A Monte-Carlo Rally szinte kizárólag a két titán, Loeb és Ogier harcáról szólt és észre sem vettük, hogy Kalle Rovanperä szép csendben bejelentkezett a világbajnoki címért.
A vb-t ugyan Sébastien Loeb vezeti 27 ponttal, a 19 pontos Sébastien Ogier előtt, de tudjuk róluk, hogy nem futnak teljes szezont, és ha még láthatjuk is őket idén, egészen biztosan nem tudnak versenybe szállni a világbajnoki címért. (Ha csak valami csoda nem történik és mégis teljes szezont futnak.)
Éppen ezért értékelődött fel az utánuk következő helyezések. A versenyen Craig Breen és Paul Nagle végeztek a harmadik helyen Ford Puma Rally1-gyel, Kalle Rovanperä és Jonne Halttunen pedig a negyediken. Az erő gyorsaságin (Power Stage) azonban a finn páros jobban szerepelt, így összesen 17 pontot szerzetek a versenyen, míg Breen csak 15-öt.
Így Rovanperä áll a vb. harmadik helyén, ami egyben azt is jelenti, hogy az állandó résztvevők közül ő a legjobban. Kicsit sarkítva úgy is fogalmazhatunk, hogy virtuálisan vezeti a világbajnokságot. Ennek egyébként következménye is van: a Svéd Rally első napján ő indulhat elsőnek, ami ha havas lesz a verseny, nem biztos, hogy előny.
De nem csak a pontszámok miatt gondolom, hogy Rovanperä bejelentkezett a vb-címre, hanem a Montén nyújtott teljesítménye alapján is.
Egész pontosan az alapján, hogy mennyit fejlődött és hogy hová jutott el.
A csütörtöki első két gyorsaságin elért 11. és 13. idejét nem tette ki az ablakba. Az első szakaszon a legrosszabb Rally1-es időt érte el, a másodikon pedig két Rally2-es versenyző, Andreas Mikkelsen és Eric Camilli is megverte őt.
Erre pedig akár már azt is gondolhatnánk, hogy egy kicsit a ciki kategóriába tartozik.
„Az autó egyensúlya nagyon trükkös. Próbáltam mindent megtenni, hogy alkalmazkodjak hozzá, de ha az egyensúly egy kicsit az alulkormányzott oldalra esik, akkor elég nehéz dolgom van“ – magyarázta a második szakasz után a WRC élő közvetítésében.
Másnap már egy kicsit sikerült elmozdulnia a gödör aljáról, de két perc hátránnyal még mindig csak a kilencedik helyen állt.
„Nem volt jó nap. Délután folyamatosan javítottunk az autón, és elkezdtem egy kicsit bízni benne, de…“
Hosszú éjszakái lesznek Rovanperänek a Svéd Rally előtt, gondoltuk ekkor, merthogy azt már elengedtük, hogy a Montén bármit is virítson.
De szombat reggel valami helyére kattant a finnél: Az addig botladozó versenyzőnek nyoma sem volt, második idővel nyitott, majd jött egy harmadik, egy második és a nap végére két szakaszgyőzelem.
Hoppá!
A vasárnapi első három gyorsasági eredménye nem jelentős, azokon Kalle a gumikat óvta az erő gyorsaságira, amit megnyert. Erőből, az összes keréken maradt ellenfele előtt. A pénteki, béka mélygarázsa alól hirtelen a fellegekbe repült.
„Hát onnan nem volt nehéz javulni“ – nevetett, a csütörtöki eredményére célozva, majd a Toyota hivatalos sajtóanyagában hozzátette: – Nagyon örülök, hogy ennyit tudtunk fejődni a verseny során. Az elején nem igazán tudtam, hogy mi történik, de hittem magamban, keményen nyomtam és végül jó tempót találtunk.
Mindent megtettünk, amit csak tudtunk, és végül sokkal jobb lett a beállítás, és én magam is elkezdhettem megérteni az autót. Nagy köszönetet kell mondanom a mérnökömnek, hogy hajtott engem és hogy ilyen nagy változtatásokat értünk el az autón.
Így végül egy igazán pozitív hétvége volt, és a Power Stage-en is jól tudtunk teljesíteni. Fontos, hogy minden pontot megszerezzünk, amit csak tudunk, így jó, hogy ebben a pozícióban vagyunk, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy Svédországban az utat fogjuk takarítani. Ez egy kicsit trükkös lesz, de mindent megteszünk, hogy felkészüljünk rá.”
Nem Rovanperä az egyetlen esélyese a vb-nek, hiszen a Montén betliző csapattársát Elfyn Evanst nem lehet leírni, mint ahogyan a Fordnál remeklő Craig Breent sem. Ha pedig a Hyundai egy kicsit összekapja magát, akkor Thierry Neuville és Ott Tänak is abszolút vb esélyesek, de egyelőre a labda Rovanperä kezében van. Kérdés, hogyan tud élni vele a következő versenyeken.
