… As mentioned in the Jerez story here's my 1997 Michael Schumacher World Champion cap. I had two, but I gave the other to Jock Clear, Jacques Villeneuve's engineer. He still has it!: pic.twitter.com/yFh79TO2hv
Az ünneplés később a Renault búcsúrendezvényén, egy Jerez melletti nightclubban folytatódott, ahová Cooper Villeneuve társaságával érkezett. A bulit azonban nem sokkal éjfél után lelőtték, a jelen levők viszont továbbra is szomjasak voltak, ezért taxiba szálltak, és visszamentek Jerezbe. Menet közben fontolóra vették, hogy beugranak a Marlboro szezonzáró bulijára, erre azonban nem volt lehetőségük, időközben ugyanis annak is vége lett, aminek bizonyítékául szolgált, hogy már egy város melletti körforgalomban összetalálkoztak Schumacherrel, Irvine-nal és a Ferrari csapat több tagjával, amint ők is új bulihelyszín után kutattak.
Egy kis eszmecsere után a felduzzadt társaság arra jutott, hogy visszamennek a hotelba, és ott folytatják a partizást. Ám amint megérkeztek, szomorúan konstatálták, hogy a hotel bárja is bezárt, és Villeneuve, illetve Schumacher unszolására sem nyitották ki. Így aztán az a döntés született, hogy mindenki menjen fel a szobájába, ürítse ki a minibárt, annak tartalmát pedig hozza le. Ennek eredménye az lett, hogy a recepció nagy márványasztala hamarosan megtelt csavaros kiflikkel (kis üveges vodkákkal, whisky-kkel és ginekkel), és kezdődhetett a buli.
Végül, amikor már kicsit kezdett elszabadulni a pokol, a hotel vezetése mégis kinyitotta a bárt, de mivel a személyzet már hazament, Villeneuve és Schumacher állt be csaposnak, utóbbi pedig még egy sárga parókát (a Williams tagjai ebben ünnepeltek, utalva Villeneuve szőke frizurájára) is kapott. „Húszan voltunk, de olyan hangosak, hogy végül odaadták a bár kulcsait. Valaki biztosan fizetett érte” – emlékezett vissza Villeneuve.
A rögtönzött buliból ezután valódi buli lett: Irvine lehozta a gitárját és elkezdett Pink Floydot játszani, Schumacher fizioterapeutája pedig egy dobozból csinált rögtönzött dobot. A kétszeres világbajnok Cooper elmondása szerint eközben nevetgélt és próbált valamiféle csevejt kezdeményezni Villeneuve-el, aki kissé vonakodónak tűnt. „Totálisan furcsa volt, de volt oka” – mondta Villeneuve.
Schumacher nem emlegette fel a balesetet, helyette „Az egész arról szólt, hogy élvezzük az estét és a pultozást, italokkal szolgálva ki mindenkit. Nagyon jól szórakoztunk, színészekként játszottuk a szerepünket. Biztos vagyok benne, hogy [Schumacher] egy része jól szórakozott, mert élvezte, hogy bulizhat. Akkor azt gondoltam, milyen klassz, mert én is ugyanezt tettem volna. »Rendben, legyőztél.« Fogalmam sem volt róla, hogy mi jön ezután.”
Cooper szerint végül szép lassan visszaszállingóztak az emberek a szobájukba, és már csak négyen maradtak: ő, Villeneuve, Schumacher, és a német pilóta két barátja. Megvárták a reggelit, majd Villeneuve egy szemernyi alvás nélkül, reggel 8-kor elindította a napot, mert várt rá egy halom interjú és szponzori kötelezettség. „A felvétel kemény volt, de a világbajnoki cím megnyerése után, egy átbulizott éjszakát követően is ki lehetett bírni. 26 éves voltam, ma ez már lehetetlen lenne. Éjfélkor ágyban lennék.”
Villeneuve tehát abban a tudatban hagyta el Jerezt, hogy Schumacherrel legalább valamelyest jó hangulatban zárták le a feszült évet. Néhány nappal később azonban az egyik német újságban fotók jelentek meg a hotelban rendezett partiról, amelyeken Villeneuve és Schumacher volt látható, ahogy gondtalanul buliznak a bárpult mögött, mintha mi sem történt volna. Cooper állítása szerint csak egyetlen fényképezőgép volt a teremben, méghozzá Schumacher egyik bizalmasánál. Villeneuve 20 évvel az eset után pedig levonta a következtetést: „Ez volt ő átverése, hogy fényképeket készítenek, és így tálalják a valóságot. Az ő verziója az volt, hogy »Ez majd megmutatja, hogy semmi rosszat nem tettem a versenyen. Nézzétek, barátok vagyunk!« Ezért voltam dühös. Egyáltalán nem számítottam erre.”
Hogy valóban ez volt-e a cél, és hogy Schumachernek volt-e köze a képek megjelenéséhez, az alighanem már soha nem derül ki, mindenesetre a német pilótáról több olyan bulizós sztori is fennmaradt, ami bizonyítja, hogy szerette rendesen kiengedni a gőzt egy-egy fárasztó szezon végén, így aligha azért bulizott, mert a saját renoméjának helyreállítása járt a fejében.
Többek között a Netflix által róla készített dokumentumfilmben is szerepet kap ez az énje: felesége, Corinna Schumacher elmondása alapján mindig elsőként érkezett, és utolsóként távozott a bulikról. A filmben nem mellesleg olyan felvételek is láthatóak, amelyeken Schumacher együtt karaokézik azzal a David Coulthard-al, akivel az 1998-as spái ütközésük után jó ideig nem volt felhőtlen a viszonya, Coulthard pedig saját maga ecseteli, hogy miként szivaroztak és Bacardi-kóláztak.
Schumacher egyébként azóta többször kijelentette, hogy ha egy valamit másképp csinálhatna a pályafutása során, az a 97-es jerezi ütközés lenne, ami után saját bevallása szerint az alvással is gondjai voltak, annyira bántották a történtek. Azok a történtek, amelyekkel a sajtó egészen az 1998-as szezon kezdetéig foglalkozott, mert utána már a Häkkinen-Schumacher párharc uralta a szalagcímeket.
Schumachernek pedig még bőven volt alkalma úgy bulizni a szezon végén, hogy saját világbajnoki címét ünnepelte, miközben Villeneuve többé futamot sem nyert, noha az 1997-es után még hét és fél szezont töltött a Forma-1-ben. Végleg a 2006-os idény közben mondott búcsút a királykategóriának, miután a BMW-Sauber istálló a Német Nagydíj után kirúgta.
A hétvégén a Circuit de Barcelona-Catalunyán újra pályra lép Nick Heidfeld és Carlos Checa de ezúttal egy új szakágban mutatkoznak be.
1991 óta nem 3F1-es és 31 kétkerekű Moto GP versenyt rendeztek Barcelonában. Ezen a hétvégén a két sztár a rallycross RX2e bajnokságban versenyez a spanyol pályán.
Miután 1999-ben a Forma 3000 bajnoka lett, Nick Heidfeld 13 dobogós helyezést ért el az F1-ben 2000 és 2011 között, olyan csapatokban versenyezve, mint a BMW, a Williams és a Renault, és 2007-ben ötödik lett a világbajnokságon, de nyerni sosem tudott.
„Quick” Nick a Formula E-ben is lehúzott négy szezont, nyolc alkalommal állt fel a dobogóra, de ynerni itt sem tudott.
2014-ben a legendás Le Mans-i 24 órás versenyen az LMP1-L kategóriában viszont összejött a győzelem a Rebellion Racinggel, Nico Prosttal és Mathias Beche-sel.
Több mint négy évvel legutóbbi versenye után, Nick Heidfeld arra készül, hogy ismét felvegye sisakját és versenyoverallját, hogy induljon az RX2e-ben.
„Nagyon izgatott vagyok! Imádok vezetni, és szeretek sok különböző kategóriát és autót kipróbálni, de a rallycross valami egészen más. Ez magában foglalja az ugrásokat, a különböző felületeket, a sodródást, a szoros versenyzést – és talán még egy kis támaszkodást és lökdösődést is… Az ötlet és a lehetőség a legutolsó pillanatban merült fel, és mivel soha egyetlen kört sem tettem meg ralikrossz autóval, eléggé felkészületlen leszek, de szeretem a kihívásokat. Az elektromos hajtás ismerete mérhetetlenül könnyebbé tette a döntésemet, hogy ilyen rövid időn belül belevágjak” – mondta Heidfeld.
„A legfontosabb célom a szórakozás. Persze mindig nagyobb móka, ha jó eredménnyel érünk el, de jól tudom, hogy messze vagyok a rallycross profijaitól és nagyon régóta nem versenyeztem. Talán ez visszahoz a jövőben a versenyzésbe. Meglátjuk…” – fejezte be sejtelmesen.
foto: Rallycross Promoter GmbH / Red Bull Content Pool
Carlos Checa kedves emlékeket őrzött a Circuit de Barcelona-Catalunya versenyről, hiszen 1996-ban a MotoGP 500 köbcentis kategóriájában aratta első győzelmét, ami a Honda 100. nagydíj diadala volt.
Összességében Checa több mint egy évtizedet töltött a motorozás élvonalában, 1998-ban Madridban győzött, és további 22 dobogós helyezést ért el. 2008-ban megnyerte a suzukai 8 órás versenyt a többszörös brit Superbike bajnok, Ryuichi Kiyonari-val, majd három évvel később, 2011-ben a Ducatival a Superbike világbajnokságon nyert.
„Követem a rallycrosst, és miután kétszer is részt vettem a World RX versenyen Catalunya-ban nézőként, lenyűgözött, amit láttam – szóval, hogy lehetőséget kapok arra, hogy én is versenyezzek rajta, nagyon izgalmas” – mondta Checa.
„Már teszteltem az RX2e autót Calafatban, de versenyezni megint valami más lesz. A Circuit de Barcelona-Catalunya számomra egy nagyon érzelmes hely. Itt kezdtem az első versenyemet a világbajnokságon 125 köbcentiben 1993-ban, és itt nyertem meg az első versenyemet 500 köbcentiben. Nagyon különleges dolog most visszatérni ide és részt venni ezen a bajnokságon, és nagyon motiváltnak érzem magam az előttünk álló hétvégére.”
foto: Rallycross Promoter GmbH / Red Bull Content Pool
Michael Schumacher, Jacques Villeneuve, Heinz-Harald Frentzen. Ez a három név maradt meg a legtöbbek emlékezetében minden idők legszorosabb Forma-1-es időmérője kapcsán, pedig Damon Hill majdnem mindhármukat lenyomta.
1997. október 25-én rendezték az 1997-es szezont lezáró Európa Nagydíj időmérő edzését Jerezben, és ezen a napon történt meg az, hogy az első három helyen végző pilóta ezredmásodpercre azonos időt autózott. Elsőként Jacques Villeneuve ért körbe a kvalifikáció hajrájában 1:21.072 alatt, majd ezredre ugyanilyen időt autózott a pontversenyben vezető, az utolsó futamon a kanadaival a vb-címért megküzdő Michael Schumacher, illetve Villeneuve csapattársa, Heinz-Harald Frentzen is.
Tényleg ez lehetett a valós sorrend
A szabályok alapján azonos idő esetén az számít, hogy ki teljesítette hamarabb a kört, így Villeneuve szerezte meg a pole pozíciót, mivel ő volt az első a hármas tagjai közül, aki megfutotta ezt az időt. Mellőle a második rajtkockába Schumacher kvalifikált, Frentzen pedig csak harmadik lett.
Ugyanakkor érdekes kérdés, hogy tényleg Villeneuve volt-e a leggyorsabb, hiszen attól még, hogy az időmérés három tizedesjegyig mutatta az időeredményeket, lehet, hogy ha egy negyedik tizedesjegyet is kijeleztek volna, Frentzen mondjuk 1:21.0723-at ér el, Schumacher 1:21.0725-öt, Villeneuve pedig csak 1:21.0727-et.
„Volt egy beszélgetésem Jock Clearrel erről, és azt mondtam neki, hogy »Most, hogy már a Ferrarinál vagy, előáshatnád Schumacher telemetriáját a 97-es jerezi időmérőről, én pedig beszélek valakivel a Williamsnél, mondjuk Jonathan Williamsszel (Frank Williams fia, aki szintén részt vett a podcast-beszélgetésen), hogy meg tudjuk-e keresni a Williams adatait, és a kettőt összehasonlítva el tudjuk-e dönteni, hogy ki végzett előrébb.« Jock pedig azt mondta, hogy akkoriban a FOM segítségével utánanéztek a dolognak, és arra jutottak, hogy akkor is ugyanez lett volna a sorrend, ha egy negyedik tizedesjegyet is mutatott volna az időmérés.”
Mindez úgy lehetséges, hogy attól még, hogy csak ezredmásodpercig jelzik ki a köridőket, az időmérőrendszer ennél pontosabban is mér. A pontos köridőket azonban – legalábbis egyelőre – homály fedi.
1:21.072 x 3, 25 years ago #OnThisDay! ⏱️🤯 @27villeneuve, @schumacher and Frentzen set identical qualifying times for the championship-deciding #EuropeanGP at Jerez. 🔛 Such a giddy, once-in-a-lifetime event surely couldn't be overshadowed by anything else that weekend… pic.twitter.com/OiJlbJRodT
Ez az egész nem lenne ilyen fontos, ha nincs Katajama
A 97-es jerezi időmérő persze akkor is kuriózum lenne, ha nem az első három helyen lett volna időazonosság, de az igazi különlegességét természetesen az adja, hogy a pole pozícióról döntött három, ezredre azonos kör. Amiről viszont sokan megfeledkeznek, hogy az Arrows-Yamahával Damon Hill lett a negyedik, és csupán 0,058 másodperccel maradt el a Villeneuve-Schumacher-Frentzen hármastól.
Már önmagában ez szép teljesítmény volt szezon előtti tesztekhez képest Jerezben 6 másodperccel jobbat tudó 1996-os világbajnoktól, de akárcsak az az évi Magyar Nagydíjon az utolsó körben elbukott győzelem esetében, itt is keserű lehetett a szájíze, a gyorskörének végén ugyanis ki kellett kerülnie Katajama Ukjó keresztbe állt Minardiját, amivel Tom Walkinshaw, az Arrows csapatfőnöke szerint 2 tizedmásodpercet veszített. Azaz, ha nincs a hibázó japán, Damon Hill szerezte volna meg a pole-t az 1997-es szezonzáróra.
October 25, 1997: The famous three way tie in qualifying at Jerez between Villeneuve, Schumacher and Frentzen.
🧐 But if it wasn't for this final corner spin from Ukyo Katayama, they'd have been 2nd-3rd-4th behind @HillF1's Arrows that was only 0.058s slower! pic.twitter.com/xwkr3jYElr
Katajama a Minardiban, amint keresztben áll a célegyenes elején
És hogy miként tudott ilyen jó kört összerakni a címvédő a mezőny második felébe tartozó technikával? Egyrészt a Hungaroringhez hasonlóan a jerezi pálya is technikás, a motorerőhátrányt kevésbé kidomborító aszfaltcsík, másrészt Hill szereti az ilyen jellegű pályákat (1,1 másodpercet adott csapattársának, Pedro Diniznek), harmadrészt pedig meggyőzte a Bridgestone-t, hogy az utolsó versenyre másfajta gumikat hozzanak, addig ugyanis inkább a Prost-istálló igényeit tartották szem előtt.
Hogy az F1-ben abban az évben debütáló japán abroncsok jól teljesítettek aznap az Arrowson, azt Diniz 12. helye is mutatja – nem véletlen, hogy 1998-tól a Benetton és a McLaren is átpártolt a Goodyeartól, utóbbi pedig rögtön világbajnok is lett a japánok termékeivel.
A jerezi időmérő nemcsak minden idők legszorosabb top hármasát, hanem top 4-ét is hozta:
#OnThisDay in 1997, F1 witnessed the closest top 4 in qualifying history 🤏
Incredibly Jacques Villeneuve, Michael Schumacher and Heinz-Harald Frentzen all set identical times, with Damon Hill just 0.058s off pole in P4 🤯#F1#Autosportpic.twitter.com/4Vm989jLHh
Jari Huttunen tavaly a WRC2 harmadik helyén zárt, idén azonban kevésbé volt sikeres szezonja, azonban kipróbálhatta az M-Sport hibrid autóját.
Jari Huttunen 2020-ban WRC3-as világbajnok lett, majd tavaly a Hyundai versenyzőjeként a WRC2-ben állt rajthoz, a szezont pedig már az M-Sporttal fejezte be. 2021-ben hét versenyéből hármat tudott megnyerni, Finnországban pedig a harmadik lett, így év végén is harmadik helyen zárt.
A finn versenyző idén már a teljes szezont, egész pontosan hat futamot, az M-Sport csapatával teljesítette, azonban a Svédországban és Szardínián elért harmadik helynél nem volt jobb eredménye, így jelenleg a bajnokság hetedik helyét foglalja csak el.
Fotó: Jaanus Ree / Red Bull Content Pool
Spanyolországban az ötödik helyen zárt köszönhetően egy forgásnak is.
“Spanyolországban egy kisebb kockázatot vállaltunk a gumiválasztással, ami nem jött be – mondta Jari Huttunen. – A kemény gumik kevésbé voltak jók a nedves részeken, így egy alkalommal megforogtunk és időt vesztettünk. A spanyol verseny nagyon tetszett összességében, de a tempónk ezúttal nem volt elég jó. Nehéz megmondani, hogy miért, de közelebb kellett volna lennünk a mezőny elejéhez. Összességében a szezon kevésbé volt jó, mint a korábbi években, amikor több győzelmet is tudtunk szerezni. A folytatásról még tárgyalnunk kell, de az biztos, hogy az idei évünk véget ért.”
Huttunen azonban a WRC2-es szereplés mellett Finnországban kipróbálhatta az M-Sport hibrid Ford Pumáját is.
Jari Huttunen a Finn Rallyn | Fotó: Jaanus Ree / Red Bull Content Pool
Hétvégén rendezik az FIA Motorsport Games-t, ahol a rally kategóriában László Martin és Berendi Dávid harcolhat a magyar színekben.
Az FIA Motorsport Games rendezvényt 2019-ben tartották először az olasz főváros, Róma környékén, majd a következő két évben a világjárvány miatt nem tudták megrendezni.
Idén már a francia Marseille melletti Paul Ricard versenypályán és annak környékén tartják meg az eseményt pályaverseny, rally, gokart, off road, elektromos utcai autó és esport fő kategóriákban.
A rallyban három különböző mezőny méri össze gyorsaságát, a Rally2-es kategóriában a Spanyol Rally után László Martin és Berendi Dávid áll rajthoz Skodával.
foto: @World / Red Bull Content Pool
A magyar párosnak 11 riválisa lesz, köztük olyan ismert versenyzőkkel, mint az észt színekért harcoló Georg Linnamae és brit navigátora James Morgan, a spanyol Pepe López-Borja Rozada kettős, az argentin Paulo Soria-Marcelo Der Ohannesian páros, vagy éppen a belga Cédric De Cecco-Jerome Humblet és francia Mathieu Arzeno-Romain Roche duó.
Magyarország 2019-ben nem tudott érmet szerezni a Motorsport Games-en, hogy ez éppen a rallyban történjen meg, László Martinéknak összesen 14 szakaszon kell jól teljesíteni.
A Rally2-es mezőny mellett, Rally4-es és Historic kategóriában is rendeznek versenyt rallysportban, ott azonban nem lesz magyar induló.
A verseny időterve:
1. nap, 2022. október 28., péntek 11:23 SS1 Mazaugues 1 11.62 km 12:21 SS2 L’Espigoulier 1 11.35 km 13:04 SS3 Les Bastides 1 6.89 km 15:15 SS4 Mazaugues 2 11.62 km 16:13 SS5 L’Espigoulier 2 11.35 km 16:56 SS6 Les Bastides 2 6.89 km 20:00 SS7 Circuit Paul Ricard 4.14 km
2. nap, 2022. október 29., szombat
10:16 SS8 Le Grand Caunet 1 6.73 km
10:59 SS9 La Sainte Baume 1 16.72 km
13:30 SS10 Le Grand Caunet 2 6.73 km
14:13 SS11 La Sainte Baume 2 16.72 km
16:44 SS12 Le Grand Caunet 3 6.73 km
17:27 SS13 La Sainte Baume 3 16.72 km
20:00 SS14 The Medal Stage 13.35 km
